2010. június 10., csütörtök

Trianon: Nemzetközi tanácskozás a francia szenátusban



A trianoni szerződés 90. évfordulója alkalmából nemzetközi tudományos konferenciát tartanak pénteken Párizsban, a francia szenátus épületében. Az eseményt a Párizsi Magyar Intézet Baráti Köre, a párizsi magyar nagykövetség és a szenátus francia-magyar interparlamentáris csoportja szervezi.
A tanácskozás - amelyen francia, brit, olasz, szlovák, szerb és román történészek mellett magyar részről Romsics Ignác és Ablonczy Balázs tart előadást - Gérard Larcher francia szenátusi elnök üzenetével nyílik meg.
A konferencia tudományos szervezője, Catherine Horel francia történész az MTI-nek elmondta: a múlt héten Budapesten - a Francia Intézet és a Magyar Tudományos Akadémia szervezésében - megrendezett konferenciához hasonlóan a közönség számára is nyitott, szenvedélyektől mentes, tudományos tanácskozás várja az érdeklődőket: a szakterületük legjelentősebb történészei polémiákon és politikán felüli előadásokat fognak tartani.
A kollokvium fő célja a történész megfogalmazása szerint tudományos elemzését adni egy történelmi ténynek: Trianon ugyanis mára vitathatatlanul történelmi eseménnyé vált, amelyet lehetetlen és irracionális lenne visszacsinálni.
A nap első felében a korabeli nyugati nagyhatalmak álláspontján keresztül azt a folyamatot ismerheti meg a hallgatóság, amely elvezetett a trianoni döntésig.
Szeretnénk, ha világossá válna, hogy nem egyedül Franciaország határozott, hanem a többi szövetséges is tevékenyen részt vett a végső döntésben - hangsúlyozta Horel. A francia, brit, amerikai és olasz véleményt elemző előadók között szólal fel Romsics Ignác, aki a trianoni szerződésnek a magyar politikai gondolkodásban betöltött szerepéről beszél majd.
A konferencia második részében az utódállamok: Románia, az egykori Jugoszlávia és Csehszlovákia álláspontját ismerhetik meg a hallgatók a trianoni szerződésről. A kollokviumot Ablonczy Balázs hozzászólása zárja, aki a magyar kisebbségek kilencven évvel ezelőtti megszületéséről tart előadást.
Trianon előtt a kisebbségek ugyanis nem magyarok voltak, s a békeszerződés egyik jelentős következménye a magyar kisebbségek problémájának megjelenése az utódállamokban - mondta Horel.
A Magyarország történelmével foglalkozó francia történész számára azért fontos kutatási terület a trianoni szerződés, mert a következményképp kialakult revizionizmus alapjaiban határozta meg a két világháború közötti Magyarország történelmét. Szavai szerint valóságos trauma volt, amelynek okait a történészeknek el kell magyarázniuk a környező népek és az egykori döntéshozók számára is.
"A traumának nem kizárólag a trianoni szerződés volt az oka, hanem az Osztrák-Magyar Monarchia azt megelőző szétesése, az őszirózsás forradalom, a Tanácsköztársaság és a Horthy-rezsim intézkedései is. Ez alatt a két év alatt a magyarok olyan felgyorsult történelmi periódusban éltek, amely szinte kizárólag tragikus következményekkel járt. Érthető, hogy mindez 1920-ban traumát okozott, de a jelen világpolitikai helyzetben már nem értelmezhető létező traumaként" - hangsúlyozta Horel.
Az MTI kérdésére a francia történész elmondta: Trianon problémája a francia nagyközönséget nem érdekli igazán, a párizsi közvélemény elsősorban olyan dolgokra figyel, amelyek Franciaországot közvetlenül érintik. Ez nem a Közép-Európa iránti közömbösség miatt van így, egy Skandináviával kapcsolatos történelmi kérdés esetén sem lenne ez másképp.
Venczel Katalin (MTI)
 TwitThis
http://www.vajdasagma.info/cikk.php?ar=tukor&id=3470

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Köszönöm a megjegyzését!

Népszerű bejegyzések

Dr. Gundy Sarolta - Tárogató válogatás 2015.

Szabó Angéla - Holtszezon - Katonaáldozataink

Globális vidék