2010. szeptember 5., vasárnap

Konfrontácionizmus

A konfrontácionizmus sok féle képpen szővi át a társadalmat. A nagy ideológiák fénykorában a "Nyugat" és a "Kelet" ideológiai, politikai, hadászati, művészeti...konfrontációját figyelhettük meg, amikor is emelkedtek a falak és az emberek ideológiai igazságuk érdekében bezárkóztak és mindent elvetettek, ami a másik tábor oldaláról érkezett. Viszont éberen figyelték a másikat nehogy az valamilyen eredményben túlszárnyalja, megéltük azt is, hogy a béke sportrendezvényén az olimpián "blokkok-barakkok" távol is maradtak. Európában elkezdtek omlani a falak, bebizonyosodott, hogy a "Kelet" rendszerbeli elképzelései nem időtállóak és nem fejlődőképesek így váltásra és változásra van szükség, azzal az elképzeléssel, hogy a konfrontácionizmusnak túl kell élnie a "társadalmi kígyóbőr" szakításpróbáját. Az elvtársakat át kellett menekíteni patyolat tiszta demokratákká egy csipetnyi "scifi" és működőképessé vállt a transzformáció, rövid idő alatt a meghurcoltakból újból meghurcoltak lettek és ezt a konfrontácionizmus táptaláján manőverező manipulátorok eredményesen véghez is vittek. Nekem a mái napig nem világos miért bűntették Magyarországot és Németország hogyan egyesülhetett újra, miért vajúdik Szerbia Koszovóval? A manipulátorok ravaszak és azért a "Kelet" internacionalizmusából menekítették a globalizmus tartó pillérét a KGST-ét (Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsát). A KGST feladatául tűzte ki a szocialista országok közötti gazdasági együttműködés erősítését, a gyengébb tagállamok felzárkóztatását,elsősorban a munkamegosztás és specializálódás révén. Ennek révén erősödött a kölcsönös függés a Szovjetunió és a többi tagállam között. A KGST szót felcseréljük az Európai Unió-val, már érthető milyen folyamat részesei vagyunk. Egy kedves barátomat idézve: Na ne ijedjetek meg, megtörténhet, hogy jó lesz!...
Kiskunmajsán járva kedves barátommal Dr Győri Nagy Sándorral átbeszéltük környezeteink ökoszociális problémáit és kerestük a lehetséges megoldásokat a konfrontácionizmus elkerülése érdekében, amely csakis gyöngít bennünket. Kitértünk a vidék konfrontácinizmusára és az egyének társadalmi konfrontációjára is, akkor fogalmazódott meg a következő gondolat:„ A jogot a rendszerváltás után trianoni állapotában újrafixált Közép-Európánkban mennyire egyformán a helyi társadalmak megbénítására, ill. az azokat erősítő kezdeményezések blokkolására, az aktív emberek pótcselekvési mellékutcákba kényszerítésére használják. S bizony ezt könnyű a belső megosztottság, a belsődlegesült konfrontacionizmus talaján megtenni” abban a pillanatban a csókai Földművesek Egyesületének Strasbourgh-ig tartó kálváriáját beszéltük át. Említettem neki a csókai pravoszláv pap bölcseletét, mely szerint kettő embertípus van: az egyik emeli a sátort  (épít) a másik meg bontja (rombol)! Helyeselte házigazdam e bölcseletet, viszont kitartott a mindenkori békés megoldást kell szorgalmazni elmélet mellett a konfrontácionizmus megoldása érdekében. Így van, de vannak pillanatok amikor a bölcs tudomány is csődöt mond!  A gondolat menetet Csólyóspáloson (Bács-Kiskunmegye) folytattuk a Magyar Ökoszociális Forúm tanyaszentelőjén, ahol is a *csólyóspálosi polgármester a következő képpen nyilatkozott: "A falunak fenn kell maradnia. A tanya pedig olyan sajátossága, ami Európa szerte ritka". Dr. Győri Sándor, ezt akkor azzal toldotta meg, hogy "Európa fenntartható Európává akkor lesz hogy, -ha a város nem akarja megenni a falut és a falu sem akarja kisgömböcként felfalni a várost! Mindenki az akar lenni, ami a teremtésben a dolga. A város, -város. A falu, -falu. A természet az természet. A gazdaság gazdák sokasága, hiszen a gazdaság nem akármilyen fölérendelt hatalom, mint ahogyan gyakran halljuk, hanem a táj gazdáinak a sokasága. Olyan felelős közösség, amelynek a természeti és a társadalmi környezetért egyaránt felelőssége van. Az elvek tisztázása után mi szeretnénk a gyakorlatban is megmutatni, hogy lehet Magyarországon is fenntarthatóan gazdálkodni. Nem biztos, hogy a nyereséget sokszorozni kell, viszont nyereségnek lennie kell a fenntarthatóság végett." Ezidáig rendben is van amikor egy kis közösség össze akar fogni, váltani és változtatni akar és még lehetőség is nyílik számára e lépések megtételére. Bennem akkor kételyek merültek fel, megértette-e a közösség, hogy mik az elvek és a célok, fel lett e térképezve teljesen milyen gátló tényezők fognak fellépni, amik emberi gyarlóságból kifolyólag fogják a gyönyörű elképzelést gátolni, bíztam benne, hogy igen. A tanyaszentelőn, amikor is a pléhkrisztus felkerült az akácfára és a helybéli plébános felszentelte el is hesegettem a konfrontáció gondolatát. Talán Krisztus szenvedésének története intő példa lesz a sátor bontóknak (rombolóknak), de ahogyan illik a történelem ismétli önmagát...Nemsokára kedves házigazdám jegyzetét olvasom: "Ötvenhat évesen életem első perében vagyok. Keserű perben egy barátommal, aki polgármester a mai hazában." A kételyeim beigazolódtak, megjelent az emberi gyarlóság a hatalomvággyal párosulva. Az építő addig kell, amíg a sátort fel nem emeli, azt követően a romboló már tudja mi a feladata...Hiába nézte a tanyaszentelőn a polgármester a pléhkrisztust és elfogadta az elveket. Sándor barátom csak addig kellett, míg ezeket ki nem gondolta és a gyakorlatban is megvalósítani kezdte, innen már lehet sikeresen folytatni a megkezdettet. A párbeszéd helyett pártbeszédet alkalmazó ötletrablók átélik a következő évtizedet és a következő választásokon a nemzeti oldalról átsétálnak a nemzetietlen oldalra, ha kell. Az építő kezdheti az újabb szélmalomharcát térben és időben. Fizikából tudjuk,hogy  ha egy fémkorong mágneses mezőben pörög, akkor az így keletkezett erő az elektronokat a korong középpontja felé taszítja, vagy pedig a középponthoz rögzített huzal mentén mozgatja. A társadalmi "dinamó elv" fizikából átmentve a következő képen hangzik: a társadalom térben és időben a hatalom szabályai, törvényei szerint pörög, az építőket és rombolókat a szabályok alapján a középpont felé taszítja, kötelezve a szabályok és törvények betartására, a kiválasztottakat egy külön elbírálás mentén mozgatja, ezek a szabályok-törvényszerűségek betartása alól mentesítve vannak, -felismertük, a rombolók képezik főként e csoportot. Tovább lépve elmélkedésünkben megemlíthetjük a kínai taoista filozófiát is, ez esetben a Jin és Jang szimbólúmát, ahol a Jin és Jang egyensúlya a jó és ennek hiánya a rosz. Bízom benne, hogy a jó oldal egyensúlya fog diadalmaskodni Csolyóspáloson is. Sándor barátom a könyvek könyvének tanítása alapján cselekedett és megosztotta történetét a világgal "Hirdessétek az igazságot, s az igazság szabaddá tészen titeket" E szavakat suttogta a pléhkrisztus is az őszi szélben Csólyóspáloson a tanyaszentelőn és remélem a szél elviszi a polgármester fülébe is... Záróakordként el kell jutnunk a tényhez, hogy a konfrontácionizmus egyidős az emberiséggel. Az emberi lény konfrontációra hajlamos teremtmény. A társadalom változásának alapvető mozgatója a konfrontáció, mindenkor számolni kell jelenlétével és törekednünk kell az egyensúly fenntartására az építők és rombolók között. A konfrontáció szüleménye a kompromisszum. A vitákban a kompromisszum a vitarendezés egy olyan formája, ahol az eredeti célokból vagy kívánságokból kommunikáción és többszörösen megváltozott feltételek kölcsönös elfogadásán keresztül alakul ki a megegyezés. Van e bennünk megegyezés készség alapvető elvekben? Az építő szorgossága megállítja e a rombolót, a győztes megkíméli e a legyőzöttet, a pártbeszédet felváltja e a párbeszéd? A többség elfogadja e a kisebbséget? Egy újabb gondolat zavart meg az elmélkedésben: házaló ingatlanszerető igehirdetők színes propaganda anyagot ajánlva, nekem szegezték a kérdést: Tudja e mikor lesz világbéke? Válaszom igen volt! E kijelentésemet hosszú csend követte. Majd megszeppenve a térítők megkérdezték megtörve a kínos csendet: mikor? Erre azt feleltem, amikor egy ember marad a földön, egyes egyedül és már nem lesz kivel konfrontálódnia! A házaló ingatlanszerető igehirdetők sarkon-fordultak, színes propaganda anyagot sem adtak és azóta is messzire elkerülnek...



Margit Zoltán



*Szereptévesztés fennálló lehetősége végett a következő tényekkel toldom meg írásomat:



Az írásomban megjelenő jelenlegi csólyóspálosi polgármester nem volt perben Dr Győri Nagy Sándorral. Támogatóként, viszont jelen volt ő is a tanyaszentelőn és az azt követő Magyar Ökoszociális Fórum közgyűlésén. 

Dr Győri Nagy Sándor egy Közép-Tisza menti település polgármesterével volt perben, megvívta a pert és megnyerte, bár a polgármester vétkessége tudatában indította el a pert és veszített.

A történet "kerek" lett, a pléhkrisztus suttogása a "Hirdessétek az igazságot, s az igazság szabaddá tészen titeket" eljutott a Közép-Tisza menti település polgármesterének és az igazságszolgáltatás fülébe is, ilyenkor így fohászkodunk: Istennek legyen hála!

Dr Győri Nagy Sándor szavaival lezárom ezt az "aktát" is: "Mellesleg a konfrontacionizmus valóban következik "általában" az emberből, de a magyar kultúrtípusból különösen. Akik ellenünk ezt az eszközt nagy sikerű megosztószerként használják, túlságosasn jól ismernek minket (a rosszabbik oldalunkról). Ezért hát nem volt hiába ez az írás..."
Margit Zoltán

1 megjegyzés:

  1. Szereptévesztés fennálló lehetősége végett a következő tényekkel toldom meg írásomat:

    Az írásomban megjelenő jelenlegi csólyóspálosi polgármester nem volt perben Dr Győri Nagy Sándorral. Támogatóként jelen volt ő is a tanyaszentelőn és az azt követő Magyar Ökoszociális Fórum közgyűlésén.

    Dr Győri Nagy Sándor egy Közép-Tisza menti település polgármesterével volt perben, megvívta a pert és megnyerte, bár a polgármester vétkessége tudatában indította el a pert és veszített.

    A történet "kerek" lett, a pléhkrisztus suttogása a "Hirdessétek az igazságot, s az igazság szabaddá tészen titeket" eljutott a Közép-Tisza menti település polgármester és az igazságszolgáltatás fülébe is, ilyenkor így fohászkodunk: Istennek legyen hála!

    Dr Győri Nagy Sándor szavaival lezárom ezt az "aktát" is: "Mellesleg a konfrontacionizmus valóban következik "általában" az emberből, de a magyar kultúrtípusból különösen. Akik ellenünk ezt az eszközt nagy sikerű megosztószerként használják, túlságosasn jól ismernek minket (a rosszabbik oldalunkról). Ezért hát nem volt hiába ez az írás..."

    Margit Zoltán

    VálaszTörlés

Köszönöm a megjegyzését!

Népszerű bejegyzések

Dr. Gundy Sarolta - Tárogató válogatás 2015.

Szabó Angéla - Holtszezon - Katonaáldozataink

Globális vidék