2010. október 10., vasárnap

Száz nap után

A mai nap "e-mail"-t kaptam Bozóki Antal-tól, gondolatait megosztom a tisztelt publikummal:
SZÁZ NAP UTÁN
Gondolatok a Magyar Nemzeti Tanács vezetőiről
A vajdasági magyaroknak továbbra se nincsen olyan nemzeti kisebbségi autonómia intézménye, amely határozottan megfogalmazná, kifejezné és érdekeit képviselné a mindenkori szerb hatalom felé. A 2010. június 30-án alakult új összetételű, Magyar Nemzeti Tanáccsal (MNT) kapcsolatban olyan nézetek is vannak, hogy az „nem legitim és nem is legális”. Egy biztos: A jelenlegi MNT megválasztásának körülményei, illetékességi körei és összetétele árnyékot vetnek nem csak a testület tevékenységére, de elfogadottságára is.   

Az elnök
Ifj. Korhecz Tamás, Magyar Nemzeti Tanács (MNT) elnöke szinte teljesen meglovagolta az általa irányított testületet.
Az MNT 2010. július 3-i, Szabadkán megtartott első „munkajellegű ülésén” – Korhecz javaslatára – megváltoztatta az alapszabálya egyes részeit, mégpedig olyan indoklással, hogy azokat „össze kellett hangolni a nemzeti tanácsokról szóló törvénnyel, illetve (olyanokat hozni – B. A. megj.) amelyek az MNT háttérintézményének, a közigazgatási hivatalnak az életre hívását szabályozzák”. Megszűnt ezzel az MNT korábbi intéző bizottsága.
Az MNT-nek a Vajdasági Magyar Szövetséghez (VMSZ) tartozó fegyelmezett szavazógépezete ugyanezen az ülésen 28 igen és 2 nem szavazattal Korheczet megválasztotta a testület Közigazgatási Hivatala elnökének is. Egyazon személy lett tehát az MNT és „végrehajtási szervének” az elnöke is. (Korhecz ez utóbbit „háttérintézménynek” is nevezi, attól függően, hogy neki mikor mi felel meg.) Egyébként az MNT-nek, mint intézménynek, a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló törvény szerint, éppen semmilyen végrehatási jogköre nincsen.
Korhecz hatra növelve ezzel tisztségeinek számát: Életrajzában ugyanis azt írja, hogy két egyetemen „magántanár”, kettőn pedig „vendégtanár”, de bizonyára más egyéb funkciói is vannak.
– Nem lesz intézőbizottsága az MNT-nek. A végrehajtási szerve egy közigazgatási szolgálat lesz. Terveink szerint azt is majd a Magyar Nemzeti Tanács elnöke, tehát én fogom vezetni. Szeretném átszervezni a nemzeti tanácsnak a végrehajtó, döntés-előkészítő struktúráját, amiről már korábban nyilatkoztam. Azért teszem ezt, hogy egy teljesen hatékony testület vagy szerv jöjjön létre, hiszen az új feladatok, a nagy ambíciókkal felvértezett programok megkövetelik egy efféle új struktúrának a létrehozását – magyarázta a két tisztség egyesítését Korhecz június 29-én, vagyis mielőtt még az NMT elnökévé választották volna.
Na már most, ha „a vajdasági magyarság kisebbségi önkormányzatának” legfelsőbb szerve, illetve parlamentje az MNT – ahogyan a testület grafikailag rossz és szinte olvashatatlan honlapján írja –, akkor a testület és végrehajtó szervének elnöke semmiképpen sem lehet egy és ugyanazon személy. Csakúgy, minthogy egyetlen képviselő testület elnöke se nem elnöke a végrehajtó szervnek. Ellenkezik ez a demokrácia minden alapelvével. Elfogadhatatlan még akkor is, ha „az elnöknek és a Közigazgatási Hivatal elnökének ugyanazok, vagy legalábbis hasonlóak a feladataik”.
Korhecz egyébként adós maradt azzal is, hogy az elnöki tisztség elfoglalásakor vagyoni nyilatkozatot tegyen, és nyilvánosságra hozza, különböző tisztségei alapján – beleértve az MNT-től kapott 95 ezer dináros havi „illetményt” is – havonta milyen összegű fizetést valósít meg.

és a tanácsosok
Korhecz Tamás a 2010. szeptember 2-i sajtótájékoztatóján mutatta be a Közigazgatási Hivatal 5 főállású általa – a személyes kritériumai alapján, nyilvános pályázat nélkül – választott tanácsosát (hivatalos nyelvhasználat, felsőoktatási-, kulturális-  és tájékoztatási ügyek, hivatali koordinátor és az állandó jogi ügyek) és két (a közoktatásért, valamint az MNT arculatáért és a médiáért felelős) hivatalnokát. Az összes tanácsos és hivatalnok az MNT-ben szeptembertől van állandó alkalmazásban és „főállásban látja el munkáját.” – Olyan embereket választottam, akik adott területen már bizonyítottak, rendelkeznek munkatapasztalattal, terhelhetők, és környezetük jó szakembernek tartja őket – nyilatkozta Korhecz.

Az MNT-nek természetesen szüksége van közigazgatási hivatalnokokra, de nagy hiba volt megszüntetni az MNT intéző bizottságát. Ilyen, vagy más, például elnökség elnevezéssel egy öt-hattagú vezetői testületet kellett volna választani, amelynek mindegyik tagja konkrét megbízatásul kapta volna az MNT valamelyik tevékenységi körét (kultúra, oktatás, tájékoztatás, hivatalos nyelv- és íráshasználat), valamint az intézmény működésével kapcsolatos feladatok ellátását. Ebben a testületben helyet kellett volna, hogy kapjon – a VMSZ Magyar Összefogás listája mellet – a többi párt is, amelynek képviselői vannak az MNT-ben (a Vajdasági magyarként Európába, a Magyar Remény Mozgalom, a Magyar Liga, illetve a Kézfogás a Magyarságért).
Egy ilyen összetételű testület biztosíthatta volna az MNT-n belüli jobb együttműködést, a közös álláspontok kialakítását és az egységesebb fellépést is. Korhecz azonban nem ezt a lehetőséget választotta, hanem hogy személyesen irányítsa az MNT és a Közigazgatási Hivatalt is. Egy ilyen összetételű testülettel még esetleg meg lehetett volna menteni az MNT látszólagos demokratikusságát. Ez helyett az MNT-t egyes területeken most az elnök által választott és alá rendelt tanácsosok, magyarán hivatalnokok képvisel(het)ik. Ha egyáltalán van önállóságuk. Nem valamiféle egyeduralomra hasonlít ez? Ezen még az sem váltóztat lényegesen, hogy az MNT egyik alelnöke a Vajdasági magyarként Európába lista képviselője lett, aki eddig nem igen volt ismert a közéletben.
Ahhoz hogy valaki tanácsos legyen legalább öt évi szakmai gyakorlatra lenne szüksége. Az MNT egyik tanácsosa – a sajtóban közölt életrajza szerint – bizonyára még a gyakornoki vizsgát sem tette le. A héttagú Közigazgatási Hivatalba még három-négy olyan tanácsos/hivatalnok is bekerül, akiről a vajdasági magyar közvélemény eddig szinte alig, vagy egyáltalán nem hallott. Azt is érdekelné a közvéleményt, hogy milyen összegű havi fizetést kapnak az MNT hivatalnokai?
A kulturális ügyekkel megbízott tanácsosnak is – úgy látszik – munkahelyet kellet biztosítani, mivel hét évi, bírálatoktól és konfliktusoktól sem éppen mentes szabadkai művelődési tanácsosi ténykedése után – amikor VMSZ az év elején kivonult a városi hatalomból – neki is mennie kellett. Külön kérdés azonban, hogy az írói ambíciók összeegyeztethetők-e a közigazgatási munkavégzéssel?
A tájékoztatási ügyekkel megbízott tanácsos 2009-től a Vajdasági Magyar Újságírók Egyesületének (VMÚE) is az elnöke. Ezért esetében a két intézményben végzett munkájából eredő érdekütközés lehetősége is fennáll. Ilyen volt például, amikor 2010. március 10-én a VMÚE közleményt adott ki az MNT azon (2010. február 26-i) döntése ellen, hogy a Magyar Szó napilap szerkesztéspolitikájának figyelemmel kísérése céljából laptanácsot alakít. (A nagy ellenállást kavart döntést az MNT 2010. szeptember 3-i ülésén visszavonta.) Ezt az érdekellentétet csak úgy lehet feloldani, ha a MNT tanácsosa mielőbb lemond vagy a VMÚE elnöki, vagy az MNT-ben vállalt tanácsosi tisztségéről.
Az MNT eddigi száz napja alatt olyan, nem csak szervezési, hanem egyéb kérdések is felmerültek (például a Pannónia Alap társalapítói jogainak átvételével, a szórvány és az újvidéki oktatási helyzettel kapcsolatban), amelyek növelik az intézmény és a vezetősége iránti bizalmatlanságot. BOZÓKI Antal















1 megjegyzés:

  1. BOZÓKI Antal jogász. Torda, 1946. júl. 18. Sz.: Bozóki Antal, Kartyé Rozál. Nős, Hugyik Anasztázia. Gy.: Judit, Klára. T.: Ált. iskola, Torda (Torontáltorda) (1954-1961). Gimnázium, Nagybecskerek (1961-1965). Újvidéki Egyetem, Jogtudományi Kar (1965-1969). Igazságügyi vizsga Újvidéken, 1982-ben. Magisztérium: Újvidéki Egyetem Jogtudományi Kar, Nemzetközi Jogi Tanszék (1985). A nagykockázatú technológiák a nemzetközi jogban címmel 1991-ben doktori értekezést készített az Újvidéki Jogi Kar Nemzetközi Tanszékén, de a megvédésére nem került sor. Szak. érd.: külpolitika, nemzetközi jog, jogtudomány, emberi és kisebbségi jogok, környezetvédelmi jog. É.: A VKSZ nemzetiségi kérdésekkel foglalkozó bizottságának, valamint a nemzetközi munkásmozgalmi és együttműködési bizottságnak a titkára (1969-1982), a TVT külügyi bizottságának a segédtitkára (1982-1985), Újvidék Város Végrehajtó Bizottságának a tagja, közigazgatási és igazságügyi titkára (1985-1989), a TVT tagja (1989-90), a Forum Lap- és Könyvkiadó igazgatója (1990-1991). Újvidéken ügyvédi irodát nyitott (1991-) és ügyvédként dolgozik. Társ.-pol. tev.: 1990 óta nem tagja egy pártnak sem. A Nemzetközi Jogászok Egyesülete vajdasági tagozatának alapító tagja (1978) és titkára (1983-1987), a Londonban székelő Nemzetközi Jogi Társaság jugoszláviai tagozatának tagja (1987), a Vajdasági Magyar Tudományos Társaság tagja (2000), az MTA Magyar Tudományosság Külföldön köztestületi tagja (2001), az Árgus - Jugoszláviai Magyar Kisebbségjogi Civil Egyesület Intézőbizottságának az elnöke (2001-). F. m.: Az elnemkötelezettség Belgrádtól Hararéig (1987), Önpusztítás - környezetszennyezés, államfelelősség, kártérítés (1993), Kisebbségi jogok - dokumentumok és jogrendszer (1995), Az Egyesült Nemzetek Szervezete az ezredfordulón (Létünk, 2000), Kosovó - ki a bűnös? (társszerző, 2001), Emberi és kisebbségi jogaink - eszmény és valóság (2001), Autonómiák I.-II. (elemzések, kommentárok, dokumentumok, 2001), Árgus 2001 (évkönyv), Árgus 2002 (évkönyv), Emberi és kisebbségi jogok Szerbia és Crna Gorában (2003). Publicisztikai írások 1970-től különböző magyar és szerb lapokban, szakcikkek más idegen nyelveken is. A Családi Kör hetilap alapító tagja és első igazgatója, az Újvidéki Rádió Paragrafus c. rovatának szerkesztője.

    VálaszTörlés

Köszönöm a megjegyzését!

Népszerű bejegyzések

Dr. Gundy Sarolta - Tárogató válogatás 2015.

Szabó Angéla - Holtszezon - Katonaáldozataink

Globális vidék