2012. október 15., hétfő

Kiút a kilátástalanságból


Kisebbségjogi jegyzet

Néhány nap lefogása alatt a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) első) Pásztor István és (hivatalosan) második számú (ügyvezető alelnöke) is nyilatkozott a négy vajdasági magyar politikai párt és több civil szervezet szeptember 27-i tanácskozásán megfogalmazott, A vajdasági magyar közösség megőrzésének és fejlődésének alapkövetelményei című dokumentumról.  

Erre az után került sor, hogy Ternovácz István az Újvidéki Rádió újságírója az október 3-i Hangadó Szerda című műsorban megkérdezte Pásztort, pártja miért maradt távok a tanácskozásról? És, hogy (október 7-én felkerült az internetre a Szégyen című írás (http://margitzoltan.blogspot.com/2012/10/szegyen.html), amely felrója a Magyar Szó napilapnak, hogy az ülésről nem tájékoztatta közösségünket, (addig a napig egy sort sem közölt a felhívásról. 

A lapot, hogy foglalkozzon a témával, legfőképpen talán Pásztor István nyilatkozata bátorította fel, miszerint „úgy tekint a dokumentumra,mint az utolsó választási programunk (mármint a VMSZ programja – B. A. megj. ) átmesélésre”. 
 
Ezek után, a Magyar Szó felkérésére – az október 9-i számban, Kiút a kilátástalanságból címmel – Csonka Áron, a Vajdasági magyarok demokratikus Közösségének elnöke és Matuska Márton, az Újvidéki Diáksegélyező  Egyesület elnöke, akik az aláírók közé tartoznak, valamint Pál Károly, a VMSZ ügyvezető alelnöke fejtette ki véleményét a dokumentumról. 

Csonka és Matuska szerint „elérkezett az idő meghatározni a vajdasági magyarság megmaradásnak feltételeit”, míg Pál Károly „a tettekre fektette a hangsúlyt”. Azzal a megjegyzéssel, hogy az írás szerzője (Diósi Árpád) az utóbbinak nagyobb teret adott a lapban, mind a két másik megszólalónak együttvéve. Találóan értékelte azonban a felhívás jelentőségét.

Pál Károly, a felhívással kapcsolatban megismételte Pásztornak a rádióban elhangzott nyilatkozatát, vagyis, hogy „a szóban forgó dokumentum nem más, mint a VMSZ utolsó választási programjának átmesélése”.

Hogy a VMSZ két vezetőjének ez az állítása mennyire nem igaz, könnyen megállapíthatja, aki összeveti a két dokumentum szövegét:

     A VMSZ választási programja szerint a nemzeti tanácsokról szóló törvényhttp://www.peticiok.com/peticio_a_vajdasagi_magyar_kozosseg_azonossaganak_megrzeseert elfogadása „megteremtette a jogi keretet a nemzeti közösségek kollektív jogainak gyakorlásához”. A Felhívás 2. pontja ezzel szemben követeli a törvény olyan módosítását, „amely szavatolja a nemzeti kisebbségek tényleges politikai önkormányzatát”.

     A VMSZ számára „külön prioritást jelent a felnőttképzés jogi keretének a megteremtése és a külföldön szerzett oklevelek egyszerűsített honosítását lehetővé tevő jogszabály elfogadása”. A Felhívás magyar oktatási rendszer létrehozását követeli, „az óvodától az egyetemig”.

Amíg a VMSZ „kiemelt célkitűzésként tekint a kisebbségi közösségek alulreprezentáltságának csökkentésére az állami szférában”, a Felhívás követeli „a nemzeti kisebbségeknek szavatolt parlamenti helyek beépítését a választási törvénybe, az arányos részvételt a döntéshozatali intézményekben, a közigazgatási és igazságügyi szervekben, a közvállatokban, valamint a belügyi hatóságokban – minden szinten”.

      A VMSZ kisebbségi jogérvényesítés c. programjában szó sem esik arról, hogy Szerbia EU-kompatibilis régiókra (nem statisztikai) való átszervezésekor vegyék figyelembe a gazdasági, földrajzi, etnikai és más elveket, Adának, Zentának és Magyarkanizsának az észak-bánáti körzethez való csatolásáról, a községi bíróságok visszaállításáról Adán, Csókán, Magyarkanizsán, Óbecsén, Temerinben, Topolyán és Zentán, a kollektív bűnösség elvének törléséről a 2011. október 6-án elfogadott vagyon-visszaszármaztatási és kárpótlási törvényből, a pártoktól, valamint a Magyar Nemzeti Tanácstól való független és tárgyilagos tájékoztatás biztosításáról, stb.

A két dokumentum egyetlen közös követelése, hogy egy új hivatalos nyelv- és íráshasználati használati törvény váltsa fel az 1991. óta hatályos jogszabályt. A kérdés itt csupán az, hogy a hatalomban hosszú évek óta részes VMSZ miért nem követelte már eddigi is a törvény lecserélését.

Mindettől függetlenül, Pásztor és Pál kijelentését, hogy a Felhívásban foglaltakat „fel lehet vállalni” és „megpróbálnak ennek érdekében valamit tenni”, csakis a dokumentum elfogadásaként lehet értelmezni. Ennek alapján elmondhatjuk, hogy a vajdasági magyarságnak most már van egy olyan (öt párti) – ha nem is minden tekintetben tökéletes – alapdokumentuma, amely tartalmazza közösségünk azonossága megőrzésének is fejlődésének alapkövetelményeit – amely „kiutat jelenthet a kilátástalanságból”.
A 2012. május 6-i választásokon megválasztott magyar képviselők kötelessége – párthovatartozástól függetlenül –, hogy ezeket a követeléseket minden szinten képviseljék. Megvalósításuk figyelemmel kísérése és a számonkérés pedig nem maradhat el!

Bozóki Antal
Újvidék, 2012. október 14.


Megjegyzés: 

A VMSZ választási programja megtalálható a párt honlapján
(http://www.vmsz.org.rs/hu/valasztasi-program/vajdasagert--egy-normalis-szerbiaban), de nyomatásban is megjelent a pártnak a Vajdaságért – egy normális Szerbiában c. választási kiadványában, Kisebbségi jogérvényesítés (9-es számú) alcímmel. A szeptember 27-i dokumentum a http://bozokiantal.blogspot.com/search?updated-max=2012-10-02T18:33:00%2B02:00&max-results=7honlapon és (átmesélve) a Magyar Szó idézett írásában található.
A felhívást a magánszemélyeken és a civil szervezeteken kívül a vajdasági magyar pártok képviseletében aláírta Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke, Csonka Áron, a VMDK elnöke, László Bálint, a Magyar Remény Mozgalom elnöke és Rácz Szabó László, a Magyar Polgári Szövetség elnöke is. Aláírása továbbra is nyílt, az interneten lehet hozzá csatlakozni, jelen pillanatig 218 személy írta alá a dokumentumot:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Köszönöm a megjegyzését!

Népszerű bejegyzések

Dr. Gundy Sarolta - Tárogató válogatás 2015.

Szabó Angéla - Holtszezon - Katonaáldozataink

Globális vidék