Margit Zoltán: 2013. 03. 24. - 2013. 03. 31.

2013. március 29., péntek

Nagypéntek, 2013 és az Ómagyar Mária siralom



Van egy kérdés, ami fiatal felnőtt korom óta nem hagy nyugodni:


Bar Abbas és Bar Nasa…arámi nyelven Krisztus nevei. Az előbbi az Isten Fia, az utóbbi az Ember Fia.

Pilátus azt kérdezte a felheccelt tömegtől: Melyiket akarjátok, hogy elbocsássam Néktek? Jézus Barabbast, vagy, Jézust, akit Krisztusnak hívnak? (Máté 27:17 Barabbás teljes neve Jézus Barabbás!! Máté evangéliuma a legrégebben keletkezett a négy újszövetségi evangélium közül, Krisztus halála után csak pár év telt el). És a zúgó tömeg azt válaszolta:

Bar Abbas!…

Mit hallott valójában Pilátus?

(Eljátszom a gondolattal, ami független attól, hogy a kereszthalálnak valójában mi volt az IGAZI értelme. Hangsúlyozom, csak továbbfűzöm a gondolataimat és most eltekintek a Küldetésnek az egész keresztény egyházra, az emberiség életét meghatározó és kijelölő szerepétől)

Bar Abbas! zúgta a tömeg. A hangzavarban jól hallott-e Pilátus? 

Bar Abbas és Barabbas. 

A másik gondolatom, amit már megfogalmaztam Virágvasárnapon: egy hét alatt mi történik az emberi lelkekben? Egy csonka hét alatt?

Annyi sok gondolat ébred az emberben… 

Talán a felheccelt fiatalság holnap, Feltámadáskor talán megáll egy percre. Talán nem lesz akkora a Gonosz ereje? Talán valami sugallat megrezdíti a lelküket, valami belső hang? Talán a Gonoszt ki oly tendenciózusan üzent, legyőzi majd a Jó, ahogy majd kétezer éven át állandó harcban állnak egymással?
Amiként harcban állt az életben Barabbas és Bar Abbas. 

Bar Abbas hozzon Néktek enyhülést sebeitekre, kik erre jártok....

(GS, 2013 0329)

A legkorábbi ismert magyar nyelvű vers, második legrégebbi nyelvemlékünk az 

Ómagyar Mária siralom 

( XIII.sz.) Mészöly Gedeon értelmezésében-ezt idéztem)

Nem tudtam, mi a siralom. Most siralommal zokogok, bútól aszok, epedek.
Zsidók világosságomtól, megfosztanak én fiamtól, az én édes örömemtől.
Ó, én édes Uram, egyetlenegy fiam, síró anyát tekintsed, bújából őt kivonjad!
Szemem könnytől árad, szívem bútól fárad. Te véred hullása szívem alélása.
Világnak világa, virágnak virága, keservesen kínzanak, vas szegekkel átvernek!
Jaj nekem, én fiam! édes vagy, mint a méz, de szépséged meggyalázzák, véred hull, mint a víz.
Siralmam, fohászkodásom belőlem kifakad, én szívemnek belső búja, mely soha nem enyhül.
Végy magadhoz engem, halál, egyetlenem éljen. Maradjon meg az én Uram, világ tőle féljen!
Ó, az igaz Simeonnak bizony érvényes volt a szava. Én érzem e bú tőrét, melyet egykor jövendölt.
Tetőled válnom kell, de nem ily szörnyű valósággal, mikor így kínoznak, én fiam, halálosan!
Zsidó, mit téssz törvénytelenül? Fiam miért hal bűntelenül? Megfogván, rángatván, öklözvén, kötözvén megölöd!
Kegyelmezzetek fiamnak, nem kell kegyelem magamnak! Avagy halál kínjával, anyát édes fiával vele együtt öljétek!

Dr. Gundy Sarolta


2013. március 27., szerda

Márpedig Чока igenis Csóka - Az MNT feljelentést tesz a jogsértés miatt!



No, végre felébredtek!

A Magyar Nemzeti Tanács (MNT) hivatalos oldalán hetente megjelenő "Napról napra az MNT-vel" beszámoló jegyzet e heti összefoglalóját a délvidéki magyarság országos kisebbségi önkormányzatának elnöke, Korhecz Tamás jegyzi.

A beszámolóban egy újabb, múlt hétfői jogsértés ügyéről olvashatunk, amely esetben a sértett maga az MNT. Mivel a szerbiai postahivatal észak-bánáti körzeti hivatalához tartozó postafiók, ,,ismeretlen cím" felirattal visszapostázta az MNT-nek a Csókára küldött levelét, mivel azon a helységnevet magyarul tüntették fel.

,,Az irányítószámmal, utcamegjelöléssel ellátott borítéknak egyetlen „hiányossága” az lehetett, hogy a többségében magyarok lakta településnek magyarul tüntettük fel a nevét (sic!). Csókát írtunk és nem „Чока“-t vagy „Čoka“-t." - Írja Korhecz Tamás, aki mint fogalmaz: "Nyomban magam elé képzeltem a nagykikindai elosztóban vagy a csókai kispostán dolgozó „ügyfélbarát“ hivatalnokot, amint felháborodását nem leplezve vehemensen átfirkálja a középkor óta folyamatosan használt magyar helységnevet, és levelünket határozott mozdulattal a „selejtek“ számára fenntartott kosárba penderíti."

Mint ahogyan arról a beszámoló is ír ,,sajnos, nem egyedi esetről van szó" és a hasonló esetek között is kimagaslóan sok az észak-bánáti, a Csókához köthető nyelvi jogtiprás.

Az ügyben az MNT vizsgálatot kezdeményez és feljelentést tesz, mivel a magyar nyelv hivatalos használatban áll Nagykikindán és Csókán is, ezért a nyelvi jogaink megsértéséről van szó.

Korhecz megfogalmazása szerint ,nem engedhetjük meg, hogy nyelvünket kilúgozzák a közéletből, a hivatalokból az utcaképből, mert innen csak egy lépés vezet el oda, hogy minket, kultúránkat, múltunkat tüntessék el szülőföldünkről."

Az MNT és elnökének vehemens kiállása mindenképp üdvözölendő és dicséretes, hiszen ha a délvidéki magyarság maga és annak megválasztott vezetői nem lépnek fel saját - sokszor megtiport - jogaink biztosítása és betartatása érdekében, akkor azt senki sem fogja megtenni majd helyettünk.

DélHír Portál - H. Á.


Kérdőív-botrány: A VMSZ iránti pártszimpátia után járna csak az oktatási támogatás?





Többen csak délvidéki "Kubatov-listáról" beszélnek, de vajon mi áll az eset hátterében? Elszigetelt kezdeményezésekről vagy tömeges visszaélésekről van szó?

A Magyar Remény Mozgalom (MRM) elnöke, László Bálint tegnap este egy blogbejegyzésében számolt be egy, a párt tudomására jutott, dokumentummal bizonyítható visszaélésről.
Magyarország minden évben egyszeri oktatási-nevelési támogatásban részesíti a magyarul tanuló óvodásokat, általános- és középiskolás diákokat. A támogatás értéke átlagosan 75-85 euró. „Az idei pályázat március 1-én jelent meg a Bethlen Gábor Alap honlapján. Délvidéken a CMH irodák vannak felhatalmazva arra, hogy a pályázatot lebonyolítsák, segédkezzenek és átvegyék az anyagokat. A CMH irodákat pedig (nyílt titok) a fent említett párt káderei (VMSZ) vezetik mind a hat délvidéki településen, ahol jelen vannak” – írja László.

A beszámoló szerint Szenttamáson, ahol a magyarság aránya 20 százalék körül mozog, a VMSZ az 1848/1849 szabadságharcra való megemlékezésüket is kihasználva "kérdőíveztették meg" a szülőket, azt sugallva, hogy, aki nem támogatja a VMSZ-t, az nem jogosult a támogatási pénzekre sem. A lista László Bálint szerint "a már nyilván létező adatbázis bővítését és/vagy frissítését szolgálja". A blogbejegyzés szerint "az embereknek azt sugallják, hogy aki nem támogatja a VMSZ-t, akkor ezt a pártot favoritként kezelő kétharmados Fidesz-KDNP kormány sem fogja anyagilag segíteni. Így, az embereket megfélemlítve, egyfajta a választási fülkéig kísérő "Pavlov kutyája" reflexszel igyekeznek betanítani a VMSZ nevének bekarikázására. "


A VMSZ elítéli és kivizsgálja a szenttamási tagszervezet kérdőívezését

DélHír Portál megkereste az érintett szenttamási községi szervezetet és annak elnökasszonyát, Bergel Arankát, aki elzárkózott a beszélgetéstől, mint elmondta, a párt eltiltotta a nyilatkozatadástól és a központi VMSZ irodához irányított bennünket, ahol Pál Károly ügyvezető alelnöktől kaptunk tájékoztatást az ügyben. A DélHír Portálnak elmondta, hogy azért érezték szükségét a szenttamási hírzárlatnak, mivel fontosnak tartották, hogy egységes képet mutassanak annak kapcsán, hogy a párt egységesen ítéli el ezt a kezdeményezést. 

Kérdésünkre Pál elmondta, amint tudomást szereztek a szenttamási tagszervezetük kérdőívezéséről, azt azonnal leállíttatták, mivel a Vajdasági Magyar Szövetség elítél minden olyan kezdeményezést, amely azt sugallná, hogy a Bethlen Gábor Alaptól érkező oktatási-nevelési támogatás pártszimpátia alapján kerülne kiosztásra. A pénzre minden magyar gyermek egyenlő módon jogosult. Minden ezzel ellentétes kezdeményezés vagy megtévesztés etikátlan és elítélendő.



A kérdésünkre válaszolva Pál Károly elmondta, hogy elszigetelt esetről van szó és a VMSZ sehol máshol nem készített hasonló kérdőíveket. (Valóban?)

Arról, hogy az eset milyen szankciókat von majd maga után a párton belül, arra az eset frissessége miatt még nem tudott választ adni. Mint elmondta, kivizsgálják az ügyet és a párt belső szabályzata szerint eljárva megteszik majd a szükséges intézkedéseket. Hozzátette, a párt eddig is készített olyan kérdőíveket, amelyek az emberek véleményét mérték fel, de ezt mindig is a hatályos szerbiai törvényekkel összhangban tették és ez a jövőben is így lesz.

A "lúzer" szenttamási tagszervezet

A rossz magyarsággal megírt pártszimpátiát és személyes adatokat begyűjtő, a VMSZ címerével ellátott kérdőívet a jelek szerint csak Szenttamáson emelték be a szükséges "csatolandó" dokumentumok közé a támogatás igényléséhez. Azonban a szenttamási tagszervezet részéről ez nem az első baklövés, amely súlyos következményeket vonhat maga után. A tavaly májusi önkormányzati választásokon minden VMSZ-re leadott szavazat a kukába került. Történt ugyanis, hogy a választásokon mint a többségi nemzethez tartozó párt indult el, nem pedig mint kisebbségi párt, mivel elfelejtették csatolni az erről szóló dokumentumot a választási bizottságnak. Így aztán, habár elég voksot kaptak a községi képviselő-testületbe való bejutáshoz, a mulasztásuk miatt mégsem vettek részt a mandátumleosztásban. Jelenleg így nincs kisebbségi pártlistáról bejutott magyar képviselője a szenttamási magyarságnak.

A mostani esetet súlyosbítja az is, hogy a VMSZ községi elnöke, Bergel Aranka gyakorló tanár, aki napi szinten a támogatást igénylő gyermekekkel foglalkozik. Sőt, a szenttamásiak elmondása szerint ez nem az első eset, amikor Bergel hasonló módszereket vesz igénybe a párt "népszerűsítéséhez". A szülők állítása szerint tavaly a május 6-ai választások előtt is figyelmeztette a szülőket, hogy a közelgő választásokon való voksukon múlik, hogy gyermekeik jogosulttá vállnak-e az anyaországi támogatásokra vagy sem.  

Nem az első listázási botrány

A Vajdasági Magyar Szövetség nem először keveredik listázási botrányba. Három esztendeje került nyilvánosságra Fremond Árpád a VMSZ akkori és jelenlegi szkupstinába delegált képviselőjének az elhíresült "öszödi beszéde". A párt zentagunarasi tagszervezeti gyűlésén rögzített beszélgetésen Fremond elmondja, hogy a párt komoly listát állított fel a délvidéki magyar szavazókról a kisebbségi magyar választói névjegyzék adatai alapján.

"Nekünk van egy nagyon komoly adatbázisunk, hogy ki hol él, kik hányan vannak, hány szavazó van stb, ez most mind megvan (...) Azért kell többséget szerezni, mert az MNT-be most is komoly pénzek jönnek be.”
Akkor ez az eset nagy felháborodást váltott ki a közéletben, de (meglepetésre) még nagyobbat a párt háza táján. Fremond Árpád az eset után elmondta, hogy a VMSZ az illegálisan készített hangfelvétel miatt megtette a bűnvádi feljelentést.

Pásztor István, a VMSZ elnöke felháborítónak és példátlannak nevezte az esetet (mármint a hangfelvétel elkészítését!). Szerinte sokkal fontosabb lenne azzal foglalkozni, hogy ki és hogyan készítette a hangfelvételt, mint azzal, hogy mi hangzott el a szóban forgó zártkörű ülésen.

A második percnél hallható az ominózus rész

Az eset azóta lecsengett és nem járt semmiféle szankcióval vagy büntetéssel sem. Sőt, a párt újabb mandátummal bízta meg, vagyis felfelé buktatta Fremondot.

Kérdés, hogy ebben az esetben miképpen jár majd el a Vajdasági Magyar Szövetség. Lesz-e következménye annak, ha valaki pártérdekekre akarja felhasználni a magyar érdekvédelmet, a szülőföldön való boldogulás lehetőségének megteremtésére szánt forrásokat. Hiszen olyanok, akik ezzel szántszándékkal kívánnak visszaélni, azok nem képviselhetik hitelesen a délvidéki magyarság érdekeit.

DélHír Hírportál - Sz. A.


2013. március 26., kedd

Fák sírkertje a csókai park...



Teremtéspusztulás...

Ezt az albumom inkább tudom be afféle napló bejegyzésnek. Otthon létem során gépemmel megindúltam egy magányos sétára az egykor pompájában tündöklő fa ritkaságokat őrző csókai parkba ...

A látvány ami fogadott, hát az roppant elkeserítő és siralmas...

Nem kell kertészmérnöknek lennem ahhoz hogy tekintetem végig vetve a még álló fákon lássam a fák betegségben szenvednek…soha nem látott elhanyagoltság mutatkozik rajtuk, a talajon, a szakszerűtlen gyepkezelés…ledrimbolt növényzet közül felnyögő megtört kis ibolya fejek…És nem drámázok... a szemétről itt-ott bokrok mögött meghúzódó gödrökben, még nem is beszéltem…

A rózskerteknek már nyoma sincs…

Az utak mellett egykor végig húzódó sövény bokrok még itt-ott felkiáltanak, hogy valaha léteztek ők is...
Beteg a csókai park.  A szívem szakad meg érte. Leültem egy padra és nem szégyelem, leírom könnybe lábadt a szemem, hogy ilyen mértékű az igénytelenség...,hogy idáig jutott szülőfalum…minden kidöntött fával gyermekkorunk emlékei tűnnek el.

A kastély az én életemben egy külön személyes ragaszkodás. Vén falait vizsgálgattam vajon meddig állja még a helyét az idővel harcolva és egy kéz nincs ki betapassza egyre táguló sebeit. Ebben a kastélyban még egész kislányként szaladgáltam a folyosókon. Beültem az igazgató patináns irodájában és amikor kimentem a terasszára, mint minden „csoffos” kislány, azt képzeltem én vagyok a hercegnő és értem jön egy bátor lovag. Aztán ahogy nőtem itt ebben a kastélyban gépeltem le az érettségimet és az akkor még „irodistáktól” zajos termek, folyosók tele voltak élettel. Bevillant a kép amikor mosolygó arcok fogatták az érettségim jó hírét...

Álltam a vén falak előtt az ajtón lakat..bent pedig a sok emlék...

Nagyon szomorúan sétáltam haza.

Lajcsák Mónika












Kapcsolódó:
Tél 2...


http://margitzoltan.blogspot.com/2012/02/tel-2.html

Csicsókai MAGYARázkodók

http://margitzoltan.blogspot.com/2012/12/csicsokai-magyarazkodok.html


2013. március 25., hétfő

Autonómiát az egész Kárpát-medencei magyarságnak!



Tőkés László

A határon túli magyar közösségeket képviselő szervezetek kiállnak az autonómia mellett, amelynek érdekében közösen lépnek föl – közölte Tőkés László elnök, a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT) ülését követő sajtótájékoztatón szombaton (március 23-án) Hódmezővásárhelyen.

A határon túli magyar közösségek jogokat követelnek, és nem maradékjogokat: területi autonómiát a tömbmagyar vidékeken, kulturális és személyi elvű autonómiát az egész Kárpát-medencei magyarság számára – hangsúlyozta a néppárti európai parlamenti képviselő a kétnapos tanácskozást követően.

A konszenzussal elfogadott zárónyilatkozatban rögzítették, a közösségi önrendelkezés a „területért jogokat” alapelv értelmében illeti meg a magyarságot – mondta Tőkés László.
A politikus fontosnak tartja az egységes nemzeti fellépést, hiszen – mint mondta – a jogok érvényesítése sokkal sikeresebb lehet, ha a 13–15 milliós nemzet harcol azokért, mintha csupán az egyes nemzeti közösségek küszködnek önmagukban. A KMAT ezért ezt az esztendőt – az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács kezdeményezését kiterjesztve – az egész Kárpát-medencében az autonómia évévé nyilvánította – közölte.

Elmondta azt is, hogy a tanács nyílt levélben fordult Benjamin Cardin szenátorhoz, az amerikai Helsinki Bizottság elnökéhez. Tőkés László emlékeztetett arra, hogy az amerikai politikus a Magyarország ügyében rendezett meghallgatáson egyebek mellett kifogásolta a határon túl élő magyarok magyarországi állampolgárságát.

A tanács tagszervezetei – leginkább érintettekként úgy érezték – nem hagyhatják ezt szó nélkül. A levélben többek között azt kérték a szenátortól, hogy Tom Lantos példáját követve vegye védelmébe a kisebbségben élő nemzeti közösségeket – tette hozzá.

Az EP-képviselő elmondta, a kisebbségben élő őshonos nemzeti közösségek védelméről szóló európai polgári kezdeményezés szövegtervezetét benyújtották előzetes véleményezésre az Európai Bizottság illetékes főosztályának. Ha a tervezetet jóváhagyják, elkezdődhet az aláírásgyűjtés, amelynek sikere esetén az Európai Parlament jogszabályt alkot az ügyben.
Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke kiemelte, a KMAT tagszervezetei zárónyilatkozatukban határozottan kiálltak amellett, hogy a romániai régióátszervezés során – a nemzetközi kötelezettségeknek megfelelően – vegyék figyelembe a helyi közösségek akaratát. Ha ez így lesz, nem történhet meg, hogy Székelyföld egy olyan mesterségesen kialakított régió részévé válik, ahol a magyarok aránya csupán 30 százalék lenne. 

MTI

Elfogtunk egy kérdőívet avagy, hogyan készül a délvidéki ,,Kubatov-lista”?




Mikortól visszatetsző és ártalmas a politika? Hol húzódik az a politikai Rubicon a délvidéki magyar politikai életben, amit már nem szabadna átlépni? És vajon mennyire hitelesek azok, akik még az elszórványosodó magyarság soraiban is pártalapon szűrik meg a magyarokat és a "magyarabbakat"?

Úgy gondolom, hogy amikor a helyi magyar érdekvédelmet a zászlajára tűző, magát egyedüli vezérpártként aposztrofáló Vajdasági Magyar Szövetség önös érdekből a gyermekek neveléséhez és boldogulásához kapcsolódó támogatásokat saját kénye-kedve szerint próbálja befolyásolni, az már minden jóízlésen túlmutat. Amikor a szórványban élő diákokat vagy szülőket, akik nem felelnek meg a pártszájíznek, egyszerűen kiszűrik és kizárják a támogatási rendszerből.

Nos, úgy látszik, hogy a legnagyobb délvidéki magyar pártnál ezeket az etikai és lelkiismereti gátakat nem építették fel, esetleg magasról tesznek azokra. Úgy gondolják, felhasználható minden eszköz a száraz pártcélok teljesülése érdekében. Lássuk azonban, hogy pontosan miről is van (ismét) szó.

Magyarország minden évben egyszeri oktatás-nevelési támogatásban részesíti a magyarul tanuló óvodásokat, általános iskolás és középiskolás diákokat. A támogatás értéke 75-85 euró környékén mozog. Az idei pályázat március 1-én jelent meg a Bethlen Gábor Alap honlapján. Délvidéken a CMH irodák vannak felhatalmazva arra, hogy a pályázatot lebonyolítsák, segédkezzenek és átvegyék az anyagokat. A CMH irodákat pedig (nyílt titok) a fent említett párt káderei vezetik mind a hat délvidéki településen, ahol jelen vannak. Ez még valójában nem is lenne botrányos, hiszen az e fajta kisajátítási rendszerhez hozzászoktatott már bennünket a VMSZ.

Azonban elfogtunk egy kérdőívet, illetve jelentettek egy esetet a dél-bácskai Szenttamásról, ahol a forradalom és szabadságharc megünneplése alkalmából rendezett esemény kapcsán kiosztották a szülőknek az oktatás-nevelési pályázat felhívását, a kapcsolódó űrlapot és még valamit. No, nem húsvéti tojást vagy kokárdát kaptak a szülők, hanem annak a pártnak az adat- és véleményfelmérő kérdőívét, akinek közvetlenül semmiféle köze a magyarországi támogatási pénzekhez. Így, a szabadságharc napja a ,,magyar politikai és támogatási rabság ünnepévé” vált.

A kérdőív fejlécben szerepel a párt logója, majd a némileg helytelen magyarsággal megírt szöveg (pontos idézet, lektorálás nélkül, ömlesztve): Szülő neve; Utca és házszám; Telefon; Mob.; Hány tagú a család?; Családtagok neve és születési ideje. Aztán következnek a kérdések (a kérdőíven így állnak): 1. Milyen a család anyagi helyzete? Jó, Közepes, Rossz  2. Tudja-e hogy a szülőföldön magyarul a pályázat a Bethlem Gábor Alapítványtól hogyan jut el a diákokhoz?  3. A VMSZ politikájának és a MNT-nak köszönhető a diáksegélyek, kettős állampolgárság, restitúciós törvény és még számos magyarokat érintő kérdés előbbrevitele. Mit hiányol még a VMSZ tevékenységében?  4. Szerinte melyik párt képviselheti a magyarok érdekeit? VMSZ , DS , SPS , SNS  5. Volt-e szavazni?  6. A későbbiekben támogatja-e a VMSZ munkáját? Igen , Nem …  (Idézet vége!)

Elolvastam a BGA honlapján a “Szülőföldön magyarul” délvidéki pályázati felhívását, és hát, hiszik vagy nem, sehol sem találtam olyan kitételt, hogy egy politikai kérdőívet is mellékelni kellene a benyújtandó pályázati anyaggal. Hogy mi célt szolgálnak ezek az egyébként rossz magyarsággal, helytelenül feltett, neveket és adatokat is kisajátítani akaró kérdőívek? Azon túlmenően, hogy egy már nyilván létező adatbázis bővítését és/vagy frissítését, kiváló eszköz arra is, hogy MEGKÜLÖNBÖZTESSEN. Igen, elválassza azokat, akiket ,,érdemesnek” és ,,érdemtelennek” találnak a támogatásra, a segítségnyújtásra. Persze, csak ha meg merjük kockáztatni, hogy az utolsó kérdésre nemmel válaszolunk! Azonban elég elhitetni az emberekkel azt, hogy az ilyen vérlázító mellékletek ki nem töltésével elesik az ember gyermeke attól, ami jár neki az anyaországától. Az embereknek azt sugallják, hogy aki nem támogatja a VMSZ-t, akkor azokat a pártot egyedüli favoritként támogató kétharmados Fidesz-KDNP kormány sem fogja anyagilag segíteni. Így, az embereket megfélemlítve, egyfajta a választási fülkéig kísérő "Pavlov kutyája" reflexszel igyekeznek betanítani a VMSZ nevének karikázására.

Szomorú és mélységesen felháborító, hogy képesek visszaélni az emberek rossz anyagi helyzetével, jóhiszeműségével és nyitottságával, éppen azok a csoportok, akik sokszor kaptak már tőlük bizalmat arra, hogy bizonyítsanak ott, ahol döntés születik a polgárokkal kapcsolatban. Ezek, a pártszimpátia alapján listákat gyártó emberek kívánják a magyarságot képviselni a jövőben is?!

László Bálint

Az a bizonyos kérdőív:


Vezetők és incidensek!




Kisebbségjogi jegyzet

Korhecz Tamás, a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) elnöke, március 23-i jegyzetében[1] azt is írja, hogy a testület magyarországi vendégeivel „röviden ismertettük az MNT jogvédelemmel kapcsolatos eddigi tevékenységét, sikereinket és meddő erőfeszítéseinket egyaránt. Abban mindannyian egyetértettünk, hogy a kisebbségi jogok megsértésének eseteiben, de a nemzeti alapon történt támadások esetében is gyakran szorul háttérbe a szakmaiság, az esetek következetes, professzionális lekövetése.”
A szövegből nem világos, hogy Korhecz mit ért a „szakmaiság gyakori háttérbe szorulása alatt”, és az sem, hogy kire értette ezt. Az viszont számomra egyértelmű, hogy „az esetek következetes, professzionális lekövetése” (sic!) az MNT illetékességi körébe (is) tartozna. Az MNT-nek kötelessége lenne beszámolni arról, mit tett eddig a „kisebbségi jogok megsértésének eseteiben”, mikor és milyen eredménnyel.

Hány incidens volt?

Kétlem, hogy az MNT-nek bármilyen betekintése is lenne a nemzeti alapú incidensek gyakoriságába, hátterébe/okaiba, a különböző eljárások kimenetelébe. Az ilyen incidensek ugyanis – ismereteim szerint – a nemzeti kisebbségi jogok megsértésének csak a legsúlyosabb esetei, mivel a nemzeti kisebbségi jogsérelmeknek számos más formája is van. Ilyen például a nemzeti alapon történő hátrányos megkülönböztetés, ami jelen van a társadalomban, de ezt nehéz felderíteni, és még nehezebb bizonyítani. 

Az MNT a 2013. február 27-i harmincadik üléséig – néhány súlyosabb eset közleményben való elítélésén kívül – egyszerűen kerülte, hogy foglalkozzon a nemzeti alapú, leginkább a vajdasági magyarok ellen elkövetett kilengésekkel. Annak ellenére, hogy a testület több alkalommal is figyelmeztetve lett: „állást foglalhat, kezdeményezést tehet és intézkedést foganatosíthat a nemzeti kisebbség helyzetével, identitásával és jogaival közvetlenül kapcsolatos minden kérdésben”.[2]

A (legtöbb esetben) magyarellenes incidensekből – amelyek közé leginkább a fizikai támadásokat, verekedéseket (magyar iskolások zaklatását is), vallási intézmények rongálását, temetők és keresztek rongálását és gyalázását, gyűlöletkeltő parolák/jelszavak, szlogenek írását, jelképek rajzolását, pamfletek terjesztését sorolják –, 2006-ban hivatalosan 162-őt[3], 2007-ben 197-et[4], 2008-ban 171-et[5], 2009-ben 150-et[6] és 2010-ben 110-et[7], vagyis összesen 790-et jegyzetek fel.

A Tartományi Biztonsági Tanács 2011. október 25-én Temerinben megtartott („kihelyezett”) ülésén – ahol az utóbbi időben több nemzeti alapú konfliktusra is sor került – közölték, hogy nemzeti és vallási alapon az év első kilenc hónapjában 108 ilyen incidens történt.[8]

Az incidensek pontos számát valójában senki nem tudja. Az emberek ezekről nem szívesen beszélnek, mert félnek, vagy éppen azért, mert megfenyegették őket, hogy mi történik velük, ha erről szólnak. Ha pedig mégis bíróság elé került az ügy, akkor vagy eltussolják, illetve addig húzódik, amíg a sértettek végül megunják, illetőleg más okból feladják a jogaikért folytatott küzdelmet.

A 2008. április 18-án Szabadkán történt „késelési ügy”-ben például, 2009 decemberében felmentették azt a két szerb fiatalembert, akik megtámadtak egy magyar fiatalt, mert a Szabadegyetem parkolójának közelében barátnőjével magyarul beszélt, majd ezt követően hasba szúrták. A sértett most már „nem emlékszik, hogy magyarsága miatt szidalmazták volna”. Az ügy még mindig nem fejeződött be, mivel a szabadkai Fellebbviteli Bíróság utasította a helybeli Felső Bíróságot, hogy tárgyalja azt újra.[9]  

Kit érdekel?

A növekvő számú incidensek miatt, 2010. október 13-i keltezéssel, levelet írtam Vukašinović Évának, a nemzeti kisebbségi jogok védelmével megbízott ombudsman-helyettesnek, amelyben arra kértem, tételesen tájékoztassa a nyilvánosságot arról, hogy a 2009-es és a 2010-es évben elkövetett magyarellenes cselekmények közül „melyikkel kapcsolatban indult eljárás, milyen szakaszban van az, illetve milyen eredménnyel fejeződött be”. Azt is kérdeztem, hogy „az intézmény hivatalból indított-e eljárást valamelyik ügyben, és ha igen milyen eredménnyel”.[10]A jogvédő javára legyen mondva, hogy válaszolt levelemre, csak éppen arról nem írt, hogy hol is tartunk a vajdasági magyarokat ért jogsérelmek orvoslásában.[11]

A Korhecz Tamásnak – még a 2010. október 22-én – postázott levelemben javasoltam, hogy, az MNT Közigazgatási Hivatala, „ebben a vajdasági magyarságot érintő fontos kérdésben lépjen kapcsolatba az eljáró hatóságokkal és minden egyes esettel kapcsolatban készítsen részletes tájékoztatót és tárja azt a nyilvánosság elé”. Ugyancsak javasoltam, hogy „az MNT ezt a témakört mielőbb vitassa meg és foglaljon állást”.[12]Mondanom sem kell, hogy levelemet a testület elnöke még csak válaszra sem tartotta érdemesnek. A kérdés az MNT elé csak 2013. február 27-én került, akkor is „ajánlás” formájában.[13]


Sándor Józsefnek, Vajdaság AT Képviselőháza Nemzetek Közötti Viszonyok Bizottsága elnökének ez ügyben 2010. november 2-án intéztem levelet. Annak megválaszolására kértem, hogy a testület „mielőbb tűzze napirendre és vitassa meg ezt a vajdasági magyarságot és a többi kisebbséget érintő fontos kérdést és foglaljon állást”, továbbá, hogy Tartományi Ombudsman mely szervek előtt és milyen eljárásokat kezdeményezhet az emberi és a nemzeti kisebbségi jogok védelmében”.[14]Az akkor tartományi, most köztársasági képviselő (a Dinkić-féle G17, illetve Szerbiai Egyesült Régiók színeiben) úgyszintén nem válaszolt a levelemre. 

Pásztor Istvánnak, a Tartományi képviselőház elnökének 2013. február 12-én elküldtem azt a(z akkor még) 879 aláírást tartalmazó petíciót (amely aláíróinak száma időközben 1614-re növekedett), amelyet a 2012. október 22-én letartóztatott és az óta is börtönben lévő hét adai, óbecsei és temerini fiúk szülei, hozzátartozói, illetve polgárok írtak alá. Javasoltam, hogy „a Tartomány Képviselőház alakítson egy külön bizottságot, amely a temerini és az óbecsei verekedési ügyekben megvizsgálná a helybeli rendőrség, valamint az újvidéki ügyészségek és bíróságok munkáját”.[15]A házelnök a mai napig még egy sornyi választ sem küldött, például, hogy megkapta a petíciót, és hogy tanulmányozni fogja. (Ez is mutatja, hogy mennyire érdekli a polgárok véleménye.)

Az Európai Parlament és a szerb képviselőház hetedik, kétnapos együttes ülését tartották (2013. március 18-án és 19-én – B. A.) Brüsszelben. A parlamenti delegációk közösen fogadták el a vajdasági magyarokra is vonatkozó nyilatkozatot, amelyben a következő olvasható:

– Az utóbbi időben elszaporodott etnikai jellegű incidensekkel kapcsolatban a nyilatkozat felszólítja a hatóságokat, hogy azokat minden részletre kitérően vizsgálják ki, gyűjtsenek adatokat az etnikai jellegű bűncselekményekre vonatkozóan és biztosítsák a bírósági döntéshozatal előítéletektől és diszkriminációtól mentes működését.[16]

Ez az álláspont azonban nem Varga László, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) köztársasági képviselőjének és az Európai Integrációs Bizottság elnökhelyettesének, hanem Gál Kinga és Schöpflin György fideszes képviselők javaslatára került a nyilatkozatba.[17]Erről a kötelezettségről is, minta korábbikról, megfeledkeznek majd az itteni hatóságok.

„Szenteltvíz” jelleg

 – Talán furcsán hangzik, de szerintem a különböző oldalakon, sokaknak megfelel a jelenlegi zavaros, homályos állapot, amely tág teret biztosít a találgatásoknak, az önigazolásnak, a másra mutogatásnak, hogy csak a legutóbbi (március 16-i – B. A.) óbecsei tragikus haláleset (emberölést) említsük. A haláleset után pár órával az interneten elindult a nagyotmondás, a harsány találgatás. Egyesek már rengeteg dolgot tudni véltek, egyebek mellett azt is, hogy egy újabb, kegyetlen magyarellenes támadás történt. Azt is meg merem kocáztatni, hogy sokaknak csalódást okoztak az azóta megjelenő hivatalos (fél)információk, mintha egyeseknek nem lenne elég nagy baj egy fiatalember tragikus halála, beteg szellemmel azért szorítanak, hogy a tragédia elkövetői gyűlölettől fűtött más nemzetiségűek legyenek, hogy bizonyságot nyerjen önpusztító hipotézisük: „élhetetlen a szülőföld, lehetetlen egymással, egymás mellett élni” – írja Korhecz Tamás az említett jegyzetében.

Ennek a megfogalmazásnak néhány pontatlansága is van: Korhecznak – jogász képzettségére való tekintettel – tudnia kellene, hogy a „tragikus halálesetet” és az „emberölést” nem lehet kiegyenlíteni. Ezen kívül, a hivatalos szervek szerint, az óbecsei áldozat ügyében „a nyomozás még nem zárult le”.[18]Ez egyúttal azt is jelenti, hogy korai még az indítékokkal és az elkövetővel/elkövetőkkel kapcsolatos mindennemű megnyilatkozás. (Bár igaza lenne Korhecznak, hogy nem nemzeti alapon elkövetett bűncselekmény történt. Nehéz azonban elképzelni, hogy a 14 éves gyanúsított egyedül követte volna el a súlyos bűntettet.)

Az MNT 2013. február 27-én, „a magyar nemzeti közösség tagjait ért támadások és a közbiztonság romlása ügyére vonatkozó ajánlása” – a karakterénél fogva – sajnos nem kötelez senkit semmire. Mondhatni, inkább „szenteltvíz” jellege van.

László Bálint, a Magyar Remény Mozgalom elnöke, és Rácz Szabó László, a Magyar Polgári Szövetség elnöke módosítási indítványokat tettek a dokumentum vonatkozásában, mivel azonban ezek „érdemben módosították volna a szöveget”, ezért szavazásra sem bocsátották a javaslataikat. A magyarázat szerint „az ilyen jellegű módosítási indítványokat a képviselőknek még az ülés megtartása előtt kell elküldeniük az MNT hivatalába”. Ez a megfogalmazás is önmagáért beszél az MNT „demokratikusságáról”, illetve arról, hogy a testületnek a VMSZ alkotta szavazógépezete csak azt fogadja el, amit a párt jóváhagyott.

***
A nemzeti alapú incidensek folytatódtak mind a mai napig. Ezekből egy is sok, a számuk pedig – a hatósági adatok szerint is – már megközelíti az ezret. Mindez sajnos arról tanúskodik, hogy megromlottak a nemzeti viszonyok. Aki ezt nem veszi észre, vagy nem akarja észrevenni, illetve nem kezeli kellő komolysággal, az súlyos tévedést követ el.

Ezeknek az incidenseknek csak akkor lehetne útját állni, ha az igazságügyi hatóságok maradéktalanul biztosítanák a polgároknak a törvény előtti egyenrangúságát, a nemzeti hovatartozásuktól függetlenül, a jogszabályok egyforma alkalmazását, a diszkriminációtól való mentességet, az eljárások tisztességességét és a polgárok jogbiztonságát, valamint az ügyészség és a bíróság pártatlansága elvének érvényesülését.
Elvárható-e ez egy olyan országban, amelyben „mindennapos a rasszizmus”?[19]  Tagja lehet-e az Európai Uniónak olyan ország, amelyben a nemzeti kisebbségi polgárt megverik, vagy éppen megkéselik, ha az utcán vagy a buszban az anyanyelvén merészel beszélni?

Bozóki Antal

Újvidék, 2013. március 24.


[1] A határon túli magyar közösségek jogvédelmének előmozdítása.
 http://www.vajma.info/cikk/naprolnapra/111/A-hataron-tuli-magyar-kozossegek-jogvedelmenek-elomozditasa.html,2013. március 23. [1:06] és A nyuszi hozza az ösztöndíjat. Magyar Szó, 2013. március 23., 14. o.
[2] Törvény a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól / Zakon o nacionalnim savetima nacionalnih manjina [SZK Hivatalos Közlönye / "Sl. glasnik RS", 2009. szeptember 3-i 72. szám.
Magyar nyelvű szöveg: Törvény a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól, Magyar Szó (melléklet), Újvidék, 2009, vagyhttp://kepesifi.com/documents/MNT_2009_torveny.pdf, illetve a  http://www.mnt.org.rs/175-Torvenyek-es-egyeb-jogi-dokumentumok-magyar-nyelven, illetve a http://www.pasztorbalint.rs/ honlapon.] 11. szakasz 14. pont.
[3] Lásd: Az Európa Tanács rasszizmus és intolerancia ellenes testületének (ECRI) 2007. december 14-én
elfogadott (2008. április 29-én nyilvánosságra hozott), Szerbiáról szóló jelentését
[4] Varjú Márta: 197 helyett 171. Magyar Szó, 2009. február 28., március 1., 1. és 5.
[5] Uo.
[6] v.m.: A tartományi rendőrség megalakítása a „jövő zenéje”. Magyar Szó, 2011. március 15., 4.
[7] Uo.
[8] Góbor Béla: Csökkent a nemzeti incidensek száma. Magyar Szó, 2011. október 26., 1 és 5. o.
[9] mh: Újratárgyalják a késelési ügyet Magyar Szó, 2013. március 21., 11. o.
[10] Magyar Szó, 2010. október 16., 6. o.; Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány: Kisebbségi Sajtófókusz, 2010. október 16.,  és Vajdasági Magyar Demokrata Párt, HÍRLEVÉL, VIII. évf. 208. szám, 2010. október 19.
[11] Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány, Kisebbségi Sajtófókusz, 2010. október 30.  és Vajdasági Magyar Demokrata Párt, HÍRLEVÉL, VIII. évf. 217. szám, 2010. október 30. és Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány, Kisebbségi Sajtófókusz, 2010. október 30.
[12] Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány: Kisebbségi Sajtófókusz,2010. november 4.
[13] P. E.: Az MNT felszólal a magyarokat ért támadások kapcsán. Magyar Szó, 2013. február 28., 1. és 4. o.
[14] Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány: Kisebbségi Sajtófókusz, 2010. november 4.
[15] Tiltakozás a törvénysértés és a megkülönböztetés ellen. Magyar Szó,2013. február 13., 4. o.
[16] Fideszes javaslatok a nyilatkozatban. (MHO) http://www.magyarhirlap.hu/fideszes-javaslatok-a-nyilatkozatban, 2013. március 19. és http://www.vajma.info/cikk/kozlemenyek/1845/Az-EP-es-a-szerb-kepviselok-is-fontosnak-tartjak-a-vajdasagi-magyarok-jogainak-ervenysuleset.html, 2013. március 19. [20:57]
[17] Uo.
[18] Feró: Még nem zárult le a nyomozás Bilicki Ervin halála ügyében. Magyar Szó, 2013. március 22., 1. és 5. o.
[19] Szerbiában mindennapos a rasszizmus. Magyar Szó, 2013. március 22., 4. o.

2013. március 24., vasárnap

Dominica palmarum - Pálmavasárnap - Virágvasárnap



Benedictus qvi venit in nomine Domini.  

A kórház kápolnája előtt egy egyszerű fehér abrosszal leterített asztalon barkahalom. Ki-ki többet hoz magával, hiszen a járni nem, vagy alig tudó betegekre is gondolni kell, ha feljönnek a Kápolnáig, Nekik is kell, hogy jusson belőle, hogy magukkal vihessenek egy piciny darabkát a győzelem jelképéből. A betegnek is most a szentelt barka a jelkép a betegség feletti győzelem ígéreteként .. Igaz, P.atya is gondoskodik róluk, hiszen erőt kell beléjük költöztetni, úgy egyszerűen a megszentelt barka útján. Mert hosszú út volt, amit ők most megtettek az ágytól a kápolnáig, hogy a barkaszentelésen, a virágvasárnapi szentmisén részt vehessenek. Még hosszabb az út a gyógyulásig, bizony hosszabb, mint az Ember-Fiáé volt a diadalmas jeruzsálemi bevonulástól a megfeszítésig és a kereszthalálig.

Tudjuk, hogy akkor és ott, majd 2000 éve a diadalmenet valóban diadalmenet volt, az utat frissen vágott pálmaággal és virágokkal borították, talán köntöseiket is levetették az emberek, hogy a Messiást éljenzés és dicső örömüdvözlések hangorkánjában- mint akkoriban minden arra méltó személyt –Királyként ünnepelhessék. Örömmel, buzgón, dicsőséges hangon ismerték el, és bizony amint az Evangelisták leírják, úgy tűnt, hogy valóban, valóban szívből szerették. Még talán voltak olyanok is, akik Tőle messze-távol állván nem érinthették ruhája szélét, nem nézhettek a szemébe, így csak lába poros nyomát érinthették és boldogok voltak azért is.
 Dicsőség és elismerés. Nem vágyott rá az Ember-Fia, de a szeretetben talán egy pillanatra maga is feloldódott.

Nem telt el egy hét. A virágok elhervadtak, a pálmaágak elszáradtak, a hozsanna valahogy dühvé, hangos szitokká erősödött, zúgolódás orkánja söpört végig a hajdani hozsannázókon.


Ember! Mi változott? Mi történik a lelkekben egyetlen hét alatt? 

Meghajolsz mint pálmaág a szélben? Mert valakik Meseországot ígérnek a küzdő szeretet rögös útja helyett? 

Végy példát a betegről, aki minden lépését szilárdan, egyetlen célért, a gyógyulásért gürcöli végig. Erősen tartja a barka-pálmát, a győzelem ígéretének jelképét.

(GS 2013 Virágvasárnap)  

Dr. Gundy Sarolta


Népszerű bejegyzések

Follow on Bloglovin