2014. február 18., kedd

Mérleg


"És lészen csillagfordulás megint
és miként hirdeti a Biblia:
megméretik az embernek fia
s ki mint vetett, azonképpen arat.
Mert elfut a víz és csak a kő marad,
de a kő marad."


Wass Albert - Üzenet Haza




Amennyiben a választások változtatnának is valamin nem írnák ki őket, cseng a fülemben London egykori polgármesterének szavai. Valójában így is van, ha valaki abban az ábrándban ringatja magát, hogy a márciusi délibábos vasárnapon változni fog valami az rögtön ébredjen fel, vagy addig ki se józanodjon.

Az eredmények már egyértelműek csak a statisztikusok százalékai fognak picit mozogni. Magyarországon a FIDESZ viszi a prímet, mögötte a Jobbikkal és a háta mögött a sereghajtó többszörösen levitézlett baloldallal...

A Déli-végeken is egyértelművé vált a rangsor. A Haladók az „elhunyt” radikálisok európai szappannal (Made in China) tisztára suvikszolt jogutódjai lesznek a befutók. Mennyire igaz a kommunikációs szakemberek tézise, hogy az átlag ember csak az elmúlt három hónapra emlékszik és az emlékei csak az őt ért családi vagy személyes dolgok vésetik be az agytekervényébe...

– Ezért fontos a kampánynak nevezett cirkuszos mutatvány, itt el kell a pártok média kommunikátorainak hitetni a szerencsétlen polgárral, hogy a döntés az ő kezében van! Ma egy átlagos szerbiai állampolgár egyáltalán nem tudja kire szavazzon és ez nem vicc! A diktatúra egy sínpárral arrébb vezénylése után demokráciának becézték az elkövetkező társadalmi folyamatot, de ez köszönő viszonyban sincs a demokratikus államberendezéssel. Pártpolitikai szempontból a hatalom bűvkörében való maradás ára az volt, hogy az államot háborúkba, nemzetközi izolációba sodrók véres ingujja tisztára lett mosva! Ma e folyamat odáig fajult, hogy a demokrácia zászlóshajója zátonyra futott, egykori elnöke, kétmandátumos államelnök új pártot alapított és a demokráciát elsüllyeszti a politika süllyesztőjébe. Ennek ellenére a Demokrata Párt még ott lesz a parlamentben, de az öt százalékos küszöbért kell, hogy harcoljon! Viszont a Szocialista Párt nyugdíjasaival bravúrosan túlélte az elmúlt idők politikai viharait, ravaszul megjátszotta a hatalomvesztést és ma már újra talpra állt és kormányoz Szerbiában! Minő politikai délibáb, ma azok magyarázzák mi a demokrácia, akik tűzzel-vassal harcoltak ellene...

Bizarr a történet, de itt már mindenki mindenkivel frigyre kelt, 
mint a bordélyházban lámpaoltás után...

Az elszámoltatásnak nevezett bohózat az csak egy pár hónapos luxus-vizsgálati fogságokban, avagy lábpereces házi-őrizetekben merült ki és ezzel meg kell elégedni, mert az Isteneket nem illik megbüntetni, hiszen a bűn az egyszerű emberi jogalap. Barátom mondja folyamatosan: „Mit mélázol ezen? A birkákat nyírni kell, mert így szokták meg! A farkas meg elveszi azt ami az övé, mert neki jár...”

Még nincsenek meg a választási eredmények, de már megy a pozíciók beágyazása. Egyértelműen, nagyképűen már a tudtunkra van adva, hogy mi fog történni, nos itt esik a vakló az üres kútnak és a vaktyúk is megtalálja a szeget, -mágnessel, ha valaki még ne tudná!

Ki választ ebben az országban is? A nép? Á nem!

Szerbiában a szabad választások gyakorlata az a pártkatonák triatlonra való kiképezése. Első diszciplína fogd az urnát és ússz a politikai ellenfelek folyamában. Második diszciplína a pártársadnak add át az urnát, aki kerékpáron folytatja az urna útját. Harmadik diszciplína, fuss a megsemmisítőig és az új urnával időben térj vissza a szavazó helyig. Az eredmény? A pártod befutó és négy évig ismét dől a lé...

– Amennyiben politikai ellenfeled észreveszi, hogy az urna meg lett szentségtelenítve, úgy cca. 30 000 szavazattal, akkor rögtön elnöki fotelyőbe ültesd és az ügy le van rendezve római jogilag úgy kéz kezet mos elven!

Mi történik a kisebbségi fronton?

A VMSZ be fog jutni a parlamentbe. Nem az érzelmek és nem a józan ész diktálja a politika útját, hanem a klientúra. A klientúra meg idestova 18 éve élvezi az előnyjogait e párt támogatása által. Itt érdekességnek említeném a szenteltvíz és tömjén füst találkozását a néhai vörös csillagos könyvecskékkel, de tudjuk: A megtért bárány az, aki az előző pártpolitikai életében farkas volt (következő életében ismét az lesz)! Érdekes, hogy a jelöltetéshez átadott 13ooo ezernyi támogatói aláírásból 2ooo ezerrel gond volt! E szám már túl sok és a fent említett eszköztárat bővíti még egy diszciplínával, ha nincs ki aláírjon, írd alá magad...

A többi magyar előjelű pártocska meg az olimpiai eszmét fogja gyakorolni, fő volt a részvétel! Így ismét az összefogás helyett a jó öreg széthúzás győzött, de ez így normális mifelénk is! Itt a nándorfehérvári falfirka jutott eszembe: Aki még ebben az országban nem bolondult meg az nem normális!

Miért írom ezt?

Egyszerűen azért, mert a még szavazásra fejét hajtó délvidéki magyar, -szimplán, ha magyar emberre akar szavazni, akkor az a VMSZ-re fog voksolni, még-ha egyáltalán nem egyezik a politikájával! Az MRM-et egyáltalán nem értem, mert saját pártpolitikáját sutba dobta, ezidáig kemény ellenzője volt a VMSZ politikájának, annak pártérdek szövetségeinek, csakis a magyar ember érdekképviseletét tartotta párt szemei előtt, azután jött az MPSZ-es szemellenző, ezt követően bosnyákokkal lép szövetségre, olyan naivul, hogy csak a lista harmadik pozíciója lenne az övé!? Magyar ember bosnyákra voksol!? Az elmúlt parlamenti leosztásban mit harcolt ki a bosnyák kisebbségi elvtárs az itt élő magyaroknak? Semmit! Még a tized visszaállítását sem!

– Vissza a kispadra tanulni, mondta néhai edzőm, ha az üres kapuba nem lőttem be a labdát!

A VMDK is szintén zenész, addig vagyunk magyarok még szól a nóta...hej, de keserű ez a nóta és legszomorúbb az a strófa, hogy akkor tudunk összefogni, amikor összefogdosnak bennünket!

Hidegen fújnak a választási szelek, nagyon hidegen, itt már minden magyar idegen...


MARGIT Zoltán



2014. február 16., vasárnap

Kisebbségjogi témák - Hatan négyfelé!



MAGYAR ÜGYEK

Most már végleges: A hat vajdasági magyar párt négyféle helyzetben indul a március 16-i rendkívüli parlamenti választásokon.

A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) egyedül indul[1], az öt kisebb párt közül három – a Magyar Egység Párt (MEP), a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ), a Magyar Remény Mozgalom (MRM),[2] – a Nemzeti Közösségek Listáján[3], a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK), Boris Tadić alakulóban levő Új Demokrata Pártjával írt alá megállapodást[4], a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) pedig – jelek szerint – nem is indul a március 16-i választásokon.[5]

A Nemzeti Közösségek Listájával az a gond, hogy a választási listán az első két hely a Bosnyákok Demokratikus Közösségét (BDK) illeti meg és csak a harmadik az MRM-et.[6] A magyar pártelnökök sajnos nem tudták kialkudni az első helyet, holott a legutóbbi (2010. évi választásokon) is a képviselői helyet Emir Elfić, a BDK elnöke kapta. Most, ezt egy magyar párnak illett volna adni.

Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége a Boris Tadić bukott államelnökkel, a Demokrata Párt volt vezetőjével szövetkezett, amely a vajdasági magyarság érdekében (nyolc évi hatalmi pozíciója alatt) éppen semmit nem tett. Milyen érdek fűzheti a VMDK-t egy ilyen párttal kötött szövetséghez?

A VMDP állandóan bojkottálja a választásokat (még a nemzeti tanácsit is), holott a pártok éppen azért léteznek, hogy a megmérettessék magukat. (Amelyik párt nem vesz részt a választásokon, az nem is létezik.) Az ilyen fellépéssel a VMDP objektíve a VMSZ malmára hajtja vizet.

Az ilyen viszonyulást jellemzi az is, hogy Ágoston András, a VMDP leköszönt elnöke, a Kisebbségi Forum Hírlevelének legutóbbi (2014. február 15-i 36. számában) arról cikkezik, hogy a magyar (perszonális) autonómia bevezetésére „csak akkor kerülhet sor, ha mi kettős állampolgárok, minden más témát félre téve szavazatunkkal erősítjük meg: hozzájárulunk a harmadik, ezúttal is kétharmados Orbán-kormány létrejöttéhez”.[7]

Ágoston számára szerbiai választások egyáltalán nem fontosak („tegyük félre”), miközben a nemzeti kisebbségi jogainkat éppen Szerbiában valósítjuk meg. Számára az a lényeges, hogy újra „kétharmados Orbán-kormány” jöjjön létre. Olyan kormány, amely eddig még csak a kis úját sem mozdította a jogaink érvényesítése érdekében. 

Mindezek után megállapítható: Az öt magyar párt részéről sikertelen volt az összmagyar egyeztetés, a VMSZ pedig lépést sem tett a közös fellépés felé. Sikertelen/hiábavaló volt a civil szervezetek és magánszemélyek felhívása is a pártvezetőkhöz, amelyben az egységes fellépést, a közös listaállítást és programot szorgalmazták.[8]

Mi várható ezek után?

Elsősorban azt, hogy kevesebb magyar képviselő lesz a szerb parlamentben, mint amennyit az egységes/közös fellépés (vagy az arányos képviselet biztosítása) eredményezhetne. Másodsorban, hogy nem lesz valódi magyar érdekképviselet, mivel a VMSZ ugyanazokat a képviselőket jelöli, akik eddig sem tettek szinte semmit a magyarság érdekében.[9] Harmadsorban pedig, hogy mindez tovább rontja a vajdasági magyarság amúgy sem irigylésre méltó általános helyzetét. 
 
A felelősség természetesen azokat a pártvezetőket illeti, akik nem tudtak/voltak halandók lemondani a személyes vagy pártjaik érdekeiről a közös fellépés érdekében. Lehet ezt magyarázni, csűrni, csavarni, mint ahogy az egyes pártvezetők teszik is a média útján, de ez semmit nem változtat a helyzeten. A felelősség marad. Ezt természetesen a párttagoknak kellene felvetniük, az elnökök felelősségre vonása útján, olyan vezetőket választva helyükbe, akik képesek együttműködni a magyarság érdekében.

Végső ideje, hogy a pártok megszabaduljanak az elvakult és elfogult politikai vezetőiktől. A választások jó alkalom lesz a VMSZ, a VMDP és a VMDK megbüntetésére is. (Az MRM-MPSZ-t is! M.Z. megjegyzése)

Koszovóért aggódik

Február 13-án előadást tartott Várady Tibor, „a Közép-európai Egyetem és az atlantai Emory Egyetem tanára”, Budapesten a Magyar Külügyi Intézetben – írja az MTI tudósítója, közli a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) hivatalos lapja, a Magyar Szó.[10]Tegyük hozzá: Várady a Magyar Nemzeti (MNT) tanácsnak is tagja.

– Szerbiában óriási trauma „a Koszovó-tragédia”, mert annak a területnek hatalmas a szimbolikus jelentősége. Koszovó elvesztését a szerbek máig nem emésztették meg, és emiatt alakult ki félelem a Vajdaság elvesztésétől. A magyarság aránya azonban már csak tíz százalék körül van a Vajdaságban, ezért ez csak fóbia – vélekedett Várady. Mi viszont emésszük meg, hogy a jogainkat lépten-nyomon megsértik?

A szerb alkotmánybíróság 2013, decemberi döntésével a tartomány statútumát „szinte teljesen érvénytelenítette”. Ebbe a „hangulatba, légkörbe” illeszkednek a nemzeti tanácsokat érő támadások is – hangzott el az előadásban.

A kisebbségek helyzetének rendezésével kapcsolatban Várady szerint „az első valóban határozott lépés a kisebbségekről szóló törvény megalkotása volt 2002-ben”. A 2009. évi külön törvény a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsiról pedig már „valódi hatásköröket biztosított” ezeknek a testületeknek. A szerb alkotmánybíróság azonban (a 2014. január 16-i döntésével) „a testületek számos szerzett jogát megnyirbálta” – vélekedett az előadó.

Erről szólt – az MTI tudósítás alapján – Várady előadása. Hiába keressük, az írásban sehol még csak említés sem történik a vajdasági jelenlegi magyarok helyzetéről, megoldatlan problémáiról. Az előadó azon állítása is vitaható, hogy a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló törvény „valódi hatásköröket biztosított” ezeknek. (Köztudott, hogy a jogászprofesszor részt vett a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsiról szóló 2009. évi törvény kidolgozásában, amelyről utóbb maga is elismerte, hogy ez még „nem autonómia”.)[11]

Váradynak számtalan lehetősége és minden (elő)feltétele megvolt, úgy is, mint a VMSZ szürke eminenciásának és az MNT tagjának, hogy kiálljon a vajdasági magyarok helyzetének rendezésérét, belföldön és külföldön is. A rendszerváltás óta eltelt negyed század alatt azonban nem hallottam se nem olvastam arról, hogy bármikor is határozottan és eredményesen fellépett volna a szerb hatalomnál közösségünk valamilyen nyílt kérdésének rendezése érdekében. Azon felelős személyek közé tartozik ezért, aki miatt „a magyarság aránya már csak tíz százalék körül van a Vajdaságban”.

Újvidék, 2014. február 16.
Bozóki Antal 


[1] Bátran – felelősséggel. A VMSZ választási programja. Magyar Szó (melléklet), 2014. február 15.

[2] Felhívás a délvidéki magyar egyesületekhez, civil szervezetekhez és magánszemélyekhez.http://www.mrm.rs/, 2014. február 12. [21:28]
[3] P. E.: Összefogással a kisebbségi érdekérvényesítését. Magyar Szó, 2014. február 6. 1 és 5.
[4] Fch: Érdekérvényesítőkre van szükségünk. VMDK: http://www.vmdk.org.rs/, 2014. február 15.

[5] A VMDP nem csatlakozik a kisebbségi listához.http://www.vajma.info/cikk/vajdasag/16693/A-VMDP-nem-csatlakozik-a-kisebbsegi-listahoz.html, 2014. február 5. [12:12]
[6] Lásd a 3-as alatti írásban.
[7] Ágoston András: A magyarországi parlamenti választások tétje. KIFO Hírlevél. 2014. február 15-i 36. A civil szervezetnek álcázott KIFO hírleveleit a VMDP internetes honlapján teszi közzé.
[8] http://www.vajma.info/cikk/kozlemenyek/2177/Civil-szervezetek-felhivasa-ot-magyar-parthoz-Egyseges-fellepes--kozos-lista-es-program-szukseges.html, 2014. január 30. [20:10]
[9] A jelöltek listáját lásd az 1-es alatt forrásban.

[10] Várady: A szerbek a Vajdaság elvesztésétől félnek, ezért támadják a statútumot. Magyar Szó,2014. február 13. 3., vagyhttp://www.magyarszo.com/hu/2249/kulfold_eu/107660/V%C3%A1rady-A-szerbek-a-Vajdas%C3%A1g-elveszt%C3%A9s%C3%A9t%C5%91l-f%C3%A9lnek-ez%C3%A9rt-t%C3%A1madj%C3%A1k-a-stat%C3%BAtumot.htm
[11] Ködbe vesző célok. VMDP közlemény: http://www.vajma.info/cikk/vajdasag/10055/Kodbeveszo-celok.html, 2010. április 11. [16:02]


Népszerű bejegyzések

Dr. Gundy Sarolta - Tárogató válogatás 2015.

Szabó Angéla - Holtszezon - Katonaáldozataink

Globális vidék