2014. április 26., szombat

Húsz éve már Nevergreen




Vendetta címmel május 5-én jelenik meg hivatalosan a Nevergreen új stúdióalbuma, amelyre hét saját dal kerül fel, magyar és angol nyelven, valamint lesz egy extra angol nyelvű dal is, két feldolgozás, továbbá egy instrumentális tétel. Május 3-án a Club 202-ben Budapesten koncert - CD-vásárlással ingyenes!


Az elmúlt időszakról Matláry Miklós billentyűs így vélekedik:

A Nevergreen már egy jó ideje stabil tagokkal működik. Ezek az énekes és basszusgitáros Bob Macura, az operaénekesnő Simon Valentina, a szólógitáros Rusić Vlado, a dobosok Kovács Tamás és Simon Zoltán, valamint jómagam mint billentyűs. Időnként csatlakozik hozzánk Ispán András basszusgitáros is, aki egyébként a Divlje Jagode tagja.

- Mikor és hogyan kezdtetek el dolgozni az anyagon?

számokon körülbelül 2 évvel ezelőtt kezdtünk el dolgozni. A szerzemények úgy születnek, hogy Macura és az én szobámban is mindig ott a hangszer. Amikor jön az inspiráció, hiszen azt erőltetni nem lehet, akkor gyorsan felvesszük az ötletet cubase programba, amit később tovább gondolunk. Jómagam elkészítem a teljes hangszerelést, és ezt küldöm tovább a többieknek. Természetesen mindenkinek hagyok egy kis szabad teret, hiszen például nem akarok beleszólni abba, hogy a dobos mit játszon a legapróbb részletekig. Ezután otthon mindenki kigyakorolja a számokat mielőtt összeülunk próbálni. Ezzel a technikával el tudjuk érni azt, hogy nem kell előtte milliószor próbálni. Utánna jöhet a stúdió.

- Hol készült az anyag?

A felvételezéshez egy jó barátom, név szerint Keszler Viktor kitünő stúdióját választottuk Szabadkán. A munka legnagyobb része ott zajlott, majd a sávokat „nyersen”, online elküldtük projectben Szegedre a Black Hole Sound stúdióba, ahol Gábor Vári dolgozott rajta tovább. Időnként visszaküldte nekem az anyagot, mi pedig egy producerhez illően adtuk a további instrukciókat. Az így elkészített master lemezt felvittem Budapestre a Hammer Recordsnak. A többi már az ő dolguk.


- Hány dal lesz a korongon?

Az utóbbi időben azt praktizáljuk, hogy a lemezeinken a dalaink meghallgathatóak magyar és angol nyelven egyaránt. Az új lemez hét saját magyar dalból, egy saját angol szerzeményből, két feldolgozásból, egy instrumentális számból, valamint a hét magyar dal angol változatából áll.




- Milyen lesz a borító?

A borítót a Hammer Records grafikusa készítette el a saját, Macura és az én ötleteim alapján. Annyit elárulhatok, hogy a színvilága fluoreszcens zöld lesz, rajta egy ókori sisakos női arcal. A Hammerworld magyarországi rock újságban már megjelent egy részlet, amin a Nevergeen jellegzetes logója, a Hammer Records logója, a korong címe a Vendetta felirat, valamint egy női arc alsó része látható.

- Miért kapta az új lemez a Vendetta címet?

Szövegileg mindig próbáljuk az emberi tudatalattit és a történelmet analizálni. Sokak szerint ezek sötét színezetűek, de a mai tündérmesés világban nem vagyok meglepődve ezen a véleményen. Egyébként ez a realitás valahol. A történelem folyamán az emberiséget végig kísérte a bosszú, ha jogos volt ha nem. Gondoljunk csak bele, hogy akár 100 év után sem felejtjük el a sérelmeinket. Arról nem is beszélve, hogy a bosszú mennyi háborúnak volt a mozgatórugója.
Innen a Vendetta Vérbosszú ) mint jelképes cim. De ezen kívül a cím a mai zeneiparnak is szól, ami egy alacsony szintű pénzgyárrá alakult át. Nem a pénz részével van a gond, hanem a színvonallal. Régen a Pink Floyddal is lehetett pénzt csinálni úgy, hogy boldog volt az aki hallgatta. Ehelyett manapság Fluor Tomira tombol a magyar közönség nagyobb része. Véleményem szerint ez leépíti a hallgatóság intelektuális - műveltségi szintjét.

- Hivatalosan mikor jelenik meg a Vendetta?

Hivatalosan ez év májusában fog megjelenni mint már említettem, a Hammer Records gondozásában, ahol már több mint 10 Nevergreen CD jelent meg, és a szinházi zeneszerzői munkásságom egy része amit a Vajdasági szinházak szinművei részére irtam, szintén CD alakjában, Kreaton Sacra Monarchia cimen. Az idei nyáron több fesztiválon is promotálni fogjuk az új Nevergreen anyagot Magyarországon és Erdélyben egyaránt, de erről folyamatosan értesítve lesznek a rajongók a Nevergreen hivatalos Facebook oldalán és a www.nevergreen.hu weblapunkon keresztül.




Matláry Miklós PéZé által



Csókán 19 darumadár pusztult el az EU által tiltott karbamát peszticid végett!



A teremtéspusztulás sokadik része:

A madarak védelmét és tanulmányozását végző szerbiai egyesület bejelentette, hogy április 24-én Csókától keletre Feketetó település felé 19 mérgezett darut találtak a szántókon. Az elpusztult madarak tetemeit lehetett látni a területen …



Az egyik a madár mindkét lábán műanyag gyűrűzést viselt, két darut megcsonkítva találtak, és lehetséges, hogy más állatok is mérgezettek lettek ezáltal.

Szegény madarak „Furadan”-al kezelt vetőmaggal mérgeződtek le. E növényvédő szer hivatalosan nincs Szerbiában forgalomban (!?), mely fő hatóanyaga a karbofurán, akkor hogyan került ide? Tehetnénk fel a naiv kérdést, nos ugyan -úgy, ahogyan a bombákból a szegényített uránium* az 1999-es NATO bombázások alkalmával (*radioaktív sugárzása nem jelentős, azonban a többi nehézfémhez hasonlóan erősen mérgező. )...


Furadant (karbofurán) a felügyelőség ez év júniusában teljesen visszavonja a forgalomból (addig a raktárakat szépen kiürítik határon innen és túl...). A megjelölt időponton túli alkalmazása esetén a büntetés fizikai személynek akár börtön is lehet, jogi személynek 700.000 és 3.000.000 szerb dinár kártérítés róható ki! Szerbiát ismerve sógor, koma, jó barát és a szerető nem esik semmilyen jogi kategóriába, a többi fizetni fog..., ráfizetni fog!

A karbofurán az egyik legmérgezőbb karbamát peszticid. Szisztémikus inszekticid, azaz a növényekbe a gyökérzeten keresztül jut be, és innen jut el a növény különböző szerveibe, melyekben koncentrációja eléri a rovarok számára mérgező értéket. Férgekkel szemben kontaktméreg. Növényekre és talajba juttatott, nem perzisztens inszekticid, akaricid és nematocid szerként használták.

A karbofurán tartalmú növényvédő szerek felhasználását és forgalmazását az Európai Unióban 2008 decemberében betiltották. A karbofurán erősen mérgező a gerincesekre, LD50 értéke szájon át patkányoknál 5–13 mg/kg, kutyáknál 19 mg/kg.

A karbofuránról ismert, hogy különösen mérgező madarakra nézve. Granulátum formájában egyetlen szemcséje képes megölni egy madarat. A madarak gyakran megeszik a peszticidek szemcséit, mivel összetévesztik azokat a táplálékul szolgáló magvakkal. A méreg elfogyasztása után nem sokkal elhullanak.

Hatása az emberre:

A karbofurán a széles körben használt inszekticidek közül az emberre az egyik legmérgezőbb (csak az aldikarb és a paration mérgezőbb nála). Mérgező hatását kolinészteráz-gátlás révén fejti ki, így idegméregnek (neurotoxin) tekinthető.

A belső elválasztású mirigyek működését is károsan befolyásolja, már nagyon kis mennyiség hatására is számos hormon szintjében átmeneti változások léphetnek fel az állatokban és emberekben is, ami többszöri expozíció után akár komoly reprodukciós zavarokat is okozhat. Egy vizsgálat szerint patkányokban szubletális mennyiségű karbofurán hatására a tesztoszteronszint 88%-kal csökkent, miközben a progeszteron, a kortizol és az ösztradiol szintje jelentősen (rendre 1279%, 202% és 150%-kal) nőtt.
A halálosnál kisebb mennyiség a herék számára is mérgező lehet. Kimutatták, hogy 0,4 mg/kg mennyiség hatására csökken a spermiumok száma és mozgékonysága, miközben az abnormális hímivarsejtek aránya nő.

Minél szegényebb egy közösség,
 annál kiszolgáltatottabb élővilága is!

Egézségünkre!
Margit Zoltán

Forrás:

Životinje  ,  Wikipedia

Képek:

Јожеф Гергеј



Ami a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló törvényből megmaradt




A nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló törvényt a szerb képviselőház a 2009. augusztus 31-i ülésén fogadta el. A törvény szövege a Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönyének (Službeni glasnik RS) 2009. szeptember 3-i 72. számában jelent meg (221-236. o.)

            Szerbia alkotmánybírósága, a 2014. január 16-i ülésén megállapította, hogy a törvény 10 rendelkezése „nincs összhangban az alkotmánnyal”. Az Alkotmánybíróság erről szóló, 576-os számú döntése a Hivatalos Közlöny 2014. 2014. február 21-i 20. számában jelent meg (36-64 o.)

            Az Alkotmánybíróság döntése a törvény első öt fejezetében, illetve 28 szakaszában 16 változást jelent. Ezek a fejezetek a következők: I. Alaprendelkezések, II. A nemzeti tanácsok jogállásával kapcsolatos kérdések, III. A nemzeti tanácsok hatásköre, IV. A köztársasági szervekkel, az autonóm tartomány és a helyi önkormányzat szerveivel való viszony és V. Nemzetközi regionális együttműködés.  




A döntést Dr. Ódry Kartag Ágnes*,
az Alkotmánybíróság bírója írta alá.

            Az alábbi törvényszövegben az Alkotmánybíróság által kifogásolt szövegrészek törölve lettek. Így most láthatóvá válik, hogy mi maradt meg az eredeti törvényből.  

            A törvény többi szakasza (29-139) elérhető a http://www.mnt.org.rs/175-Torvenyek-es-egyeb-jogi-dokumentumok-magyar-nyelven honlapon.


Bozóki Antal  


TÖRVÉNY
A NEMZETI KISEBBSÉGEK NEMZETI TANÁCSAIRÓL
(A SZK Hivatalos Közlönye, 72/2009. sz.)


I. ALAPRENDELKEZÉSEK

1. szakasz

Jelen törvény a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsainak (a továbbiakban: nemzeti tanács) a kultúra, az oktatás, a tájékoztatás és a hivatalos nyelv- és íráshasználat területére vonatkozó hatáskörét, a nemzeti tanács megválasztásának rendjét, finanszírozását és a munkája szempontjából egyéb jelentős kérdéseket szabályozza.


2. szakasz

A kultúra, az oktatás, a tájékoztatás valamint a hivatalos nyelv- és íráshasználat területére vonatkozó önkormányzati joguk érvényesítése érdekében a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek a Szerb Köztársaságban megválaszthatják saját nemzeti tanácsaikat.
A nemzeti tanács képviseli a nemzeti kisebbséget az oktatás, a kultúra, a nemzeti kisebbség nyelvén történő tájékoztatás valamint a hivatalos nyelv- és íráshasználat területén, részt vesz a döntéshozatalban vagy dönt az említett területekre vonatkozó kérdésekről, és e területeken intézményeket, gazdasági társaságokat és egyéb szervezeteket alapít.


3. szakasz

A nemzeti tanácsok nyilvántartását az emberi és kisebbségi jogokkal megbízott minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) vezeti.
A nyilvántartásba való felvétel a bejegyzési kérelem alapján történik, melyet a nemzeti tanács elnökének a tanács megalakulását követő 30 napos határidőn belül kell benyújtania.
A nyilvántartásba való bejegyzéssel a nemzeti tanács jogi személyiséget szerez.


4. szakasz

A nyilvántartásba való bejegyzésre a szabályos kérelem átvételét követő 30 napos határidőn belül kerül sor.
A nyilvántartásba a nemzeti tanács elnevezését és székhelyét, a nemzeti tanács elnökének utó- és családnevét, egységes polgári törzsszámát és lakhelyét, az alapszabály meghozatalának, illetve módosításának és kiegészítésének dátumát, valamint a nyilvántartásba vételről szóló határozat számát és dátumát kell bejegyezni.
A nyilvántartásba bejegyzett adatok nyilvánosak.
A nyilvántartás tartalmát és vezetési módját a minisztérium határozza meg részletesebben.


5. szakasz

A nemzeti tanács ingó és ingatlan vagyont szerezhet és tulajdoníthat el, és a hatáskörében illetékes szerv határozata alapján köztulajdonban levő eszközök felett használati jogot kaphat, a törvénnyel összhangban.


6. szakasz

A nemzeti tanácsnak van alapszabálya.

Az alapszabályban kell meghatározni:
1) a nemzeti tanács tevékenységét;
2) a nemzeti tanács tagjainak számát, a törvénnyel összhangban;
3) a nemzeti tanács székhelyét;
4) a nemzeti tanács elnevezését, jelképét és pecsétjét;
5) a nemzeti tanács szervei tagjainak számát és megválasztásuk rendjét;
6) a nemzeti tanács egyéb testületeit, e testületek tagjainak számát és megválasztásuk rendjét;
7) az elismeréseket és odaítélésük módját;
8) egyéb, a nemzeti tanács munkája szempontjából jelentős kérdéseket.
Az alapszabály módosítását és kiegészítését követő 30 napos határidőn belül a nemzeti tanács a minisztériumot erről értesíteni, valamint a módosításokat és kiegészítéseket az elfogadásuk ülésén felvett jegyzőkönyvvel együtt a minisztériumnak megküldeni köteles.



II. A NEMZETI TANÁCS JOGÁLLÁSÁVAL KAPCSOLATOS
KÉRDÉSEK

1. A nemzeti tanács szervei

7. szakasz

A nemzeti tanácsnak van elnöke, végrehajtó szerve, valamint oktatással, kultúrával, tájékoztatással és a hivatalos nyelv- és íráshasználattal megbízott bizottsága.
Az alapszabályban a nemzeti tanács konzultatív és más testületeit is meg lehet határozni.
A nemzeti tanács elnöke képviseli a nemzeti tanácsot és a nevében eljár.
A nemzeti tanács elnökét a nemzeti tanács tagjai közül kell megválasztani.
A nemzeti tanács munkája nyilvános.


8. szakasz

A nemzeti tanács akkor határozatképes, ha az ülésen a nemzeti tanács tagjainak több mint a fele jelen van.
A nemzeti tanács alapszabálya akkor tekinthető elfogadottnak, ha a nemzeti tanács összlétszámának több mint a fele mellette szavazott.
A nemzeti tanács elnöke és a nemzeti tanács végrehajtó szervének elnöke akkor tekinthető megválasztottnak, ha a nemzeti tanács összlétszámának több mint a fele mellette szavazott.
Az egyéb határozatokat a nemzeti tanács a jelen levő tagok szótöbbségével hozza meg, ha az alapszabály nem irányoz elő minősített többséget.


2. A nemzeti tanács tagjainak száma

9. szakasz

A nemzeti tanács legalább 15, de legfeljebb 35 tagból áll.
A legutóbbi népszámlálási adatok szerint a 10.000-nél kevesebb fővel rendelkező, vagy külön nem jegyzett nemzeti kisebbségek esetében a nemzeti tanács 15 tagból áll.
A legutóbbi népszámlálási adatok szerint a 10.000-nél több, de a 20.000 főt nem meghaladó nemzeti kisebbségek esetében a nemzeti tanács 19 tagból áll.
A legutóbbi népszámlálási adatok szerint a 20.000-től 50.000 fős nemzeti kisebbségek esetében a nemzeti tanács 23 tagból áll.
A legutóbbi népszámlálási adatok szerint az 50.000-től 100.000 fős nemzeti kisebbségek esetében a nemzeti tanács 29 tagból áll.
A legutóbbi népszámlálási adatok szerint a 100.000 főt meghaladó nemzeti kisebbségek esetében a nemzeti tanács 35 tagból áll.
A nemzeti tanács tagjainak megbízatási ideje négy évre szól.
Az első összetételű nemzeti tanács megbízatási ideje a nemzeti tanács nyilvántartásba vételének napján kezdődik.


III. A NEMZETI TANÁCS HATÁSKÖREI

1. Általános hatáskörök

10. szakasz

A nemzeti tanács, a törvénnyel és az alapszabállyal összhangban, szervei révén, önállóan:
1) meghozza és módosítja az nemzeti tanács alapszabályát;
2) meghozza a pénzügyi tervet, pénzügyi jelentést és zárszámadást;
3) rendelkezik saját vagyonával;
4) dönt a nemzeti tanács elnevezéséről, szimbólumairól és pecsétjéről;
5) véglegesíti a nemzeti szimbólumokra, a nemzeti tanács jelképeire és ünnepeire vonatkozó javaslatokat;
6) intézményeket, egyesületeket, alapítványokat, gazdasági társaságokat alapít a kultúra, az oktatás, a tájékoztatás és a hivatalos nyelv- és íráshasználat területén, valamint a nemzeti kisebbség identitásának megőrzése szempontjából jelentős egyéb területeken;
7) javaslatot tesz a nemzeti kisebbség képviselőjének személyére a helyi önkormányzatok nemzetek közötti viszonyügyi tanácsában;
8) elismeréseket határoz meg és ítél oda;
9) a kultúra, az oktatás, a tájékoztatás és a hivatalos nyelv- és íráshasználat területén törvények és más jogszabályok meghozatalát kezdeményezi és figyelemmel kíséri alkalmazásukat;
10) részt vesz az előírások előkészítésében, és javasolja a kultúra, az oktatás, a tájékoztatás és a hivatalos nyelv-és íráshasználat területén a nemzeti kisebbségeknek az Alkotmányban szavatolt jogait szabályozó előírások módosítását és kiegészítését;
11) külön előírásokat és ideiglenes intézkedéseket javasol azokon a területeken, melyeken az önkormányzati jog érvényesül, a nemzeti kisebbséghez tartozók és a többséget képező polgárok közötti teljes egyenjogúság elérése érdekében;
12) eljárást indít az Alkotmánybíróság, a polgári jogvédő, a tartományi és a helyi ombudsman, valamint más hatáskörrel rendelkező szervek előtt, amikor megítélése szerint a nemzeti kisebbségekhez tartozóknak az Alkotmányban és törvényben szavatolt jogainak és szabadságjogainak megsértésére került sor;
13) a nemzeti kisebbséghez tartozó nevében megindítja a jelen szakasz 12) pontjában foglalt eljárást előzőleg megszerzett írásos meghatalmazás alapján;
14) állást foglal, kezdeményezést tesz és intézkedéseket foganatosít a nemzeti kisebbség helyzetével, identitásával és jogaival közvetlenül kapcsolatos minden kérdésben;
15) törvényben, az autonóm tartomány vagy a helyi önkormányzat aktusában ráruházott más kérdésekről is dönt.


2. Hatáskörök az oktatás területén

Alapítói jogok

11. szakasz

A nemzeti tanács, a törvénnyel összhangban, nevelési, oktatási, diák- és egyetemista-jóléti intézményeket alapíthat, és alapítói jogokat és kötelességeket gyakorolhat.
Jelen szakasz 1. bekezdésében foglalt intézményeket a nemzeti tanács önállóan, vagy a köztársasággal, az autonóm tartománnyal, helyi önkormányzattal vagy más jogi személlyel egyetemben alapítja, a törvénnyel összhangban.
A köztársaság, az autonóm tartomány és a helyi önkormányzat, jelen szakasz 1. bekezdésében foglalt intézmények alapítójaként az alapítói jogokat egészében vagy részben a nemzeti tanácsra ruházhatja át.


Az intézmények irányításában való részvétel

12. szakasz

A köztársaság, az autonóm tartomány vagy a helyi önkormányzat által alapított iskoláskor előtti, általános és középfokú nevelési és oktatási intézményekben, melyekben a nevelési-oktatási tevékenység a nemzeti kisebbség nyelvén is folyik, vagy melyekben a nemzeti kisebbség beszéde, nyelve vagy kultúrája külön tantárgyként szerepel, a nemzeti tanács:

1) véleményezi az igazgatóbizottság, illetve az iskolaszék tagjai személyére a helyi önkormányzat képviselői közül tett javaslatokat;
2) azokban az intézményekben, melyek tagozatainak többségében a nevelési-oktatási tevékenység a nemzeti kisebbség nyelvén folyik, vagy melyekről megállapítást nyert, hogy a nemzeti kisebbség számára kiemelt jelentőségűek, jelölteket javasol az igazgatóbizottság, illetve az iskolaszék tagjai személyére, akik a helyi önkormányzatot képviselik;
3) véleményezi a jelen szakasz 1. bekezdésének 1) pontjában foglalt intézmények igazgatójelöltjére tett javaslatot;
4) véleményt nyilvánít a jelen szakasz 1. bekezdésének 1) és 2) pontjában foglalt intézmények igazgatójának és igazgatási szerve tagjainak felmentése során;
5) jelen szakasz 1. bekezdésének 2) pontjában foglalt intézmények igazgatója megválasztásához előzetes jóváhagyását adja;
A köztársaság, az autonóm tartomány vagy a helyi önkormányzat által alapított diák- és egyetemista-jóléti intézményekben a nemzeti tanács:
1) egy jelöltet javasol – az alapító képviselőjét, és véleményezi az igazgató bizottság többi tagja személyére tett javaslatokat azokban a diákjóléti intézményekben, melyek székhelye olyan helyi önkormányzatok területén található, ahol a nemzeti kisebbség nyelve is hivatalos használatban van. Ha a helyi önkormányzat területén több nemzeti kisebbség nyelve is hivatalos használatban van, az érdekelt nemzeti tanácsok közös jelöltet javasolnak az igazgató bizottság tagja személyére;
2) véleményezi az igazgató bizottság tagjai személyére tett javaslatokat azokban az egyetemista-jóléti intézményekben, melyek székhelye olyan helyi önkormányzatok területén található, ahol a nemzeti kisebbség nyelve is hivatalos használatban van;
3) véleményt nyilvánít az igazgató megválasztása során azokban a diák- és egyetemista-jóléti intézményekben, melyek székhelye olyan helyi önkormányzat területén található, ahol a nemzeti kisebbség nyelve is hivatalos használatban van;
4) véleményt nyilvánít a jelen szakasz 2. bekezdése 1)-3) pontjában foglalt intézmények igazgatójának és az igazgatási szerve tagjainak felmentése során.
A nemzeti kisebbség nemzeti tanácsát, melynek nyelve egy helyi önkormányzatban sincs hivatalos használatban, azokban a helyi önkormányzatokban illetik meg a jelen szakasz 2. bekezdése 1)-4) pontjaiban foglalt jogok, ahol az általuk képviselt nemzeti kisebbség tagjai a legutóbbi népszámlálási adatok szerint az összlakosságnak több mint 1%-át képezik.
A köztársaság, az autonóm tartomány vagy a helyi önkormányzat által a felsőoktatás területén alapított intézményekben, amelyekben a tanítás egészében vagy részben a nemzeti kisebbség nyelvé folyik, a nemzeti tanács véleményt nyilvánít a felsőoktatási intézmény irányítási és igazgatási szervébe javasolt jelöltekről.

Tantervek és programok

13. szakasz

A nemzeti tanács:

1) a Nemzeti Oktatási Tanácsnak javasolja az iskoláskor előtti program általános alapjait, az általános és a középfokú oktatás és nevelés tanterveit és programjait, valamint a nevelési program alapjait azokra a tartalmakra vonatkozóan, melyek a nemzeti kisebbség sajátosságát fejezik ki, de különösen a történelem, zenei nevelés és képzőművészet területén;
2) a Nemzeti Oktatási Tanácsnak javasolja a nemzeti kisebbség nyelvének általános és középfokú oktatási és nevelési programját, valamint a nemzeti kisebbség nyelvének, illetve beszédjének és a nemzeti kultúra elemeinek oktatási és nevelési programját;
3) a Nemzeti Oktatási Tanácsnak véleményezi a szerbnek, mint nem anyanyelvnek oktatási programját;
4) az oktatással megbízott miniszternek a diákjóléti intézmények tanulóira vonatkozó intézkedéseket és nevelési programot javasol, amelyek a nemzetek közötti tolerancia és multikulturalizmus érvényesítését szolgálják;
5) véleményezi az olyan intézmények oktatási és nevelési programját, melyekről megállapítást nyert, hogy a nemzeti kisebbség számára kiemelt jelentőségűek.


Tankönyvek és tanszerek

14. szakasz

Ha az oktatási-nevelési tevékenység a nemzeti kisebbség nyelvén folyik, a Nemzeti Oktatási Tanács az oktatással megbízott miniszternek a nemzeti tanács előzetes jóváhagyása alapján olyan tankönyvek és tanszerek használatának engedélyezését javasolja, melyek tartalma a nemzeti kisebbség sajátosságait fejezi ki.
Az oktatással megbízott miniszter a nemzeti kisebbség nyelvén kiadott hazai vagy behozott tankönyvek oktatási-nevelési folyamatban való használatát a nemzeti tanács javaslatára hagyja jóvá.



Egyéb hatáskörök az oktatás területén

15. szakasz

A nemzeti tanács, a törvénnyel összhangban:

1) egy jelöltet javasol a Nemzeti Oktatási Tanács tagjainak közös megválasztási listájára;
2) véleményt nyilvánít az iskoláskor előtti intézmények és általános iskolák hálózatáról szóló aktus meghozatala során azokban a helyi önkormányzatokban, amelyekben a nemzeti kisebbség nyelve hivatalos használatban van, vagy amelyekben az oktatási-nevelési tevékenység a kisebbség nyelvén folyik;
3) meghatározza a nemzeti kisebbség oktatása szempontjából kiemelt jelentőségű oktatási-nevelési intézményeket; ha az összes intézmény száma négynél nagyobb, kiemelt jelentőségűvé a nemzeti kisebbség nyelvén is oktató összes intézménynek legfeljebb egy negyede nyilvánítható; ha az ilyen intézmények száma négynél kisebb, kiemelt jelentőségűvé a nemzeti kisebbség nyelvén, illetve a nemzeti kisebbség nyelvén is oktató intézmények közül egy intézmény nyilvánítható; olyan nemzeti kisebbség esetében, melynek nyelvén nem folyik oktatás, a jelen pontban foglalt szabályokat értelemszerűen kell alkalmazni azokra az intézményekre, amelyekben tanítják a nemzeti kisebbség nyelvét vagy beszédét a nemzeti kultúra elemeivel;
4) az oktatással megbízott miniszternek véleményt nyilvánít a középiskolák valamint a diák- és egyetemista-jóléti intézmények hálózata meghatározása során;
5) az oktatással megbízott miniszternek véleményt nyilvánít a nemzeti kisebbség nyelvén oktató iskola székhelyen kívül folytatott tevékenysége jóváhagyásának során;
6) az alapítónak, a köztársaságnak, az autonóm tartománynak vagy a helyi önkormányzatnak javasolja a nemzeti kisebbség nyelvén oktató iskola kihelyezetett tagozatának önállósulását;
7) véleményt nyilvánít a középiskolába iratkozó tanulók számának meghatározása során, továbbá a szakmai felkészítésben, átképzésben, továbbképzésben és szakosításban részesülő tanulók számának jóváhagyása során;
8) az oktatással megbízott miniszternek véleményt nyilvánít a 15-nél kevesebb tanuló részére nemzeti kisebbségi nyelvű tagozat megnyitásának jóváhagyása során;
9) a diák- és egyetemista-jóléti intézményeknek véleményt nyilvánít az ezen intézmények férőhelyeinek betöltése során;
10) véleményt nyilvánít a köztársaság, az autonóm tartomány és a helyi önkormányzat költségvetési eszközeinek nyilvános pályázat útján az oktatás területén működő intézményeknek és egyesületeknek történő odaítéléséről;
11) saját forrásaiból ösztöndíjakat határoz meg, saját aktusaival szabályozza az ösztöndíjak odaítélésének mércéit és eljárását, valamint lebonyolítja az odaítélési eljárást;
12) megválasztja saját képviselőjét a Nemzeti Oktatási Tanácsban, aki döntéshozatali jog nélkül részt vesz annak munkájában, amikor az oktatási rendszer keretében a tanítás a nemzeti kisebbség nyelvén folyik és a Nemzeti Oktatási Tanács a nemzeti kisebbség oktatása szempontjából jelentős kérdést vitat meg;
13) megválasztja saját képviselőjét a Nemzeti Felsőoktatási Tanácsban, aki a tanácsnak teljes jogú tagja, ha a felsőoktatás keretében a tanítás teljesen vagy részben a nemzeti kisebbség nyelvén folyik;
14) törvényben vagy más jogszabályokban ezen a területen meghatározott egyéb teendőket is ellát.


3. Hatáskörök a kultúra területén

Alapítói jogok

16. szakasz

A nemzeti tanács, a törvénnyel összhangban, kulturális intézményeket alapíthat, a nemzeti kisebbség kulturális sajátosságai megőrzésének, előmozdításának és fejlesztésének, és a nemzeti kisebbség nemzeti identitásának megőrzése érdekében, és alapítói jogokat és kötelességeket gyakorolhat.
Jelen szakasz 1. bekezdésében foglalt intézményeket a nemzeti tanács önállóan vagy a köztársasággal, az autonóm tartománnyal, a helyi önkormányzattal vagy más jogi személlyel egyetemben alapítja, a törvénnyel összhangban.
A köztársaság, az autonóm tartomány és a helyi önkormányzat, jelen szakasz 1. bekezdésében foglalt intézmények alapítójaként, az alapítói jogokat egészében vagy részben a nemzeti tanácsra ruházhatja át.



Az intézmények irányításában való részvétel

17. szakasz

A köztársaság, az autonóm tartomány vagy a helyi önkormányzat által alapított kulturális intézményekben, melyekről a nemzeti tanács megállapítja, hogy a nemzeti kisebbség identitása megőrzése szempontjából kiemelt jelentőségűek, a nemzeti tanács:

1) kinevezi az intézmény igazgatóbizottságának egy tagját;
2) véleményezi az intézmény igazgatóbizottságának tagjai személyére tett javaslatot;
3) véleményt nyilvánít az intézmény igazgatójának megválasztása során.
Ha egyazon kulturális intézményről több nemzeti tanács is megállapítja, hogy az a nemzeti kisebbség sajátossága és nemzeti identitása megőrzésének, előmozdításának és fejlesztésének szempontjából kiemelt jelentőségű, a nemzeti tanácsok a jelen szakasz 1. bekezdésében említett igazgató bizottságba egy-egy tagot neveznek ki.


Egyéb hatáskörök a kultúra területén

18. szakasz

A nemzeti tanács:

1) meghatározza az adott nemzeti kisebbség sajátosságainak és nemzeti identitásának megőrzése, előmozdítása és fejlesztése szempontjából kiemelt jelentőségű kulturális intézményeket és rendezvényeket;
2) meghatározza a nemzeti kisebbség kultúrájának fejlesztési stratégiáját;
3) meghatározza a nemzeti kisebbség szempontjából kiemelt jelentőségű ingó és ingatlan kulturális javakat;
4) a hatáskörében illetékes szerv vagy intézmény előtt eljárást indít annak érdekében, hogy a nemzeti kisebbség szempontjából kiemelt jelentőségű ingó és ingatlan kulturális javakat törvényben védetté nyilvánítsák;
5) a jelen szakasz 1. bekezdésének 4) pontjában foglalt kulturális javak védelmét, szanálását és újjáépítését célzó intézkedéseket javasol;
6) véleményt nyilvánít és javaslatokat tesz azon helyi önkormányzatok terület- és településrendezési tervének kidolgozása során, melyekben a jelen szakasz 1. bekezdésének 3) pontjában foglalt javak elhelyezkednek;
7) javasolja a terület- és településrendezési terv végrehajtásának felfüggesztését, ha véleménye szerint ez veszélyezteti a jelen szakasz 1. bekezdésének 3) pontjában foglalt kulturális javakat;
8) a hatáskörében illetékes szervnek előzetes véleményt nyilvánít a jelen szakasz 1. bekezdésének 3) pontjában foglalt ingatlan kulturális javak más helyre való áthelyezésének jóváhagyására irányuló eljárásban;
9) véleményt nyilvánít a nemzeti kisebbségi nyelvű könyvállománnyal rendelkező könyvtárak vagy könyvtárak szervezeti egységeinek alapítására vagy megszüntetésére irányuló eljárásban;
10) javaslatot tesz a köztársaság, az autonóm tartomány és a helyi önkormányzat költségvetési eszközeinek nyilvános pályázat útján történő odaítélésére a nemzeti kisebbségi kulturális intézmények, rendezvények és egyesületek számára;
11) legalább egy jelöltet javasol a Nemzeti Művelődési Tanács tagjainak közös megválasztási listájára;
12) meghatározza saját képviselőjét a Nemzeti Művelődési Tanácsban, aki, döntéshozatali jog nélkül részt vesz annak munkájában, amikor a nemzeti kisebbség kultúrája szempontjából jelentős kérdéseket vitatnak meg;
13) törvényben, az autonóm tartomány vagy a helyi önkormányzat aktusában átruházott más kérdésekről is dönt.


Hatáskörök a tájékoztatás területén

Alapítói jogok

19. szakasz

A nemzeti tanács, a törvénnyel összhangban, önállóan vagy más jogi személlyel egyetemben lapkiadó, rádió-televíziós, nyomdai valamint vételezett médiát reprodukáló tevékenységet folytató intézményeket és gazdasági társaságokat alapíthat, és alapítói jogokat és kötelességeket gyakorolhat.
Teljes egészében vagy túlnyomóan kisebbségi nyelven tájékozató tömegtájékoztatási közvállalatok és intézmények alapítójaként a köztársaság, az autonóm tartomány vagy a helyi önkormányzat, a nemzeti tanáccsal való megállapodás alapján, az alapítói jogokat egészében vagy részben a nemzeti tanácsra ruházhatja át.


Az intézmények igazgatásában való részvétel

20. szakasz

A nemzeti tanács:

1) véleményt nyilvánít a Szerbiai Műsorszórási Intézmény igazgató bizottsága és műsortanácsa tagjainak és vezérigazgatójának kinevezése során, ha ez az intézmény a nemzeti kisebbség nyelvén sugároz műsort;
2) véleményt nyilvánít a Vajdasági Műsorszórási Intézmény igazgató bizottsága és műsortanácsa tagjainak és vezérigazgatójának kinevezése során, ha ez az intézmény a nemzeti kisebbség nyelvén sugároz műsort;
3) meghatározza a közszolgálati intézményben a kisebbségi nyelvű műsorok felelős szerkesztőjének a megválasztására vonatkozó mércéket;
4) a műsorszórási intézmény igazgatóbizottságánál a pályázó és a pályázati feltételeknek eleget tevő jelöltek közül jelöltet állít a nemzeti kisebbségi nyelvű műsorok felelős szerkesztőjének személyére;
5) azokban a műsorszórási intézményekben, melyekben több nemzeti kisebbségi nyelvű műsor egy felelős szerkesztőjét nevezik ki, véleményt nyilvánít a nemzeti kisebbségi nyelvű műsorok felelős szerkesztő jelöltjeiről.


Egyéb hatáskörök a tájékoztatás területén

21. szakasz

A nemzeti tanács:

1) elfogadja a nemzeti kisebbség nyelvén történő tájékoztatás fejlesztési stratégiáját a Szerb Köztársaság stratégiájával összhangban;
2) a Köztársasági Műsorszórási Ügynökségnél javaslatokat tesz a Műsorszórás Fejlesztési Stratégia kidolgozása során;
3) javaslatot tesz a köztársaság, az autonóm tartomány és a helyi önkormányzat költségvetési eszközeinek nyilvános pályázat útján a nemzeti kisebbségi nyelven tájékozató jogi és természetes személyeknek történő odaítélésére;
4) megvitatja a Szerbiai Műsorszórási Intézmény és a Vajdasági Műsorszórási Intézmény igazgató- és műsortanácsának jelentéseit, valamint javaslatokat és ajánlásokat tesz a nemzeti kisebbségi nyelvű műsorokat illetően;
5) véleményt nyilvánít és javaslatokat tesz a Köztársasági Műsorszórási Ügynökség Tanácsának a nemzeti kisebbségi nyelvű tájékoztatással kapcsolatban;
6) meghatározza saját képviselőjét a Köztársasági Műsorszórási Ügynökség Tanácsában, aki döntéshozatali jog nélkül részt vesz annak munkájában, amikor nemzeti kisebbségi nyelvű tájékoztatással kapcsolatos kérdéseket vitatnak meg;
7) törvényben és más jogszabályokban ezen a területen meghatározott egyéb teendőket is ellát.



5. Hatáskörök a hivatalos nyelv- és íráshasználat területén

22. szakasz

A nemzeti tanács:

1) meghatározza a helyi önkormányzatok, települések és egyéb földrajzi nevek nemzeti kisebbségi nyelvű hagyományos elnevezéseit, ha a helyi önkormányzat vagy a település területén a nemzeti kisebbségi nyelv hivatalos használatban van; a nemzeti tanács által meghatározott elnevezések a szerb nyelvű elnevezések mellett hivatalos használatban levő elnevezésekké válnak, és közzé kell tenni őket a Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönyében, a Vajdaság Autonóm Tartomány területén székhellyel rendelkező nemzeti tanácsok esetében pedig Vajdaság Autonóm Tartomány Hivatalos Lapjában;
2) a hatáskörében illetékes szervnek javasolja a helyi önkormányzat, a települések és egyéb földrajzi nevek nemzeti kisebbségi nyelven való kitűzését;
3) javasolja a nemzeti kisebbségi nyelv és írás hivatalossá tételét a helyi önkormányzat területén;
4) javasolja azok az utcák, terek, városnegyedek, tanyacsoportok, egyéb településrészek és intézmények elnevezésének megváltoztatását, melyekről megállapítást nyert, hogy a nemzeti kisebbség szempontjából kiemelt jelentőségűek;
5) véleményt nyilvánít az utcák, terek, városnegyedek, tanyacsoportok és egyéb településrészek elnevezésének meghatározása során, ha a helyi önkormányzat vagy település területén a nemzeti kisebbség nyelve hivatalos használatban van;
6) a hatáskörében illetékes szervnél javasolja a nemzeti kisebbség nyelvének és írásának hivatalos használata feletti felügyelet gyakorlását;
7) a hatáskörében illetékes szervnél intézkedéseket és tevékenységeket javasol a jogszabályok a hivatalos használatban levő nemzeti kisebbségi nyelvekre való fordításának előmozdítása érdekében;
8) intézkedéseket tesz és tevékenységet fejt ki a nemzeti kisebbségi nyelv- és írás hivatalos használatának előmozdítása érdekében;
9) törvényben, az autonóm tartomány és a helyi önkormányzat aktusában e területen ráruházott más kérdésekről dönt.


6. A jogi aktusok semmissége

23. szakasz

A nemzeti tanács megfelelő javaslata vagy véleménye nélkül meghozott, a jelen törvény 12–15, 17. és 18. valamint a 20-22. szakaszában foglalt egyedi jogi aktusok törvényellenesek, illetve semmisek.
Ha a nemzeti tanács a hatáskörében illetékes szerv szabályosan kézbesített kérelme ellenére 30 napos határidőn belül nem küldi meg javaslatát vagy véleményét, a jelen szakasz 1. bekezdésében említett aktust a megszerzett javaslat, illetve vélemény nélkül kell meghozni.


7. Az alapítói jogok átruházása

24. szakasz

A nemzeti tanács kezdeményezésére, a Szerb Köztársaság, az autonóm tartomány vagy a helyi önkormányzat egészében vagy részben az alábbi intézmények alapítói jogait ruházza át:

1) kizárólag nemzeti kisebbségi nyelvű oktatási-nevelési intézmények;
2) kulturális intézmények, melyek alapvető tevékenységét a nemzeti kisebbség kultúrájának a megőrzése és fejlesztése képezi;
3) kizárólag a nemzeti kisebbség nyelvén tájékoztató tömegtájékoztatási intézmények.
A nemzeti tanács kezdeményezésére, a Szerb Köztársaság, az autonóm tartomány vagy a helyi önkormányzat egészében vagy részben a jelen szakasz 1. bekezdésének 1-3. pontjában felölelt intézményeken kívül más intézmények alapítói jogait akkor ruházza át, ha ezek a nemzeti kisebbség szempontjából kiemelt jelentőségűek.
A jelen szakasz 1. és 2. bekezdésében foglalt szervek a nemzeti tanáccsal az alapítói jogok egészében vagy részben történő átruházásáról szerződést kötnek (a továbbiakban: szerződés).
A szerződés a jelen szakasz 1. és 2. bekezdésében foglalt szervek és a nemzeti tanács kölcsönös jogait és kötelességeit tartalmazza.
A szerződésben meg kell határozni az átruházott igazgatási jogokat és éves szinten az intézmény tevékenységének finanszírozására a köztársaság, az autonóm tartomány vagy a helyi önkormányzat költségvetésében biztosított eszközöket.
A költségvetési finanszírozás szempontjából, azoknak az intézményeknek az anyagi helyzete, melyek alapítói jogait egészében vagy részben átruházták, nem lehet kedvezőtlenebb azoknak az intézményeknek az anyagi helyzeténél, melyek alapítói jogait nem ruházták át a nemzeti tanácsra.



IV. A KÖZTÁRSASÁGI SZERVEKKEL, AZ AUTONÓM
TARTOMÁNY ÉS A HELYI ÖNKORMÁNYZAT SZERVEIVEL
VALÓ VISZONY

A köztársasági szervekkel való viszony

25. szakasz

 A nemzeti tanács a Nemzetgyűléshez, Kormányhoz, más állami szervekhez és különszervezetekhez javaslatot, kezdeményezést, véleményt nyújthat be a hatáskörébe tartozó kérdésekkel kapcsolatban.

            A jelen törvény 2. szakaszában foglalt kérdések megvitatása és a róluk való határozathozatal előtt a jelen szakasz 1. bekezdésében említett szervek kikérik a nemzeti tanácsok véleményét.

A vélemény megszerzésének módját a jelen szakasz 1. bekezdésében említett szervek ügyrendjében kell szabályozni.

A nemzeti tanács kezdeményezheti a Kormánynál állami szerv vagy különszervezet olyan jogszabályának felfüggesztését, illetve érvénytelenítését, amely jelen törvénnyel, vagy a nemzeti kisebbségekre vonatkozó más törvényekkel és jogszabályokkal nincs összhangban.



Az autonóm tartomány és a helyi önkormányzat szerveivel való viszony

26. szakasz

A nemzeti tanácsok az autonóm tartomány és a helyi önkormányzat szerveihez javaslatokat, kezdeményezéseket és véleményeket nyújtanak be a nemzeti kisebbségek helyzetére és a nemzeti kisebbségek sajátosságainak megőrzésére vonatkozó kérdésekkel kapcsolatban.
Az autonóm tartomány, illetve a helyi önkormányzat szervei köteles megvitatni a nemzeti tanács javaslatait, kezdeményezéseit és véleményeit, és megfelelő intézkedéseket tenni.
A jelen törvény 2. szakaszában foglalt területekre vonatkozó általános aktus meghozatalának során az autonóm tartomány, illetve a helyi önkormányzat szervei kikérik a nemzeti tanács véleményét.
A vélemény megszerzésének módját a jelen szakasz 1. bekezdésében említett szervek ügyrendjében kell szabályozni.


V. NEMZETKÖZI ÉS REGIONÁLIS EGYÜTTMŰKÖDÉS

27. szakasz

A nemzeti tanács, a törvénnyel összhangban, együttműködik nemzetközi és regionális szervezetekkel, az anyaország állami szerveivel, szervezeteivel és intézményeivel, valamint más államok nemzeti kisebbségeinek nemzeti tanácsaival vagy hasonló testületeivel.
A nemzeti tanács képviselői részt vesznek tárgyalásokon vagy pedig konzultálnak az anyaországokkal való kétoldalú megállapodások megkötésével kapcsolatos tárgyalásokon abban a részben, amely közvetlenül a nemzeti kisebbség jogaira vonatkozik.
A nemzeti tanácsok képviselői részt vesznek a vegyes államközi testületek munkájában, melyek feladata az adott nemzeti kisebbség jogvédelmére vonatkozó államközi kétoldalú szerződések alkalmazásának felügyelete.


28. szakasz

A nemzeti kisebbségek képviselői, a Szerb Köztársaság Nemzeti Kisebbségi Tanácsa révén, részt vesznek a nemzeti kisebbségek helyzetére és jogvédelmére vonatkozó nemzetközi vagy regionális egyezmények megkötésének, illetve a hozzájuk való csatlakozás folyamatában.


Dr. Ódry Kartag Ágnes was born in Čoka (Csóka), in 1951. She graduated from the Faculty of Law, Novi Sad University, in 1975. She received her LL.M from the Faculty of Law, Belgrade University, in 1983, where she also defended her doctoral thesis in 1990. In 1977 she was appointed assistant lecturer in Theory of State and Law, at Novi Sad Faculty of Law. Since 2003 she has been an associate professor at the same faculty. From 1995 to 2000, she worked as a senior expert associate at Belgrade Research Institute for Criminology and Sociology. In the period 2000-2002, she acted as Assistant Minister of the Federal Ministry for National and Ethnic Communities.
She has actively participated in the work of expert teams engaged in drafting of federal laws, bilateral agreements and administrative decisions of the provincial authorities. She is the author and co-author of two books, and editor of two international conference proceedings. She has written more than eighty expert papers, such as plenary lectures and papers she presented at various national and international congresses and specialist gatherings. She has made a number of study visits abroad to further advance her professional training and has lectured as visiting professor at the law schools in the USA, Hungary and Germany.
From January 2010, she acted as Deputy President of the Constitutional Court, and from December 2010 to February 2011, as President of the Constitutional Court. At the proposal of the National Assembly, she was appointed as Constitutional Court Judge by President of the Republic, in December 2007.


Népszerű bejegyzések

Dr. Gundy Sarolta - Tárogató válogatás 2015.

Szabó Angéla - Holtszezon - Katonaáldozataink

Globális vidék