2014. december 13., szombat

Lerombolt templomaink




Síksági falvak éke a templom. Sokkal inkább, mint a hegyvidékieké. Vajdaságban nagyon sok templom kétszáz év körüli — noha vannak ennél ‚korosabb”, és „újabb keletű” épületek is —‚mind megérdemli figyelmünket. Valamennyi műemlékkel is felér, épp ezért meg kellene becsülnünk ezt a sajátos építési örökségünket, óvni kellene jobban, sokkal jobban, mint tesszük.

Ezúttal néhány tragikus végű vallási objektum emlékét idézzük fel (a teljesség igénye nélkül), noha a sort bizonyosan folytatni lehet és kell is.

Egy felületes terepszemle után is úgy tűnik, a II. világháborút követő években elsősorban az elűzött német lakosság épített emlékeit perzselte fel túlsúlyban az Új hatalom, de persze nem csak azokat. A tipikus sváb házak sokkal inkább megmaradtak, mert azokban lakni lehetett, a templomok azonban nem kellettek, sok helyen esztelen rombolás áldozataivá váltak. Ahol megmaradtak hívők híján az idő vasfoga végez velük lassan, de biztosan.




Temerini lévén számomra legközelebbi példa a szomszédos Tiszaistvánfalva (nagymamám így nevezte), vagyis a hírhedt Járek. Az odavaló i németek többsége már ‘44 októberében szekerekre rakta legfontosabb ingóságát, s nehéz, kalandos utakon visszaindult ősei hazájába, maga mögött hagyva takaros szülőfaluját az ágostai evangélikus templommal, előtte a nagy hitújító, Luther Márton szobrával. A templom helyén ma önkiszolgáló áll, a szobor még könnyebben eltűnt, de a németek temetőjéből sem maradt semmi, még csak fotó sem.  Amire rábukkantunk, nem alkalmas közlésre.
A háború befejezése után a  „bűnös falunak” kikiáltott Csúrogon földig rombolták a templomot.
A magyar lakosság addig zömmel a Szent Lajosról elnevezett római katolikus templomban imádkozott. A Verbász közeli  Újsóvén (Ravno Selón) egykor két gyönyörű templ om hirdette a német közösség jelenlétét. Feljegyzések tanúsítják, hogy igen korán, már az 1700-as években magyar és német nyelvű oktatás folyt a faluban. A falu intenzíven fejlődött egészen a két világháború között évekig, sok üzlet, műhely, orvosi rendelő, még szülészet is működött. A második világháborút követően a református és evangélikus templomot is lerombolták, helyük közelében ma egészségház áll. A lakosság pedig kicserélődött.




Újsóvéntól kissé északnyugatra Cservenkán (Crvenkán) evangélikus és reformátusvallású volt a német lakosság. Mindkét felekezetnek gyönyörű temploma állt a központban, egymással átellenben. A háború végén a német lakosság ot meghurcolták, a két templomot lerombolták. A helybeli magyarok római katolikus vallásúak, neogótikus stílusban épült templomuk is áll a falu keleti részén.




Bánát középkeleti részében, Bégaszentgyörgy és Szerbcsernye között, Csősiteleken (Česteregen) a meglehetősen impozáns római katolikus templomot tették a földdel egyenlővé 1944 és 1946 között.  A templom 1882-ben épült, plébánosát, SchäferVilmos-t lágerbe hurcolták és kivégezték.



A  ma szerb településfalunak tartott Lázárföld (Lazarevo), Nagybecskerektől alig 10 kilométerre az utóbbi években elsősorban arról híres, hogy itt tartóztatták le Ratko Mladić hágai körözötet. Római katolikus templom át 1807 és 1809 között építették, és 1809. november 12-én szentelték fel Szent Ágoston tiszteletére. 



A II. világégés után plébánosát, Heim Mihályt elhurcolták, de 1949-ben kiszabadult. A falu lakosságát 1945 márciusában elhurcolták, helyük- re a következő évben boszniai szerb telepesek érkeztek. Római katolikus templomát 1948-ban kezdték széthordani, és csak az 1980-as évek elején bontották el végleg, miközben istállónak is használták. Anyakönyveit is megsemmisítették. A hívők nélkül maradt evangélikus templomát az ortodox egyház vette át.




Mindkét felekezetnek gyönyörű temploma állt a központban, egymással átellenben. A háború végén a német lakosságot meghurcolták, a két templomot lerombolták. A helybeli magyarok római katolikus vallásúak, neogótikus stílusban épült templomuk  is áll a falu keleti részén.

HATÁRON INNEN ÉS TÚL - rovat

Nagy Magdolna



Népszerű bejegyzések

Dr. Gundy Sarolta - Tárogató válogatás 2015.

Szabó Angéla - Holtszezon - Katonaáldozataink

Globális vidék