2015. augusztus 8., szombat

"Egy utolsó vonatra" próbálnak mindannyian feljutni, cél Magyarország...


Az Európa felé tartó népvándorlás útvonalai

Mint egy jelenet a 'harmadik világból'. Bevándorlók ezrei, tízezrei próbálják elkapni az utolsó vonatokat a bezáruló Európa irányába.
Megdöbbentő képeket készítettek a Macedóniában várakozó és Magyarország felé tartó bevándorlók tömegéről !

A Közel-Keletről és Afrikából Görögországba, majd onnan Macedóniába érkezve megpihennek, majd mindannyian Magyarországon keresztül szeretnének bejutni az Európai Unió területére !

"Egy utolsó vonatra" próbálnak mindannyian feljutni....

Tragikus, megdöbbentő, aggasztó és félelmetes jövőkép is egyszerre, mert ahogy számtalanszor leírtam már, ez még mindig csak a folyamat előszobája......



Kimerülve: Bevándorlók várnak vonatra, hogy folytathassák útjukat Szerbián keresztül Magyarország felé a jólétben élő nyugat-európai államokba



Családok: menekültekről készült fotó a macedón város, Gevgelija pályaudvarán, a görög-macedón határon


Magukat szórakoztatva: valamilyen dallamot játszik az egyik menekült vonatokra várakozás közben a dél-macedóniai állomáson



Borzalmas körülmények: Vagonokba próbálnak felkapaszkodni családok, emberek tömegei, kevés csomagjukkal, hogy tovább utazzanak Szerbián keresztül Magyarországra



Több tízezer, a Közel-Keletről és Afrikából elindult népvándorló használja a balkáni útvonalakat, hogy eljusson az Európai Unióba


Klausztrofóbia: Migránsok kapaszkodnak fel egy már eleve túlzsúfolt vonatra Gevgelija pályaudvarán



Várakozás: Elkeseredett Közel-Keletről és Afrikából menekülő emberek tömegeit lehet látni Macedóniában a sínek mentén ülve - Ők is Magyarországra tartanak


Menekültek érkeznek Görögországból a Gevgelijában található vasútállomásra. Miután sikerül keresztüljutniuk a határon Görögországból Macedóniába, a macedón kisvárosban már egy eleve túlzsúfolt vasútállomásra érkeznek meg a hatalmas nyári hőségben

Kelet-Európa szívében elhelyezkedő Macedónia számos különböző helyről érkező bevándorlókkal kell szembesüljön:
- a többség szárazföldön érkezik Bulgáriából és Törökországból, sokszor szír és afgán háború-sújtotta városokból elmenekülve.

- Ezalatt Afrikából is érkeznek migránsok Macedóniába, azután, hogy már eleve szembesülniük kellett a Földközi-tengeren való átkelés borzalmaival.
Mint tudjuk Líbiából lélekvesztő hajókon, embercsempész bandáknak és szervezőiknek kiszolgáltatva indulnak el naponta ezrek a NATO által lebombázott és káoszba taszított országból....
Ahol az USA által exportált demokrácia egyet jelent a fegyveres terrorista csoportok támogatásával, az államszervezet és a törvényes rend megdöntésével....

Miután ezek a bevándorlók - népvándorlás részeseivé vált menekültek - megérkeznek Görögországba, Olaszországba, szeretnének nagyon gyorsan eljutni az Európai Unió országaiba... Ebből az egyik fontos útvonal a Balkánon keresztül vezet Magyarországra és onnan az Unió fejlettebb nyugati országaiba....




További útra készen : Kelet-Európa szívében megannyi különböző helyről érkező migránsok várakoznak a továbbindulásra


Arcát kezeibe temetve: Egy menekült férfi korán reggel pihen Gevgelija vasútállomásán a görög-macedón határon



Reménytelenül: fiatal nőket és gyerekeket látunk ma megérkezni Gevgelija állomására



Helyzetkép: Egy menekült gyermek ad át egy cigarettát a vonat ablakán hozzátartozójának, aki már nem fért fel a telezsúfolt vonatra



Tikkasztó hőségben ülnek bevándorlók a vonaton Gevgelija állomáson ma reggel


Ez már tényleg klausztrofóbia: Menekültek állnak egy túlzsúfolt vonaton, amint elhagyja végre Gevgelija állomását


Veszély: De ott legalább van levegő.... Egy menekült alszik a nyitott vasúti kocsi ajtajában, miközben keresztül száguld a macedón vidéken...

Eközben Magyarországon épül a déli határt védő kerítés, melynek remélt célja az lenne, hogy a menedékjogot kérők a menekültstátuszt ne illegálisan, hanem a törvényes határátlépéskor kérjék és ki lehessen szűrni a valóban menekülő rászorulókat a gazdasági vagy esetleg terrorista bevándorlóktól.....
Tudjuk, hogy a valóság és az élet majd átírja a végeredményt, mindegy ki mit szeretne....

Több mint 100.000 bevándorló érkezett 2015-ben Magyarországra a statisztikai adatok szerint is. A 2013-as 18.900, de még a tavalyi 43.000 menedékjogot kérőhöz képest is drasztikusan megnőtt a szám és még csak az év második felébe nem rég léptünk át...

A Macedón Rendőrség letartóztatott 9 terrorista-gyanús személyt, akik a menekültek között önkénteseket toboroztak az ISIS / Iszlám Állam számára
A mai napon jelentette be a macedón rendőrség is hivatalosan, hogy őrizetbe vettek kilenc gyanúsítottat, akik az ISIS terrorbrigád számára toboroztak terroristákat és önkénteseket a menekültek között. További 27 ilyen gyanúsítottat pedig még keresnek Skopje-ben és az ország észak-keleti részén ..... A szóvivő szerint mind a 9 letartóztatott macedón állampolgár és Irakba, Szíriába toborzott volna embereket az Iszlám Állam számára.... Közöttük van egy muszlim pap is, mely feltehetően a fő szervező és Macedónia-szerte több merényletet szerettek volna elkövetni.

Az ISIS Macedóniában be van tiltva, ahogy más militáns csoportokban való részvétel is. A büntetés minimálisan is 4 évig terjedő börtön.
Cavkov elmondta, hogy feltehetően 130 ember csatlakozott Macedoniában az Iszlám államhoz és harcol Szíriában vagy Irakban.



Utolsó remény: Tömött sorok várakoznak az állomás pénztárában, ahol a bevándorlók elhasználják azt a néhány macedón dínárt és eurót jegyet vásárolva a túlzsúfolt vonatokra.





Bárhonnan is jöttek, néhány menekült elmondása szerint megpróbál Macedóniában maradni. A többiek tovább folytatják az utat Magyarország felé.



A jövőbe tekintve: Bevándorló fiú néz kifelé a vonat ablakán a macedón tájon keresztül suhanva egy jobb élet reményében talán.....



Szinte egymáson taposva a túlzsúfolt vonaton miközben Macedónia fővárosán Szkopjén haladnak át Magyarország irányába



Bár többségében férfiak érkeznek, azért nők is vannak a bevándorlók között
Talán egy biztonságosabb és élhetőbb világról álmodoznak közben



Szíriai menekültek próbálnak meg pihenni utazás közben a tikkasztó hőségben mialatt keresztülszáguldanak Macedónián Magyarország felé tartva



Síró 1 hónapos csecsemőt tart kezében ez az Aleppoból érkező apa a zsúfolásig megtelt vonaton



A Gevgelijából indult vonat megérkezik Szerbiába, majd tovább folytatja menekültekkel zsúfolásig megtelt kocsijaival az utat Magyarország felé... Onnan pedig Németország, Franciaország, Anglia az álmokban szereplő úticél...


Szíriai menekültek pihennek a vonaton



Mindent kockára téve: Egy gyermekét tartó menekült asszony a macedón állomáson


Elveszve: Egy menekült kisfiú téblábol hátizsákjával a sínek között Macedóniában...


Mert az élet nem áll meg: Egy muzulmán nő mossa kislánya arcát a pályaudvaron lévő csap segítségével


Migránsok várakoznak a macedón állomáson, hogy egyszer elinduljon végre a vonat és közelebb kerüljenek az Európai Unió, azaz Magyarország határához.


Egy muszlim lány a macedón pályaudvaron talán arra vár, hogy egyszer valamikor Ő is abban a kivételes helyzetben élhet, melyben az elbeszélésekben hallott és TV-ben régen látott európaiak élnek...


És itt jön végre: Felsorakoznak a bevándorlók, mert érkezik a következő vonat, melyre újra
megpróbálnak minél többen felzsúfolódni a menekültek közül


Ártatlan: Aki semmiről nem tehet és szerencsére nem is sejt semmit. Talán boldog élete lesz majd valahol a szülőföldjétől távol.


Ennyi a komfort: barátja lábán alszik egy bevándorló Gevgelija pályaudvarán


Soha nem fér fel mindenki, így óriási a zsúfoltság a vonatokon és állomásokon egyaránt, de a menekültek újabb és újabb áradata érkezik, így kifogyhatatlannak tűnik a folyamat....


Közel-keleti bevándorlók örökítik meg utazásukat, miközben a zsúfolt vonaton tartanak Magyarország és az Európai Unió felé


Vajon hol fog véget érni ez az utazás: A megérkezés után a menekültek gyalog próbálnak majd bejutni Szerbiába - egy újabb bizonytalan állomás egy biztosnak hitt végcél irányába


Macedónián túljutva most a bevándorlók megpróbálnak elnavigálni Szerbia irányába


Az éjszaka sötétjében világítva próbálják a bevándorlók megtalálni az irányt át a zöld határon Szerbia felé.... - aztán jöhet Magyarország, mert az már Európai Unió !

Forrás: DailyMail-VilágHelyzete


2015. augusztus 6., csütörtök

Népvándorlás: Tudja-e valaki, mi áll a háttérben?


Published On April 27, 2015
 In Irregular Immigration In The EU: Facts And Figures

Lassan fél éve, hogy olyan népvándorlás vette kezdetét, amilyen az emberiség történelmében egyedülálló. Amíg Olaszországba, Franciaországba és Spanyolországba az Afrikából érkező néptömegek keserítik meg az ott élők mindennapjait, mi, itt a Balkánon és Kelet-Közép-Európában a túlnyomórészt Pakisztánból, Afganisztánból, Irakból, Szíriából stb. menekülőkkel (?) találkozunk (sajnos, a stb. most már pl. Magyarkanizsán az Afrikából érkezőket is jelenti, hiszen pont ma, azaz 2015. augusztus 5-én, a városháza előtt egy Szomáliából érkezett családdal is találkoztam) nap, mint nap.

Nem titok, eddig több százezer ember érkezett Európába, itt pedig mind a kormányok, mind pedig a tájékoztatási eszközök is csak a külsőségekkel, az előállt helyzettel foglalkoznak. Úgy hiszem, nemcsak engem foglalkoztat a miért kérdése, azaz nem vagyok egyedül, aki nem „veszi be”, hogy ezek az emberek a háború szörnyűségei elől menekülő szegény nincstelenek. Olyan kérdések foglalkoztatnak a gyakorlatban tapasztalható események miatt, amelyekre válaszokat nem találok, de úgy tűnik, azok, akinek a válaszadás lenne a feladatuk, ezekről a kérdésekről nem akarnak tudni. Ebben az írásban egyedül a bennem felmerülő kételyeket szeretném megosztani az olvasókkal. Mit is állítanak ezek az emberek (nem merem elüldözötteknek, menekülteknek, menedékkérőknek, bevándorlóknak, de még honfoglalóknak sem nevezni őket, mert a valóság – félek – ettől sokkal szörnyűbb)?

1. Mivel a környezetükben háború dúl, ezért összes vagyonukat pénzzé tették, majd több hónappal ezelőtt útnak indultak a jobb élet reményében Nyugat-Európa államaiba. Mondja már meg valaki, ha valahol háború dúl, akkor lesz-e vásárló, aki pénzt ad egy egyén, egy család ingó és ingatlan vagyonáért, van-e annak valós, forgalmi értéke?

2. A települést, ahol laktak, a fegyveres erők megszállták, majd annak egész lakosságát távozásra kényszerítették. Tételezzük fel, hogy mindez igaz, de akkor a több hónapos vándorlásuk alatt miből jutott élelemre, hogyan szereztek be maguknak az elrongyolódott helyett új öltözéket és lábravalót, ki volt az, aki ellátta őket a legmodernebb kommunikációs eszközökkel?

3. Mivel a környezetükben található településen az Iszlám Állam harcosai kiirtották mindazokat, akik nem voltak hajlandók együttműködni velük (felvenni az iszlám vallást, harcolni a seregükben stb.), ezért megelőzendő a bajt, útnak indultak. Itt is ugyanazt kellene leírni, amit már megtalálhatnak a 2. pont alatt.

Amint olvashatták, csak a három leggyakrabban elhangzó állítást jegyeztem le (persze, a kételyeimmel együtt). Meglehet, hogy ezek közül még valamelyik állítás igaz is, azonban – mivel nap, mint nap találkozom ezekkel az emberekkel Magyarkanizsa főterén és a környező utakon – engedjék meg, hogy kételkedjek! Miért is merek kételkedni? Itt vannak a tények:

– az ideérkező tömeg kb. 20%-át képezik a kisgyermekes családok (azaz apa, anya, néhol nagyszülők és gyerekek), a többiek pedig fiatal és középkorú férfiak,

– a tömeg tagjai még akkor is, ha az autóbusz Szabadkára, Horgosra vagy a Martonos előtt levő bekötőútra szállítja őket, fogják magukat, besétálnak Magyarkanizsa központjába,

– a központban, egészen pontosan a városháza előtti parkban, a központban levő járdákon, a vendéglátó létesítmények teraszain letáboroznak, sátrat vernek, élik mindennapi életüket (nem ritka, hogy még a szükségleteiket is itt elégítik ki, nem mennek a rendőrség udvarában található mobil szanitáris központokhoz),

– szinte mindenkin a legmodernebb sportruházatot és –cipőt láthatjuk, szem és fültanúja voltam annak, amikor az egyikük csak úgy, egyszerűen teljesen új ruhát és cipőt vásárolt, majd ott, a parkban átöltözött, a régit pedig azonnal eldobta,

– úgyszintén szinte mindenki a legmodernebb kommunikációs eszközökkel (okostelefon és/vagy tablet) van „felfegyverkezve”, ha pedig elromlik, azt is eldobják, majd veszik az újat,

– lassan sorok alakulnak ki a bankok előtt, mert a „szegény ágrólszakadtak” átutalást várnak, mégpedig a Western Union segítségével. Szintén szem- és fültanúja voltam annak, amikor egyikük bejelentette, hogy 5.000 amerikai dollárt kíván felvenni.

Most bárki megvádolhat, menekültellenes hangulatot szítok. Aki ilyesmit állít, annak megismétlem: mindez az én tapasztalatom, a pár hónap alatt látottakat és a Magyarkanizsát (majdnem) megszállás alatt tartó emberektől hallottakat írtam le, véleményezni pedig nem szeretném, mindenki ezek ismeretében alkossa meg saját véleményét.

Még ezekre a kérdésekre sem fogok választ adni:

1. Ki szervezi ezeknek az embereknek a vándorlását (mert mindez biztosan nem spontán)?

2. Ki pénzeli ezeknek az embereknek a vándorlását (mert biztosan nem saját maguk által megnyitott Western Union számlákal rendelkeznek)?

3. Ki látja el ezeket az embereket a szükséges információkkal (pl. útirány, településnevek, GPS koordináták stb)?

4. Hol vannak az érintett országok titkosszolgálatai (hiszen mindez már az államok és társadalmak rendjének, az európai civilizációnak a megbontásáról, de akkor sem tévednék, ha azt írnám le, megsemmisítésének kísérletéről szól)?

Oromhegyes, 2015. augusztus 5.
Balla Lajos

Nationality of persons found to be illegally present in the EU (2014)


Megjegyzés: Western Union – a világ egyik legnagyobb pénzátutaló intézménye, amelynek székhelye az Egyesült Államokban van.



2015. augusztus 5., szerda

Arabok az asztalfiókban…


Predrag Koraksić karikatúrája

A vajdasági parasztember – szántóvető Móricka – néhány évvel ezelőtt még úgy képzelte, hogy amikor majd az Öböl-menti mesésen gazdag arab sejkek (akárha furcsa turisztikai látványosságként) megjelennek a bácskai határban és a felteveszerszámozott homoksivatagi négylábúikkal elkezdenek szántani, akkor ő majd csak a szomszédos parcelláról kajánkodva lesi, hogy kínlódnak a hófehér dishdashba öltözött, selyemélethez szokott sejkek az itteni fekete, göröngyös szántóföldeken. A poénosnak indult történet mára már kőkemény valósággá vált. A felénk igencsak csodabogárnak számító arab vállalkozó csakugyan fölbukkant a bácskai határban, azzal, hogy nem a sejk végzi a mélyszántást, és tevét se hozott magával, rafinált módon mégis kihúzza a talajt az itteniek lába alól. Szinte szó szerint.

Nyugat-Bácskában, Szivácon már megtörtént az, amivel korábban csak egymást riogatták a gazdák. A falu határában már 10 ezer hektár termőföld művelését az arabok végzik. Ez eddig mintegy 80 helybeli családnak adott munkát. Ők most hoppon maradtak. Számukra nem tették lehetővé az állami földek bérlését, mert azokat a messziről jött idegenek kezére játszották át.
A földrablásnak is nevezhető folyamat természetesen nem áll meg Szivác és Kúla környékén. Most megint időszerűséget kapott a tolvajlás, mert a politikusaink visszahelyezték a lemezjátszóra azt a régi lemezt, amit a vajdasági parasztok egyszer már levetettek velük. Megint előkerült az évekkel ezelőtt becsődölt állami birtokok eladásának az ötlete: 8 egykori szövetkezet 25.000 hektár termőföldje vándorolhat át az arab sejkek tulajdonába. Nem eladás ez, hanem csak közös beruházás a honi mezőgazdaságba – mondják –, miközben nyilvánvaló, hogy aki szövetkezetet vesz, az tulajdonképpen termőföldet vesz, és ha a szerbiai szántóföldek 20 vagy akár 40 évre is arab kézre kerülhetnek, akkor a helybeliek végérvényesen eltörölhetik a szájukat ez eddig használt parcelláktól.
A kijelölt, eladásra szánt állami gazdaságokért 100 millió eurót fizetnének az arabok, a bérbeadásra szánt parcellák használatáért pedig hektáronként 250 eurót. (Az itteni gazdákkal már eddig is 300-350 eurót fizetettek!) 
 
Kormánytagjainknak (szemmel láthatóan) megártott az egzotikus dubajozás: vagy a Burdzs Kalifa tetején szédült bele a fejük a magasságba, vagy az abajába bugyolált, titokzatos, kígyótestű Arabellák vették el az eszüket. A sok potyaleső és zavarodott elméjű szerb politikust látva, mit tehet a sejk? Vásárol, terjeszkedik – gátlástalanul. A hoppon maradó szerbiai gazdák pedig megint a fejüket vakarják. Megint későn eszmélnek. Látva, hogy az itteni parasztgazdaságok tönkretételére megy ez a játék, egy kicsit ráerősítettek az általános sejkellenes hangulatra és újabb tüntetéseket helyeztek kilátásba.

Az aggodalmuk valójában még akkor kezdődött, amikor 2012-ben a szerbiai kormány úgy határozott, hogy az arabok számára is engedélyezi a honi mezőgazdaságba való befektetést. Úgy is elavult az itthoni földművelés, a dúsgazdag külföldiek legalább majd fölvirágoztatják – mondták a politikusaink. S hogy mennyire „igazat beszéltek”, azt 2013 tavaszán be is mutatták, azt a 800 millió dolláros „együttműködési szerződést” lobogtatva, amelyet Vučić kormányfőnk és az akkori pénzügyminiszterünk, Dinkić ütött nyélbe. Valahogy így történt az itteni parasztok beetetése, s mikorra észbe kaptak, a hadicsel már bevált. Ördögük lett hát a vészmadárkodóknak, akik már a kezdet kezdetén megjósolták: a hazai pénzeszsákok meg az őket megkörnyékezett arabok még az anyaföldet is kivásárolják a lábunk alól. Még az is megtörténhet, hogy hamarosan éppen az Egyesült Arab Emírségekből érkező sejkek lesznek a legnagyobb földbirtokosok Szerbiában.

Az Egyesült Arab Emírségek a második leggazdagabb arab ország. A világ kőolajtartalékának a 10 százalékát birtokolja, és a sorrendben az ötödik olajhatalom. A 7 emírségből álló ország vezető agrárcége az Abu Dhabiban működő Al Dahra, amelynek 21 országban vannak érdekeltségei. Európában Svájcon és Görögországon kívül már Szerbiában is megvetette a lábát. Ezekben leginkább búzát, kukoricát és gyümölcsöt termeszt, aminek jelentős részét a megszerzett két görög kikötőkön át ki is szállítja. 
 
A gigantikus vállalatot alighanem kitűnő taktikai/stratégiai érzékkel irányítják. Vezetői messze előre tekintenek a jövőbe, és már most azokra az ínséges időkre rendezkednek be, amikor majd éhínséggel és csillagászati élelmiszerárakkal kell megbirkóznia a túlnépesedett emberiségnek. Az Emírségek élelmiszer-szükségletének a 85 százalékát külföldről szerzi be, egész élelmiszerláncokat vásárol, s emellett takarmánygyártásra is berendezkedett. Olyan országokat céloztak meg, amelyekben az eleve adott termőföldek mellett kevés beruházással jelentős terméshozam-növelés érthető el. (Például: van mód az öntözésre, csak a rendszert kell kiépíteni.)

Az Al Dahra évente 500.000 tonna lisztet és 400.000 ezer tonna rizst állít elő és csak Görögországban 80.000 tonna tárolókapacitással rendelkezik. Az afrikai országokban (Egyiptomban 20.000 hektárt művel, Marokkóban olajbogyót, Namíbiában datolyát meg szőlőt termeszt) elsősorban magtárolókat és malmokat épít. Szerbiában búzát, kukoricát termeszt és egy 500.000 almafából álló ültetvénye is van. E téren alighanem megtalálta a számítását, mert hamarosan már 2.400 hektáros lesz a gyümölcsös. De egy dunai kikötőre is szemet vetett. Ám az arabokkal való gyanús üzletelés részleteit a kormány nem szívesen hangoztatja. Így arról is csak elvétve találhatunk információt, hogy Bácskában nem csupán földparcellákhoz jutnak hozzá az arabok, hanem tanyákat is vásárolnak. Zombor környékén már legalább 10 ilyen épület arab kézbe került, a Bezdán felé vezető út közelében pedig másik 3-at már föl is újítottak.
Szabó Angéla



2015. augusztus 4., kedd

A kormány saját magát kérdezi?



Rövid jegyzet az elmúlt hét eseményeiről...

Az elmúlt hét legtöbbet emlegetett témái a közszféra leépítését szabályozó törvény, és a szerbiai szkupstinában elhangzott kérdés az illegális bevándorlók kapcsán.

Az első esetben nyilvánvaló "spinnelésnek" voltunk a szem (fül) tanúi, míg a másik esetben a szerbiai honatyák felhördülését figyelhettük meg egy jogos kérdés felvetésére.

Mindkét esetben a kormány részét alkotó kisebbségi kormánypárt "tudathasadásos" viselkedést mutatott.

"Javaslatainkat elfogadtattuk a kormánnyal" mondja a kisebbségi kormánypárt frakcióvezetője (nem szó szerinti idézet). Azzal a kormánnyal amelynek a szerves részét képezik?

Nem abszurdum ez? Ha a kormány tagjai vagyunk, akkor nincs mit elfogadtatni. Természetes állapot, hogy a koalíciós partnerek beépítik javaslatunkat a törvénybe. Vagy csak arról van szó, hogy a kamerák előtt egy átlátszó politikai színjátékot kellett eljátszani a népszerűségi index növelésére? Netán tényleg ennyire súlytalanok a hatalmi a koalícióban? Mert az elhangzott mondatnak lehet ilyen olvasata is.

Majd a kérdés (nem szó szerinti idézet): " Ki fogja megtéríteni a migránsok által okozott károkat? Mit tesz a szerb kormány az illegális bevándorlók ügyében?"

A kérdés jogos. Csupán érdekesnek tartom, hogy a kormány részét képező alakulat, kihasználván a kamerák jelenlétét, saját magának (azaz a kormánynak) teszi fel ezt a kérdést? Nem átlátszó ez egy kicsit? Vagy minden áron tetszelegni kell a szavazók előtt?

Először a szerb hatóságokkal megegyezünk a menekülteket befogadó központ kialakításában(pénzt ígérvén a községi vezetőknek), majd az előre borítékolható nehézségek kicsúcsosodása után (amiről Budapesten nem beszélünk) feltesszük a kérdést? Olyat amire már tudjuk a választ? A szerb közvéleményt meg azzal nyugtatjuk, hogy a kerítés jót fog hozni nekik is, hiszen akkor majd a migránsok más útvonalat fognak választani.....

A délvidéki magyarokkal meg mi lesz? Nincsen elég bajunk a falvainkba telepített koszovói romákkal, hanem még a bevándorlókat is ide helyezik?

Mert a dolgok jelen állása szerint, nagyon reálisnak tartom annak az esélyét, hogy (a kerítés felépítése, illetve a várható kitoloncolások után) a határhoz közeli magyar településeken egyfajta "csalagúti hangulat" fog kialakulni.

Csonka Áron


Népszerű bejegyzések

Dr. Gundy Sarolta - Tárogató válogatás 2015.

Szabó Angéla - Holtszezon - Katonaáldozataink

Globális vidék