2016. július 19., kedd

A Vajdasági Magyar zSarnokság


A VMagyar Szó pártlap históriája

Keserű és fanyar, hogy egyesek most eszmélnek fel politikai Csipkerózsika álmukból, ez az ébredés fájdalmasra és szánalmasra sikeredett, főként, hogy egybeforr és kiforr a zsarnokság a demokrácia palástjába burkolva a déli-végeken. A végtermék meg lett alkotva, sokan bábáskodtak fölötte, kicsit Frankestein-re hasonlító torzszülött, most mondjam, hogy kicsit sárga, kicsit, ízetlen de a miénk!

A szerbiai választások az itt élő magyar picinység önleszámolásától zajos. Újfent hangoztatott retorika alapján, a szabadkai székhelyű szerbiai magyar párt ledózeról minden általa nem elfogadott szervezetet, lehet az politikai, civil és sima polgári megmozdulás. Keresem a programokban,alapszabályzatban, hogy e tevékenység lett e felkínálva az itteni magyarságnak, de sehogyan sem találom. A “leszámolás” szó sehol nem kerül elő. Az sem kerül elő, hogy a másképpen gondolkodót el kell tiporni, el kell lehetetleníteni és ebek harmincadjára juttatni . Olyanokat írnak, hogy ”nem vonható felelősségre”, “képviselhetik és védhetik saját álláspontjukat ”...

A stratégiák visszacsapódtak, éppen most a média stratégia csattant jó nagyot és alkotója ellenfordult, jó nagy felfordulást okozva. Az expanzív médiahaditerv dübörög, tarol, gyötör és romba-dönt, valójában ez is a célja! A vajdasági magyar médiastratégia…a kalitka, az csak kalitka, ha aranyból van is! Idézve: “A médiastratégia megszövegezői onnan kezdték a téma kidolgozását, hogy az anyanyelven történő tájékoztatás kulcsfontosságú az itt élő magyarság számára (s ha ezt még megtoldjuk azzal, hogy a sajtószabadság – alapjában véve – egyetemes érték és alapvető emberi jog), akkor felvetődik a kérdés: milyen perspektívát kínálunk fel azoknak a régióknak, amelyek az elmúlt években helyi jellegű tájékoztatás nélkül maradtak. Mert megszűntek a helyi lapok, mert elhallgattak a helyi rádiók és televíziók. Márpedig, ha ezen állítás megfelel a valóságnak, akkor a tájékoztatás nélkül maradt lakosságnak éppen az az elemi/alkotmányos joga sérült, amely szerint őt az még ebben a zűrzavaros Szerbiában is megilleti.“ Egyszerűvé vált a válasz : a vajdasági magyarságot nem illeti meg semmilyen objektív tájékoztatás, semmilyen perspektíva nem létezik a régióknak. A szórvány egyre nagyobbodása végett, ez már nem is indokolt (már csak a Tisza-mente bácskai oldala tömbmagyarság)?

Azon kaptam magam, hogy “ha nem tetszik ellehet innen menni” politikai retorika pufogtatói itt is megjelentek, valójában, ha nem hajtjátok le a fejeteket és nyelitek be a blődségeket és nem tűritek meg a rátok ültetett politikai komisszárokat*, akkor el fognak benneteket üldözni demokratikus módszerekkel, -kirúgnak a munkahelyedről, elüldöznek az utcádból, pereket akasztanak a nyakadba és a végén rád-küldik a végrehajtót meg kiátkoznak a tömjénfüstös bort iszik vizet prédikátorral!

Mit fogsz tenni? 

Azt amit az utolsó választáson hiányzó magyar tett, állítólag 15.000 majd 10.000 re módosított, -ő nagysága szerint, akinek a nevét nem ejtsük ki (szerintem sokkal több, olyan ötszörös szorzó), vándorbotot tett a hátára otthagyta közösségét! Miért is maradt volna, hogy anyaországi pénzekből is hátáról a bőrt nyúzzák le, úgy magyarosan egy picinyke csípős paprikával fűszerezve? Nyugati munkáért keleti bér!A másik mennyei kisebbség meg szociális segélyként háromszor annyit gombol le, mint a szegény szerencsétlen dolgos, becsületes kétkezik munkás, aki neki is a javakat teremti elő! Örülj magyar a munka a tiéd a béred meg azokat illeti akiknek a nevét nem ejtjük ki! Érdekes a gazdasági stratégia ez, az anyaország minél több pénzt pumpál ide be az itt maradás érdekében, annál gyorsabban települ ki az itteni magyarság. Valójában e gazdasági serkentő, itthon maradó támogatás nem jut el a lobbizás alanyául szolgáló szegény magyarhoz és ismét a “régi motorosok” tömték meg a pénzes-zacskócskájukat. A határ a tizenkét csillagos európai ég, utána meg félholdas lesz az, mint Józsi bácsi elkonfiskált vagyona, amit bottal ütöttek, meg bajusszal szaggattak...

Ma már értem, hogy a szerb radikálisok miért támogatták a magyar vajda megválasztását a Szerb Vajdaságban, ennyi magyar elüldözése nekik még fegyverrel sem sikeredett!

Nagyon arra húz a történet, hogy anyaországunk szépen át lett ejtve, no majd egyszer csak feleszmél és elkezd vizsgálódni, hogy a gazdag vajdasági kiváltságosok mire költötték a szegények pénzét. Nem most lesz az nem kell megijedni, hanem úgy ötven év múlva...

Nevezetesen a legújabb felhördülést picinységi táborunkban az okozta, hogy a szabadkai székhelyű szerbiai magyar párt fiókintézete, -alsóháza, a Magyar előjelű Nemzetinek becézett tanácsa teljesen gátlásmentesen rátenyerelt a Magyar Szó-ra és a Hét Nap-ra, kettő utolsó kvázi közszolgálati, függetlennek sem mondható médiára, senki véleményét ki nem kérve önállóan a politika fog jogi úton is ezentúl dönteni az összes újságíró és főszerkesztők sorsáról! No nem is diktatúra ez, mivel az elvtársak döntik el azt is, hogy az mi az, nos ez ezek szerint nem az! A cécó lényege a lázadó újságírók újabb megregulázása, ill. a szabad levadászási préda biztosítása a szeptemberi új főszerkesztők és szerkesztőségek kinevezése előtt.


A szerbnyelven latin írásmódban íródott iromány,
alkotmány szerint cirill írásmódban kell ilyen irományokat gyártani, nos egy formai hiba...
A másik formai hiba "Ekres Rozalija" aláíró, az valószínűleg Ökrész Rozália,
viszont a szerb írásmódban először íródik a "keresztnév"...

A csisztkát** szenvedők: a hetente háromszor dialízisre járó Horváth Zsolt-Tádé, a Budapesten élő Mihájlovits Klára, a tízéves gyereket Szabadkán nevelő Vígi házaspár, az irodalmár Szögi Csaba, a korábbi főszerkesztő-helyettes Bajtai Kornél, a tördelő Kószó Attila és a Magyar Szón belüli visszaélések gyanúja miatt belső feljelentést tett Szikora Csaba. A határozat lényege, hogy a Magyar Szó „lázadóit” áthelyezik az Újvidéki szerkesztőségbe, így naponta utazniuk kell „új” munkahelyükre a XXI.  században, amikor a technika vívmányainak köszönhetőleg a hódicsi légöblítéses pottyantóból is el lehet küldeni a helyszíni riportot, hogy mily magyarosa mulatott a falu, abból az alkalomból, hogy visszajött az asszony meg az anyós…




A világhálón elindult egy akció: „Én is Tádé vagyok!” c. ami empátiát váltott ki az emberekben és elindult az a folyamat, amit a politikusok számonkérésének neveznek, ha már a demokrácia bohózatát adják a szabadkai színházban is. Sokan most eszméltek fel, hogy mi is történik! Kényszerpályára került a Magyar Szó vezérkara a farkasveremben és időt szeretne nyerni, így újfent közleményt adott ki:


KÖZLEMÉNY

A Magyar Szó szerkesztőbizottságának 2016. május 24-ei döntése értelmében 9 dolgozónknak kínáltuk fel 2016. július 13-án az újvidéki munkavégzés lehetőségét az átszervezés keretében, mások mellett Horváth Zsolt zentai újságírónak is.Horváth Zsolt 2016. július 17-én (vasárnap), d.u fél 6-kor tájékoztatott elektronikus úton engem egészségi állapotáról, amikor közölte, hogy heti három alkalommal dialízisre szorul.
A mai napon, amikor a topolyai, zentai, szabadkai munkatársakkal is találkoztunk, a munkaszerződések kiosztásával kapcsolatban, egy személyes beszélgetésre kértem meg Horváth Zsoltot.
Az újságíróval és a ház jogászával egyetértésben azt a döntést hoztam, hogy az áthelyezési folyamatot esetében felfüggesztem, Horváth Zsoltot pedig az egészségi állapotát igazoló dokumentációk hivatalos megküldésére szólítottam fel.

Ökrész Rozália , a Magyar Szó Kft. igazgatója


No nem, ezt már nem vesszük be, itt szó sincs megértésről, itt konkrét politikai játszmákról van szó, amelyet, ha törik, ha szakad véghez fognak vinni. A zsarnokság alappillérét meg fogják erősíteni és a maradékot, avagy egyenlőre hátramaradt értelmiséget padlóra fogják szorítani, akik a családi vállalkozások útjában állnak, netán veszélyt jelentenek ezek számára, el lesznek távolítva, ez ennek az erőfitogtatásnak a lényege! A Non-Plus-Ultra, hogy magyar emberek üldözik el a magyarokat Szerbiából, ennél szebb bizánci politikusi húzást nem láttam még!

A Vajdasági Magyar zSarnokság minden-napunk része lett, mint a kenyerünk, rajtunk áll, hogy elfogadjuk vagy ellenállunk, igen az is a csendes ellenállás része, hogy elmegyünk innen, nem új a nap alatt ez a folyamat Szerbiában az albánok is így tették, csak ők tömegesen mentek el Koszovóról, addig mi egyenként megyünk el a Vajdaságból!

Addig is szavunkat emeljük föl azok mellet, akiket éppen el akarnak nevetséges , koholt vádakkal tiporni! Nem lehet magyarázat, hogy maréknyi szavazat ellenében porig lehet tiporni a másképpen gondolkodót, öltözködött, önmagát kifejezőt, szeretőnek nem tetszőt!

Milyen jövőt szánnak ezek nekünk?

Ugye, te is egy kicsit Tádé vagy!

Margit Zoltán



*Komiszár: politikai felettes, fegyveres egységhez rendelt pártképviselő az egykori SZU-ban. A komiszár a pártot képviselte a csapatnál, szava erősebb volt, mint egy tiszté.

**Csisztka: politikai leszámolás.





Népszerű bejegyzések

Dr. Gundy Sarolta - Tárogató válogatás 2015.

Szabó Angéla - Holtszezon - Katonaáldozataink

Globális vidék