2010. április 30., péntek

"A szlovákok testvérnép" - Németh Zsolt a Fidesz külpolitikájáról

Kósa András

2010. április 30., 06:25
Nyitottak leszünk a kapcsolatok javítására az új szlovák kormánnyal, 
de lesznek alapértékek, melyekből nem engedünk, 
még ha támadónak is mondják majd külpolitikánkat 
– mondta a leendő külügyminisztérium államtitkára a Hírszerzőnek. 
Németh Zsolt beszélt a Jobbikról, 
az orosz kapcsolatokról és a kettős állampolgárságról is.
Hova vezet első alkalommal Orbán Viktor miniszterelnöki útja? 

A lehetőségeket most vesszük számba, nem lenne jó, ha megelőlegeznénk a javaslatokat nyilvánosan, nincs még döntés.

Mekkora lesz a külügyi tárca súlya az új kormányban? Az EU már nem külügy, a külföldi magyar katonai szerepvállalás a NATO kötelékén belül zajlik. A határon túli magyarok ügye sem biztos, hogy ide kerül. 

A külügyi tárca mozgásterét valóban befolyásolja a kormányszerkezet, de alapvető változásra nem számítok. Az elmúlt években tűzoltó szerepre volt kárhoztatva a külügyminisztérium, részben Gyurcsány Ferenc magatartása és személyzeti politikája miatt. A külügyminiszterek nem tudtak karakteres politikát folytatni. Amúgy a külügyminiszter fogja koordinálni az EU-elnökséget is, ami hatalmas kihívás és lehetőség.

Időnként személyükben is súlytalanok voltak. 

Érdemes különbséget tenni egyes vezetők között, de tagadhatatlan, hogy az állítás általában igaz. A külügyi tárca most legalább olyan súlyú szereppel bír majd, mint 1998-2002 között. Ne feledjük, a külkapcsolatoknak nagyon kitett ország vagyunk, ez még erősödött is az elmúlt időszakban. Ehhez képest a határon túli magyarokkal drámaian romlott a kapcsolat, és ez hatott a szomszédságpolitikánkra is. Ez összességében aktív, kezdeményező külpolitikát tesz szükségessé, és ehhez adottak is a személyi feltételek. Lehet, hogy támadó magatartással vádolnak majd minket, de kiszámíthatóbb külpolitikát szeretnénk. Az elmúlt években sodródás folyt.

Mitől lesz kiszámítható a külpolitika? 

Attól, hogy értékelvű lesz. Nem csak az érdekek optimalizálásaként kell elképzelni a külpolitikát. Persze a kettő nem válik el egymástól: nem fantazmagóriára épül majd. A kettő közti összhangot meg kell teremteni, és ha hosszú távon optimalizáljuk érdekeinket, lehet hatékony külpolitikát folytatni.



Németh Zsolt: kettős állampolgárság lesz szavazati jog nélkül (Fotó: Magócsi Márton)

Miért beszélt drámai romlásról a határon túli magyarokkal kapcsolatban? Az elmúlt években is megvoltak a kapcsolattartás intézményei, működtek a támogatások, folyt a párbeszéd. 

Magyarország levette a kezét a határon túli magyarokról. 2004 december 5-e arról szólt, hogy a határon túli magyarokat hogyan lehet teljes mértékben alárendelni a politikai kalkulációknak. Ezt azt üzeni, hogy nem számítanak, és ezt érzékelték külföldi partnereink is: a kiszolgáltatottság felbőszítette a radikális politikai erőket. Égi szerencse, hogy komoly nyomás alatt csak Szlovákiában és Ukrajnában voltak a magyarok, Szerbiában, Romániában olyan politikai folyamatok zajlottak le, amelyek nem rontották a helyzetüket. Kiábrándulás jellemezte a határon túli magyarokat, az anyaországbeli társadalomban pedig zavaros kép alakult ki róluk, hiszen az a fajta bizalmatlanság, amit az MSZP kampánya elindított, sokáig éreztette hatását. Ennek annyi pozitív hatása volt, hogy ezek a közösségek megpróbáltak saját lábukra állni, a magyar jobbközépen belül pedig alapvető kérdéssé vált a határon túli magyarok ügye. Mára ez már evidenciává vált, és fontos, hogy ez az egész társadalomban jelen legyen. Vannak erre jelek: 2004 december 5-én sem a pártpreferenciák mentén szavaztak igennel, vagy nemmel.

A viszonyt csak úgy lehet szorosabbra fűzni, ha közben a környező országok kormányaival is jó a kapcsolat. 

Így van. A rendszerváltás óta a magyar nemzetpolitika legnagyobb dilemmája, hogy egyensúlyt teremtsen a magyarságpolitika és a szomszédságpolitika között. A magyar diplomáciának alapvető feladata lesz, hogy a szomszédságpolitikában hogy jeleníti meg hatékonyan a nemzetpolitikát. Vannak egészen ígéretes tendenciák: Szerbiában olyan kulturális autonómiát kapott az ottani magyarság, aminek révén állami jogosítványokat vesz át a szerb államtól a kultúra, az oktatás, és a nemzeti identitás területein.

Szerbia mennyire számíthat ránk az uniós csatlakozási folyamat során? 

Ez nagyon komoly felelősség és lehetőség a magyar diplomácia számára. Szerbiával történelmi összehasonlításban is egyedülállóan jó a viszony: ők most kerültek olyan helyzetbe, mint amibe a magyarság már hosszabb ideje van – ez jó alap az együttműködésre. Ráadásul mi vagyunk a legfőbb uniós kapcsolódási pont a számukra. A szerb csatlakozás sikere az egész Nyugat-Balkánra jó hatással lehet, ez pedig a magyar külpolitika fókuszában lesz.

Milyen viszony várható a többi állammal? 

Romániával jók a személyközi kapcsolatok, a román Liberális Demokrata Párt, és az RMDSZ egyaránt az Európai Néppárt tagja, csakúgy, mint a Fidesz. Így a szerbiaihoz hasonló kisebbségi törvény megalkotására is van esély. Ukrajna esetében ígéretes, hogy a korábbi vezetést jellemző kisebbségellenes intézkedéseket a magyar felvételivel, érettségivel kapcsolatban, felfüggesztette az új kormány. Meg kell várni, ez trenddé válik-e. Megvan rá az esély, Semjén Zsolt részt Janukovics ukrán elnök beiktatásán, felvettük a kapcsolatot.

Szlovákia neuralgikus pont. Hogy lehet előrelépni? 

Sajnos valóban nem jellemző ebben az esetben az a derűlátás, amiről eddig beszéltem. Új alapokra kell helyezni a magyar-szlovák kapcsolatokat: most olyan rossz a pálya, hogy trendváltozás kell. 2006-tól napjainkig kormányszintre emelkedett a magyarellenesség. Elég a Malina Hedvig ügyre, a Benes-dekrétumok megerősítésére, a nyelvtörvényre gondolni. A szlovák választások eredménye adhat egy esélyt.

Robert Ficót szinte biztosan újraválasztják. Így is? 

Nekünk azt kell mondanunk: nyitottak vagyunk a kapcsolatok elmélyítésére, de az alapvető feltétel az emberi, kisebbségi jogok, a demokrácia érvényesülése. Paradox a helyzet, hiszen nagyon egymásra vagyunk utalva: Szlovákia is V4. tagállam, a közös fellépés alapvető jelentőségű lenne például a 2014-2020-as uniós költségvetési periódus, a kohéziós politika, a keleti partnerség tekintetében. Új infrastrukturális, közlekedési, energetikai rendszer kell a két ország között. Nem beszélve arról, hogy testvér népként tekintünk Szlovákiára. Közös a történelmünk, közös a kultúránk. Minden adott az együttműködéshez – kivéve a politikai feltételeket. Mi nyitottak leszünk erre, de nem rejtjük el elvi elvárásainkat.

Hogy tud kemény lenni a magyar diplomácia, ha közben ott a veszélye annak, hogy ezt a magyar kisebbségen „veri le” a szlovák kormány? 

Eljött az ideje annak a kimondásának, hogy csak az emberi és kisebbségi jogok biztosítása vezethet el a stabilitáshoz hosszabb távon, nem pedig ezen jogok szőnyeg alá söprése.

Mikor kerülhet sor egy Orbán-Fico találkozóra? 

Ez is a következő napokban fog eldőlni.



Németh Zsolt a Külügyminisztérium államtitkára lehet (Fotó: Magócsi Márton)

Mi alapján fogja a leendő kormány kiválasztani azokat a határon túli magyar szervezeteket, amelyekkel kétoldalú tárgyalásokat folytatna? 

Csak egy formális legitimitás alapján lehet összeválogatni azokat a szervezeteket, akik stratégiai partnerei lehetnek a kormánynak. Azokkal kell a magyar kormánynak együttműködni, akik élvezik az adott közösségnek a támogatását. Ez a választásokon elért eredményeken lemérhető.

A magyar-orosz kapcsolatok merre fejlődhetnek? 

A Fideszt sohasem jellemezte egyfajta indulati oroszellenesség. Oroszország érdeklődése Magyarország iránt mindig is nagy volt. 2010-ben egy olyan Oroszországgal van dolga Európának, amelynek nagyon komoly tartalékai vannak, ambiciózus és kezdeményező. Arra kell törekedni, hogy világos alapokon nyugvó, ugyanakkor gyakorlati együttműködésre törekvő kapcsolat jöjjön létre Európa és Oroszország között. Az egymásrautaltság ugyanis hosszú ideig fennmarad.

Intenzív kapcsolatra van szükség, de fontos tisztázni a feltételeket. Ez a folyamat kezdődött meg Orbán Viktor Szentpétervári látogatásával. Gazdasági kapcsolatokban különösen fontosnak tartjuk az átláthatósági szempontok érvényesülését, mert az elmúlt években nem a magyar-orosz üzleti kapcsolatokkal volt baj, hanem azok átláthatóságával. Nem zárkózunk el persze az ő elképzeléseiktől, így a Déli áramlattól sem, amely adott esetben előnyöket is hordozhat.

A Jobbiknak valószínűleg sosem lesz elég kemény, amit a kormány lép. Hogyan lehet azt elkerülni, hogy a Fidesznek ne kelljen majd magyarázkodnia? 

Ahogy a kampányban is, ezután is függetleníteni tudjuk magunkat ezektől a megnyilvánulásoktól. A rendszerváltozás óta a nagy stratégiai külpolitikai kérdésekben a pártok többé-kevésbé együtt tudtak működni. Lehet, hogy most nem ez lesz, de azért a parlament 80 százaléka biztosan egyet fog érteni ezekben a kérdésekben.

A parlament előtt van már egy javaslat a kettős állampolgárságról, amely könnyített módon adná meg az állampolgárságot, helyben lehetne kérni, de nem adna szavazati jogot. Ezt a javaslatot akarják még idén elfogadni? 

A javaslatunknak ez lesz a kiindulópontja, de a következő időszakban a határon túli magyar szervezetekkel is egyeztetni kell. Nem tömegesen adunk állampolgárságot, hanem megnyitjuk annak a lehetőségét, hogy egyének szerezhessenek kettős állampolgárságot. Azok, akik nem rendelkeznek magyar állampolgársággal, most az alapvető emberi és polgári jogaik a gyakorlásához kaphatnak egy esélyt. Hogy élnek-e ezzel vagy sem, azt nekik kell eldönteniük.

1 megjegyzés:

  1. Az MTI úgy tudja, hogy a Fidesz-KDNP képviselői indítványként terjeszti a parlament elé az alkotmány módosítását. A tervek szerint két pontban változtatnának az alaptörvényen: rögzítenék, hogy kisebb létszámú a parlament, illetve azt, hogy a kormány miniszterelnökből, miniszterekből és miniszterelnök-helyettesekből áll.

    A kisebb parlament kialakításához egyelőre egy "kerettörvényt" nyújtanak be, amely rögzíti a számokat, de a 2014-től működő új rendszerhez szükséges választójogi törvénymódosítás csak hosszabb egyeztetések után kerülne a Ház elé.

    A kezdőcsomagban nyújtanák be az Országgyűlésnek a kettős állampolgárságról, a kisebb önkormányzatokról, valamint a három csapásról szóló előterjesztést. Emellett javasolják, hogy a családi pótlék csak azoknak járjon, akik iskolaköteles gyermekeiket járatják is iskolába; valamint indítványozzák, hogy a tanárokkal szembeni erőszakot súlyosabban büntesse a törvény.

    Az MTI információi szerint a kormányzati struktúráról szóló törvénytervezet része lenne - nem pedig önálló jogszabály - az átadás-átvétel törvényi szabályozásáról szóló előterjesztés is. A tervek szerint - ha az alakuló ülés időpontja május 14-e, péntek - már május 17-én, hétfőn a parlament elé kerülhetnek a frakciószövetség képviselőinek indítványai.

    VálaszTörlés

Köszönöm a megjegyzését!

Népszerű bejegyzések

Dr. Gundy Sarolta - Tárogató válogatás 2015.

Szabó Angéla - Holtszezon - Katonaáldozataink

Globális vidék