Margit Zoltán: 2022

2022. november 17., csütörtök

A Magyar Nemzeti Tanács intézményének lejáratása


„Győzött” a Pásztor/Lovas-lista

Pásztor István, Lovas Ildikó és a többiek

A szerbiai nemzeti kisebbségek november 13-án nemzeti tanácsi választásokat tartottak.
A választásokon 19 nemzeti kisebbségi közösség 50 (köztük a magyarok) listája vett rész.[1]
A nemzeti tanácsokat közvetlenül megválasztó közösségek névjegyzékébe 454 807 polgár iratkozott fel, a legtöbben a magyar választói névjegyzékbe – 116 406.[2]
A legtöbb nemzeti közösség több – kettőtől öt – választási listát állított. A legkevesebb létszámú nemzeti közösségek, a lengyel, a görög, a német, a szlovén és a vlach, de legnagyobb közösségként magyar is, csupán egy-egy listát állítottak.[3] (A 2010. évi választásokon a magyar közösség tagjai még öt lista közül választhattak.)

A Magyar Nemzeti Tanács 12 éves történetében a mostani (negyedik) választáson először vett részt csak egy lista, a Pásztor István, a Vajdasági „Magyar” Szövetség elnöke – egyesek szerint[4] a barátnője/vadházastársa Lovas Ildikó – által felállított Magyar Összefogás lista.
A vasárnapi választáson – a november 14-ei adatok szerint –, a szavazóhelyek 96,88 és a magyar választói testület 97,42 százalékos feldolgozottsága alapján – a 116 406 polgár közül 40 382 polgár szavazott, vagyis a részvételi arány 36,69 százalékos volt. A szavazók 98,75 százaléka, vagyis 39 876 polgár a Pásztor/Lovas listára szavazott.[5] Másik listára nem is szavazhatott, mivel olyan nem is volt!

Az MNT-választásokon leadott szavazatok alakulása:

2010 138 660 fő a választási listán szereplők száma, 76 900 szavazat, a részvétel 55,46 százalékos[6]
2014 137 111 fő a választási listán szereplők száma, 55 671 szavazat, a részvétel 40,60 százalékos[7]
2018 129 471 fő a választási listán szereplők száma, 47 309 szavazat, a részvétel 36,54 százalékos[8]
2022 116 406 a választási listán szereplők száma, 40 382 szavazat, a részvétel 36,69 százalékos [9]


A táblázatból látszik a magyar választótestület létszámának lemorzsolódása és a leadott szavazatok számának folyamatos csökkenése. 2010-ben 138 660 fő volt a választási listán, 2022-ben 116 263, vagyis 22 397-el kevesebben. A szavazatok száma ez alatt az időszak alatt 76 900-ről 40 382-re, vagyis majdnem a felével (36 518-al) csökkent!A részvételi arány a november 13-ai szavazáson (kisebb létszámú szavazótestülettel) 0,15 százalékkal magasabb volt ugyan (mint 2018-ban, amikor 35,54% volt), de 6 927-el kevesebben mentek el szavazni, mint 2018-ban![10]

Az utóbbi, csaknem másfél évtizedes periódust (2007. május 5-étől!)[11] Pásztor István a Vajdasági Magyar Szövetség elnökének tisztségében töltötte.
Ez alatt az időszak alatt a magyar közösség létszáma, így a szavazótestület is, jelentősen csökkent, a helyzete folyamatosan rosszabbodott.
Pásztor István, ennek ellenére, „15 perccel az urnák zárása után”,[12] amikor még azt sem lehetett tudni, hogy mennyien vettek részt a választásokon, a Köztársasági Választási Bizottság jelentését meg nem várva, a közismert propaganda stílusában „megállapította”, hogy „a Magyar Összefogás és a Vajdasági Magyar Szövetség soha nem látott, történelmi győzelmet aratott”.[13]
– Most kell szerénynek lenni, mert van mire – tette hozzá a szerénységéről is (köz)ismert pártvezér. A Magyar Összefogás nem csak az összes mandátumot szerezte meg – „ami várható is volt” –: a MÖ-listára leadott szavazatok száma meghaladja a négy évvel ezelőtt, a magyar nemzeti tanácsi választáson összesen leadott szavazatok számát – emelte ki, rámutatva: amióta van magyar nemzeti tanácsi választás és amióta van Magyar Összefogás, azóta ez a lista soha ennyi szavazatot nem szerzett. „Ez hatalmas eredmény, méghozzá azért, mert tudjuk, hogy mennyien vagyunk, de azt is tudjuk, hogy mit akarunk” – magyarázta Pásztor.[14]


Pásztor vasárnapi „győzelmi” beszéde nem fedi a valóságot!
A 2018. évi választásokon az „összesen leadott szavazatok száma” 47 309 volt, a vasárnapi szavazáson pedig 40 382. Ezek közül 39 382-en szavaztak az (egyetlen) Pásztor/Lovas listára Ebből még Pásztor is kiszámolhatta volna – ha megvárja a Választási Bizottság adatait –, hogy a listájukra leadott szavazatok száma 7927-el kevesebb (39 382), mint a 2018-ban „összesen leadott szavazatok száma”. (A 2018. évi MNT választásokon a VMSZ „Magyar Összefogás” listájára 39 166-an, most 39 382-en, a „Magyar Mozgalom – Zsoldos Ferenc” listára pedig 7 516-an szavaztak.)[15]
Pásztort azonban nem érdeklik a tények és számok. Eltájolódott ő már régen, nem csak a valóságtól, de a közösség érdekeinek a képviseletétől is! Számára csak az volt a fontos, hogy világgá kürtölje a „történelmi győzelmét”, aminek – ha tekintetbe vesszük a választási és egyéb körülményeket – éppen semmi ténybeli alapja nincsen, erkölcsi pedig még annyi se.
Nagy segítségére van ebben, a közösség kárára, sajnos, a Magyar Nemzeti Tanács „alapította” média és az Újvidéki Rádió is. (A Hangadó Szerda – mások szerint Hamvazó Szerda – mai adásában csak a Pásztor-féle győzelmi beszédet közvetítették, egy szóval nem említve, hogy más vélemények, értékelések is vannak!) A közszolgálatúság helyet a közösség félretájékoztatása és ámítása ez!

Pásztor Pista téves irányítása alatt a VMSZ támogatottsága a magyar közösségben lényegesen és folyamatosan csökken(t). Téves lenne azt is állítani – ahogy Pásztor István képzeli –, hogy mind a 39 382 szavazó támogatja a politikáját. És ez még csak a teljes közösség 20 százaléka sem!
A szavazók többsége nemzeti öntudatból, a nemzeti tanács intézményének megőrzésére, nem pedig Pásztor István önkénypolitikájának a támogatásra szavazott! A VMSZ támogatottságának- és szavazóbázisának csökkenését mutatja az is, hogy a tavaszi parlamenti választásokon, az addigi kilenc képviselői helyből, négyet elvesztettek.

Csonka Áron, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének (VMDK) elnöke, a november 15-ei sajtótájékoztatón, „nem fényes győzelemnek, hanem kristálytiszta kudarcnak”[16] értékelte a hétvégi nemzeti tanácsi választásokat. Fel is kérte Pásztort, hogy „a továbbiakban ne viselkedjen úgy, mint Aleksandar Vučić, aki minden hivatalos intézmény helyett megmondja, hogy mi fog történni”.[17]
– A VMDK elnöke szerint a választási folyamatban a szokásos forgatókönyv történt: megfélemlítés, munkahelyi zsarolások, SMS-ek (küldése – B.A.), a választások napján súlyos kampánycsendsértés – olvasható a sajtókonferenciáról készült tudósításban.[18]

Ami a nemzeti tanácsi választással történik az most egy időre meghatározhatja a közösség helyzetének alakulásét, fejlődését, jogainak érvényesítését.
Amit biztosan el lehet mondani, hogy november 13-án nem választás volt, hanem szavazás. Nem más ez, mint a nemzeti tanács intézményének a téves politika általi lejáratása!
Ennek eredményeként egypárti Magyar Nemzeti Tanács alakul, amelyik teljesen a Pásztor/Lovas házpolitika alá lesz rendelve. A rossz emlékű egypártrendszert hozza vissza, amiből semmi jó nem következhet.
A közösség talán 20 százalékos támogatottságával a Magyar Nemzeti Tanács nem lesz jogszerű! A nagyvezért azonban ez mit sem érdekli. Már többször bizonyította: A közösséget nem szolgálni akarja, hanem uralkodni felette!

Egy politikus sikerét a közösség gyarapodása és jóléte kellene, hogy mutassa, nem pedig a leépülése, mint esetünkben! „A jóból – esetünkben a „történelmi győzelmekből” – is megárt a sok”, hát még…
Pásztor Istvánnak nem győzelmet ünnepelni, hanem a minden tisztségéről való lemondást kellett volna közölni! A közösség érdekében!

BOZÓKI Antal

__________
[1] P.E: Egy hét múlva szavazhatnak a kisebbségek. Magyar Szó, 2022. november 5. 5.
[2] P.E: Így szavaztak a kisebbségek. Magyar Szó, 2022. szeptember 13. 1.
[3] Lásd az 1-es alatti írást.
[4] Csonka Áron. https://www.facebook.com/csonkaaron, 2022. november 14: 15:20
[5] Tómó Margaréta. Csonka: Ez nem fényes győzelem, hanem kristálytiszta kudarc!
https://szmsz.press/2022/11/15/csonka-ez-nem-fenyes-gyozelem-hanem-kristalytiszta-kudarc/, 2022. november 15. 10:36
[6] 2010-es magyar nemzeti tanácsi választás.
https://hu.wikipedia.org/wiki/2010-es_magyar_nemzeti_tan%C3%A1csi_v%C3%A1laszt%C3%A1s
[7] 2014-es magyar nemzeti tanácsi választás.
https://hu.wikipedia.org/wiki/2014-es_magyar_nemzeti_tan%C3%A1csi_v%C3%A1laszt%C3%A1s
[8] 2018-as magyar nemzeti tanácsi választás.
https://hu.wikipedia.org/wiki/2018-as_magyar_nemzeti_tan%C3%A1csi_v%C3%A1laszt%C3%A1s
Lásd még A magyar közösség politikai súlya történelmi minimumra süllyedt. A Magyar Mozgalom nyílt levele Potápi Árpád Jánoshoz. https://szmsz.press/2018/11/16/a-magyar-kozosseg-politikai-sulya-tortenelmi-minimumra-sullyedt/, 2018. november 16. 19:46
[9] Csonka Áron, a 4-es jegyzetben, vagy Csonka Áron: Ragyogó kudarc! http://bozokiantal.blogspot.com/search/label/VMDK,2022. november 14. 17:40, és a 2-es alatti írás.
[10] Csonka – az előző jegyzetben.
[11] Pásztor István (politikus). https://hu.wikipedia.org/wiki/P%C3%A1sztor_Istv%C3%A1n_(politikus)
[12] Tómó Margaréta. Csonka: Ez nem fényes győzelem, hanem kristálytiszta kudarc!
https://szmsz.press/2022/11/15/csonka-ez-nem-fenyes-gyozelem-hanem-kristalytiszta-kudarc/, 2022. november 15 10:36
[13] P.E.: Soha ennyi szavazat. Magyar Szó, 2022. november 14. 1,, és /vagy „Soha ennyi szavazat”. https://www.magyarszo.rs/hu/5083/kozelet_mntvalasztas/275600/%E2%80%9ESoha-ennyi-szavazat%E2%80%9D-P%C3%A1sztor-Istv%C3%A1n-Magyar-Nemzeti-Tan%C3%A1cs-v%C3%A1laszt%C3%A1sok.htm, 2022. november 13. 21:44 >> 2022. november 13. 22:16
[14] Uo.
[15] Lásd a 8-as jegyzetben lévő oldalon.
[16] Tómó Margaréta írása, a 12-es jegyzetben.
[17] Uo.
[18] Uo.



2022. szeptember 14., szerda

Wittner Mária 1937-2022


Magyar politikus, 1956-os szabadságharcos

Wittner Mária (asszonynevén Gazdaghné, Budapest, 1937. június 9. – Budapest, 2022. szeptember 14.) magyar politikus, országgyűlési képviselő. Az 1956-os forradalom idején szabadságharcosként a Corvin közben és a Vajdahunyad utcában tevékenykedett. 1956. november 4-én a szovjet invázió során az Üllői úton aknarepeszektől megsebesült. Az ország a rendszerváltás után ismerhette meg a nevét. Az 1956-os megtorláskor halálra, később életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték, 1970-ben amnesztiával szabadult.A 2010-es vagyonnyilatkozata szerint a legszegényebb parlamenti képviselő volt, nem volt vagyona.

Élete:

Édesapját nem ismerte, anyja pedig eldobta őt. Kétéves korában a karmelita rend vette gondjába. Tizenegy éves korában került vissza anyjához, aki hamarosan állami gondozásba adta.

A gimnáziumot félbehagyva gépírónőként dolgozott Szolnokon, később Kunhegyesen, a járási tanácson. 1955-ben fia született, akit egyedül nevelt. Fél évre rá Budapestre költözött vissza és alkalmi munkákból élt.
1956-os szerepe és a megtorlás

Az 1956-os forradalom eseményeiben az első naptól részt vett. A Magyar Rádió ostroma közben csatlakozott a harcoló felkelőkhöz. Október 24-én a Corvin közben megismerkedett Havrila Béláné Sticker Katalinnal és együtt segédkeztek a sebesültek ellátásában.

A Vajdahunyad utcai csoporthoz csatlakozva már a fegyveres összetűzésekben is részt vett. Elfoglalták a X. kerületi rendőrkapitányságot, hogy fegyvereket szerezzenek. A november 4-ei szovjet támadás során az Üllői úton repeszektől megsebesült és a Péterfy Sándor utcai kórházba került.

November 9-én sikertelenül próbálta meg elhagyni Magyarországot. Letartóztatták, de ekkor még elengedték. Sikerült Ausztriába szöknie, de pár hét után hazajött és segédmunkásként tartotta fenn magát. 1957. július 16-án letartóztatták és „fegyveres szervezkedésben való részvétel, illetve az államrend megdöntésére irányuló fegyveres szervezkedés, többrendbeli meg nem állapítható gyilkossági kísérlet, fegyveres rablás, disszidálás” miatt 1958. július 23-án, 21 éves korában első fokon halálra ítélték.

Kétszáz napot töltött börtönben halálraítéltként, a másodfokú bíróság azonban 1959. február 24-én életfogytiglanra változtatta az ítéletet. 1970. március 25-én szabadult „felszabadulásunk 25. évfordulójának” köszönhetően két másik ’56-os női elítélttel együtt.

Tény azonban, hogy a börtönből az utolsók között szabadult, komoly oka volt a Kádár-rendszernek, hogy őt fogva tartsa.

„ Igen, kiengedtek bennünket, de nem amnesztiával. Nem lehetett 1970-ben '56-osoknak amnesztiát adni, mert mindenki úgy tudta, '56-osok már nincsenek benn. 1969 őszén megjelent egy Kádár-interjú, amit egy amerikai újságíró készített. Az volt az egyik kérdése, hogy vannak-e még Magyarországon politikai foglyok. Kádár azt hazudta, hogy nincsenek, mert '63-ban mindenkit kiengedtek. Akik még bent vannak, azok azóta kerültek vissza. Élő cáfolatként, bizonyítékként ott voltunk mi hárman! ”
– Wittner Mária: Börtönévek

A börtönben töltött időszakról szóló emlékeit többek között a Szabadság vihara és a Hóhér, vigyázz! című filmben mondta el.

A Kádár-korszaktól napjainkig:

Varrónő, majd takarítónő lett, 1980-ban, 43 évesen rokkantnyugdíjas lett. A Kádár-rendszer bukása óta számos 1956-os szervezet munkájában vett részt, következetes és határozott antikommunizmusáról vált híressé.

A 2006-os és a 2010-es országgyűlési választásokon a Fidesz országos listájáról szerzett parlamenti mandátumot. 2006 és 2010 között az Országgyűlés foglalkoztatási és munkaügyi bizottságának volt a tagja. A 2010-es választásokat követően az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság tagja lett.

Vita az 50. évfordulóról:

Wittner Mária főszereplője volt annak a vitának, amely arról robbant ki 2006-ban, együtt ünnepeljék-e az 1956-os forradalom 50. évfordulóját az MSZP vezette kormányzat képviselőivel. Az október 23-ai évfordulón több alkalommal fütyülték ki és bírálták az ünnepségek baloldali résztvevőit, mert sokan a forradalmat leverők örököseinek tartották őket. Az 50. évforduló előtt a legtöbb 1956-os szervezet és az egykori forradalmárok – az elsők közt Wittner – kifejezte, hogy nem kívánnak a kormánnyal együtt ünnepelni. Továbbá – Wittnerrel az élen – bírálták a felállítandó hivatalos 1956-os emlékművet, amely szerintük inkább az elnyomást, mint a szabadságvágyat fejezi ki.

Wittner és Napolitano:

Még az emlékművita előtt, 2006. május 24-én 56-os veteránok – Wittner Mária, Rácz Sándor és Balás Piri László – nyílt levélben tiltakoztak, amiért Sólyom László köztársasági elnök meghívta Giorgio Napolitano olasz államfőt az 50. évforduló tiszteletére rendezendő hivatalos ünnepségekre. Az olasz államfő 1956-ban aktív kommunistaként támogatta a forradalmat eltipró szovjet intervenciót. „Az élő 56-osok nevében a leghatározottabban tiltakozunk az ellen, hogy olyan politikust hívjon meg a Forradalom és Szabadságharc kitörésének 50. évfordulójára, még akkor is, ha jelenleg ő az Olasz Köztársaság elnöke, aki nemzetközi segítséget nyújtott a magyar szabadságvágy vérbe fojtásához a szovjet gyilkosoknak” – írták.
Hóhér, vigyázz!

Nem támogatta a házbizottság, hogy a 2008. október 23-i megemlékezés keretében a Parlamentben is levetítsék a Wittner Mária 1956-os halálraítéltről készült Hóhér, vigyázz! című portréfilmet.
Wittner Horn Gyuláról

2011. március 22-én az Országgyűlésben vitába keveredett Novák Előddel, a Jobbik képviselőjével. Novák a Fideszt bírálta („Fájó kimondani, de kimondom mindannyiszor, hogy Horn Gyuláék komolyabban vették a nemzeti együttműködést, mint Önök, akik oly sokszor használják ezt a kifejezést.”), mire Wittner a következő szavakkal válaszolt:

„Köszönöm szépen Önnek, hogy Horn Gyulát a nemzet nagy királyának kiáltotta ki. Ha nem tudná, Horn Gyula hóhér volt. Hóhér volt a javából. És most pontosan a miniszterelnökünknek a jóvoltából, az Önök, az én adómból és mindenki adójából, de emberségből, már három éve ott kezelik, és ott vergődik a Honvéd Kórházban, mert képtelen meghalni.”

Wittner Mária beszédet mond egy 2007-es szoboravatáson

Könyvek "Ellenőrizve"; szerk., bev., jegyz. Tamáska Péter; Magyar Ház, Bp., 2002
"Angyal, vigyél hírt a csodáról!". Wittner Máriával beszélget Benkei Ildikó; Kairosz, Bp., 2006 (Magyarnak lenni)
Lüktető újságlapok, 1956. Szemelvények a forradalom sajtójából; összeáll. Kocsy Anikó, előszó Wittner Mária; Barnaföldi Gábor Archívum, Bp., 2006
Életre ítélve. Wittner Mária igazsága; beszélgetőtárs Koltay Gábor; Szabad Tér, Bp., 2012
Hűség mindhalálig. Wittner Mária és Bene Éva beszélgetése; Kairosz, Bp., 2014
Életre ítélve. Wittner Mária igazsága. Beszélgetőtárs Koltay Gábor; Szabad Tér, Bp., 2021
Hagyaték; Szülőföld, Gencsapáti, 2021

Díja, kitüntetése:

(A tartalom további jelölés hiányában a(z) CC BY-SA 3.0 feltételei szerint használható fel.-Wikipédia.)

Emlékem a "A vajdasági magyarok autonómiájáról" szóló vitánkból maradt fenn Budapesten a "nyolcadik kerületben", bár szöges ellentétben kerültünk, mert más a gyakorlat és más az elmélet a politika meg kőkemény érdekek mentén zajlik és legtöbbször köszönő viszonyban sincs az igazsággal, de megértett és az ő valódi békés hangnemében búcsúztunk el egymástól...

 Nyugodjon békében!

Margit Zoltán





2022. augusztus 20., szombat

Szent Istvánhoz "Győzelemről énekeljen napkelet és napnyugat"



"Győzelemről énekeljen napkelet és napnyugat", ha nemzetünkről a sorscsapások árnyéka is elsuhant.

Alkudozást és könyörgést a ködös mélység nem fakaszt,lemondást és megalkuvást a reményharang megakaszt.

Időnk véges, álmunk repül, jelenünk visszatekint,ezer éves történelmünk hitványt sosem dicsőít.

Fizetséget hős tettekért a lekicsinylők nem adnak,a kudarc és a törpe-érzés egyszer biztos megszakad.

Az Üzenet nem halványul, „légy szelíd és ne harcolj”

„Alázatban, igazságban az Isten felmagasztaljon!”

Derű ébred az arcokon vajúdó diadalon-Égtengerkék oltalmadba fogadj szép Boldogasszony!

Szent Istvánnak koronáján a magyar lélek megpihen,

Őrizzük hát kegyelettel, kit nekünk küldtél Istenem!

Szent királyunk üzenete Mindnek, ki nem látott fényt: „Soha semmi nem taszít le csak a gőg és gyűlölség”

(GundyS. )

(Szt.István szobor, Stróbl Alajos műve, Budavári Palota)




Népszerű bejegyzések

Follow on Bloglovin