|
Tartalom
Full Circle 68. szám Tartalom
LetöltésFull Circle 67. szám Tartalom
67. szám
LetöltésFull Circle 66. szám Tartalom
66. szám
Letöltés |
Full Circle 65. szám
Tartalom
65. szám
- Hírek
- Parancsolj és uralkodj: Guild Wars 2 Wine alatt
- Hogyanok:
- Programozzunk Pythonban – 37. rész
- LibreOffice – 18. rész
- Titkosítás hozzáadása
- Videószerkesztés Kdenlive-val – 2. rész
- Inkscape – 5. rész
- Webfejlesztés – 3. rész – CRUD
- Hogyan írjunk a Full Circle-be!
- Kérdezd az új fiút!
- Linux labor: A Kwartzlab alkotói tér
- Közelebb a Windowshoz: Hálózati meghajtó csatlakoztatása
- Az én történetem
- Különvélemény
- Fókuszban: Ubuntu Made Easy
- Fókuszban: Kézikönyv Labor
- Levelek
- KáVé
- Játékok Ubuntun: Humble Indie Bundle V
- Az én asztalom
- Közreműködnél?
Letöltés
Tartalom
- Hírek
- Parancsolj és uralkodj: Integrált Fejlesztőkörnyezetek
- Hogyanok:
- Programozzunk Pythonban – 36. rész
- LibreOffice – 17. rész – Makrók
- DavMail
- Videószerkesztés Kdenlive-val – 1. rész
- Inkscape – 4. rész
- Webfejlesztés – 2. rész – A LAMP Stack telepítése
- Hogyan írjunk a Full Circle-be!
- Kérdezd az új fiút!
- Linux labor: Twitter képernyő – 2. rész
- Közelebb a Windowshoz: Háttérkép és Téma
- Az én történetem
- Különvélemény
- Fókuszban: Flirc
- Levelek
- KáVé
- Játékok Ubuntun: Top 5
- Az én asztalom
- Közreműködnél?
Letöltés
63. szám
- Hírek
- Parancsolj és uralkodj: Általános tippek
- Hogyanok:
- Programozzunk Pythonban – 35. rész
- LibreOffice – 16. rész – Impress
- Amatőr csillagászat – 2. rész
- Retró fénykép a GIMP-ben
- Inkscape – 3. rész
- Webfejlesztés – 1. rész
- Hogyan írjunk a Full Circle-be!
- Kérdezd az új fiút!
- Linux labor: Cél: a *buntu 12.04 gyorsabb indulása
- Közelebb a Windowshoz: Fájl/mappa megosztás
- Az én történetem
- Különvélemény
- Fókuszban: gPodder
- Levelek
- KáVé
- Audio Flux
- Hölgyek és az Ubuntu
- Játékok Ubuntun: Híek
- Az én asztalom
- Közreműködnél?
Letöltés
- 63. szám - Letöltve 1845 alkalommal - PDF
62. szám
- Hírek
- Parancsolj és uralkodj: Unison kétutas szinkronizáció könnyen
- Hogyanok:
- Programozzunk Pythonban – 34. rész
- LibreOffice – 15. rész – Bevezetés az Impress használatába
- Amatőr csillagászat – 1. rész
- GIMP – A paszuly* 3. rész (*az égig érő paszuly népmeséből)
- Inkscape – 2. rész
- Hogyan írjunk a Full Circle-be!
- Linux labor: Twitter-képernyő – 1. rész
- Közelebb a Windowshoz: *buntu változatok
- Az én történetem
- Különvélemény
- Fókuszban: Szoftvertelepítés
- Levelek
- KáVé
- Audio Flux
- Játékok Ubuntun: Hírek
- Játékok Ubuntun: Clone Wolf
- Játékok Ubuntun: Urban Terror
- Az én asztalom
- Közreműködnél?
Letöltés
61. szám
- Hírek
- Parancsolj és uralkodj: Tippek és trükkök II.
- Hogyanok:
- Programozzunk Pythonban – 33. rész
- A TOP parancs használata
- VirtualBox hálózatok
- GIMP – A paszuly* 2. rész (*az Égigérő paszuly népmeséből)
- Inkscape – 1. rész
- Hogyan írjunk a Full Circle-be!
- Linux labor: DVD rippelési és kódolási kísérlet
- Közelebb a Windowshoz: Szoftver hozzáadása és eltávolítása
- Az én történetem Full Circle Epub kiadása
- Különvélemény
- Szerintem… Támogattál-e már pénzzel kickstarteres játékot?
- Fókuszban: Linux for Newbies
- Levelek
- KáVé
- Audio Flux új
- Játékok Ubuntun: Hírek
- Játékok Ubuntun: 0AD
- Játékok Ubuntun: Oil Rush
- Az én asztalom
- Közreműködnél?
Letöltés
60. szám
- Hírek
- Parancsolj és uralkodj: Tippek és trükkök – 2. rész
- Hogyanok:
- Programozzunk Pythonban – 32. rész
- LibreOffice – 14. rész
- Prey
- GIMP – A paszuly* 1. rész (*az Égigérő paszuly népmeséből)
- Inkscape – Az SVG fájl
- Hogyan írjunk a Full Circle-be!
- Linux labor: Soros kapcsolat
- Közelebb a Windowshoz: Hangbeállítások
- Az én történetem
- Az én történetem
- Különvélemény
- Különvélemény
- Szerintem… Az Ubuntu 12.04 április 26-án jelenik meg. Frissítesz?
- Fókuszban: Desura
- Levelek
- KáVé
- Hölgyek és az Ubuntu: Karriernapok
- Játékok Ubuntun: Hírek
- Játékok Ubuntun: SNES emulálás – 2. rész
- Játékok Ubuntun: Trine 2 K&V
- Az én asztalom
- Közreműködnél?
Letöltés
59. szám
- Hírek
- Parancsolj és uralkodj: Testreszabás és tippek
- Hogyanok:
- Programozzunk Pythonban – 31. rész
- LibreOffice – 13. rész: Tíz Calc tipp
- A Portable Linux
- Virtualbox lemezkép átméretezése VboxManage segítségével
- Üdvözlőkártyák készítése a LibreOffice Draw használatával
- Hogyan írjunk a Full Circle-be!
- Linux labor: Foremost – Adatok helyreállítása
- Közelebb a Windowshoz: Feladatkezelő
- Az én történetem
- KülönvéleményUbuntu, majd Xubuntu
- Szerintem…
- Fókuszban: Bodhi Linux
- Levelek
- KáVé
- Játékok Ubuntun: Snes emulálás Ubuntun – Első rész
- Játékok Ubuntun: Tomes of Mephistopheles
- Az én asztalom
- Közreműködnél?
Letöltés
PC Linux - kezdőknek!
A PC Linux régi barátként tér
vissza a virtuális gépembe. Korábban többször is használtam, de
aztán másra váltottam. Azóta rengeteget fejlődött, meg kell
mondjam előnyére.
Tudni kell a disztribúcióról, hogy már eleve kezdőknek fejlesztették ki. Már sok évvel ezelőtt is könnyű volt telepíteni, lehettett használni Live módban pl. adatmentésre, stb. Habár nem tartom teljes mértékben mérvadónak a Distrowatch listáját, azonban a PC Linux ezen a listán benne van a top 10-ben. Ez egyesek számára jelenthet valamit. Rosszat biztos nem.
Régebbi bejegyzésekben több alkalommal is írtam kezdőknek szóló disztribúciókról és akkor a PC Linux is közte volt. Ha most megkérdezne valaki mit ajánlanék teljesen kezdők részére, akkor ez benne lenne. A mostani bejegyzésben bemutatom a telepítését és a PC Linux alapjait.
PC Linux 2012.08 telepítése
Aki szeretné telepíteni a gépére, annak először le kell töltenie a képfájlt és kiírni lemezre. Alapértelmezetten a KDE asztali környzetet használja, de elérhető LXDE, XFCE és Full Monty-val is.
Tudni kell a disztribúcióról, hogy már eleve kezdőknek fejlesztették ki. Már sok évvel ezelőtt is könnyű volt telepíteni, lehettett használni Live módban pl. adatmentésre, stb. Habár nem tartom teljes mértékben mérvadónak a Distrowatch listáját, azonban a PC Linux ezen a listán benne van a top 10-ben. Ez egyesek számára jelenthet valamit. Rosszat biztos nem.
Régebbi bejegyzésekben több alkalommal is írtam kezdőknek szóló disztribúciókról és akkor a PC Linux is közte volt. Ha most megkérdezne valaki mit ajánlanék teljesen kezdők részére, akkor ez benne lenne. A mostani bejegyzésben bemutatom a telepítését és a PC Linux alapjait.
PC Linux 2012.08 telepítése
Aki szeretné telepíteni a gépére, annak először le kell töltenie a képfájlt és kiírni lemezre. Alapértelmezetten a KDE asztali környzetet használja, de elérhető LXDE, XFCE és Full Monty-val is.
Link: http://www.pclinuxos.com/?page_id=10
Ha kiírtad lemezre a fájlt, akkor bootolj be róla. Indíts Live módban. Ekkor még semmilyen telepítés nem történik, kipróbálhatod kötelezettségek nélkül.
Betöltés közben ki kell választanod a billentyűzet kiosztását.
Miután betöltődött az asztal kattints a telepítés gombra.
Az első és legfontosabb dolog a lemez felosztása. Ha semmi más nincs a gépeden, akkor választhatod a teljes felhasználást. Közben persze figyelmeztet a rendszer, hogy biztosan lemezre írja-e a változásokat.
Telepítés folyamatban van. Szerencsére ez nem tart hosszú ideig.
Ismét lényeges részhez értünk, itt a legtöbb esetben az alapbeállítások megfelelnek. Szükség esetén megváltoztathatod a boot sorrendet.
Véget ért a telepítés, újra kell indítani a gépet.
PC Linux OS használata
Már a friss rendszer töltődik be.
Még szükség van néhány alapvető beállításra. Az első az időzóna megadása lesz.
Írj be egy admin jelszót.
Létre kell hozni egy felhasználói fiókot.
Ha ezzel is végeztél, akkor be tudsz lépni a felhasználónévvel és jelszóval.
Még szinte be sem léphettem, máris figyelmeztetnek a frissítésre. Ezt nem vettem zaklatásnak, sőt jól is esett. Egy új rendszernél soha nem árt, ha megnézzük kell-e csomagokat frissíteni.
A menürendszer a tipikus KDE felépítést mutatja. Ami rögtön szembetűnik, hogy rengeteg hasznos csomag van alapból telepítve.
Ami nagyon tetszik a PC Linuxban, az a Control Center (szép magyar szóval :-)) Rendkívül könnyen és gyorsan megejthetjük a nekünk szükséges beállításokat.
A csomagkezelő a Debianban és Ubuntuban alap Synaptic. Ezzel sem lesz sok gondunk. Alul látható, hogy 13 000 csomag van fent,ami már nem igazán bővíthető. Igaz, az átlag felhasználó igényeinek ez megfelel.
Irodai csomagból minden fent van ami kell.
A multimédiás lejátszással nem akadt gondom. Ez igaz lehet a filmekre is.
Összefoglalás
A PC Linux egy kifejezetten kezdőkre szabott disztribúció. Aki szeret mindent magának állítgatni és turkálni a fájlokban, annak nem ezt javaslom. Annál inkább azoknak, akik most próbálnak áttérni a Windows valamelyik verziójáról.
Könnyű telepíthetősége és használhatósága segít az átállásban és a "pingvines" os megkedvelésében. Nekem tetszett. :-)
Linux Hogyanok Blog
Full Circle Magazin 58. szám
Tartalom:
- Hírek
- Parancsolj és uralkodj: Trivialibre
- Hogyanok:
- Programozzunk Pythonban – 30. rész
- LibreOffice – 12. rész
- Mentési stratégiák – 6. rész: Ubuntu One
- Képernyővideó
- A papírmentes iroda
- Hogyan írjunk a Full Circle-be!
- Linux labor: Nyolc hasznos linuxos felderítőeszköz
- Közelebb a Windowshoz: Adattárolók formázása
- Az én történetem
- Különvélemény
- Szerintem… Ha van mobilod, akkor azt milyen OS-el használod?
- Fókuszban: Linux Mint 12
- Levelek
- KáVé
- Játékok Ubuntun: Anomaly: Warzone Earth
- Játékok Ubuntun: Dead Cyborg
- Az én asztalom
- Közreműködnél?
Letöltés
Full Circle Magazin: 57.szám
Tartalom:
- Hírek
- Parancsolj és uralkodj: SSH és Rsync szinkronizálás
- Hogyanok:
- Próbáld ki az Enlightenment-et
- LibreOffice – 11. rész
- Mentési stratégiák – 5. rész: DropBox
- Titkosított USB-s meghajtó készítés
- Varnish Web Cache használata
- Hogyan írjunk a Full Circle-be!
- Linux labor: Mana World szerver egy régi számítógépen
- Közelebb a Windowshoz: Vezetékes és vezeték nélküli hálózatok beállítása
- Az én történetem:
- Különvélemény
- Szerintem… SpiderOak Kérdőív
- Fókuszban: openArtist 5. Inkarnáció
- Levelek
- KáVé
- Hölgyek és az Ubuntu
- Játékok Ubuntun: Crayon Physics Deluxe
- Játékok Ubuntun: Jamestown
- Játékok Ubuntun: Minecraft telepítése
- Az én asztalom
- Az én asztalom – Bónusz
- Közreműködnél?
Letöltés
Full Circle Magazin: 56. szám
Az Ubuntu Linux független magazinja
TARTALOM:
- Hírek
- Parancsolj és uralkodj: VIM: szerkesztés felsőfokon
- Hogyanok:
- Varázsoljunk “Klasszikus” megjelenést 11.10 alá
- LibreOffice – 10. rész
- Mentési stratégiák – 4. rész: SpiderOak
- Készíts tartós USB tárat
- Csatlakozz IRC-hez
- Hogyan írjunk a Full Circle-be!
- Linux labor: Házibuli XBMC-vel
- Közelebb a Windowshoz: Vezérlőpult/Eszközkezelő
- Az én történetem: Pingvin a munkahelyen?
- Különvélemény
- Szerintem… Csatlakoznál közénk (az FCM-csapathoz) havi egy IRC-megbeszélés erejéig?
- Fókuszban: Puppy Linux
- Levelek
- KáVé
- Játékok Ubuntun: Multiwinia
- Játékok Ubuntun: Bobby
- Az én asztalom
- Közreműködnél?
- 56. szám - PDF
Az Ubuntu Linux független magazinja 55. szám
Tartalom
- Hírek
- Parancsolj és uralkodj: VIM: további sajátosságok
- Hogyanok:
- Programozzunk Pythonban – 29. rész
- LibreOffice – 9. rész
- Mentési stratégiák – 3. rész
- Audacity alapok
- Gyors otthoni szerver
- Hogyan írjunk a Full Circle-be!
- Linux labor: Otthoni VoIP
- Közelebb a Windowshoz: Vezérlőpult és Eszközkezelő
- Az én történetem: Az olasz fordító csapat
- Különvélemény
- Szerintem… Frissítetted az aktuális rendszeredet, vagy tisztán telepítetted?
- Fókuszban: BackTrack kontra BackBox
- Levelek
- KáVé
- Hölgyek és az Ubuntu: Projekt célok a Precise-re
- Játékok Ubuntun: Frozen Synapse
- Az én asztalom
- Közreműködnél?
Letöltés
- 55. szám - PDF
Anonymous-OS a forradalmi operációs rendszer!
Az Anonymous
saját disztribúcióval jelentkezett
amit egyszerűen csak Anonymous-OS-nek neveztek el és az Ubunutu
11.10-re épül. A disztribúcióba bekerült egy sor informatikai
biztonsági alkalmazás alapértelmezésben:
- ParolaPass Password Generator
- Find Host IP
- Anonymous HOIC
- Ddosim
- Pyloris
- Slowloris
- TorsHammer
- Sqlmap
- Havij
- Sql Poison
- Admin Finder
- John the Ripper
- Hash Identifier
- Tor
- XChat IRC
- Pidgin
- Vidalia
- Polipo
- JonDo
- i2p
- Wireshark
- Zenmap
- Find Host IP
- Anonymous HOIC
- Ddosim
- Pyloris
- Slowloris
- TorsHammer
- Sqlmap
- Havij
- Sql Poison
- Admin Finder
- John the Ripper
- Hash Identifier
- Tor
- XChat IRC
- Pidgin
- Vidalia
- Polipo
- JonDo
- i2p
- Wireshark
- Zenmap
A diszribúció összeállítói a
következő figyelmeztetéssel indították útnak a rendszert:
Created for educational
purposes, to checking the security of web pages. Please
don’t use any tool to destroy any web page :) If you attack to
any web page, might end up in jail because is a crime in most
countries!
Hevenyészett fordításban: Oktatási
céllal készült, hogy weboldalak biztonságát ellenőrizhessük.
Ne használd egyik eszközt sem weboldalak tönkretételére :-) Ha
weboldalak elleni támadásra használod, börtönbe kerülhetsz,
mert ez bűncselekmény a legtöbb országban!
LETÖLTÉS: Anonymous-OS_0.1 Live 32bit
Netidők
Full Circle Az Ubuntu Linux független magazinja 54. szám
Tartalom:
- Hírek
- Parancsolj és uralkodj: Vim és Gvim
- Hogyanok:
- Programozzunk Pythonban – 28. rész
- Freemind
- Mentési stratégiák – 2. rész
- Ubuntu az üzleti életben és az oktatásban – 3. rész
- Apt-Cacher-NG
- Hogyan írjunk Full Circle-be!
- Linux labor: ZoneMinder CCTV – 3. rész
- Közelebb a Windowshoz
- Az én történetem
- Szerintem… Szerinted hány éves az átlagos Linux-felhasználó?
- Fókuszban: Synergy
- Levelek
- KáVé
- Az én asztalom
- Közreműködnél?
Letöltés
- 54.
szám - PDF
Tartalom
- Hírek
- Parancsolj és uralkodj: A nap üzenete
- Hogyanok:
- Programozzunk Pythonban – 27. rész
- LibreOffice – 8. rész
- Mentési stratégiák – 1. rész
- Ubuntu az üzleti életben és az oktatásban – 2. rész
- Gramps – 2. rész
- Írjunk Full Circle Magazin cikket!
- Linux labor: ZoneMinder CCTV – 2. rész
- Az én történetem: Ubuntu az osztályteremben
- Az én történetem
- Szerintem… A webes emailszolgáltatások elterjedésével, szükség van egyáltalán alapértelmezetten telepített kliensre?
- Fókuszban: Linux Mint 11
- Levelek
- Hölgyek és az Ubuntu: Vezetők
- Játékok Ubuntun: VVVVVV
- KáVé
- Az én asztalom
- Közreműködnél?
Letöltés
A blogban több alkalommal foglalkoztam
BSD-kkel. Ebben benne van az is, hogy szeretek kísérletezni és
várom mikor éri el azt a szintet amikor mindennapos asztali
felhasználásra is alkalmas lesz. Azt hiszem most ezzel a BSD
változattal mintha efelé léptek volna a fejlesztők. Volt már itt
PC BSD is, de az valahogy nem volt az igazi, talán a pbi csomagok
miatt. A Ghost BSD a 9.0-ás FreeBSD-n alapul. Mint ilyen elvileg
atomstabil. Ez a kiadás már majdnem a végleges, végül is az RC 2
már nagyon közel jár a valósághoz.Tettem egy rövid próbát és
ezt szeretném veletek megosztani.
Ghost BSD telepítése
Először töltsd le a legújabb kiadású lemezképet http://ghostbsd.org/get-ghostbsd/
Kiírás után bootolj be róla és várd meg amíg betölt az asztal.
Kattints a telepítés gombra és elindul a varázsló. Szerintem ennél az operációs rendszernél ez nem kis teljesítmény, mivel inkább jellemző a szöveges telepítő a szerverek miatt. Ott nem létszükség a gui. Az első lépés a merevlemez felosztása lesz. Mivel nincs mit veszítenem, így a teljes lemezt felhasználom.
Hozd létre a felhasználói fiókot és add meg a jelszavakat.
Itt láthatsz egy összefoglalást telepítés előtt. Ebből kiderül, hogy alapból ufs fájlrendszert hoz létre és nincs lapozófájl. Ha minden rendben van, akkor kattints a tovább gombra.
Telepítés folyamatban van. Nekem ez eltartott kb. 10 percig is és közben kaptam egy hibaüzenetet csatolás sikertelenségéről. Ettől függetlenül a telepítés rendben lezajlott. A honlapon is utalnak erre a bugra, valószínűleg a végleges kiadásig javítják majd.
Az installálás véget ért, indítsd újra a gépet és vedd ki a lemezt.
Ghost BSD használat közben
A login screen a nevemmel fogad, tehát a hibaüzenet ellenére minden rendben volt. Be kell írni a jelszót és mehetünk tovább.
A menük a tipikus GNOME 2.X.-es kiadásra hajaznak, de ez nem véletlen hiszen ezt az asztali környezetet használja. Nekem még mindig jobban bejön mint a Unity verzió. Gyakorlatilag minden megtalálható ami kell.
Irodai csomagból a legújabb (3.4.4) LibreOffice van fent.
Az internetes résznél még a wifi is ott van. Igen, elvileg azt is felismeri. Mivel asztali gépem van, így nem tudtam kipróbálni.
A multimédia lejátszás out of the box megy. Ennek örültem.
Az elején minden angol nyelvű, de bejelentkezésnél mind a billentyűzet kiosztás mind a rendszer nyelve átállítható magyarra. Ez is dícséretes.
Ami jobban érdekelt az a csomagkezelője. Szerencsére a fejlesztők egy könnyen áttekinthető és kezelhető grafikus telepítőt készítettek. Ha megnézitek a bal alsó sarkot, akkor látható, hogy több mint 20 000 csomag érhető el. Ez több mint elég. A füleken lehet váltani a telepített és a telepítésre váró csomagok között. A kereső gyorsan és hatékonyan végzi a dolgát. Nem találtam a csomagkezelőn beállításokat, bár lehet itt nem is kell (vagy lehet) "tárolókat" hozzáadni vagy kiválasztani.
Szerencsére a játékok kedvelői is találnak maguknak csomagokat.
A csomagok telepítése viszonylag gyors, elvileg a függőségeket is jól kezeli. Most éppen én belefutottam valamilyen hibába, de több csomagot nem is próbáltam ki.
Összegzés
A GhostBSD belopta magát a szívembe, annak ellenére hogy vannak még hibái. Nagyon tetszik, hogy a kezdők számára talán könnyebben kezelhető GNOME felületet használja és szinte nem is venni észre, hogy nem linuxot használsz. Mindenképpen jó pontot kap az egyszerű telepíthetőség miatt is. Amitől féltem az a csomagkezelője volt, de ebben sem vettem észre -ilyen rövid idő alatt- problémákat. A nagyszámú csomagválaszték nagyobb szabadásgot ad ha valamilyen programot szeretnél telepíteni, esetleg ugyanarra több megoldást is kipróbálnál.
Ami a magyar nyelvet illeti, szinte 100%-osan támogatott és valljuk be ez elég kardinális dolog lehet sok esetben. Az irodai csomag nem volt lefordítva, de lehet hogy csak egy nyelvi csomagot kellett volna hozzá letölteni.
Amit nem tudtam kipróbálni az a wifi, nyomtató és szkenner használata. Ha ezek is mennének, akkor egy újonchoz képest jól szerepelne a Ghost BSD. Ekkor már el lehetne gondolkodni más operációs rendszerek alternatívájaként.
Ghost BSD honlapja: http://ghostbsd.org/
forrás: Linux Hogyanok Blog szerző: ragazzo
Full Circle
Az Ubuntu Linux független magazinja
Tartalom
- Hírek
- Parancsolj és uralkodj: CJK Latex
- Hogyanok:
- Programozzunk Pythonban – 26. rész
- LibreOffice – 7. rész: Körlevél
- Ubuntu fejlesztés – 4. rész: A debian / könyvtár általános áttekintése
- Ubuntu otthoni iroda, kis cég és oktatás számára
- Indulás a Grampssel – 1. rész
- Írjunk Full Circle Magazin cikket!
- Linux labor: ZoneMinder CCTV webkamera – 1. rész
- Az én történetem
- Különvélemény
- Szerintem… Szívesen olvasnál cikksorozatot arról, hogyan lehet hangfájlokat szerkeszteni Audacityvel?
- Fókuszban: Chromebook
- Levelek
- Hölgyek és az Ubuntu: Ölelnivalóbb, barátságosabb FOSS projektek
- Játékok Ubuntun: Atom Zombie Smasher
- KáVé
- Az én asztalom
- Közreműködnél?
52. számLetöltés:52. szám
Full Circle
Az Ubuntu Linux független magazinja
Tartalom
- Hírek
- Parancsolj és uralkodj: Dzen2 & Conky
- Hogyanok:
- Programozzunk Pythonban – 25. rész
- LibreOffice – 6. rész
- Ubuntu fejlesztés 3. rész – Hibajavítás
- Hogyan használjuk a KDE-t – 2. rész
- Írjunk Full Circle Magazin cikket!
- Linux labor: Saját szoftvertárolód létrehozása
- Az én történetem
- Különvélemény: Írj valamit! Írj bármit!
- Szerintem… Milyen disztribúció(ka)t használsz?
- Fókuszban: Gramps
- Levelek
- Hölgyek és az Ubuntu: Cheri Francis
- Játékok Ubuntun: Shadowgrounds
- KáVé
- Az én asztalom
- Top5: VOIP Kliensek – (Az utolsó Top 5)
- Közreműködnél?
Letöltés
- 51. szám - PDF
Full Circle
Az Ubuntu Linux független magazinja - 50. szám
Tartalom:
- Hírek
- Parancsolj és uralkodj: LaTeX
- Hogyanok:
- Programozzunk Pythonban – 24. rész
- LibreOffice – 5. rész
- Ubuntu fejlesztés 2. rész – Set Up
- Használjuk a KDE 4.6-ot
- Írjunk Full Circle Magazin cikket!
- Linux labor: Gnome Shell és Unity
- Az én történetem
- Az én történetem
- Különvélemény: Az Ubuntu és a Canonical bukása
- Szerintem…
- Fókuszban: PAM arcfelismerés
- Levelek
- Játékok Ubuntun: Trine
- KáVé
- Az én asztalom
- Top5: USB Telepítők
- Közreműködnél?
Letöltés
- 50. szám - PDF
Tartalom
- Hírek
- Parancsolj és uralkodj: Dzen2 & Conky
- Hogyanok:
- Programozzunk Pythonban – 25. rész
- LibreOffice – 6. rész
- Ubuntu fejlesztés 3. rész – Hibajavítás
- Hogyan használjuk a KDE-t – 2. rész
- Írjunk Full Circle Magazin cikket!
- Linux labor: Saját szoftvertárolód létrehozása
- Az én történetem
- Különvélemény: Írj valamit! Írj bármit!
- Szerintem… Milyen disztribúció(ka)t használsz?
- Fókuszban: Gramps
- Levelek
- Hölgyek és az Ubuntu: Cheri Francis
- Játékok Ubuntun: Shadowgrounds
- KáVé
- Az én asztalom
- Top5: VOIP Kliensek – (Az utolsó Top 5)
- Közreműködnél?
Letöltés
- 51. szám - PDF
Full Circle
Az Ubuntu Linux független magazinja - 50. szám
Tartalom:
- Hírek
- Parancsolj és uralkodj: LaTeX
- Hogyanok:
- Programozzunk Pythonban – 24. rész
- LibreOffice – 5. rész
- Ubuntu fejlesztés 2. rész – Set Up
- Használjuk a KDE 4.6-ot
- Írjunk Full Circle Magazin cikket!
- Linux labor: Gnome Shell és Unity
- Az én történetem
- Az én történetem
- Különvélemény: Az Ubuntu és a Canonical bukása
- Szerintem…
- Fókuszban: PAM arcfelismerés
- Levelek
- Játékok Ubuntun: Trine
- KáVé
- Az én asztalom
- Top5: USB Telepítők
- Közreműködnél?
Letöltés
- 50. szám - PDF
Full Circle
Az Ubuntu Linux közösség független magazinja
Tartalom
49. szám
- Hírek
- Parancsolj és uralkodj: Graphicsmagick – Képszerkesztés parancssorban
- Hogyanok:
- Programozzunk Pythonban – 23. rész
- LibreOffice – 4. rész – Keretek és képek
- Bevezetés az Ubuntu fejlesztésbe
- Használd a Google-t a Thunderbirdben
- Írjunk Full Circle Magazin cikket!
- Linux labor: Vigyázz, kész, SWAP! – 2. rész Kikapcsoljuk, vagy bekapcsoljuk
- Az én történetem
- Különvélemény: A netbook még nem halott
- Szerintem… mit gondolsz a Unity-ről?
- Fókuszban: Oracle VirtualBox 4.0
- Levelek
- Játékok Ubuntun: Revenge of the titans
- KáVé
- Az én asztalom
- Top5: Webfejlesztő alkalmazások
- Közreműködnél?
Letöltés
49. szám
- Programozzunk Pythonban – 23. rész
- LibreOffice – 4. rész – Keretek és képek
- Bevezetés az Ubuntu fejlesztésbe
- Használd a Google-t a Thunderbirdben
- Írjunk Full Circle Magazin cikket!
TuxGuitar: A linuxos GuitarPro
Egyik legkedvesebb hobbim a gitározás, és tudom ,hogy a dalok megtanulásának legegyszerűbb módja ha interneten keresünk kottákat és tabulátorokat amivel nincs is gond Windows keretében hiszen ott a méltán híres GuitarPro nevezetű program de mi a helyzet ha mi Linux felhasználók sem szeretnék kimaradni a jóból? Erre az esetre találtam ezt a nagyszerű programot a TuxGuitar-t.
A program elérhető az Ubuntu szoftverközpontból vagy pedig innen.
Természetesen a program maga nem tartalmazza kedvenc kottáinkat ezért ezeket le kell tölteni. Itt van néhány hasznos link ahonnan rengeteg dal kottáját tölthetjük le:
- gitartab.hu = Ez a legnagyobb gyűjtő oldal magyar nyelven szóval ha nem rendelkezünk nyelvtudással ez megfelelő, hátránya ,hogy más oldalakhoz képest picit hiányos.
-guitaretab.com/911tabs.com = Talán ez a 2 oldal az amelyik a legnagyobb gyűjteményt tudhatja magáénak. Angol tudás jól jön a használatukhoz de nem kell nyelvvizsga ,hogy megértsük a működését.
-gitartanfolyam.hu = Ezt az oldalt azoknak ajánlom akik szeretnének megtanulni gitározni de nincs lehetőségük gitár tanárhoz fordulni/zeneiskolába járni. Nagyon érthetően leír mindent :)
Köszi ,hogy elolvastad remélem hasznosnak találtad a cikket - Linux Hogyanok Blog
A Thunderbird lesz az Ubuntu alapértelmezett levelező kliense
Az Evolutiont használó felhasználóknak sem kell búsulniuk,
természetesen az alkalmazás elérhető lesz az Ubuntu szoftverközpontból,
ahonnan pár kattintással telepíthető.
Full Circle
48. szám
Tartalom
- Hírek
- Parancsolj és uralkodj: Ázsiai nyelvek támogatása
- Hogyanok:
- Programozzunk Pythonban – 22. rész
- LibreOffice – 3. rész – Bekezdések és stílusok
- E-könyvek keresése
- Arduino forgalmi jelzőlámpa
- Írjunk Full Circle Magazin cikket!
- Linux labor: Vigyázz, kész, SWAP! – 1. rész Miért, ó, miért?
- Az én történetem
- Különvélemény
- Fókuszban: Remastersys
- Levelek
- Hölgyek és az Ubuntu: Jessica Ledbetter
- Játékok Ubuntun: Volley Brawl
- KáVé
- Az én asztalom
- Top5: Projekt management eszközök
- Közreműködnél?
48. szám
Letöltés
- 48. szám - Letöltve 524 alkalommal - PDF
Az Ubuntu Linux közösség független magazinja
47. szám
Tartalom
- Hírek
- Parancsolj és uralkodj: Conky és Lua
- Hogyanok:
- Programozzunk Pythonban – 21. rész
- LibreOffice – 2. rész
- E-olvasó szoftver Linuxon
- Írjunk Full Circle Magazin cikket!
- Linux labor: Fájlrendszerek – 2. rész (Idegen találmányok)
- Az én történetem
- Különvélemény
- Fókuszban: Piano Booster
- Levelek
- Hölgyek és az Ubuntu: Flavia Weisghizzi
- Játékok Ubuntun: Vendetta Online
- KáVé
- Az én Desktopom
- Top5: Iskolai eszközök
- Közreműködnél?
47. szám
Letöltés
- 47. szám - Letöltve 938 alkalommal - PDF
46. szám
Tartalom
- Hírek
- Parancsolj és uralkodj
- Hogyanok:
- Programozzunk Pythonban – 20. rész
- LibreOffice – 1. rész
- A Mythbuntu 10.10 telepítése
- Írjunk Full Circle Magazin cikket!
- Linux labor: Fájlrendszerek – 1. rész (Hazai pályán)
- Az én történetem
- Fókuszban: Boxee Box
- Levelek
- Hölgyek és az Ubuntu
- Játékok Ubuntun: Braid
- KáVé
- Az én Desktopom
- Top5: Gitár alkalmazások
- Közreműködnél?
46. szám
Letöltés
- 46. szám - Letöltve 2568 alkalommal - PDF
45. szám
Tartalom
- Hírek
- Parancsolj és uralkodj: Conky 2. rész
- Hogyanok:
- Programozzunk Pythonban – 19. rész
- Virtualizáció – Promox és Debian Xen – 2. rész
- Ubuntu telepítés m23 segítségével
- Írjunk cikket a Full Circle Magazinba!
- Linux labor
- Az én sztorim: Adam Pope
- Az én sztorim: Brian Hartnell
- Különvélemény: Laidback
- Fókuszban: KDE 4.5
- Levelek
- Hölgyek és az Ubuntu: Elizabeth Krumbach
- Játékok Ubuntun: Amnesia: The Dark Descent
- KáVé
- Az én Desktopom
- Top5: Kottázó alkalmazások
- Közreműködnél?
LETÖLTÉS: http://fullcircle.hu/pics/issue45_hu.pdf
Google és Linux
A Google stratégiailag fontos lépést tett, amikor is a Linux rendszert használókat is figyelembe vette a szolgáltatásainak kibővítésévél. A Linux nyílt forráskódú és ingyenes, fejlesztése egyenlőre nem von maga után jogi mellékjáratokat (perek a konkurensekkel, szabadalmak). A fejlesztés a legfontosabb stratégiai pillére a Google "új" vezetésének, a Linux fogja biztosítani számukra a "titánok" harcában való versenyképesség biztosítását. A sokat beharangozott Google operációs rendszer bemutatója folyamatosan csúszik, amíg a nyílt forráskódú operációs rendszerek folyamatosan új megoldásokkal rukkolnak elő (Suse, Mint, Ubuntu-Kubuntu), amelyek már teljes rendszerfelismerő és gyors működést biztosítanak a számítógép kezelőjének. A gond szerintem, hogy a Google operációs rendszer csakis online rendszerben működőképes, erről már burkolt kijelentések is megjelentek, viszont offline rendszerben is kellene a működőképességet biztosítani. A Google terveit módosítva útjára bocsájtotta a Cloud (felhő) projektjét, amely szerintem már a Google operációs rendszer szerves része. A Google logikájának középpontja a böngésző alapú alkalmazások futtatása (Gmail, Google Calendar, Google Talk, Google Csoportok, a Google Docs és a Google Webhelyek). Előnye ennek a logikának, hogy nem kell felhasználói szoftverfrissítés, azt megteszi helyettünk a Google és így az általunk használt alkalmazások percre pontos frissítésekkel működnek. E "globális" rendszer sem tökéletes, a hibákra nem térnék jelen esetbe ki.
Ennek szellemében szervezte meg a Google a "Cloud @ Linux Collaboration Summit 2011" rendezvényét, ahol is a ma már több tízezer Linux operációs rendszert használók felé fordulva ad magyarázatott a fejlesztések irányvonaláról. (MZ)
A tanácskozásról készült videó megnézhető:
Megjelent a Kubuntu 11.04
A Kubuntu fejlesztői büszkén jelentik be a Kubuntu 11.04-es
kiadását, kódnevén Natty Narwhalt, az Ubuntu-alapú KDE-s disztribúció
legújabb kiadását. Az Ubuntu alapjait és a KDE környezetet kombinálva a
Kubuntu 11.04 célja stabil, szép, és naprakész szoftverek biztosítása a
felhasználóknak. Legyen szó munkáról, böngészésről, zenehallgatásról,
levelezésről vagy közösségi szolgáltatásokról, a Kubuntu minden téren
kielégíti a felhasználók igényeit.
Újdonságok
KDE 4.6.2
A Kubuntu 11.04 természetesen a legfrissebb stabil kiadást, a KDE 4.6.2-t
tartalmazza, melyben jelentősen javult a KWin teljesítménye, az
alkalmazások hozzárendelhetők aktivitásokhoz, és az energiakezelési
rendszer is sokat fejlődött.
Samba fájlmegosztás
Minden eddiginél egyszerűbbé vált a mappák és fájlok megosztása, a
Tulajdonságok ablak Megosztás fülén mindössze pár kattintás szükséges.
Ha pedig nem lenne telepítve minden szükséges csomag, ugyanitt
felajánlja a rendszer azok telepítését.
Nyelvválasztó modul
A Natty Narwhalban végre integrálták a Rendszerbeállításokba a nyelv
beállítására szolgáló alkalmazást, amely rendszergazdai jogosultságokat
sem igényel a nyelvek telepítéséhez vagy eltávolításához.
Javított nyomtatóbeállítás
A fejlesztett nyomtatóbeállításnak köszönhetően a Sambán keresztül megosztott nyomtatók is böngészhetők.
ownCloud csomag
Elérhető a tárolókból az ownCloud, amely lehetővé teszi saját fájltároló szerver létrehozását.
Phonon GStreamer
A Kubuntu multimédia rendszere ettől a kiadástól kezdve az Ubuntuhoz
hasonlóan a GStreamer, melynek köszönhetően támogatottá válik a HTML5
videó a böngészőkben, és egyszerűbben telepíthetők a kodekek.
Oxygen GTK
A GTK-s alkalmazások tökéletesen illeszkednek a KDE-s környezetbe a
KDE alapértelmezett témájának, az Oxygen GTK portjának köszönhetően.
Játék a CD-n
A felhasználók kérésének eleget téve felkerült a CD-re a KPatience pasziánszjáték.
Ismert hibák
Az ismert hibák listája megtekinthető az Ubuntu 11.04 kiadási megjegyzéseiben.
Letöltés
A Kubuntu 11.04 letölthető az ubuntu.hu letöltési oldalán található tükörszerverekről.
Megjelent az Ubuntu 11.04
Megjelent az Ubuntu legújabb kiadása, az Ubuntu 11.04, fejlesztői
kódnevén a Natty Narwhal. Az új Ubuntu ingyenesen letölthető az
ubuntu.hu oldal letöltési szekciójából.
Azok számára pedig, akik az Ubuntu korábbi kiadását használják, a
rendszer fel fogja ajánlani a frissítés lehetőségét. A frissítésnél
minden adatunk és beállításunk megmarad, egyszerűen a rendszer és az
alkalmazások frissülnek az aktuális verzióra.
Letöltés
32 bites változat
Szinte minden számítógépre. Válassza ezt, ha bizonytalan.
torrent
| cvk | Frankie | Sevoir | Hollandia | Svédország | main
64 bites változat
torrent | cvk | Frankie | Sevoir | Hollandia | Svédország | main
A Linux legyőzte a Windows-t legalább is a Linux alapítvány szerint
A napokban érdekes kijelentésre ragadtatta magát a közismert nyílt
forrású rendszermag, a Linux jogait kezelő és a rendszer fejlesztését
koordináló - valamint nem mellesleg maga Linus Torvalds bérét is fizető -
Linux Alapítvány igazgatója. Jim Zemlin ugyanis egy a NetworkWorld
magazinnak adott interjújában nemes egyszerűséggek közölte, hogy a Microsoft és a Linux közötti háború szerinte véget ért - és azt ők nyerték meg.
"Azt hiszem mi egyszerűen már nem is foglalkozunk velük. Régen a
legnagyobb riválisunk voltak, de most már egyszerűen nincs kihívás
bennük. [..] A Linux mára gyakorlatilag a számítástechnika minden
kategóriájában dominánssá vált", közölte Zemlin.
Az igazgató szerint ez utóbbi kijelentését az bizonyítja ill.
támasztja alá, hogy az Amazon Kindle és az Android mélyén megbújva
eszközök százmillióiban működik a nyílt forrású rendszermag, és a világ
legnagyobb kapacitású szuperszámítógéphálózatainak is több mint 90
százaléka működik legalább részben a Linux valamely speciális verziójára
építve.
Zemlin szerint a Microsoft utolsó védvára az asztali piac, amelyet
szerinte a Linux csakis azért nem tudott meghódítani, mert azon "egy
monopolista tevékenykedett, aki megakadályozta, hogy bárki más betörjön a
piacra". Ugyanakkor az igazgató szerint semmi ok az aggodalomra, mert
"a jó hír az, hogy a hagyományos PC-k egyre vesztenek jelentőségükből,
míg a Linux által uralt területek egyre fontosabbá válnak" - így már
csak idő kérdése a Microsoft végleges megdöntése.
"Az igazság az, hogy még semmi sem dőlt el. Az operációs
rendszerek olyanok, mint a hatalmas dagályok, amelyek lassan folynak és
duzzadnak fel. Az embereknek is időre van szükségük ahhoz, hogy
rájöjjenek: nem is igazán erre [ti. a Windows-ra és a Microsoftra] van
szükségük az asztalon sem, és más módon kezdjék el használni a
számítógépeiket", vélekedett a vezető. Sting-PC Fórum-Hírek
Android* - Sokba kerülhet a szoftverkalózkodás
Az Android alapú készülékeket egy olyan trójai program fenyegeti, amely látszólag a nem jogtiszta szoftvereket használó okostelefon-tulajdonosokat próbálja megleckéztetni.
A Biztonságportálon már a múlt héten beszámoltunk arról a Walkinwat nevű trójairól, amely elsősorban azon felhasználók számára okozhat fejtörést, akik nem jogtiszta szoftvereket is letöltenek az Android alapú telefonjaikra. A trójai egy Walk and Text nevű alkalmazás crackelt változatában terjed. Vagyis azon telefontulajdonosok, akik úgy döntenek, hogy az Android Marketen keresztül történő szoftvervásárlás helyett inkább egy feltört verziót használnak, azok könnyen pórul járhatnak.
A múlt hét óta a Symantec szakemberei folyamatosan figyelték a Walkinwat tevékenységét. A legfrissebb vizsgálatok szerint a trójai a Walk and Text v. 1.3.7-es verziójának álcázza magát, és látszólag kiáll a jogtiszta forrásból származó alkalmazások mellett. A kártékony program az áldozatául esett készülékeken a következő üzenetet jeleníti meg:
Vagyis közli a telefon tulajdonosával, hogy az alkalmazás nem licencelt. "Reméljük, hogy tanult az esetből. Ellenőrizze a telefonszámláját. Oh, és ne feledje megvásárolni az alkalmazást" - áll a trójai készítőinek üzenetében. De ezzel még nem ér véget a felhasználók kálváriája, ugyanis a kártevő a címlistákban szereplő összes telefonszámra elküld egy-egy SMS-üzenetet, melyben az olvasható, hogy a felhasználó jól megjárta a szoftverkalózkodással.
A Walkinwat szerzői jogok mellett történő kiállása azonban csak látszólagos, és elfedi a trójai valódi célját, ami nem más, mint bizalmas adatok megszerzése. A kártékony program ugyanis a fertőzött készülékekről összegyűjti az IMEI-azonosítókat, a neveket, a telefonszámokat, stb., amiket feltölt egy előre meghatározott távoli szerverre. Ezáltal bizalmas adatokat szivárogtat ki.
Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy pontosan kik kezdték terjeszteni a Walkinwat trójait. Egyes találgatások szerint a kártevő a Walk and Text készítőihez fűződhet, akik így próbálhatták a felhasználók tudomására hozni azt, hogy az alkalmazásukat meg kell vásárolni. Ennél azonban sokkal valószínűbb, hogy egy bűnözői csoport szemelte ki a Walk and Text alkalmazást, és a mögé próbálta elrejteni a kártékony kódját.
Azt ugyan nem lehet mondani, hogy a hivatalos Android Marketen megjelenő alkalmazások esetében nem lenne szükség elővigyázatosságra, hiszen a Google éppen nemrégen törölt több mint ötven káros szoftvert a weboldaláról. Az azonban kijelenthető, hogy a nem hivatalos Android webhelyek jóval több veszélyes kódot rejthetnek. Computerworld
*Az Android alapja egy Linux alapú operációs rendszer, amelynek legnagyobb előnye a konkurens mobil operációs rendszerekhez képest, a nyílt platform melyre bárki fejleszthet alkalmazásokat. A T-Mobile nem titkolt célja, hogy a összekösse az Android nevet az ingyenességgel, tehát ha valaki olyan telefonra vágyik, amit elviekben a közösségi szellemiségből eredően korlátlanul lehet formálni, akkor ez a platform legyen a végső választás.
A Google Android alapja az Android WebKit motor, amely beépített internet böngészővel, 2D és 3D (OpenGL ES 1.0 gyorsítású) grafikus megjelenítővel, SQLite adatbázis kezelővel és optimalizált Java vezérlővel (Dalvik Virtual Machine) rendelkezik, és emellett támogatja a következő multimédia formátumokat: MPEG4, H.264, MP3, AAC, AMR, JPG, PNG, GIF. Továbbá támogatása kiterjed a Bluetooth, EDGE, 3G és WiFi drótnélküli hálózatokra, valamit a GPS kommunikációra és a fényképezőgépre.
Hogyan telepíthetsz Windows 7 témát Ubuntu alá
Ez a cikk az én megfogalmazásomban azoknak szól, akik
Windowsról váltanak vagy szeretnének váltani és jó lenne
látni a megszokott Win 7 külsőt. Szerencsére nem kell túl
sokat hekkelni az Ubuntun, hamar eljutunk a végeredményig.
A külsőben szinte teljesen azonos asztalt és start menüt
kapunk mint amit megszokhattunk korábban Windows alatt.
Windows 7 téma telepítése
A telepítéshez nyitni kell egy terminált és beírni a következőket.
cd ~/ sudo wget http://web.lib.sun.ac.za/ubuntu/files/help/theme/
gnome/win7-setup.sh sudo chmod 0755 ~/win7-setup.sh ~/win7
-setup.sh
Ezzel letöltöd a szkriptet ami majd telepíti a csomagot. Letöltés
után elindul a telepítés, erre egy felugró üzenet fog
figyelmeztetni. Csak nyomj egy OK.
Felugrik egy másik ablak is ahol válaszolnod kell, hogy
szeretnéd-e folytatni. Ha igen akkor a terminálban láthatod
hogy letölti a témát a gépre. Ezután egy másik ablak jelenik
meg a következő szöveggel. OK.
Most írd be a terminálba a következőket.
setup-win7-theme
A parancs beállítja a Windows 7 témát amit gyors és látványos
átalakulás is követ. Egy ablak figyelmeztet hogy ki és vissza
kell logolnod. Miután bejelentkeztél, akkor már ezt az
asztalt láthatod.
Most már eléggé úgy néz ki az asztalod mintha Windowst
használnál.
Jobb klikkel a start gombon beállíthatod a
start menüt. Elvetemültek IE
témát is telepíthetnek Firefox
alá meg persze ott vannak az eredeti
Windows 7 hátterek is.
Windows 7 téma eltávolítása
A Windows téma telepítése közben egy a GNOME beállításait
tartalmazó
fájlt is megtalálhatsz a Home könyvtárban. Ha ezt
meguntad akkor könnyedén visszaállíthatod a régit.
Nem bonyolult a visszaállítás sem. Nyisd meg a Home
könyvtárat és ott találsz egy “win7-uninstall.tar.gz” fájlt.
Nyisd meg a tömörítő programoddal és a Home könyvtárat
láthatod benne. Kattints rá duplán majd ha látod a neved
akkor arra is. Ennek egy .gconf fájlnak kell lennie. Tömörítsd ki
a Home könyvtárba. Ha ezzel megvagy akkor vissza kell állnia
mindennek a régi kerékvágásba. Jelentkezz ki majd vissza.
Vista Aero téma Firefoxhoz: https://addons.mozilla.org/en-US/firefox/addon/vista-aero/
Windows 7 háttérképek:http://www.wincustomize.com/explore/wallpapers/40179/
Forrás: http://www.howtogeek.com/55985/how-to-make-ubuntu-linux-look-like-windows-7/
Google Docs dokumentumok szerkesztése Microsoft Office-ból és Open Office-ból
A Google Cloud Connect lényege, hogy a Google Docsban megosztott, vagy csak szimplán saját tulajdonunkban lévő dokumentumainkat a Microsoft Office (2003,2007 és 2010) Word, Excel és Power Point programjaiban ugyanígy Open Office-ban is tudjuk szerkeszteni, és szinkronizálni a neten lévő tartalmakkal.
A kiegészítő letölthető az alábbi címen: http://tools.google.com/dlpage/cloudconnect. Telepítés után egy kis eszköztárat kapunk a fent említett programjainkban. Először beállítjuk Google accountunkat, és nincs másodszor. Nagyon egyszerűen használható, természetesen csoportmunkára is alkalmas.
Megjelent a Kubuntu 11.04
A Kubuntu fejlesztői büszkén jelentik be a Kubuntu 11.04-es
kiadását, kódnevén Natty Narwhalt, az Ubuntu-alapú KDE-s disztribúció
legújabb kiadását. Az Ubuntu alapjait és a KDE környezetet kombinálva a
Kubuntu 11.04 célja stabil, szép, és naprakész szoftverek biztosítása a
felhasználóknak. Legyen szó munkáról, böngészésről, zenehallgatásról,
levelezésről vagy közösségi szolgáltatásokról, a Kubuntu minden téren
kielégíti a felhasználók igényeit.
Újdonságok
KDE 4.6.2
A Kubuntu 11.04 természetesen a legfrissebb stabil kiadást, a KDE 4.6.2-t tartalmazza, melyben jelentősen javult a KWin teljesítménye, az alkalmazások hozzárendelhetők aktivitásokhoz, és az energiakezelési rendszer is sokat fejlődött.
Samba fájlmegosztás
Minden eddiginél egyszerűbbé vált a mappák és fájlok megosztása, a Tulajdonságok ablak Megosztás fülén mindössze pár kattintás szükséges. Ha pedig nem lenne telepítve minden szükséges csomag, ugyanitt felajánlja a rendszer azok telepítését.Nyelvválasztó modul
A Natty Narwhalban végre integrálták a Rendszerbeállításokba a nyelv beállítására szolgáló alkalmazást, amely rendszergazdai jogosultságokat sem igényel a nyelvek telepítéséhez vagy eltávolításához.
Javított nyomtatóbeállítás
A fejlesztett nyomtatóbeállításnak köszönhetően a Sambán keresztül megosztott nyomtatók is böngészhetők.ownCloud csomag
Elérhető a tárolókból az ownCloud, amely lehetővé teszi saját fájltároló szerver létrehozását.Phonon GStreamer
A Kubuntu multimédia rendszere ettől a kiadástól kezdve az Ubuntuhoz hasonlóan a GStreamer, melynek köszönhetően támogatottá válik a HTML5 videó a böngészőkben, és egyszerűbben telepíthetők a kodekek.Oxygen GTK
A GTK-s alkalmazások tökéletesen illeszkednek a KDE-s környezetbe a KDE alapértelmezett témájának, az Oxygen GTK portjának köszönhetően.Játék a CD-n
A felhasználók kérésének eleget téve felkerült a CD-re a KPatience pasziánszjáték.
Ismert hibák
Az ismert hibák listája megtekinthető az Ubuntu 11.04 kiadási megjegyzéseiben.Letöltés
A Kubuntu 11.04 letölthető az ubuntu.hu letöltési oldalán található tükörszerverekről.Megjelent az Ubuntu 11.04
Megjelent az Ubuntu legújabb kiadása, az Ubuntu 11.04, fejlesztői
kódnevén a Natty Narwhal. Az új Ubuntu ingyenesen letölthető az
ubuntu.hu oldal letöltési szekciójából.
Azok számára pedig, akik az Ubuntu korábbi kiadását használják, a
rendszer fel fogja ajánlani a frissítés lehetőségét. A frissítésnél
minden adatunk és beállításunk megmarad, egyszerűen a rendszer és az
alkalmazások frissülnek az aktuális verzióra.
Letöltés
32 bites változat
Szinte minden számítógépre. Válassza ezt, ha bizonytalan.torrent | cvk | Frankie | Sevoir | Hollandia | Svédország | main
64 bites változat
torrent | cvk | Frankie | Sevoir | Hollandia | Svédország | mainA Linux legyőzte a Windows-t legalább is a Linux alapítvány szerint
A napokban érdekes kijelentésre ragadtatta magát a közismert nyílt
forrású rendszermag, a Linux jogait kezelő és a rendszer fejlesztését
koordináló - valamint nem mellesleg maga Linus Torvalds bérét is fizető -
Linux Alapítvány igazgatója. Jim Zemlin ugyanis egy a NetworkWorld
magazinnak adott interjújában nemes egyszerűséggek közölte, hogy a Microsoft és a Linux közötti háború szerinte véget ért - és azt ők nyerték meg.
Az igazgató szerint ez utóbbi kijelentését az bizonyítja ill. támasztja alá, hogy az Amazon Kindle és az Android mélyén megbújva eszközök százmillióiban működik a nyílt forrású rendszermag, és a világ legnagyobb kapacitású szuperszámítógéphálózatainak is több mint 90 százaléka működik legalább részben a Linux valamely speciális verziójára építve.
Zemlin szerint a Microsoft utolsó védvára az asztali piac, amelyet
szerinte a Linux csakis azért nem tudott meghódítani, mert azon "egy
monopolista tevékenykedett, aki megakadályozta, hogy bárki más betörjön a
piacra". Ugyanakkor az igazgató szerint semmi ok az aggodalomra, mert
"a jó hír az, hogy a hagyományos PC-k egyre vesztenek jelentőségükből,
míg a Linux által uralt területek egyre fontosabbá válnak" - így már
csak idő kérdése a Microsoft végleges megdöntése.
"Az igazság az, hogy még semmi sem dőlt el. Az operációs
rendszerek olyanok, mint a hatalmas dagályok, amelyek lassan folynak és
duzzadnak fel. Az embereknek is időre van szükségük ahhoz, hogy
rájöjjenek: nem is igazán erre [ti. a Windows-ra és a Microsoftra] van
szükségük az asztalon sem, és más módon kezdjék el használni a
számítógépeiket", vélekedett a vezető. Sting-PC Fórum-Hírek
Android* - Sokba kerülhet a szoftverkalózkodás
Az Android alapú készülékeket egy olyan trójai program fenyegeti, amely látszólag a nem jogtiszta szoftvereket használó okostelefon-tulajdonosokat próbálja megleckéztetni.
A Biztonságportálon már a múlt héten beszámoltunk arról a Walkinwat nevű trójairól, amely elsősorban azon felhasználók számára okozhat fejtörést, akik nem jogtiszta szoftvereket is letöltenek az Android alapú telefonjaikra. A trójai egy Walk and Text nevű alkalmazás crackelt változatában terjed. Vagyis azon telefontulajdonosok, akik úgy döntenek, hogy az Android Marketen keresztül történő szoftvervásárlás helyett inkább egy feltört verziót használnak, azok könnyen pórul járhatnak.
A múlt hét óta a Symantec szakemberei folyamatosan figyelték a Walkinwat tevékenységét. A legfrissebb vizsgálatok szerint a trójai a Walk and Text v. 1.3.7-es verziójának álcázza magát, és látszólag kiáll a jogtiszta forrásból származó alkalmazások mellett. A kártékony program az áldozatául esett készülékeken a következő üzenetet jeleníti meg:
Vagyis közli a telefon tulajdonosával, hogy az alkalmazás nem licencelt. "Reméljük, hogy tanult az esetből. Ellenőrizze a telefonszámláját. Oh, és ne feledje megvásárolni az alkalmazást" - áll a trójai készítőinek üzenetében. De ezzel még nem ér véget a felhasználók kálváriája, ugyanis a kártevő a címlistákban szereplő összes telefonszámra elküld egy-egy SMS-üzenetet, melyben az olvasható, hogy a felhasználó jól megjárta a szoftverkalózkodással.
A Walkinwat szerzői jogok mellett történő kiállása azonban csak látszólagos, és elfedi a trójai valódi célját, ami nem más, mint bizalmas adatok megszerzése. A kártékony program ugyanis a fertőzött készülékekről összegyűjti az IMEI-azonosítókat, a neveket, a telefonszámokat, stb., amiket feltölt egy előre meghatározott távoli szerverre. Ezáltal bizalmas adatokat szivárogtat ki.
Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy pontosan kik kezdték terjeszteni a Walkinwat trójait. Egyes találgatások szerint a kártevő a Walk and Text készítőihez fűződhet, akik így próbálhatták a felhasználók tudomására hozni azt, hogy az alkalmazásukat meg kell vásárolni. Ennél azonban sokkal valószínűbb, hogy egy bűnözői csoport szemelte ki a Walk and Text alkalmazást, és a mögé próbálta elrejteni a kártékony kódját.
Azt ugyan nem lehet mondani, hogy a hivatalos Android Marketen megjelenő alkalmazások esetében nem lenne szükség elővigyázatosságra, hiszen a Google éppen nemrégen törölt több mint ötven káros szoftvert a weboldaláról. Az azonban kijelenthető, hogy a nem hivatalos Android webhelyek jóval több veszélyes kódot rejthetnek. Computerworld
*Az Android alapja egy Linux alapú operációs rendszer, amelynek legnagyobb előnye a konkurens mobil operációs rendszerekhez képest, a nyílt platform melyre bárki fejleszthet alkalmazásokat. A T-Mobile nem titkolt célja, hogy a összekösse az Android nevet az ingyenességgel, tehát ha valaki olyan telefonra vágyik, amit elviekben a közösségi szellemiségből eredően korlátlanul lehet formálni, akkor ez a platform legyen a végső választás.
A Google Android alapja az Android WebKit motor, amely beépített internet böngészővel, 2D és 3D (OpenGL ES 1.0 gyorsítású) grafikus megjelenítővel, SQLite adatbázis kezelővel és optimalizált Java vezérlővel (Dalvik Virtual Machine) rendelkezik, és emellett támogatja a következő multimédia formátumokat: MPEG4, H.264, MP3, AAC, AMR, JPG, PNG, GIF. Továbbá támogatása kiterjed a Bluetooth, EDGE, 3G és WiFi drótnélküli hálózatokra, valamit a GPS kommunikációra és a fényképezőgépre.
Hogyan telepíthetsz Windows 7 témát Ubuntu alá
Ez a cikk az én megfogalmazásomban azoknak szól, akik
Windowsról váltanak vagy szeretnének váltani és jó lenne
látni a megszokott Win 7 külsőt. Szerencsére nem kell túl
sokat hekkelni az Ubuntun, hamar eljutunk a végeredményig.
A külsőben szinte teljesen azonos asztalt és start menüt
kapunk mint amit megszokhattunk korábban Windows alatt.
Windows 7 téma telepítése
A telepítéshez nyitni kell egy terminált és beírni a következőket.
cd ~/ sudo wget http://web.lib.sun.ac.za/ubuntu/files/help/theme/
Windows 7 téma telepítése
A telepítéshez nyitni kell egy terminált és beírni a következőket.
cd ~/ sudo wget http://web.lib.sun.ac.za/ubuntu/files/help/theme/
gnome/win7-setup.sh sudo chmod 0755 ~/win7-setup.sh ~/win7
-setup.sh
Ezzel letöltöd a szkriptet ami majd telepíti a csomagot. Letöltés
Ezzel letöltöd a szkriptet ami majd telepíti a csomagot. Letöltés
után elindul a telepítés, erre egy felugró üzenet fog
figyelmeztetni. Csak nyomj egy OK.
Felugrik egy másik ablak is ahol válaszolnod kell, hogy
szeretnéd-e folytatni. Ha igen akkor a terminálban láthatod
hogy letölti a témát a gépre. Ezután egy másik ablak jelenik
meg a következő szöveggel. OK.
Most írd be a terminálba a következőket.
setup-win7-theme
A parancs beállítja a Windows 7 témát amit gyors és látványos
átalakulás is követ. Egy ablak figyelmeztet hogy ki és vissza
kell logolnod. Miután bejelentkeztél, akkor már ezt az
asztalt láthatod.
Most már eléggé úgy néz ki az asztalod mintha Windowst
Most már eléggé úgy néz ki az asztalod mintha Windowst
használnál.
Jobb klikkel a start gombon beállíthatod a
start menüt. Elvetemültek IE
témát is telepíthetnek Firefox
alá meg persze ott vannak az eredeti
Windows 7 hátterek is.
Windows 7 téma eltávolítása
A Windows téma telepítése közben egy a GNOME beállításait
tartalmazó
fájlt is megtalálhatsz a Home könyvtárban. Ha ezt
meguntad akkor könnyedén visszaállíthatod a régit.
Nem bonyolult a visszaállítás sem. Nyisd meg a Home
könyvtárat és ott találsz egy “win7-uninstall.tar.gz” fájlt.
Nyisd meg a tömörítő programoddal és a Home könyvtárat
láthatod benne. Kattints rá duplán majd ha látod a neved
akkor arra is. Ennek egy .gconf fájlnak kell lennie. Tömörítsd ki
a Home könyvtárba. Ha ezzel megvagy akkor vissza kell állnia
mindennek a régi kerékvágásba. Jelentkezz ki majd vissza.
Vista Aero téma Firefoxhoz: https://addons.mozilla.org/en-US/firefox/addon/vista-aero/
Windows 7 háttérképek:http://www.wincustomize.com/explore/wallpapers/40179/
Forrás: http://www.howtogeek.com/55985/how-to-make-ubuntu-linux-look-like-windows-7/
Vista Aero téma Firefoxhoz: https://addons.mozilla.org/en-US/firefox/addon/vista-aero/
Windows 7 háttérképek:http://www.wincustomize.com/explore/wallpapers/40179/
Forrás: http://www.howtogeek.com/55985/how-to-make-ubuntu-linux-look-like-windows-7/
Google Docs dokumentumok szerkesztése Microsoft Office-ból és Open Office-ból
Linux Mint Debian - Tökéletesre csiszolva
A címben szereplő mondatommal nem biztos hogy mindenki
egyetért, azonban ez szubjektív véleményem.
Hogy miért írom ezt? Már több éve használok linuxot és
ez idő alatt meglehetősen sok disztribúció megfordult
a kezem alatt. Talán még az Arch-ot nem próbáltam ki
de ami késik nem múlik.
Ami a lényeg, hogy mindig kerestem a jobbat
és tökéletesebbet. Volt több is ami nagyjából megfelelt,
de olyan amire tényleg azt mondtam volna hogy na ez
igazán bejön egy sem. Sokáig Ubuntu volt a favorit mint
sokan másoknak. Mai napig jó és könnyen kezelhető
disztribúciónak tartom, azonban egy fő hibája miatt
váltottam le ez pedig a sebessége, vagy inkább
a lassúsága. Soha nem jöttem rá mi okozza.
Nem túl régen megnéztem a Linux Mint oldalát és
felfedeztem rajta hogy kiadtak egy Debian alapú kiadást.
Mivel ez a fajta "mix" újszerű volt, gondoltam kipróbálom.
És itt a mondtam először hogy ezt nekem találták ki.
Vegyük a Linux Mint nagyszerű használhatóságát és
multimédia támogatottságát majd ötvözzük a Debian
stabilitásával és a testing tároló friss csomagjaival.
Kapunk egy rendkívül gyors és stabil, kezdők által is
használható disztribúciót. Fontos még megemlíteni,
hogy a Mint Debian verziója rolling release disztribúció,
így mindig friss csomagokat használhatsz de nem kell
"bajlódni" az újabb kiadásokra való frissítéssel.
Ez különösen tetszik benne.
Elkészítettem a telepítés menetét képekben, ezt is
bemutatom nektek.
Linux Mint Debian telepítése
A telepítés előtt le kell töltened a képfájlt innen:http://www.linuxmint.com/edition.php?id=66
majd ki kell írni egy DVD-re. Ez már nem fér el
egy CD-n. Miután kiírtad, bootolj be róla és hagyd
hogy betöltse az asztalt.
Kattints a telepítés ikonra és indítsd el a telepítőt.
Az első lépés a nyelv kiválasztása lesz.
Állítsd be az időzónát.
Majd jöhet a billentyűzet kiosztása.
Lényeges részhez értünk, ez pedig a lemez particionálása.
Szerencsére a GParted elég barátságos program a lemez
átszabásához. Én maradok az ext4 fájlrendszernél,
bár másokat is ki lehet próbálni. Főleg VB alatt.
Létre kell hoznod egy felhasználói fiókot. A jelszónál figyelj arra,
hogy elég erős legyen.
A rendszerbetöltő menünél megfelel az alapbeállítás is.
Az éles telepítés előtt még kapsz egy rövid összefoglalást,
ha valami nem jó akkor innen tudsz változtatnia beállításokon.
Elindul a telepítés folyamata. Az a különbség az ubuntu és
e között, hogy itt nincs annyi marketing szöveg és
sokkal tovább is tart az egész. Azt is mondhatnám,
hogy spártai az egész.
Egyszer csak a végére értünk, indítsd újra a gépet
és ne felejtsd el kivenni a lemezt.
Újraindítás után már vár minket a friss és ropogós
Linux Mint Debian. Rögtön nekiugrottam a menünek és
átfutottam milyen programokat találok. Nagyon tetszik a
Mint-féle menü felépítés. Erősen hajaz az open
SUSE GNOME változatára. Minden könnyen és gyorsan
elérhető, áttekinthető az egész. Van egy kereső is
a menüben amivel gyorsan leszűkíthető a kívánt program.
Irodai csomagból (sajnos) még az OpenOffice van fent,
de kis ügyességgel lehet telepíteni LibreOffice-t is.
A mindennapi munkához szükséges programok megtalálhatók,
a multimédia lejátszással nem lesz gond.
Mivel a disztribúciónak Debian az alapja így csomagból
nincs hiány. A Synaptic cirka 30 000 csomagot listázott ki.
Ez elég szép szám. Nem hiszem hogy bármi is hiányozna
a tárolókból. Jól látható, hogy menni tárolót lehet használni
és persze bővíthetők is továbbiakkal. Kérdés
hogy szükség van-e rá.
Természetes hogy a Synaptic mellett elérhető a szoftverkezelő
is. Itt kis ikonokkal vannak megkülönböztetve
az egyes kategóriák. A csomagok telepítése pedig
rendkívül egyszerű.
A vezérlőközpont felépítésében szintén hasonlít a német
SUSE-re, logikus és könnyen áttekinthető. Innen szinte
mindent be lehet állítani.
Azt hiszem nem is szaporítom tovább a szót. Aki próbálta az
Ubuntut vagy a Linux Mint Ubuntu alapú verzióját annak nem
lesz sok újdonság. Ha csak az nem hogy sokkal gyorsabb
lett és örökölte a Debian előnyeit. Mindenképp adj neki
egy esélyt.
Ki miért választja az open source-t?
Miközben globális szinten gyorsulóban van a nyílt forráskódú rendszerek terjedése, idehaza egyelőre nem sokat sikerült elérni az open source megoldások kormányzati elterjesztése érdekében.
Érdekes megállapítások olvashatók a Gartner piacelemző cég idén január végén publikált elemzésében. A 2010 második felében 547 IT-vezető megkeresésével készített primer kutatásában azt vizsgálta, miért választják az egyes szervezetek az open source szoftvereket (open source software - OSS). Bár idehaza főleg a hagyományos szoftverlicencekkel szemben megtakarítható költségeket szokták kiemelni, a globális kutatás azt a megállapítást tette, hogy a nyílt forráskódra váltás legfontosabb oka a legtöbb szervezetnél az IT-stratégiával függ öszsze. A válaszadók ugyanis sokkal fontosabbnak tartják a spóroláshoz képest az OSLS adta flexibilitást, a forráskódhoz való hozzáférés lehetőségét, a nagyobb innovációs képességeket, a nyitott standardokat és fejlesztési folyamatokat, illetve a rövidülő fejlesztési időket. A válaszadók 31 százaléka magyarázta IT-stratégiájával elsődleges döntését, szemben a ROI- vagy TCO-szemponttal (például licencköltség-megtakarítás), ami a válaszadók 29 százalékát befolyásolta elsődlegesen. A válaszadók 24 százaléka üzleti stratégiájából vezette le az open source felé kacsingatás okát - ilyen például a gyártóktól való függőség csökkentése. Az IT-vezetők 16 százaléka pedig az OSS természetével és kiforrott jellegével magyarázta lépését: sokan említették például a megnövelt biztonságot, az elérhető alkalmazások széles körét vagy épp a magas minőségű szoftvereket.
Ninausz Péter, a Gartner magyarországi képviseletének vezetője arra is felhívta figyelmünket, hogy a válaszadók majdnem fele (46%) adatközponti célokra, szerveroperációs rendszernek használ nyílt forráskódot, de egyre magasabb a nyílt forráskódú irodai szoftvercsomagok - jellemzően az OpenOffice.org - elterjedtsége is. A válaszadók 24 százaléka használ ilyen megoldást ahelyett, hogy jelentős összegeket fizetne például a Microsoft Office csomagjáért. Ugyanakkor a kliensoldali operációs rendszereket ennél jóval kevesebben váltották fel nyílt forráskódra, például Linuxra; maradt tehát a Windows, de azon már sokszor nem fizetős irodai szoftvercsomagot futtatnak. A harmadik legfontosabb terület egyébként, ahol megfigyelhető a nyílt forráskód erőteljes jelenléte, az adatbázis-kezelő rendszerek. A Gartner munkatársa emellett felhívta figyelmünket az informatikai szervezeten belül az open source esetleges elszigeteltségének kérdéskörére, de vizsgálták azt is, hogy milyen OSS-re épülő projekteket indítottak a szervezetek. Ninausz Péter elmondta, az open source-szal foglalkozó cégek 20 százaléka helyez egyszerűbb projekteket OSS-alapokra (ezek lehetnek akár pilot projektek is, amivel igazolják az open source létjogosultságát egy későbbi jelentősebb mértékű bevezetéshez), míg a válaszadók 46 százaléka mondta azt, hogy már több területen is vannak különböző OSS-projektjei. 22 százaléknál a cég valamennyi területén használnak OSS-projekteket, míg 11 százalék már olyan fejlettségi szintre jutott, hogy komoly stratégiai előnyként tudja kihasználni például a flexibilitást. „Feltűnő, hogy azok száma, akik csak egy-egy projektet futtatnak, egyedi megoldásokat próbálgatnak akár pilot jelleggel, észrevehetően lecsökkent" - mondta Ninausz. A nyílt forráskódú szoftverekkel kapcsolatos kedvező piaci trendekről írt lapunknak nemrégiben Marosvári Gábor is (akkor még az IDC Magyarország vezető elemzőjeként), aki úgy látja: az elmúlt években felgyorsult ezek bővülése, ami többek között a gazdasági válságnak és az OSS fokozott nagyvállalati elfogadottságának tudható be. Az IDC elõrejelzése szerint az open source szoftverek használatából adódó bevételek 2013-ra már meghaladják a 8 milliárd amerikai dollárt (2008-ban ez az érték még 2,9 milliárd volt a piacelemzõ cég szerint), és éves szinten 20 százalékot is meghaladó átlagos növekedésre lehet számítani.
A növekedés Marosvári szerint négy okra vezethető vissza. Az egyik, hogy egyre nagyobb a termékkínálat a piacon; a másik, hogy az előzőkkel összefüggésben, valamint a hatékonyabb marketingnek köszönhetően javult a nyílt forráskódú szoftverekkel foglalkozó gyártók reputációja és elfogadottsága. Így például az üzleti és a kormányzati szférában is növekvő népszerűségnek örvendenek az OSS-ek. Különösen előbbi esetében még a válság is segített, mert a vállalatok egyre inkább azokat a megoldásokat helyezik előtérbe, amelyekkel javítható a költséghatékonyság is. Az IDC olyannyira lendületes növekedést lát, hogy prognózisuk szerint a nyílt forrású szoftverek térhódítása még a versenyképes tulajdonosi szoftvereket gyártó cégek bevételeit is érzékenyen fogja érinteni. Az IDC-nél azt is tapasztalták, hogy egyre több cégnél már készen vannak az open source szabályzatok, mind több nyílt szoftvert vezetnek be rendszer-infrastruktúra szint felett is, és az ingyenes nyílt forráskódú megoldások egyre népszerűbbek a fejlesztői környezetek mellett a produktív környezeteknél is. Emellett az üzletifolyamat-kihelyezési szolgáltatások terjedése is az open source-nak kedvez, mivel ezekbe a szolgáltatási csomagokba is gyakorta építenek be nyílt forráskódú megoldásokat. Ezt az egyre árérzékenyebb felhasználók is segítik.
Oroszország OSS-alapokon
Egész biztosan sokat segíthet az open source globális előretörésének az a jelentéktelennek aligha nevezhető kormányzati döntés is, amelyet Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnök hozott meg nemrégiben. Mint arról a Computerworld Online-on már hírt adtunk, legkésőbb 2015-re nyílt forráskódra kell váltaniuk a különböző orosz állami hivataloknak, de az első tesztrendszereknek már ennél jóval hamarabb üzemelniük kell. E tervek már a decemberi bejelentés előtt is ismertek voltak. Tavaly októberben már megjelentek olyan hírek, amelyek arról számoltak be, hogy az orosz kormány csökkenteni kívánja az amerikai Microsoft szoftveróriástól való függőségét, és nyílt forráskódú megoldásokra, elsősorban Linux-alapúakra állítaná át rendszereit, de akkor még kevés konkrétum volt ismert. Szentiványi Gábor, az ULX Nyílt Forráskódú Tanácsadó és Disztribúciós Kft. ügyvezetője, egyben a Linux Ipari Szövetség (LIPSZ) elnöke szerint Oroszország regionális nagyhatalmi helyzetét ugyan némileg beárnyékolhatja Kína, India, Brazília, de Putyinék a térségben továbbra is nagynak kívánják láttatni magukat. Márpedig ahogy az informatika mindinkább tért hódít szinte minden területen, nem akarnak minden egyes szoftverért jelentős dollárokat fizetni egy másik nagyhatalomnak. „Mostanra a technológia annyira érett lett, és annyira látható és láttatható a politikusok számára is, hogy úgy érzik, elérkezett az a pont, amikor el lehet magyarázni, hogy felesleges pénzkidobás a hagyományos szoftverek beszerzése." Szentiványi szerint emellett fontos szempont a biztonság is, mivel a Linux és a szóba jöhető megoldások jóval transzparensebbek, így sokkal nehezebb beléjük helyezni hátsó kapukat, márpedig Oroszország vélhetően ez utóbbitól is tart, hiszen egyre több nagyhatalommal kell versenyeznie.
Az átállás a legújabb dokumentumok szerint 2011 második negyedévében már meg is kezdődik Oroszországban, ahol egyébként a főbb amerikai szoftvergyártók által támogatott, kalózkodás ellenes tevékenységéről ismert BSA adatai szerint az illegális szoftverek aránya 67 százalék.
Az átálláshoz kapcsolódóan az egyik orosz szakminisztérium megvizsgálja, hogy milyen szoftvercsomagok szükségesek a kormányhivatalok számára. A minisztérium különböző kormányhivatalok segítségével egy felhasználói és fejlesztői központot is felállít majd. Az ütemezés szerint 2012-ben már működniük kellene a főbb pilot rendszereknek.
Magyar gyerekcipõ
Igaz, hogy Magyarország és Oroszország pozíciója nem ugyanaz, de valamiféle hasonló intenzitású átállást szorgalmazna itthon is Szentiványi Gábor. A szakember szerint idehaza elsősorban nem az Egyesült Államoktól való függés csökkentése miatt lenne jogos elvárás a lépés, hanem például a kormányzat informatikára költött jelentős központi költségvetési kiadásainak csökkentése érdekében. Szerinte a mostani kormányzati ciklusba bele is férhetne egy ilyen átállás, és legalább 300 milliárd forintos megtakarítás lenne megvalósítható csak informatikával. „De ahhoz 2-3 év következetes munkája, egy jó stratégia és annak kitartó végrehajtása kellene" - tette hozzá kevéssé derűlátóan. Úgy vélekedett, szükség lenne például az operációs rendszerek átgondolására mind szerver-, mind kliensoldalon, de ide tartozna a köztes rétegek, az adatbázisok, az alkalmazás szintű szerverek és alkalmazói szoftverek, az e-mail, a csoportmunka támogatása is.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium berkein belül működő, Nyitrai Zsolt államtitkár vezette infokommunikációs államtitkárság ugyan több hónap késéssel, karácsony elõtt elkészült a Digitális Megújulás Cselekvési Terv átfogó kormányzati ICT-programmal, amelyben szó esik a nyílt forráskódú rendszerek elõnyben részesítésérõl is, de közel sem arról van szó, hogy a Putyin-féle programhoz hasonló OSS implementációs kezdeményezést indítanának.
Szerettük volna megtudni, hogy a kormányzat gondolkodik-e open source átálláson, így például a kormányzati ciklus végére hány százalék lesz az open source aránya a hazai e-közigazgatásban, mely területeken lenne lehetséges az OSS-re váltás, és hol tartanák meg mindenképpen a zárt rendszereket. Arra is kíváncsiak voltunk, hogy mi lesz az első Orbán-kormány idején a Microsofttal kötött Campus oktatási licencszerződés ügyével - az állam jelentős összeget fizet a szoftvercégnek az oktatásban szereplők licenceiért -, illetve más, hosszú távú szerződések sorsára is szívesen rákérdeztünk volna, ezért interjút kértünk az ügyben az infokommunikációs államtitkárságon. Ám a már megbeszélt időpont előtt Nyitrai Zsolt titkárságán keresztül váratlanul megüzente: egyéb irányú elfoglaltságai miatt mégsem tud beszélgetni velünk, de ígéretet kaptunk, hogy ha átküldjük kérdéseinket, legalább írásban kaphatunk válaszokat. Sajnos ezt is hiába vártuk és sürgettük több héten át - az államtitkárságon még meghosszabbított lapzártánkig sem tudták elfogadtatni az állítólag kész válaszokat.
(Egyébként Nyitrai Zsolt kapcsolódó konferenciánk, az Open Source 2011 fővédnöke volt. Ő azonban a rendezvényen egyéb irányú elfoglaltságai miatt nem tudott részt venni, így Vályi-Nagy Vilmos helyettes államtitkár ismertette a kormány álláspontját: e szerint elkötelezettek a nyílt forráskód ügyében, készek pénzt is áldozni tesztrendszerek felállítása érdekében. Konkrét - azaz számon kérhető - vállalást, ami például az open source rendszerek 2014-re, vagyis a ciklus végére várható elterjedtségére vonatkozna, ugyanakkor ő sem tett.)
Szentiványi Gábor szerint egyébként egyelőre már csak azért sem lenne helytálló magyarországi OSS-átállásról, vagy akár az OSS hangsúlyosabb előtérbe helyezéséről beszélni, mert noha néhány héttel ezelőtt tett a kormányzat egy bejelentést, hogy 10-15 milliárddal csökkenti a központi költségvetés informatikai szerződéseinek értékét, ez elenyésző a központi költségvetés évi körülbelül 800-1000, de „legalsóbb számítások szerint is 300-500 milliárdos ICT-büdzséjéhez képest". A megtakarított összeg mindössze néhány százalék, ami inkább a meglévő gyártókkal, beszállítókkal való szerződések újratárgyalásának, módosításának eredménye, mintsem annak bizonyítéka, hogy érdemben elkezdődött volna egy igazi OSS-átállás. A szakértő szerint valódi költségcsökkentésről akkor lehetne beszélni, ha a teljes informatikai költést 20-30 százalékkal sikerülne lejjebb vinni.
„Ezt taktikai eszközökkel, szerződés-újratárgyalással nem lehet elérni, ehhez stratégiai eszközök kellenének. A politikai akarat még valamennyire kezd is meglenni, azzal nincs probléma, de stratégiát kell erre felépíteni és ehhez hihetetlen nagy tapasztalat és szaktudás szükséges - mondta a Linux Ipari Szövetség elnöke. - A másik probléma - tette hozzá -, hogy a költségvetésben egy ilyen átállás 2-3 év, tehát viszonylag hosszabb táv. Ebbe a kormányzati ciklusba bele is férhetne, tehát a 300 milliárdos spórolás csak informatikával lenne megvalósítható." Szentiványi néhány példát is említett: meg lehetne valósítani például a kormányzati cloudot, amit időlegesen és hosszabb távon is kormányzaton belül létrehozandó szolgáltató adatközponton keresztül lehetne igénybe venni. Érvelése alapján csak ezzel tízmilliárdokat tudnának megtakarítani.
Szentiványi Gábor szerint emellett van még egy pont, amely összegben nem olyan jelentõs, de mégis fontos lenne - ez pedig a köz- és felsõoktatás. Ha az open source révén 30-50 százalékot lehetne megtakarítani a költségeken, az szintén kitenne néhány milliárdot, de a legfontosabb, hogy szemléletváltást is hozna az OSS társadalmi elfogadottságát illetően. Mert azok, akik most még Microsoft rendszereket használnak, 10 éven belül döntéshozó pozícióba kerülhetnek, ahol ezeket az eszközöket készségszinten tudnák használni.
Még várni kell...
Szentiványi Gábor nézőpontjával lényegében egybeesik az IDC vezető elemzőjének véleménye is a témáról. Marosvári Gábor szerint az open source áttörés egyelőre várat magára Magyarországon. Szerinte bár a közbeszerzési rendszerben már jelentõs keretösszeggel megjelentek az OSS szoftverek, a kormányzat egyelõre még csak vizsgálja a nyílt forráskódra történõ távlati átállás lehetõségét. Marosvári ugyanakkor biztató jelnek vélni, hogy a Digitális Megújulás Cselekvési Tervben legalább célként megjelenik az OSS-megoldások részarányának növelése a kormányzati informatikában, és várhatók saját nyílt forráskódú pilot projektek. Mindezek ellenére az IDC elemzője úgy látja: néhány hazai OSS-szállító már jól profitál abból, hogy a válság miatti bevételkiesés ráirányította a figyelmet a TCO kérdésére és a költséghatékony megoldásokra. Nagyvállalati szinten elsősorban új alkalmazásfejlesztési projekteknél és életciklusuk végén járó Unix rendszereknél, a kkv-szegmensben pedig általában a startup cégeknél érzékelhető a Linux-alapú megoldások előretörése. Marosvári szerint tipikus vevőként említhetők még a dinamikusan terjeszkedő hostingszolgáltatók, amelyek általában Linux-alapokon működtetik infrastruktúrájukat.
"Nyílt formátumot az e-közigazgatásba!"
Egyetértett a Linux Ipari Szövetség elnökének szavaival Ivacs Gabriella, a Magyarországi Nyílt Dokumentum Formátum Szövetség, az ODFA elnöke is: „Változatlanul keveslem az open source arányát, nem látom, hogy alapjaiban változna meg az IT-költésen belüli arány a kormányzatban. Sajnos nem sikerült elérnünk például, hogy felülvizsgálják a Microsoft Campus-szerződéseket, pedig úgy gondoljuk, hogy az oktatás - kulcskérdés, és legalább ott jobban meg kellene jelenniük a nyílt szabványoknak. Az a tendencia folytatódik, hogy egy multinacionális cég elviszi szinte az összes megrendelést, és ez szerintem nagyon káros - fogalmazott lapunknak. Szerinte örömtelibb lenne, ha a piac jobban megoszlana és nem egy gyártó kerülne helyzetbe. - Nagyon fontos szempont lenne ezenkívül a hazai szoftvercégek helyzetbe hozása is; márpedig vannak igencsak fontos, bár nem annyira reprezentáns cégek, amelyek között sokan foglalkoznak open source technológiákkal." Ha pedig nem is áll át az ország egyhamar open source-ra, az elnök asszony szerint legalább nyílt fájlformátumban kellene közzétenni az e-közigazgatásban a dokumentumokat, és nem lenne szabad hagyni, hogy kizárólag a Microsoft Word .doc formátumban legyenek elérhetők az űrlapok. „Azért küzdünk, hogy az ODF formátum legyen általánosan elterjedt. Mi tehát nem a Microsoftot támadjuk, hanem azt akarjuk elérni, hogy mindenki támogassa az ODF szabványt, ez legyen az általános dokumentum-fájlformátum például a hivatalok weboldalain" - tette hozzá Ivacs Gabriella, aki úgy gondolja, az ODF esetében különösen fontos, hogy az eszközfüggetlen technológia, és ez teszi lehetővé az átjárhatóságot, az interoperabilitást.
Az elnök asszony egyébként nem elégedett az open source szoftverek társadalmi beágyazottságával. „Az ODFA tagjainak nevében igazán azt sérelmezzük, hogy az oktatásban nincs meg az open source szoftverek kellő támogatottsága. Azt tapasztaljuk nap mint nap, hogy sem az informatikai képzésben, sem a felhasználók körében nem mutatkozik igazi fogadókészség arra, hogy megváltozzon az oktatási tematika. Tehát nem, nem vagyok elégedett, ezért szeretnénk változtatni, és el akarjuk érni, hogy elinduljanak olyan képzések, szakképzések - akár egyetemi keretek között -, amelyek segítenek növelni a társadalmi beágyazottságot." Az ODFA elnökétől megtudtuk, hogy épp most alakítottak ki együttműködést az egyik főiskolával ennek érdekében. Részletekbe ezzel kapcsolatban most még nem kívánt bocsátkozni, mert „egyelőre kísérleti fázisban van az egész; a most kezdődő szemeszter lesz az első félév, amikor médiaszakos hallgatók fognak open source szoftvereket tanulni". Annyit azért elárult, hogy az OSS-t nem mint műszaki megoldásokat fogják oktatni, „mert tudjuk, hogy ennek sokkal fontosabb társadalmi aspektusa van, ezért olyan oktatási tematikát találtunk ki, amelyben van elmélet és gyakorlat egyaránt".
Ivacs Gabriellával arról is beszélgettünk, hogy mi lehet a hazai open source kedvezőtlen társadalmi beágyazottságának oka. Az elnök asszony szerint felmerül többek között a magyar opensource-közösség széthúzása is, mert igazából alig-alig beszélhetünk opensource-közösségről Magyarországon. „Annyira átpolitizált még ez a pici közösség is, hogy - bocsánat a szóért -, de nem igazán közösség - mondta Ivacs Gabriella. Úgy látja, nagyon sok a széthúzás, a szervezeti probléma, és személyi ellentétek is nehezítik a közösségek összekovácsolását. - A civilnek álcázott üzleti érdekek se javítanak az OSS-mozgalom érdekérvényesítő képességein. Talán egészségesebben működne az open source mozgalom, ha több civil szervezet lenne, amely ezzel foglalkozik, és nem pusztán fejlesztők, informatikusok cserélnének eszmét különböző fórumokon. A civil szféra fejletlensége azonban történelmi maradvány ebben a régióban, nem csak a technológiai területen tapasztalható. Az állampolgárok érdekeit a data lock-in ellen ugyanúgy kell védeni, mint a korrupció, a szegregáció ellen; a közadatokhoz, köziratokhoz való hozzáférés a jogállamiság alapvető kritériuma. Az akadálymentesítés viszont nemcsak a törvényi keretek megteremtését, az elosztás újragondolását jelenti, hanem a technológia okozta korlátozások elhárítását is a közszolgáltatások területén. A digitális cselekvési tervek megalkotói még mindig csak piaci szereplőkben gondolkodnak, holott az információs hálózatokban »a termelés« tekintélyes hányada peer-to-peer, informális közösségekben zajlik, nem beszélve az innovációról. Nem véletlen a multik rátelepülése az OS-technológiákra. Számtalanszor mentünk a kormányhoz, önmagunkhoz képest szerintem mindent megtettünk, hogy felhívjuk a figyelmet a visszaélésekre, a közbeszerzési problémákra, az oktatás jelentőségére. Elég az ODFA honlapját megnézni, minden tanulmányunk, petíciónk stb. elérhető ott. Ilyen aktivitást szívesen vennék a többi szervezettől is. Több szem többet lát alapon együtt tudnánk működni. Ugyanakkor sajnos azt látom a magyar civil szférában - és ez nem csak erre a témára vonatkozik, hogy rengeteg az álszervezet, ami súlyos probléma" - mondta.
Vajon van-e eredménye az ODFA aktivitásának? Ivacs Gabriella elismeri, hogy az elmúlt években a nagyon látványos eredmények sajnos elmaradtak. „Rengeteg tanulmányt írtunk, próbáltuk megfogalmazni a céljainkat és a nyílt szabványok jelentőségét olyan nyelven, amely érthető a politikai döntéshozók szintjén is, de túlságosan nagy a tájékozatlanság, nincsenek meg azok a szakemberek a kormányzati szférában, akik kellő módon tudnák ezt kezelni. El kell ismernem, hogy nem sokat tudtunk elérni, inkább kisebb eredményeink vannak. Bizonyos pénzkeretek létrejöttek, amelyek pilot projekteket finanszíroznak, de ezekkel kapcsolatban is azt érzem, hogy csak az opensource-közösség száját igyekeztek vele betömni, kielégíteni azokat a cégeket, amelyek foglalkoznak opensource-technológiával, de nem volt igazi átcsoportosítás, komolyabb figyelem. Mi több tanulmányt is készítettünk az elmúlt években, ezek is fenn vannak a honlapon, a kormány is használta a tanulmányainkat állítólag, de nem látjuk az eredményt. Ezzel kapcsolatban is csak azt látom: azért hivatkoznak ránk, hogy kevesebbet zaklassuk őket a cikkeinkkel, petícióinkkal. Nem láttam tehát igazi áttörést az elmúlt években - mondta az elnök asszony. Ugyanakkor azért reménykedik, hogy valami változhat az Európai Unió legújabb, 2010. december 15-én elfogadott szabályozásával összhangban e-government témakörben, amely 2013-ig egyértelmûen elõírja a tagállamoknak, hogy kezeljék az interoperabilitás problémát és teremtsék meg a keretrendszereket. - Eddig nem született ilyen határozott állásfoglalás az Európai Unió részéről. Voltak 2008-ban ugyan kijelentések Neelie Kroes versenyügyi biztos részéről, de ez most egy sokkal határozottabb policy, ami azt gondolom, hogy befolyásolni fogja a kormányzatok döntéseit Európában, tehát fel fog gyorsulni a folyamat" - zárta mondandóját Ivacs Gabriella. Computerworld - Szalay Dániel
2,2 milliárd dollárért felvásárolták a Novellt
Kiss Ádám Zoltán, 2010. november 22. 18:26
A hosszú egyeztetés után megszültetett döntés alapján egy magántőkés csoport tulajdonába kerül az Attachmaten keresztül a Novell. Az üzletet a részvényeseknek és a trösztellenes hatóságoknak is jóvá kell hagyniuk, ha minden simán megy, akkor a jövő év elején zárulhat le a felvásárlás. Az üzlet több érdekességet is tartogat, egyrészt a Novell szellemi tulajdonának része egy Microsoft érdekeltségű konzorciumhoz kerülhetnek, másrészt a jelek szerint megkezdődött a SUSE Linux leválasztása az anyacégről. Ennek lehetősége márt korábban is felmerült, aminek a hátterében az eredményességi mutatók állnak. A Novell igazi sikereit a NetWare hálózati operációs rendszerrel érte el, ám ennek fénye a 90-es évekkel együtt elhalványult, míg a SUSE ma is jelentős tényező a piacon. A felvásárlási tárgyalások során jellemző módon nem csak az ár volt a kérdés, hiszen az Elliott Associates korábban 2 milliárdért megvette volna a céget, de a SUSE külön értékesítése is. A kérdést most már az Attachmate dönti majd el, hiszen a korábban elutasított ajánlatok után részvényenkénti 6 dollár 10 centért az egész Novellt megkapja.
Ez kedvező árnak tekinthető, ha figyelembe vesszük, hogy a cég értéke még a bejelentés hatására 6,4 százalékkal megugró árfolyam hatására is csupán 5 dollár 95 cent, valamint a vállalat legutóbbi pénzügyi évében 862 millió dolláros bevétel mellett 212 millió dolláros veszteséget volt kénytelen lenyelni. A kínált ár a hírektől még nem érintett, november 19-i árfolyamnál 9,1 százalékkal magasabb. Mivel igazi osztalékot csak az öt évvel ezelőtti Microsoft per sikere után tudott osztani a cég, a részvényesek aligha tiltakoznak az Attachmate felvásárlás ellen, a piaci verseny tisztasága fölött őrködő hatóságok pedig mivel nem egy közvetlen riválisa vette meg a céget, piaci ellenérdekeltség hiányában vélhetően nem gördítenek akadályt a Novell felvásárlásának útjába. Forrás: Prim.hu
Ez kedvező árnak tekinthető, ha figyelembe vesszük, hogy a cég értéke még a bejelentés hatására 6,4 százalékkal megugró árfolyam hatására is csupán 5 dollár 95 cent, valamint a vállalat legutóbbi pénzügyi évében 862 millió dolláros bevétel mellett 212 millió dolláros veszteséget volt kénytelen lenyelni. A kínált ár a hírektől még nem érintett, november 19-i árfolyamnál 9,1 százalékkal magasabb. Mivel igazi osztalékot csak az öt évvel ezelőtti Microsoft per sikere után tudott osztani a cég, a részvényesek aligha tiltakoznak az Attachmate felvásárlás ellen, a piaci verseny tisztasága fölött őrködő hatóságok pedig mivel nem egy közvetlen riválisa vette meg a céget, piaci ellenérdekeltség hiányában vélhetően nem gördítenek akadályt a Novell felvásárlásának útjába. Forrás: Prim.hu
Nyílt, ingyenes szoftverek
Sokat foglalkoztam azzal, hogy hogyan lehet a fizetős alkalmazásokat ingyenesekkel kiváltani. Végre találtam egy jó gyűjteményt, konkrétan a Wikipedián, ahol kategóriákba rendezve találhatunk ingyenes alkalmazásokat gyakorlatilag mindenre. Egy-egy kategóriába annyi alkalmazás került, hogy már külön oldalt kapott.
Persze ne feledkezzünk meg erről sem: http://gsonline.hu/blog/2009/11/10/ingyenes-szoftverbolt/
Forrás: Gsonline
LITTLE Susie - Linux disztribúció házilag
A netbookokra és mobileszközökre optimalizált operációs rendszerek processzorigényével vetekszik a Little Susie, a legújabb magyar fejlesztésű Linux-disztribúció. De nemcsak emiatt különleges: bár profik készítették, az „összerakásához” használt Novell SUSE Studio segítségével egy tapasztaltabb Linux-felhasználó is készíthet testre szabott, saját operációs rendszert.
A Little Susie operációs rendszer szépen teljesít már akár egy Pentium II-es, 366 megahertzes gépen, 128 MB memóriával, de az olyan extra funkciókhoz, mint az online tévé, Flash-játékok, és a Flash-videolejátszás, már ajánlott a Pentium III-as, legalább 466 megahertzes és AGP 1/2/4x VGA-val szerelt, vagy 7-800 MHz körüli és integrált VGA-t tartalmazó konfiguráció.
Az alapos fogyókúrára fogott operációs rendszer az openSUSE 11.1-es változatára épült, KDE 3.5-ös asztali környezettel. A 11.1-es változat teljes csomagválasztéka megtalálható, illetve interneten keresztül elérhető a csomagkezelőben; a további csomagok telepítése ugyanúgy zajlik, mintha a DVD-s openSUSE telepítőt használnánk. Ugyanaz a csomagkezelő van benne, így csak ki kell pipálni, milyen funkciókat akarunk telepíteni és a YAST vezérlőpult elvégzi a dolgát. A Little Susie – modern gépeken – mintegy 10-15 perc alatt telepíthető.
Az alapos fogyókúrára fogott operációs rendszer az openSUSE 11.1-es változatára épült, KDE 3.5-ös asztali környezettel. A 11.1-es változat teljes csomagválasztéka megtalálható, illetve interneten keresztül elérhető a csomagkezelőben; a további csomagok telepítése ugyanúgy zajlik, mintha a DVD-s openSUSE telepítőt használnánk. Ugyanaz a csomagkezelő van benne, így csak ki kell pipálni, milyen funkciókat akarunk telepíteni és a YAST vezérlőpult elvégzi a dolgát. A Little Susie – modern gépeken – mintegy 10-15 perc alatt telepíthető.
Kinek, hova?
Széles körű felhasználási lehetőséggel kecsegtet a Little Susie. Kis hardverigénye miatt a régi gépeket is a mai követelményeknek megfelelően tudja működtetni, ám az újabb számítógépekből is sokkal többet hoz ki. Mivel a szoftver kevesebbet fogyaszt a konkurencia megoldásainál, így sokkal energiatakarékosabb, környezetbarátabb náluk. Ideális például a mai netbookokra, mivel ezek teljesítménye alapvetően az egy-két generációval korábbi asztali gépekével azonos.
A határ kb. a Pentium III vagy az ezzel azonos teljesítményű processzoroknál húzható meg, így akár egy tízéves gépparkon is vidáman, akadás nélkül nézhető kisebb felbontású online tévéadás vagy Flash-videó, ráadásul jól használható teljes értékű internetböngészésre, irodai munkára.
Utóbbira természetesen a legújabb Microsoft irodai rendszerrel kompatibilis OpenOffice.org csomag Novell kiadása nyújt lehetőséget, így szövegszerkesztő, táblázatkezelő, prezentációkészítő és ingyenes PDF-olvasó is megtalálható benne. A Linux rendszereket korábban gyakran érte olyan vád, hogy olyan programok, mint például a Photoshop, elérhetetlenek alattuk. Nos, a Susie-ban található bővített GIMP képszerkesztő már a Photoshop jó néhány eszközkészletét is tartalmazza, számos további kiegészítéssel. Ha valakinek van tapasztalata grafikai programokkal, csodákat művelhet vele. Ezekkel a funkciókkal a Little Susie ideális lehet otthoni felhasználásra, illetve közösségi helyiségekbe (például könyvtárakba), vagy internetelérést igénylő helyekre, mint a teleházak vagy internetkávézók.
Utóbbira természetesen a legújabb Microsoft irodai rendszerrel kompatibilis OpenOffice.org csomag Novell kiadása nyújt lehetőséget, így szövegszerkesztő, táblázatkezelő, prezentációkészítő és ingyenes PDF-olvasó is megtalálható benne. A Linux rendszereket korábban gyakran érte olyan vád, hogy olyan programok, mint például a Photoshop, elérhetetlenek alattuk. Nos, a Susie-ban található bővített GIMP képszerkesztő már a Photoshop jó néhány eszközkészletét is tartalmazza, számos további kiegészítéssel. Ha valakinek van tapasztalata grafikai programokkal, csodákat művelhet vele. Ezekkel a funkciókkal a Little Susie ideális lehet otthoni felhasználásra, illetve közösségi helyiségekbe (például könyvtárakba), vagy internetelérést igénylő helyekre, mint a teleházak vagy internetkávézók.
Kis Susie-történelem
Horváth István, a projekt kitalálója és koordinátora több mint egy évtizede használ SUSE Linuxot. Évekkel ezelőtt, saját használatra kialakított magának egy telepítési metódust: egyes komponenseket kihagyott, másokat pedig, amelyeket az általában független fejlesztőik leginkább az otthoni, kisvállalati felhasználásra szántak, beletett a saját operációs rendszerébe. Bár a Novell átvette a SUSE Linux fejlesztését és számos újdonságot, értékes funkciókat tett bele, Horváth István mindenképpen egy saját, testre szabott, otthoni desktop változatot akart készíteni, ezért kezdte el kialakítani a saját Linux-disztribúcióját.
Később a Novell megnyitotta a SUSE Linux Professionalt, ebből lett a mai openSUSE projekt – a Little Susie fejlesztése során az alapokhoz az ehhez tartozó csomagkészletet használta fel. István az eredetileg DVD-méretűre dagadt openSUSE-t szigorú fogyókúrának vetette alá, majd feljavított néhány funkciót, például meggyorsította a böngészőt és a médialejátszást, gyorsított a rendszerindítás folyamatán, drasztikusan csökkentette a processzor- és memóriaigényt – így készült el a ma elérhető alkalmazáscsomag.
Az évek során csiszolgatott saját verziót több helyen, például internetkávézókban is kipróbálta, majd a tapasztalatokat leszűrve folyamatosan optimalizálta. A telepítések során régebben minden alkalommal a gyári telepítőlemezekből indult ki, de számos netről letöltött kényelmi funkciót tett még bele. Amikor a tesztelt verzió már kb. 30 000 munkaórát üzemelt minden probléma nélkül egy internetkávézóban, ahol a gépet naponta sok vendég használta, akkor jelent meg a SUSE Studio, amely jelentősen felgyorsította, illetve megkönnyítette a további munkát.
A Little Susie fejlesztése a SUSE Studio keretrendszer használatával egy komplett, legalább 100 fős stáb munkáját spórolta meg, hiszen a fejlesztő az alapokat készen kapta, már csak az alkalmazásokat kellett ráépíteni. Ennek során elsőként a SUSE Studio keretrendszerében szabta testre az alkalmazásokat. Itt egy egyéni disztribúciót akár egyetlen óra alatt össze lehet rakni, de a Little Susie-ba mindent egyedileg állítottak össze, a grafikai elemektől kezdve.
Ezt a folyamatot követte a hardverteszt, jött a hibakeresés. A javítások visszakerültek a Studióba, ezután a stabilnak tűnő kódot 100 gépen tesztelték, végül minden fejlesztési lépéskor az egész folyamat kezdődött elölről.
Az így futó munkának egyetlen korlátját fedezték fel csupán: hogy a szoftver szélsőséges konfigurálást nem tesz lehetővé. Kiválóan megoldja, hogy például egy 50 (de akár 500) munkaállomással rendelkező kisvállalatnál egyedi disztribúciót készítsenek vele és telepítsék, de esetünkben a teljes testre szabáshoz a csomagokat le kellett tölteni, átszabni, majd azonos néven összecsomagolni és visszahelyezni a SUSE Studióba. (Utóbbi problémák csak az SUSE Studio önálló használatakor jönnek elő, az openSUSE Buid Service rendszerével kombinálva már megoldhatók, de ezt a robusztus megoldást a Little Susie fejlesztése során eddig még nem vették igénybe.)
Az évek során csiszolgatott saját verziót több helyen, például internetkávézókban is kipróbálta, majd a tapasztalatokat leszűrve folyamatosan optimalizálta. A telepítések során régebben minden alkalommal a gyári telepítőlemezekből indult ki, de számos netről letöltött kényelmi funkciót tett még bele. Amikor a tesztelt verzió már kb. 30 000 munkaórát üzemelt minden probléma nélkül egy internetkávézóban, ahol a gépet naponta sok vendég használta, akkor jelent meg a SUSE Studio, amely jelentősen felgyorsította, illetve megkönnyítette a további munkát.
A Little Susie fejlesztése a SUSE Studio keretrendszer használatával egy komplett, legalább 100 fős stáb munkáját spórolta meg, hiszen a fejlesztő az alapokat készen kapta, már csak az alkalmazásokat kellett ráépíteni. Ennek során elsőként a SUSE Studio keretrendszerében szabta testre az alkalmazásokat. Itt egy egyéni disztribúciót akár egyetlen óra alatt össze lehet rakni, de a Little Susie-ba mindent egyedileg állítottak össze, a grafikai elemektől kezdve.
Ezt a folyamatot követte a hardverteszt, jött a hibakeresés. A javítások visszakerültek a Studióba, ezután a stabilnak tűnő kódot 100 gépen tesztelték, végül minden fejlesztési lépéskor az egész folyamat kezdődött elölről.
Az így futó munkának egyetlen korlátját fedezték fel csupán: hogy a szoftver szélsőséges konfigurálást nem tesz lehetővé. Kiválóan megoldja, hogy például egy 50 (de akár 500) munkaállomással rendelkező kisvállalatnál egyedi disztribúciót készítsenek vele és telepítsék, de esetünkben a teljes testre szabáshoz a csomagokat le kellett tölteni, átszabni, majd azonos néven összecsomagolni és visszahelyezni a SUSE Studióba. (Utóbbi problémák csak az SUSE Studio önálló használatakor jönnek elő, az openSUSE Buid Service rendszerével kombinálva már megoldhatók, de ezt a robusztus megoldást a Little Susie fejlesztése során eddig még nem vették igénybe.)
PC World
Elérhető az Ubuntu 10.10 harmadik alfája
