Margit Zoltán: 2013. 02. 10. - 2013. 02. 17.

2013. február 16., szombat

Az "orosz" meteorit húsz hirosimai bombával ért fel


Foto: The Times UK

Legalább hússzor több energia szabadult fel az Oroszországban a pénteken Cseljabinszk körzetében becsapódott meteorit felrobbanásakor, mint a hirosimai atombomba felrobbanásakor - közölte pénteken az amerikai űrkutatási hivatal (NASA).

A NASA számításai szerint a meteorit széthullásakor okozott robbanás ereje 300-500 kilotonnás atomtöltet robbanóerejének felelt meg. A meteorit mintegy 15 méter átmérőjű volt, óránkénti 64 ezer kilométeres sebességgel hatolt be a légkörbe, és 19-24 kilométeres magasságban hullott darabokra hatalmas robbanás kíséretében - közölte az amerikai űrkutatási hivatal.

A cseljabinszi megye vezetője közölte szombaton, hogy mintegy százezer háztartásban okozott károkat a meteorit becsapódása, összesen 524 ember sérült meg a meteorit becsapódásának következményeként, közülük 82-en gyerekek és két embert az intenzív osztályon ápolnak.  

A Russia Today orosz hírportál meg nem erősített forrásokra hivatkozva azt írja, a meteoritot egy légvédelmi egység megsemmisítette, a darabjai pedig 20 kilométeres körzetben szóródtak szét.

MTI - NASA- The Times - Russia Today
  












2013. február 13., szerda

Kezdetben volt a kegyelem, a végén Petrus Romanus!


„A Szent Római Egyház utolsó üldöztetése idején 
Római Péter ül a trónon, aki számos megpróbáltatás közepette 
táplálja a nyájat, s mikor ez is elmúlik, 
a Hét Domb Városa mindenkorra elpusztul, 
s a szörnyű Bíró ítéletet mond az embereken.”

                                                                 Szent Malakiás



Erdő Péter bíborost jósolják az utolsó pápának 
- Petrus Romanus

Kezdetben volt a kegyelem!

A próféciák leporolását, felevenitését éljük ismét. A rettegés korában, amikor minden évre jut egy világvége hisztéria, 2013-at is azzal folytatjuk, ahol 2012 december 22.-én abbahagytuk...



Írtam már Szent Patrikról és most a napokban sokat emlegetett Malakiásról is "regélnék" egy picinykét:

Szent Malakiás életrajza:

Írországban, Armagh városában született 1094-ben, az O'Morgair családban (Clairevauxi Szent Bernát leírása alapján). A Maelmhaedhoc névre keresztelték (ennek latinosítása a Malakiás). Imhar O'Hagan és aztán Abbad Armagh tanították a fiatal Malakiást. Szent Cellach (Celsus) szentelte pappá 1119-ben.

Felszentelése után liturgia és teológia tanulmányait Lismore-ban, a San Malchus iskolában végezte. 1123-ban Bangor apátjává választották és egy évvel később Connor püspökévé szentelték. 1132-ben Armagh prímásává emelkedett. Szent Bernát azt mondja, hogy Szent Malakiás nagyon buzgó volt a vallásban.

Szent Celsus halála után Szent Malakiást nevezték ki Armagh érsekévé 1132-ben, bár mélységes alázata miatt nehezen fogadta el ezt a címet. Az intrikák miatt csupán két éven át teljesíthette ezt a kötelességet. Három éven belül visszaállította Armaghban a kemény egyházi fegyelmet.

1139-ben Rómába utazott, de útközben meglátogatta Clairvaux-ben Szent Bernátot. Rómában Írország pápai legátusává nevezték ki. Amikor Clairvaux városán keresztül térve vissza, magával hívott még öt szerzetest, hogy települjenek Írországba, így alapította meg 1142-ben a mellifonti apátságot.

Egy második Római út közben Szent Malakiás megbetegedett és Szent Bernát kezei közt halt meg, Clairvaux-ben, november 2-án.

Sok csodát tulajdonítanak neki, de a dolog, amiért a legtöbbet említik, a prófétálás ajándéka. Ezek közül a leghíresebb a Pápákra vonatkozó jóslata. III. Kelemen pápa 1190 július 6-án szentté avatta. Ünnepe november 3.



A Szent Malakiásnak tulajdonított próféciák közül a leghíresebb a Pápákra vonatkozó. Ez jelmondatokból áll és mind a 112 Pápára vonatkozóan felsorol egyet-egyet, II. Celesztin Pápával kezdődően, akit 1143-ban választottak meg, és egészen a világ végezetéig tartóan, az utolsó pápáig.

Ezek a jelmondatok, amelyek leírják a Pápákat, utalhatnak az országra, amelyből azok származnak, a nevükre, a címerükre, valamilyen tehetségükre vagy bármilyen más, az adott pápára jellemző dologra. Például VIII. Orbán jelmondata: "Lilium et Rosa"; ő firenzei volt, Itáliából, és a város címerénben jelenik meg a Liliom.

Ezek a próféciák egészen a XVI. századig titokban hevertek, amikor a "Lignum Vitae" című könyvében publikálta őket Arnold Wion bencés történész. Cucherat apát (1871) szerint Szent Malakiás1139 és 1140 között, Rómában írta a próféciáit. Ezidőben II. Ince Pápánál volt látogatóban, hogy jelentse a püspökségében fennálló gondokat. Ekkoriban adta át a Pápának a kéziratot, hogy megerősítse őt a viszontagságai közt. A Pápa a római levéltárban őrizte a kéziratot, ahol egészen az 1590-es felfedezéséig elfeledve állt (Cucherat, "A Pápák utódlása", XV. fejezet).

Az utolsó Pápák
  • #101: "Crux de Cruce" (A kereszt keresztje). IX. Piusz (1846-1878).
  • #102: "Lumen in caelo" (Fény az égben). XIII. Leó (1878-1903).
  • #103: "Ignis ardens" (Égető tűz). X. Piusz (1903-1914).
  • #104: "Religio Depopulata" (Elnéptelenedett vallás). XV. Benedek (1914-1922).
  • #105: "Fides intrepida" (Elszánt hit). XI. Piusz (1922 –1939).
  • #106: "Pastor angelicus" (Angyali pásztor). XII. Piusz (1939-1958).
    Nagy értelmiségiként és a béke védelmezőjeként ismert.
  • #107: "Pastor y nauta" (Pásztor és tengerész). XXIII. János (1958-1963).
    XXIII. János volt Velencének, a tengerészek városának bíborosa. A II. vatikáni zsinat idején vezette az egyházat.
  • #108: "Flos florum" (A virágok virága). VI. Pál (1963-1978).
    A címerén a liliom jelenik meg (a virágok virága).
  • #109: "De medietate Lunae" (A félholdé). I. János Pál (1978-1978).
    Neve "Albino Luciani" (fehér fény). Belluno Püspökségben született (nevének eredete a latinosbella luna). 1978. augusztus 26-án választották meg. 25-éről 26-ra virradó éjjelen a Hold az utolsó negyedben volt (félhold volt). Egy holdfogyatkozás után halt meg. Születése, papi és püspöki felszentelése szintén félholdas éjszakákkor történtek.
  • #110: "De labore solis" (A Nap munkája). II. János Pál (1978-2005).
    Rendkívüli és sokrétű munkát végzett. Születésének és halálának napján napfogyatkozás volt.
  • #111: "Gloria Olivae" (Az olajfa dicsősége). XVI. Benedek (2005-).
    Szent Benedek és XV. Benedek után veszi fel nevét. A Bencéseknek volt egy "Olivetans" nevű csoportja. XV. Benedek az Első Világháború idején a békéért tett erőfeszítéseivel tűnt ki.

A JÖVŐRE NÉZVE, MÁR CSAK EGY MARADT A LISTÁN:
  • #112: "Petrus Romanus"  (Római Péter).
    Ő lesz az utolsó Pápa, mert az uralkodása idején fog eljönni a vég:

Így van írva vagyon, épp itt az ideje, hogy Szent Péter trónját Péter foglalja el, midőn Magyarország annyi szent embert adott az egyháznak és leghűségesebb fiát is elveszejtette Mindszenty József hercegprímás személyében, elégtétel legyen felénk, hogy kezdetben lészen a kegyelem, a végén, amikor a szürke füst fel-száll: Habemus papam, Petrus Romanus!

2013. február 11., hétfő

Lemondott XVI. Benedek pápa egyházfői tisztségéről



Drága Testvéreim!

Nem csak a három szentté avatási eljárás miatt hívtam össze a bíborosi tanácsot, hanem hogy közöljek egy, az egyház életében nagy fontossággal bíró döntést is. Miután Isten színe előtt többször is önvizsgálatot tartottam, bizonyosságra jutottam, hogy előrehaladott korom miatt az erőim már nem elegendők ahhoz, hogy Szent Péter egyházát vezessem. Jól tudom, hogy lényegi lelki természete miatt a pápai hivatáshoz nemcsak szavak és tettek, hanem legalább ennyire ima és szenvedés szükséges.  Azonban a mai világban, mely oly gyorsan változik és melyben a hitélet annyi nagy megrázkódtatást szenved, Szent Péter bárkájának kormányzásához és az evangélium hirdetéséhez erős test és elme szükséges. Ez az erő az elmúlt hónapokban annyira megfogyatkozott bennem, hogy be kell lássam, alkalmatlanná váltam arra, hogy az Egyházat megfelelően vezessem. Ezért, lépésem súlyosságának tudatában, szabad döntést hozva bejelentem, hogy lemondok Róma püspöki székéről és Szent Péter utódlásáról, amivel a bíborosok 2005. április 19-én megbíztak. 2013. február 28-án, este 8 órakor Róma és Szent Péter püspöki széke megürül, és az arra jogosultaknak új főpapválasztó konklávét kell összehívniuk.

Drága Testvéreim!

Köszönöm a szeretetet és a munkát, amivel pápaságomat segítettétek, és kérem, bocsássatok meg hiányosságaimért. Most pedig bízzuk az Anyaszentegyházat legfőbb pásztorunkra, urunkra, Jézus Krisztusra, és könyörögjünk az ő szent anyjához, Máriához, hogy féltő szeretetével ő is segítse a bíboros atyákat az új egyházfő megválasztásában. Magam a jövőben életemet az imának szentelve kívánom odaadóan segíteni Isten szent egyházát

Vatikán, 2013. február 10.

XVI. Benedek pápa




Pope Benedict XVI announces 
his resignation at end of month

Dear Brothers,

I have convoked you to this Consistory, not only for the three canonizations, but also to communicate to you a decision of great importance for the life of the Church. After having repeatedly examined my conscience before God, I have come to the certainty that my strengths, due to an advanced age, are no longer suited to an adequate exercise of the Petrine ministry. I am well aware that this ministry, due to its essential spiritual nature, must be carried out not only with words and deeds, but no less with prayer and suffering. However, in today’s world, subject to so many rapid changes and shaken by questions of deep relevance for the life of faith, in order to govern the barque of Saint Peter and proclaim the Gospel, both strength of mind and body are necessary, strength which in the last few months, has deteriorated in me to the extent that I have had to recognize my incapacity to adequately fulfill the ministry entrusted to me. For this reason, and well aware of the seriousness of this act, with full freedom I declare that I renounce the ministry of Bishop of Rome, Successor of Saint Peter, entrusted to me by the Cardinals on 19 April 2005, in such a way, that as from 28 February 2013, at 20:00 hours, the See of Rome, the See of Saint Peter, will be vacant and a Conclave to elect the new Supreme Pontiff will have to be convoked by those whose competence it is.

Dear Brothers, I thank you most sincerely for all the love and work with which you have supported me in my ministry and I ask pardon for all my defects. And now, let us entrust the Holy Church to the care of Our Supreme Pastor, Our Lord Jesus Christ, and implore his holy Mother Mary, so that she may assist the Cardinal Fathers with her maternal solicitude, in electing a new Supreme Pontiff. With regard to myself, I wish to also devotedly serve the Holy Church of God in the future through a life dedicated to prayer. 

From the Vatican, 10 February 2013

BENEDICTUS PP XVI

Vatican Radio

NAPTÁR



JANUÁR

Későn kel a nap, teli van még
csordúltig az ég sűrü sötéttel.
Oly feketén teli még,
szinte lecseppen.
Roppan a jégen a hajnal
lépte a szürke hidegben.
1941. február 5.

FEBRUÁR

Újra lebeg, majd letelepszik a földre,
végül elolvad a hó;
csordul, utat váj.
Megvillan a nap. Megvillan az ég.
Megvillan a nap, hunyorint.
S íme fehér hangján
rábéget a nyáj odakint,
tollát rázza felé s cserren már a veréb.
1941. február 21.

MÁRCIUS

Lúdbőrzik nézd a tócsa, vad,
vidám, kamaszfiús
szellőkkel jár a fák alatt,
s zajong a március.
A fázós rügy nem bujt ki még,
hálót se sző a pók,
de futnak már a kiscsibék,
sárgás aranygolyók.
1941. február 26.

ÁPRILIS

Egy szellő felsikolt, apró üvegre lép
s féllábon elszalad.
Ó április, ó április,
a nap se süt, nem bomlanak
a folyton nedvesorru kis rügyek se még
a füttyös ég alatt.
1939. március 12.

MÁJUS

Szirom borzong a fán, lehull;
fehérlő illatokkal alkonyul.
A hegyről hűvös éj csorog,
lépkednek benne lombos fasorok.
Megbú a fázós kis meleg,
vadgesztenyék gyertyái fénylenek.
1941. február 25.

JÚNIUS

Nézz csak körül, most dél van és csodát látsz,
az ég derüs, nincs homlokán redő,
utak mentén virágzik mind az ákác,
a csermelynek arany taréja nő
s a fényes levegőbe villogó
jeleket ír egy lustán hősködő
gyémántos testü nagy szitakötő.
1941. február 28.

JÚLIUS

Düh csikarja fenn a felhőt,
fintorog.
Nedves hajjal futkároznak
meztélábas záporok.
Elfáradnak, földbe búnak,
este lett.
Tisztatestü hőség ül a
fényesarcu fák felett.
1940. június 12.

AUGUSZTUS

A harsány napsütésben
oly csapzott már a rét
és sárgáll már a lomb közt
a szép aranyranét.
Mókus sivít már és a büszke
vadgesztenyén is szúr a tüske.
1940. július 21.

SZEPTEMBER

Ó hány szeptembert értem eddig ésszel!
a fák alatt sok csilla, barna ékszer:
vadgesztenyék. Mind Afrikát idézik,
a perzselőt! a hűs esők előtt.
Felhőn vet ágyat már az alkonyat
s a fáradt fákra fátylas fény esőz.
Kibomló konttyal jő az édes ősz.
1940. július 15.

OKTÓBER

Hűvös arany szél lobog,
leülnek a vándorok.
Kamra mélyén egér rág,
aranylik fenn a faág.
Minden aranysárga itt,
csapzott sárga zászlait
eldobni még nem meri,
hát lengeti a tengeri.
1941. február 7.

NOVEMBER

Megjött a fagy, sikolt a ház falán,
a holtak foga koccan. Hallani.
S zizegnek fönn a száraz, barna fán
vadmirtuszok kis ősz bozontjai.
Egy kuvik jóslatát hullatja rám;
félek? Nem is félek talán.
1939. január 14.

DECEMBER

Délben ezüst telihold
a nap és csak sejlik az égen.
Köd száll, lomha madár.
Éjjel a hó esik és
angyal suhog át a sötéten.
Nesztelenül közelít,
mély havon át a halál.

1941. február 11.

2013. február 10., vasárnap

Alkotmánybíróság előtt a nemzeti kisebbségek Nemzeti Tanácsairól szóló törvény




Kisebbségjogi jegyzet

            Az Vajdasági Rtv 2013. február 4-i Napjaink c. műsorának végén, amelyben többnyire a veseelégtelenségről, a „szociális kérdésekről” és (talán az utolsó nyolc perben) a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló (Szerbia Hivatalos Közlönyének 2009. szeptember 3-i 72. számában megjelent) törvény „bírálatairól” volt szó. Annak kapcsán, hogy Szerbia alkotmánybírósága megkezdte a törvény 14 szakasza több rendelkezésének az alkotmánnyal való összehangoltságának vizsgálatát. (A tárgy száma: IUz-882/2010)[1] Az idő rövidsége és talán a kellő szakmai felvezetés hiánya miatt azonban kérdés, hogy a nézők számára mennyire sikerült a témát megvilágítani. 

Vitás szakaszok

            Az Alkotmánybírósághoz az említett törvény alkotmányjogi felülvizsgálatára kilenc kezdeményezés érkezett, mégpedig négy Szabadka, Pancsova és Palics polgáraitól, a többi kezdeményező pedig a Szerbiai Egyesült Régiók (URS), a Független Elektronikus Médiumok Asszociációja (ANEM), az Új szerbiai politikai gondolkodás (Nova srpska politička misao), az újvidéki székhelyű Árgus – Vajdasági Magyar Kisebbségjogi Civil Egyesület és A nemzeti kisebbségek helyzetének fejlesztési asszociációja (Asocijacija za unapređenje položaja nacionalnih manjina).

            Az Alkotmánybíróság a – testület január 17-i üléséről kiadott közlemény szerint[2]– megvizsgálja a törvény a 2. szakasza 2. bekezdése, a 10. szakasz 6.), 10.), 11.), 12.), 13.) és 15.) pontja, a 11. szakasz 3. bekezdése, a 12. szakasz, a 13. szakasz 3.) pontja, a 14. szakasz, a 15. szakasz 7.) pontja, a 19. szakasz 2. bekezdése, a 20. szakasz 1-től 4-ig pontjáig terjedő, valamint és a 23-tól a 27. szakaszok rendelkezésének alkotmányosságát.

            A vitatott törvényszakaszok közül talán a legfontosabbak:

a 2. szakasz 2. bekezdése, miszerint „a nemzeti tanács képviseli a nemzeti kisebbséget az oktatás, a kultúra, a nemzeti kisebbség nyelvén történő tájékoztatás, valamint a hivatalos nyelv- és íráshasználat területén, részt vesz a döntéshozatalban vagy dönt az említett területekre vonatkozó kérdésekről, és e területeken intézményeket, gazdasági társaságokat és egyéb szervezeteket alapít”;

–  a 11. szakasz 3. bekezdése, amely alapján a  nemzeti tanács „a köztársasági, az autonóm tartomány és a helyi önkormányzat, jelen szakasz 1. bekezdésében foglalt intézmények (nevelési, oktatási, diák- és egyetemista jóléti intézmények – B. A. megj.) alapítójaként az alapítói jogokat egészében vagy részben a nemzeti tanácsra ruházhatja” és

a 19. szakasz 2. bekezdése, amely alapján a nemzeti tanács „teljes egészében vagy túlnyomóan kisebbségi nyelven tájékoztató tömegtájékoztatási közvállalatok és intézmények alapítójaként a köztársaság, az autonóm tartomány vagy a helyi önkormányzat, a nemzeti tanáccsal való megállapodás alapján, az alapítói jogokat teljes egészében vagy részben a nemzeti tanácsra ruházhatja át”.

            A bíróság a többi kezdeményezést elutasította, azzal az indoklással, hogy azok „elfogadhatatlanok” (mielőtt még tárgyalt volna ezekről! – B. A. megj.), illetve „nincsenek meg az előfeltételek” a vitatott szakaszok a testület általi felülvizsgálatára. Az utóbbiak közé tartozik az újvidéki székhelyű Árgus (2010. május 31-i!) kezdeményezése is a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló törvény 33. szakasza alkotmányosságának és törvényességének a felülvizsgálására.

Az Árgus kezdeményezése[3]

A szerb alkotmány 6. szakasza szerint „senki sem vállalhat olyan állami- és közéleti tisztséget, amely összeférhetetlen egyéb megbízatásaival, hivatásával vagy magánérdekeivel”. A nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló törvény 33. szakasza ezt az alkotmányos rendelkezést leszűkítette olyan módon, hogy a nemzeti tanács tagjává csak az a nemzeti kisebbséghez tartozó személy nem választható, aki „bírói, ügyészi vagy alkotmánybírói tisztséget tölt be”.

Az idézett törvény ilyen megfogalmazása, amelyben részt vettek a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) magas rangú képviselői is, lehetővé teszi az állami tisztséget betöltő személyeknek a nemzeti tanácsba való jelölését és listavezetőnek való megtételét.

Így kerülhetett sor arra, hogy a 2010. június 6-i nemzeti tanácsi választásokon két lista vezetője – a Magyar Összefogás (VMSZ) és a Humentis civil szervezet (Demokrata Párt), magas rangú állami tisztségviselői, a(z akkor) tartományi kormánytagja, Korhecz Tamás tartományi jogalkotási, közigazgatási és nemzeti kisebbségi titkár (VMSZ) – (akkor még csak) a nemzeti tanács elnöki posztjának is a lehetséges várományosa (most elnöke) –, és dr. Csengeri Attila, (abban az időben) tartományi egészségügyi titkár, listavezető lett.

A választási listákon más vezető állami hivatalnokok is szerepeltek, mint például Muškinja-Heinrich Aniko, aki a Humentis névsorán jogászként szerepelt, miközben a kisebbségügyi minisztériumban államtitkári posztot tölt be (sic!), vagy Bunyik Zoltán újvidéki segédpolgármester, a Kézfogás a Magyarságért – Polgári mozgalom listavezetője.

Az Árgus véleménye szerint az állami tisztségviselőknek a nemzeti tanács tagjának, vagy esetleg elnökének való megválasztása ellentétben van az alkotmánnyal és a nemzeti tanács intézményének elképzelésével.

Az állami tisztségviselői hivatás és a Magyar Nemzeti Tanácsbeli (MNT) tagság együttes gyakorlása a nemzeti önkormányzati önállóság és az állami szervektől való függetlenségnek a megcsúfolását jelentené. Ezek a személyek, funkciójuknál fogva ugyanis befolyásolhatják a nemzeti tanács működését, munkáját és független döntéshozatalát. Ez lehetővé teszi a nemzeti önkormányzat legmagasabb testületének állami irányítás alá vonását.

A fentiek alapján, az Árgus kezdeményezte az Alkotmánybíróságnál, hogy a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló törvény 33. szakaszának alkotmányosságát vizsgálja ki, a kezdeményezésbe foglalt indoklást vitassa meg és hozzon határozatot, amellyel megállapítja, hogy az említett szakasz rendelkezése nincsen összhangban Szerbia Köztársaság alkotmányának 6. szakaszával.

A kezdeményezés elérte célját: Korhecz Tamás (a kezdeményezés napján) lemondott a tartományi kormányban betöltött posztjáról. (Bizonyára nagy felhördülést váltott volna ki, amennyiben a kisebbségügyi miniszter lett volna egy személyben az MNT elnöke is, s ezt Korhecznak is tudnia kellett.) Dr. Csengeri Attila időközben a szabadkai városi tanács egészségügyi, szociális és környezetvédelmi tanácsosa lett. Muškinja-Heinrich Anikó – miután tartományi ombudsmanná választották – lemondott az MNT-beli tagságáról (Helyette – 2010. november 29-től – Sirková Anikó, Zenta polgármestere lett az MNT tagja, ami ugyancsak vitatható.) Bunyik Zoltán helyett Rácz Szabó László, a Magyar Polgári Szövetség elnöke lett az MNT tagja. 

Mint az alkotmánybíróság idézett közleményéből kitűnik, a testület nem fogta el az Árgus kezdeményezését, ami arra utal, hogy az állami hivatalnok a továbbiakban is jelen lehetnek a nemzeti tanácsban. Ezzel a taláros testület mintegy előrevetíti az MNT és a hatalom szimbiózisát. Hogy miért most – csaknem három év után – vette elő a kezdeményezést, azt viszont csak találgatni lehet.

Rosszindulatú erőlködés”

Tudni kell azt, hogy nagyon különböző emberek, nagyon különböző szervezetek támadták meg ezt a törvényt. Vannak közöttük sajnos magyarok is, vannak szélsőséges szerb nacionalisták, tehát nagyon különböző szervezetek támadták meg ezt a törvényt. Ez a támadás azt bizonyítja, hogy ennek a törvények valóban súlya van a közösségi építkezésben, hogy ezekkel a jogosítványokkal élve nagyon sokak ijedtek meg attól, hogy esetleg a magyar közösség talpra áll, megerősödik a törvény adta lehetőségek és keretek miatt. A veszély valós. Azt gondolom, hogy ha néhány nagyon fontos szakaszát ennek a törvények elfűrészelné az Alkotmánybíróság, abban az esetben nagyon sok olyan eszköztől esnénk el, amelyek segítségével aktívan tudjuk közösségünk sorsát, jövőjét befolyásolni. Én nem is gondolok erre a forgatókönyvre. Én bízom abban, és mint alkotmányjogász ezt szakmai szempontokkal is alá tudnám támasztani, hogy ezek az érvek nem meggyőzőek, abban a vonatkozásban , hogy a törvény ezen paragrafusai alkotmányellenesek lennének. Mégis, az Alkotmánybíróság bizonyos politikai szempontokat is mérlegel, ezért nem tartom kizártnak, hogy ne így végződjön a dolog. Mégis, ma abban bízom, hogy azért alapvetőleg ez egy alapot nélkülöző erőlködés, rosszindulatú erőlködés és nem több ennél – mondta Korhecz Tamás, az MNT elnöke a Napjaink c. említett műsorában.[4]

Korhecz Tamás nyilatkozatában – mint általában – nem takarékoskodott a (negatív) jelzőkkel és a (le)minősítésekkel. Támadásnak nevezi azt, hogy magánszemélyek és szervezetek alkotmánybírósági kivizsgálását merészelték kezdeményezni annak a törvények, amelyiknek a kidolgozásában maga is „asszisztált”. Holott a demokráciában ez a jogszabályok alkotmányossága ellenőrzésének a legtermészetesebb módja. (Más dolog, hogy Szerbiában hogyan működik az alkotmánybíróság és mi lesz ennek az eljárásnak az eredménye.)

Köztudott, hogy az említett törvénnyel kapcsolatban a magyar közösségen belül – már a jogszabály elfogadását megelőzően is – megoszlottak a vélemények. Még a kidolgozásában részvevő Várady Tibor is elismerte, hogy „nem jelent autonómiát”[5] az, amit a törvény nyújt”[6](A törvény paragrafusainak többségét – Korhecz nagybecskereki elmondása alapján – Várady Tibor és ő írták, elfogadásához pedig, a VMSZ parlamenti képviselői asszisztáltak.[7])

Mielőbbi módosítást!

            Az elmúlt csaknem három év alatta gyakorlatban is bebizonyosodott, hogy a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló törvénynek számos hiányossága van. Még azt sem fogalmazza meg, hogy milyen testület a nemzeti tanács! Probléma van a nemzeti tanácsok hatásköreivel is. Ezt ugyanis az említett törvény, csaknem minden esetben, feltételes módban, vagyis nem kötelező erejűnek határozza meg. Ez többnyire abban nyilvánul meg, hogy a nemzeti tanácsot „kezdeményező”, „figyelemmel kísérő”, „javaslattevő” és „véleménynyilvánítási” illetékességgel jogosítja fel.

Aztán emlékezzünk azokra a perekre, amelyeket Korhecz a zentai képviselő-testület ellen indított, amikor – az iskolaszékek tagjainak kinevezésekor – elutasította az általa javasolt személyeket és a községi tanács jelöltjeit nevezte ki[8], a Magyar Szó főszerkesztőjének leváltásával keletkezett (nemzetközi reagálásokat is kiváltott) botrányra[9], a felsőoktatási ösztöndíjprogram pályázat lebonyolítása és a kérelmek pontozása során történt magyar-magyar megkülönböztetésre[10], stb. Mindez több mint indokolttá teszi a törvény (és az MNT működésének) alapos felülvizsgálását. 

Négy vajdasági magyar párt 2012. szeptember 27-én Felhívást fogalmazott meg a magyar képviselőkhöz, az anyaországi vezetőkhöz és az Európai Unió magyar képviselőihez, amelyben összefoglalta a vajdasági magyar közösség azonossága megőrzésének és fejlődésének alapkövetelményeit. Az nemzeti kisebbségi autonómiával kapcsolatos követeléseket a dokumentum második pontja tartalmazza:

–  2. Szerbia biztosítsa a délvidéki magyarság teljes körű nemzeti autonómiáját, területi és személyi elvű autonómiát. A nemzeti tanácsokról szóló törvénynek az eddigi tapasztalatok alapján való mielőbbi módosítását, amely szavatolja a nemzeti kisebbségek tényleges politikai önkormányzatát, felruházná döntéshozatali joggal és hozzájárulna az érdekeinek megfogalmazásához és hatékony képviseletéhez. Ezt követően új, demokratikus nemzeti-tanácsi választások megtartását, az állam által elkészített és kezelt teljes választói névjegyzék alapján, olyan választási rendszer alkalmazásával, amely figyelembe venné a lakosság területi megoszlását.[11] 

Az új nemzeti tanácsi választások 2014-ben esedékesek. Addig módosítani kell a törvényt. A jelenlegi szerbiai viszonyok azonban nem kedveznek a magyar pártok és civil szervezetek követelései megvalósításának. A magyar autonómiáért való küzdelem ennek ellenére folytatódik. Függetlenül a magyar pártokraták akaratától is. 

Bozóki Antal
Újvidék, 2013. február 10.


[1] http://www.ustavni.sud.rs/page/view/sr-Latn-CS/0-101765/saopstenje-sa-1-sednice-ustavnog-suda-odrzane-17-januara-2013-godine-kojom-je-predsedavao-dr-dragisa-slijepcevic-predsednik-ustavnog-suda?_qs=17.%20januar
[2] Uo. és http://www.dnevnik.rs/politika/nadleznosti-na-ustavnoj-proveri
[3] Alkotmánybírósághoz fordult az Árgus: http://www.vajdasagma.info/cikk.php?ar=tukor&id=3444, Magyar Szó, 2010. június 1., 4. o.; Vajdasági Magyar Demokrata Párt, HÍRLEVÉL, VIII. évf. 117. szám, 2010. június 1. és Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Reggeli Sajtófókusz, Reggeli Sajtófigyelő, 2010. június 1.
[4] http://www.youtube.com/watch?v=R8ipODdVMFg
[5] Bozóki Antal: Problémák a nemzeti önkormányzattal. http://www.mpsz.net/,2011. február 27., 21:39;http://www.argus.org.rs/irasok, 2011. február 28., 09:17; Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány, Kisebbségi sajtófókusz, 2010. február 24. és Vajdasági Magyar Demokrata Párt, HÍRLEVÉL, IX. évf. 50. szám, 2011. március 2.
[6] Memorandum Orbán Viktornak. Orbán Viktor 2009. december 16-i délvidéki körútján a délutáni órákban Temerinbe látogatott, ahol többek között civil szervezetek képviselőivel találkozott. A csatolmányban szereplő szervezetek kérésére, az általuk megfogalmazott mamorandumot Csorba Béla átadta az illusztris vendégnek. A memomrandum szövegét lásd:http://ujmagyargardagyor.gportal.hu/gindex.php?pg=31456241&nid=5365227
[7] Bozóki Antal: Egy korszak végén. http://www.argus.org.rs/index.php/irasok/8-irasok/542-gondolatok-ifj-korhecz-tamas-lemondasa-kapcsan, 2010. június 03. [18:01] és Vajdasági Magyar Demokrata Párt, HÍRLEVÉL, VIII. évf. 135. szám, 2010. június 28.
[8] Pesevszki Evelyn:  Pert nyert az MNT, Magyar Szó, 2010. November 18:http://www.magyarszo.com/hu/2010_11_18/kozelet/60539/
[9] Vajdaság Ma: Maratoni vita után leváltották a Magyar Szó főszerkesztőjét. http://kitekinto.hu/karpat-medence/2011/06/25/maratoni_vita_utan_levaltottak_a_magyar_szo_fszerkesztjet/, 2011. június 25.
[10] Bozóki Antal: Újabb botrányt okozott az MNT. http://www.vajma.info/cikk/tukor/4317/Ujabb-botranyt-okozott-az-MNT.html,2011. augusztus 13. [17:54]; Central Europica Centralis (CEC), Kisebbségi Sajtófókusz, 2011. augusztus 15. és http://www.mpsz.net/, 2011. augusztus 15. [12:16]
[11] http://www.peticiok.com/peticio_a_vajdasagi_magyar_kozosseg_azonossaganak_megrzeseert és
http://www.peticiok.com/petition for the maintenance of the national identity of the Hungarian minority community in Vojvodina A dokumentumot 2012. október 11-éig 218-an írták alá.

Népszerű bejegyzések

Follow on Bloglovin