Margit Zoltán: 2010. 05. 16. - 2010. 05. 23.

2010. május 21., péntek

Magyarságból ÖTÖS!



2010. május 21. [18:20]
A választási bizottság jóváhagyta a Kézfogás a Magyarságért listát

A Központi Választási Bizottság pénteken május 21-én jóváhagyta a Kézfogás a Magyarságért - Polgári Mozgalom - Bunyik Zoltán és Rácz Szabó László nevű lista indulását a június 6-án tartandó választáson, melyen a Magyar Nemzeti Tanács tagjait választják a magyar polgárok titkos szavazással, közölte szerkesztőségünkkel Bunyik Zoltán listavezető. A jóváhagyott lista sorszáma 5 és a jelöltek végleges névsora a következő:

1. Bunyik Zoltán, újvidéki segédpolgármester
2. Rácz Szabó László, zentai önkormányzati testületi elnök
3. dr. Végh Enikő ügyvédnő
4. prof. dr. Bogner István egyetemi tanár
5. prof. dr. Kasztori Rudolf akadémikus
6. Mester-Kúti Csilla tanítónő
7. Margit Zoltán kertészmérnök
8. Mirnics Gyula író, szerkesztő
9. mgr. Krakovszki Nagy Anna vállalkozónő
10. dr. Sass György orvos
11. prof. Kálmán Imre zeneakadémiai katedravezető
12. prof. Vitkay Kucsera Veronika, a Művészeti Akadémia tanára
13. dr. Csányi Ferenc orvos
14. prof. dr. Zavargó Zoltán, a Technológiai Kar dékánja
15. Fodor Gabriella vállalkozónő
16. Ancsány György villamossági mérnök
17. Bicskei István színművész, művészeti igazgató
18. mgr. Rontó Bozóki Judit történelem tanárnő
19. Csík Nagy Ferenc független újságíró
20. Tót Ervin vállalkozó
21. dr, Borbás Nagy Gabriella orvosnő
22. Tóth Hunor népitánc-pedagógus
23. Kiss Samu zenetanár
24. Majoros Nyilas Erzsébet okleveles táj- és kertépítő mérnöknő
25. dr. Juhász Gábor állatorvos
26. Kovács Tamás gépésztechnikus
27. Péter Krisztina egyetemi hallgató
28. Takács Gyula válallkozó
29. Káplár Szilvia informatikai mérnöknő
30. Fischer Balla Karolina okleveles fizikusnő
31. Hangódi Zoltán értékesítési vezető
32. Patyi Sándor karate edző
33. Varga Andrea okleveles növényvédelmi mérnöknő
34. Kiss Zsélykó koreográfus
35. mgr. Zavarkó Sándor jogász

http://www.vajdasagma.info/cikk.php?ar=vajdasag&id=10246

Öröm és reménység!


Kruis san damiano.gif

Próbademokrácia és egyházpróba



Sokakat meglepett az egyházvezetők, a három püspök jelenléte a Magyar Összefogás listáján. A meglepetés alighanem enyhe kifejezés. Nem kevesekben határozott ellenkezést váltott ki történelmi egyházaink vezetőinek ez a nyilvános állásfoglalása a legnagyobb és a legszervezettebb vajdasági magyar párt listája mellett (!?). Azt állítani, hogy téves értelmezés ezt politikai állásfoglalásként fölfogni, gyerekeknek szóló mese.

Az egyháziak politikai szereplése még mindig heves érzelmeket kiváltó kérdés, ami megosztja a közvéleményt. Két okból kifolyólag is. Az egyik nehezen cáfolható érv arról szól, hogy a hívek között mindenféle politikai irányzat és nemzet képviselője jelen van, éppen ezért az egyházvezetőnek nem ajánlatos nyíltan fölsorakozni valamelyik politikai formáció vagy nemzeti tanács mögött. Neki ugyanis püspökként egy vallási intézményt, s nem önmagát kell képviselnie.
A másik érzelmeket kiváltó ok antiklerikális, egyházellenes indíttatású, s azt vallja, az egyháziak tartsák magukat távol a politikától és mindenféle közszerepléstől, tevékenységüket szorítsák a templom falai közé. A felvilágosodás idejéből származik ez az igencsak vitatható nézet, ami az egyházat kizárná abból a társadalmi közegből, amiben létezik. A szocializmus hatékony tömegpropagandája vidékünkön nagymértékben fölerősítette ezt a látásmódot, részben tehát ezzel magyarázható, hogy az egyházvezetők politikai szereplését sokan éles kritikával fogadták.
Erről az antiklerikális beállítódásról tudni kell, hogy azt hívei szinte mindig heves érzelmekkel, olykor a vallási fanatizmus túlhevültségével képviselik. Az érzelmi túlfűtöttség kialakulása törvényszerű okok következménye, amiről talán majd egy másik alkalommal írunk, témánkra nézve most elegendő fölhívni a figyelmet erre a szavazati döntést befolyásoló emocionális töltetre. Emiatt ugyanis kontraproduktívvá válhat a VMSZ lista összeállítóinak elhatározása, hogy a két katolikus egyházmegye képviselőjét és a másik két, zömében magyarokat tömörítő történelmi egyház vezetőjét szerepeltessék a listájukon. Könnyen megtörténhet, hogy emiatt több szavazatot veszítenek, mint amennyit nyernek.
Nem föltételezem, hogy ezt a VMSZ politikacsinálói ne látták volna előre. Valószínűleg nagyobbnak ítélték a kiszámítható nyereséget, mint az előrelátható veszteséget. A nyereség tisztán kommunikációs jellegű. Senki sem gondolhatja, hogy a mai szekularizált, elvilágiasodott közegben a hívek szavazati döntését komolyabban befolyásolhatja püspökeik politikai állásfoglalása. Még a klérust sem, nemhogy a híveket.
A VMSZ lista szemszögéből viszont politikailag jól kommunikálható az egyházvezetők jelenléte. Azt üzeni egyebek mellett, hogy vallási szemszögből is teljes körű a Magyar Összefogás listája, hiszen a számottevő egyházak vezetői mind rajta szerepelnek. A név ismertségétől is szavazatokat remélhetnek, bár Pénzes János püspök neve – korábbi politikától elzárkózó nyilatkozataiból kiindulva egyáltalán nem meglepően – hiányzik a listáról. A nagyszámú horvát hívővel is rendelkező szabadkai püspökséget helyette ft. mr. Horvát Endre képviseli.
A szabadkai megyés püspök nevének távolléte arra utalhat, hogy az egyházon belül is megosztó kérdésnek számít a nyílt politikai szerepvállalás. Hogy ennek ellenére mégis miért döntöttek az egyházvezetők a listára való föliratkozás mellett, az maradjon meg kérdésnek. Majd a jövő fényt derít arra, hogy mire használják föl a nagy bizonyossággal megszerzett helyüket a tanácsban. A legkézenfekvőbb választ azért megemlíthetjük: talán csak arról van szó, hogy az egyházak fontosnak ítélték, hogy jelen legyenek az új összetételű MNT-ben, s ehhez a bejutás legbiztosabb útját választották: az előkelő helyeket a vitathatatlanul legesélyesebb listán.
Más út mellett is dönthettek volna, például egy vallási érdekképviselet zászlajára tűző civil szervezet létrehozása mellett, amely külön listával indult volna. Ez lett volna az igazi egyházi megmérettetés a közeljövőnek ebben a próbademokráciájában, amit a pluralista összetételű MNT jelenít majd meg a vajdasági magyar politikai életben.

KÉRDÉSEM E TÉMÁBAN:

Egyház és a politika címszó alatt - a második vatikáni zsinat "Gaudium et spes"-t idézhetjük: "Az egyház semmiféle képpen nem elegyedik a politikai közösséggel és nincs kötve semmilyen politikai rendszerhez....A politikai közösség és az egyház függetlenek egymástól a maguk területén autonómiájuk van" G.S. 76. (A politikai közösség és az Egyház). A papság politikai vállalása: Akik az isteni ige szolgálatára szentelik magukat , az evangélium sajátos módszereire kell hagyatkozniuk, ezek pedig sokban külömböznek a földi állam eszközétől. G.S. 76. összefügg a G.S 41. -el (A segítség, amit az Egyház az egyes embereknek igyekszik nyújtani)! Krisztus egyházra és nem politikai pártra hagyta evangéliumát és annak mindenkori magyarázatát. Ennek szellemében, ez esetben megtörtént e a II. vatikáni zsinat megsértése?
Emblem of the Papacy SE.svg
Gaudium et spes
-A  politikai közösség és az Egyház-            
76. Nagyon fontos, különösen a pluralista társadalomban, hogy helyesen lássák a politikai közösség és az Egyház viszonyát, s hogy világosan tegyenek különbséget aközött, amit a Krisztus-hívők egyénenként vagy közösségben mint keresztény lelkiismeretű állampolgárok a maguk nevében cselekszenek, és aközött, amit lelkipásztoraikkal együtt az Egyház nevében cselekszenek.
Az Egyház, mely feladatánál és illetékességénél fogva semmiképpen sem keveredik össze a politikai közösséggel, s nem is kötődik semmiféle politikai rendszerhez, egyszerre jele és oltalma az emberi személy transzcendenciájának.
A politikai közösség és az Egyház a maguk területén függetlenek egymástól és autonómiájuk van. Mind a kettő ugyanazoknak az embereknek a személyes és társadalmi hivatását szolgálja, bár más-más címen. Annál gyümölcsözőbb lesz szolgálatuk mindenki javára, minél egészségesebben együttműködnek a helyek és korok körülményei szerint. Az ember ugyanis nincs beszorítva csupán a mulandó rendbe, hanem az emberi történelemben élve érintetlenül megtartja örök hivatását. A Megváltó szeretetében megalapozott Egyház pedig ahhoz nyújt segítő kezet, hogy az igazság és a szeretet a nemzeten belül és a nemzetek között jobban érvényesüljön. Azzal, hogy hirdeti az evangéliumi igazságot, s tanításával, valamint a Krisztus-hívők tanúságtételével megvilágítja az emberi tevékenység minden ágát, egyúttal tiszteletben tartja és szorgalmazza az állampolgárok politikai szabadságát és felelősségét is.
Az apostolok és utódaik, valamint ezek munkatársai, amikor küldetést kapnak, hogy az embereknek Krisztust, a világ Üdvözítőjét hirdessék, apostoli feladatuk teljesítésében Isten hatalmára támaszkodnak, aki igen gyakran a tanúk gyengeségében mutatja meg az evangélium erejét. Mindazoknak ugyanis, akik az isteni ige szolgálatára Szentelik magukat, az evangélium sajátos erőivel és eszközeivel kell élniük, melyek sokban különböznek a földi ország eszközeitől.
Igaz ugyan, hogy a földi dolgok és amik az ember léthelyzetét tekintve e világot felülmúlják, szorosan egybefonódnak, és az Egyház maga is felhasználja az evilági dolgokat, amennyiben küldetése megköveteli. Reményét azonban nem veti a világi tekintélytől fölajánlott kiváltságokba; sőt le is fog mondani bizonyos törvényesen szerzett jogainak gyakorlásáról, mihelyt kiderül, hogy e jogoknak a gyakorlása miatt kétségbe vonható tanúságtétele őszintesége, vagy ha az új életkörülmények más rendezést követelnek. De mindig és mindenütt legyen meg az a joga, hogy igazi szabadságban hirdesse a hitet, előadhassa szociális tanítását, akadálytalanul teljesíthesse hivatását az emberek között, s erkölcsi szempontból ítéletet mondhasson a politikai rendre vonatkozó dolgokról is, amennyiben így követelik az emberi személy alapvető jogai vagy a lelkek üdvössége; s használhassa közben mindazokat az eszközöket -- de csakis azokat --, melyek a különféle korokhoz és körülményekhez mérten összhangban vannak az evangéliummal és mindenki javával.
Az Egyház, melynek az a feladata, hogy támogasson és fölemeljen mindent, ami igaz, jó és szép csak található az emberi közösségben, hűségesen ragaszkodva az evangéliumhoz és küldetését teljesítve a világban megszilárdítja az emberek közötti békét Isten dicsőségére.


-A segítség, amit az Egyház az egyes embereknek igyekszik nyújtani-

41. A mai ember úton van személyiségének mind teljesebb kibontakoztatása és jogainak egyre teljesebb fölismerése és biztosítása felé. Mivel pedig az Egyház megbízatása, hogy föltárja Isten misztériumát, aki az ember végső célja, ezért egyúttal az embernek is föltárja léte értelmét, tudniillik az emberre vonatkozó benső igazságot. Az Egyház jól tudja, hogy a földi táplálékokkal soha jól nem lakó emberi szív legmélyebb vágyainak egyedül Isten felel meg, akinek maga az Egyház is szolgál. Ezen kívül tudja, hogy az Isten Lelke által állandóan ösztökélt ember a vallás problémája tekintetében sohasem lehet teljesen közömbös, miként ezt nemcsak az elmúlt századok, hanem a jelen kornak is sokféle tanúsága bizonyítja. Az ember ugyanis mindig -- legalább homályosan -- tudni akarja, mi életének, tevékenységének és halálának értelme. Az Egyháznak már puszta jelenléte eszébe juttatja ezeket a problémákat. De egyedül Isten, aki az embert a maga képmására teremtette és megváltotta a bűntől, ad teljes választ e kérdésekre, mégpedig az emberré lett Fiában adott kinyilatkoztatás által. Aki Krisztust, a tökéletes embert követi, maga is emberibb lesz.
E hitből eredően képes az Egyház arra, hogy az emberi természet méltóságát kivonja a változó vélemények hatása alól, melyek például az emberi testet vagy nagyon leértékelik, vagy mértéktelenül fölmagasztalják. Nincs az az emberi törvény, mely a személy méltóságát és szabadságát annyira biztosíthatná, mint Krisztusnak az Egyházra bízott evangéliuma. Mert ez az evangélium Isten gyermekeinek szabadságát hirdeti és nyilvánítja ki, elutasít minden szolgaságot, mert az végsősoron a bűn következménye, a lelkiismeret méltóságát és szabad döntését szentnek tiszteli, szüntelenül figyelmeztet arra, hogy minden emberi talentumot Isten szolgálatára és az emberek javára kell kamatoztatni, végül pedig mindenkit mindenkinek a szeretetébe ajánl. Mindez összhangban áll a krisztusi üdvrend alaptörvényével. Jóllehet ugyanis az üdvözítő és teremtő Isten ugyanaz, és egy ura van az emberi történelemnek és az üdvtörténetnek, mindazonáltal ebben az isteni rendben nem szűnik meg a teremtmény, s főleg az ember jogos autonómiája, hanem inkább visszanyeri méltóságát és megerősödik benne.
Az Egyház tehát a rábízott evangélium erejével hirdeti az emberi jogokat, s elismeri és nagyra értékeli a mai kor dinamizmusát, mellyel e jogokat mindenütt sürgetik. Ezt a folyamatot mindenesetre az evangélium szellemével kell átitatni, és meg kell óvni a hamis autonómia minden fajtájától. Kísért ugyanis az a vélemény, hogy személyünk jogait csak akkor birtokolhatjuk teljes mértékben, ha függetlenítjük magunkat az isteni törvény minden előírásától. Csakhogy ez az út a személy méltóságának nem a megőrzéséhez, hanem megsemmisüléséhez vezet.



A fentiek, ebben a gondolatgyűrűben nem az összefogásról, hanem megosztásról szólnak!


-Pedig milyen szépen hangzanak a következő sorok, amelyet Jézus mondott:


"Gyertek, kövessetek és emberek halászává teszlek benneteket (Mk 1,17)"
Simon András Gyertek, kövessetek és emberek halászává teszlek benneteket!
SIMON András Grafikusművész

2010. május 20., csütörtök

Közlemény




Bunyik Zoltán, Rácz Szabó László és Mester-Kúti Csilla ma csütörtökön, 2010. május 20-án, Belgrádban a kisebbségi minisztérium helyiségeiben 14.00 órakor átadták, a
"Kézfogás a magyarságért
–Polgári mozgalom
Bunyik Zoltán-Rácz Szabó László"
a Magyar Nemzeti Tanács választásokra rajtoló listát, ötödikként, az 1580 támogatói aláírásokkal együtt, ami háromszáz támogatói aláírással több a szükségesnél.

2010. május 19., szerda

Megvolt a násztánc!

Rudyard Kipling mirrored.jpg
"Nemzetek tűntek el nyom nélkül. És a történelem megmondja ennek meztelen okát - Minden esetben egyetlen és egyszerű az ok: ELBUKTAK, MERT NÉPÜK GYENGE VOLT. - Rudyard Kipling Land and Sea Tales, 1923"
No comment!

Együttműködés


Emlékszik még valaki, mit akart a nép 2000 október 5-én?
Mi lett 10 év múlva?
Gondolkodjunk és határozottan lépjünk!
Június 6-án elmegyünk választani és változtatunk!

2010. május 18., kedd

Íme a lista:


Kézfogás a Magyarságért - Polgári Mozgalom
A Kézfogás a magyarságért – Polgári mozgalom – Bunyik Zoltán és Rácz Szabó László MNT választásokra rajtoló lista terminust kapott a Központi Választási Bizottságtól a lista átadására. Ennek értelmében a lista átadására csütörtökön, 2010. május 20-án kerül sor Belgrádban a kisebbségi minisztérium helyiségeiben 14.00 órakor.
A jelöltek névsora tájékoztató jellegű, a pontos sorrend a lista hivatalos átadása előtt lesz véglegesítve.

  1. Bunyik Zoltán, újvidéki segédpolgármester 
  2. Rácz Szabó László, zentai önkormányzati testületi elnök 
  3. dr. Végh Enikő, ügyvéd 
  4. prof. dr. Bogner István, egyetemi tanár 
  5. prof. dr. Kasztori Rudolf, akadémikus 
  6. Mester-Kúti Csilla, tanítónő 
  7. Margit Zoltán, kertészmérnök 
  8. Takács Gyula, vállalkozó  
  9. Fodor Gabriella, óvónő 
  10. dr. Sass György, orvos  
  11. prof. Kálmán Imre, zeneakadémiai katedravezető 
  12. prof. Vitkay Kucsera Veronika, a Művészeti Akadémia tanára 
  13. dr. Csányi Ferenc, orvos 
  14. prof. dr. Zavargó Zoltán, a Technológiai Kar dékánja 
  15. Varga Andrea, növényvédelmi mérnök 
  16. Ancsány György, villamossági mérnök 
  17. Bicskei István, színművész, művészeti igazgató  
  18. mgr. Rontó Bozóki Judit, történelem tanárnő 
  19. Csík Nagy Ferenc, független újságíró 
  20. mgr. Zavarkó Sándor, jogász 
  21. dr, Borbás Nagy Gabriella, orvos 
  22. Tóth Hunor,  népitánc-pedagógus 
  23. Kiss Samu, zenetanár 
  24. Fiser Fábrik Karolina,  okleveles fizikus 
  25. dr. Juhász Gábor, állatorvos  
  26. Kovács Tamás, gépésztechnikus 
  27. Péter Krisztina, egyetemista  
  28. Tót Ervin, válallkozó 
  29. Káplár Szilvia, informatikus 
  30. Majoros Nyilas Erzsébet, okleveles táj- és kertépítő mérnök 
  31. Hangódi Zoltán, értékesítési vezető 
  32. Patyi Sándor, karate edző 
  33. mgr. Krakovszki Nagy Anna, vállalkozó 
  34. Kiss Zsélykó, koreográfus 
  35. Mirnics Gyula, író, szerkesztő
http://www.facebook.com/pages/Kezfogas-a-Magyarsagert-Polgari-Mozgalom/120302044651147?v=app_7146470109&ref=ts
2010. május 18. [17:06]
A negyedik: a Kézfogás a Magyarságért 20-án adja át a jelöltlistát
Mint erről közleményben értesítették a Vajdaság Ma szerkesztőségét, a Kézfogás a Magyarságért – Polgári Mozgalom - Bunyik Zoltán és Rácz Szabó László elnevezésű, az MNT-választásokra rajtoló lista időpontot kapott a Központi Választási Bizottságtól a jelöltlista átadására. Erre csütörtökön, május 20-án kerül sor Belgrádban, a kisebbségi minisztérium helyiségeiben délután két órakor. A listán 35 név szerepel. Listavezető Bunyik Zoltán.
Mind a jelöltek listáját, mind a Kézfogás a Magyarságért programcéljait a Közlemények rovatunkban közöljük.

 TwitThis
http://www.vajdasagma.info/cikk.php?ar=vajdasag&id=10226

Robin Hood, meddig? Ideje lenne Rózsa Sándorról újra filmet forgatni!

A fuszeklik fejedelme - Robin Hood kritika Megyeri Dániel - 2010.05.13. 

Újabb felesleges lábjegyzet egy legendához. Ridley Scott középszerű kalandfilmje ígéretesen indul, ám félúton tárgya áldozatául esik: olyan messziről közelít a Tüzes Íjász karakteréhez, hogy a végére éppen hogy csak sikerül elvarrnia a kötelező szálakat. És egyébként is, tényleg ez az igazság? Robin Hood nem is volt Robin Hood?
Eredeti ötlet híján Hollywoodban régi mítoszokat, történeteket mesélnek újra, vagy csomagolnak a kor igényeinek megfelelő köntösbe, szolgáljon ehhez ürügyül egy-egy „újszerű” aspektus (Artúr király, A másik Boleyn-lány), a technikai forradalom attrakciójellegétnek új keletű dominanciája (Karácsonyi ének, A titánok harca), vagy egy ikonikus karakter eddig soha nem látott eredettörténetének közhírré tétele (Batman: Kezdődik!, Rémálom az Elm utcában-remake). Scott az utóbbi módszert választotta, hogy a számtalanszor filmre vitt Robin Hood figuráját új fénytörésben tudja bemutatni – ám a Scott-féle fénytörés elemeire bontja a legendás karaktert, a széttartó darabokból végül nem áll össze az általunk ismert Robin Hood mítosza (ezért inkább egyfajta bizarr prequelről beszélhetünk, mintsem valódi eredettörténetről).Robin Longstride (Russell Crowe) egyszerű íjász Oroszlánszívű Richárd seregében, és ahogy legtöbb kollégájának, neki is elege van a keresztes háború borzalmaiból. A király halálát követően negyedmagával dezertál, és hazafelé indul, ám kis csapata útközben belegabalyodik egy gyilkos összeesküvésbe, melynek szálait Britannián innen az ördögi Godfrey (Mark Strong), Britannián túl pedig Fülöp, a franciák Angolhonra ácsingózó uralkodója gombolyítja. Egy haldokló lovagnak tett ígérete miatt Longstride barátaival együtt lovagi álruhát ölt, hogy Oroszlánszívű koronáját visszavigye az udvarba. Álruhához azonban álnév is dukál: Longstride a nottinghami Robin Loxley-ként tér vissza szülőföldjére, ahol a név egykori birtokosának apján (Max Von Sydow) és feleségén, Lady Marionon (Cate Blanchett) kívül az udvar tagjai előtt is felelnie kell a halált érdemlő személyiségcseréért.
Ahogy fentebb írtam, a Robin Hood felütése ígéretes, Scott a tőle megszokott aprólékos profizmussal veti bele nézőjét a 12. század alkonyának sártól és konspirációktól mocskos Angliájába. A látványos nyitóostromot követően gyorsan, hatékonyan és humorosan alakítja ki Longstride és kompániájának összetartó férfi-közösségét, ahogy ezzel párhuzamosan az Oroszlánszívű arrogáns és lobbanékony utódját, János herceget alakítóOscar Isaac hatalomittas monológjaival nyújt bepillantást az elfojtott suttogásoktól terhes királyi udvar kulisszái mögé. A valódi problémák az álruhásdival kezdődnek: Longstride és Lady Marion kényszerűségből eljátszott násza nem sokban különbözik Richard Gere ésJodie Foster Sommersby-jétől, illetve a Sandra Bullock-Ryan Reynolds páros Nász-ajánlatától, ekkor már szempilla-rebegtető pillantások és bájosnak szánt viccelődések („Késsel alszom, úgyhogy ne próbálkozzon semmivel!” – mondja Marion az első közös éjszaka előtt, miután megágyazott „urának” a kutyák mellett) terhelik az expozíció dagonyában megfürösztött kardcsörtéjének emlékét.Robin ebben a feldolgozásban egy egyszerű opportunista (míg mintha Blanchett Lady Marionjából a barna hajfesték kiszívta volna az életet), aki örül hirtelen jött nottinghami birtokának és címének, ám ahogy a kötelezően didaktikus flashbackek a tudtunkra adják: jó apja egyszer más sorsot szánt a fiának. Ő légyen az, aki fityiszt mutat a nemsoká segítségre szoruló, két tűz között álló királynak, s győzelemre viszi a birkanyájként szűkölő népet. Ám karakteres nemezis híján (hol van már A tolvajok fejedelmenottinghami bírája, az őrület határán üvöltöző Alan Rickman?) Robin Hood nem lehet az, aki. Mark Strong ugyan a tőle elvárt módon gonoszkodik, de inkább sebhellyel stigmatizált végrehajtó, mint valódi ellenfél, János herceg természetesen nincs egy súlycsoportban Robinnal (bár kirohanásait még így is a film csúcspontjaiként kell számon tartanunk), míg a nottinghami bíró szürke figuráját a cserepadra kényszerítették. Scott egy újabb gladiátort akart faragni Russell Crowe-ból, ám Robin Hood sosem volt az a világmegváltó figura: a Szentföldről visszatérve neki mindig is Nottinghamet és a sherwoodi erdő mikroközösségét kellett megvédenie, és inkább tört borsot a térség hatalomra éhes bírája orra alá, mintsem hogy egy egész ország megmentését vegye a nyakába, vagy neadjisten személyesen az uralkodóval keljen birokra. Tetteivel üzenetet küldhetett neki, de sosem ő volt személyesen a hírvivő. Karaktere most elvész a feketén-fehéren felskiccelt udvari intrikákban és államcsínyekben.
A nézőpont kitágítását abban az esetben még elnézhetnénk Scottnak, ha legalább a grandiózus csatajelenetek működnének – de a film első fél óráján túl nem működnek. Korhatár-megfontolásból a – sáros körítéshez képest szokatlanul vértelen – csaták a fürge montázs áldozatául estek, és kusza kapkodássá fajultak, a Gladiátorban még hibátlanul működő extra-lassított felvételek (pl.: „Roma victor!”) pedig inkább kínos pillanatokat szülnek ahelyett, hogy heroikus vagy emlékezetes momentumok időbeli kiterjesztéseként szolgálnának. Mindennek a csimborasszója a finálénak szánt partraszállás, mely szép kis koncentrációja az eddig taglalt baklövéseknek: közhelyes mondatok („Ezt érted teszem, Walter!”), átláthatatlan kardcsörte és egy-két lassított beállítás gondoskodik arról, hogy inkább Scott legkevésbé sikerült történelmi filmjére, aMennyei királyságra asszociáljunk a Robin Hoodot illetően, mintsem a méltán elismertGladiátorra.Scott és a forgatókönyvet elkövető Brian Helgeland az epilógusba sűrítette mindazt, ami kötelező ahhoz, hogy az íjazáson túl felismerjük a legendás Robin Hoodot. Nem nemzetmentő hős ő, hanem sokkal inkább aranyszívű és önérzetes gerilla, aki bármit megtenne az őt körülvevő, s reá feltekintő mikroközösségért. Emiatt számomra még mindig a Kevin Costner-féle A tolvajok fejedelme marad az etalon.
http://www.filmpont.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=5324:a-fuszeklik-fejedelme-robin-hood-kritika&catid=2:boncasztal&Itemid=3
RÓZSA Sándor
A jutalmazó Rózsa Sándor legendája:
Rózsa Sándor felbukkanásával nyert igazi értelmet a „betyárbecsület” szó. Valódi igazságosztó volt – nemcsak a nép, de a többi haramia között is. A korabeli jólértesültek szerint csakis a pökhendi gazdagoktól vett el, másokkal igen bőkezűen bánt: elismerését szívesen fejezte ki jutalmazással.A zsákmányt mindig egyenlően porciózta ki zsiványcimborái között, magának sosem hagyva többet, mint másnak. Mi több: barátai családját is felkarolta, ha bajba jutottak. Rózsa eredeti mestersége szerint pásztor volt - és lám, később, betyárként sem lett hűtlen szakmájához: komoly „karriert” futott be mint a nép „pásztora”.
Elfogási Hirdetmény
Alakját idealizálták védencei, mi több: emberfeletti képességek birtokosaként tartották számon. Egyes történetek szerint mérhetetlen varázsereje volt, amellyel boszorkányok ajándékozták meg. Ez a fajta bálványisztikus tisztelet nem ritka más népek betyármitológiájában sem: elég csak az angol folklór töretlen népszerűségnek örvendő haramiájára, Robin Hood-ra gondolnunk.Ha hihetünk a szájhagyománynak, az alföldi fenegyereken nem fogott a golyó sem, mert burokban jött világra. [1] Mára elmondhatjuk, hogy az idő szintúgy nem hagyott nyomot rajta. Karizmatikus alakja rendre fölbukkant az évszázadok során irodalmi alkotásokban, ponyvafüzetekben, népszínművekben, nótaslágereket ihletett – de a Rózsa-legendárium visszaköszön csárdák, utcák és közterek neveiben is. Mi sem természetesebb hát annál, hogy a pandúrokat leleményesen kicselező betyárkirály a képernyőt mégsem kerülhette el. A feledhetetlen tévésorozatnál talán csak Hofi Géza számtalan ismétlést megért paródiája emlékezetesebb.

Rózsa Sándor a XXI. században sem mutat különösebb hajlandóságot a visszavonulásra. Mielőtt épp a múlt ködébe veszne legendája, valakinek egész biztosan eszébe ötlik, miféle tanulságokkal is szolgálhat aktuálisan egy ilyen nagy formátumú ember a világ számára. Legutóbb az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban bukkant fel egy nagyszabású kiállítás főszereplőjeként. A szervezők Rózsa születésének 195. évfordulóján gigászi munkával összegyűjtött, eredeti dokumentumokkal és tárgyakkal, valamint autentikus zenével adóztak a betyárkirály emlékének. A jubileumot, Rózsa Sándor személyét és a betyárkultuszt zsandár-betyár interaktív játékkal kombinált szabadtéri dínomdánom („betyártoborzó”) hozta még közelebb az emberekhez.

Rózsa idejében az ún. „betyárfészken”, azaz Csongrád megyén túl is sokaknak szállt inába a bátorságuk, ha szárnyra kapott a hír, miszerint a nagy betyár „összevonta a szemöldökét”.Hogy akkor vajon mi táplálta és táplálja mind a mai napig a Rózsa-kultuszt? Talán a betyárvezér zabolátlan szabadság- és igazságvágya, valamint embersége az, amivel oly könnyű manapság is azonosulni. Hiszen ne felejtsük el, hogy törvényellenes cselekedeteiért mindig is vezekelni kívánt, sőt: az 1848-as szabadságharc idején csapatával a forradalmárok nézeteiért küzdött.Rózsa szabadságról és becsületről alkotott fogalmai azonban a törvényeken kívül és azokon felül álltak. Az a biztos – gondolhatta –, ha ő maga veszi kézbe az igazság dolgát és társaival egyénileg gondoskodik arról, hogy mindenki megkapja, ami kijár neki.http://hu.wikipedia.org/wiki/Rózsa_Sándor
Ő is van akkora legenda mint Robin Hood!
SZÖGEDINÓTAFA:

Rózsa Sándor 

Ezön a sütét éccakán
Csillag ragyog az ég alján;
Csillag ragyog, hajnal hasad,
Szeretnélek, de nem szabad.

Csütörtökön virradóra
Tanáltam egy csőszgunyhóra,
Mellém raktam fegyverömet,
Öleltem a kedvesömet.

Még jó el se szöndörödtem,
Kilenc zsandár áll mellettem:
– Zsandár urak, mit akarnak?
Talán bizon mögvasalnak?!

– Mögvasalunk, mögkötözünk,
Kalocsára bekisérünk! 

–Kalocsai nagy törvénybe
Harminchat úr ül a székbe,
Kacsingatnak a szömömbe
– Hány csikó jut az eszömbe?

– Nem jut neköm több eszömbe:
Mint miért vagyok tömlöcbe.

Csittög-csattog a vas ajtó,
Talán gyün a tömlöctartó?
Vizitálják a rabokat:
Mivel mulatják magukat?

Mondjátok tömlöctartómnak:
Ne örüljön rabságomnak,
Mer, ha rabságomnak örül,
Nemsoká ű is bekerül.

Vigyétek ruzsámnak hirül,
Holtakkal vagyok egyszínű,
Amit öszök, nem jó ízű,
Étel-ital mind keserű.

Mondjátok édösanyámnak:
Küldjön egy párnát fiának;
Mögsegít még a jó Isten,
Nem kénlódok mindig itten.

Rózsa Sándor az én nevem,
Ösmerős is minden helyön.
Csongrád megye a lakásom,
Hatvan betyár a pajtásom.

Rózsa Sándor az én nevem, 

Rózsa Sándor az én nevem,
Az urakat nem ismerem,
Bakony-erdő a lakásom,
Ezer betyár a pajtásom.

Aki betyár akar lenni,
Nem kell annak megijedni,
Én is az akarok lenni,
Én sem szoktam megijedni.

Tizenhat esztendős voltam,
Mikor lopni megtanultam,
Loptam harminchárom lovat,
Mégsem csörgetem a vasat.

Tele a zsebem bankóval,
Az istállóm lopott lóval:
Harminc fakó, harminc deres,
Hej! Az mind szép jányra keres.

Fut az betyár a pusztába,
Sír babája ablakába.
Ne sírj babám olyan nagyon,
Nem lövik a betyárt agyon.

Csinos makra az én pipám,
Száz aranyért nem is adnám,
Csinos az én rózsám ajka,
Mikor szám csókja borítja.


Tiszteljük már egy kicsit népi-örökségünket, amelynek része a betyárfolklór! Zsiványok vannak ma is, de a legnagyobb törvényszegés az ő idejében a ló- és marhalopás volt!  Azok a boldog betyárnapok..., hogy is állunk ma ezzel a témával, -e gyönyörű fejetetejére fordított világban?
Robin Hood, na ne!  Rózsa Sándor!
-margitzoltan.blogspot.com nem vállal felelősséget a kiadói leírásban szereplő kijelentésekre. Minden felhasználó maga dönti el, hogy törvényes e az adott képek és film letöltése, használata, terjesztése!

2010. május 16., vasárnap

Nem zörög a haraszt, ha a szél nem fújja...


SUperMAN 3. (Trilógai + matematikológia)


Teljes méretű kép megtekintése


MAGYARázKODUNK...


Mgr. Zavarkó Sándor írása az acsarkodás mellett hemzseg a ténybeli valótlanságoktól is
DR. KORHECZ TAMÁS VÁLASZA A SZEMÉLYÉT ÉRT RÁGALMAKRA
Válasz Mgr. Zavarkó Sándor által aláírt olvasói levélre, amelynek címe „Dr. Korhecz Tamás a 'nélkülözhetetlen'” 


A szerbiai de magyar közéletben is túl sok a mocsok, a mellébeszélés, csúsztatás, rágalom az acsarkodás. Ha egy közéleti szereplőnek a becsületébe kívánsz gázolni szabadon megteheted, nincs szükség a tények iránti alázatra, az objektivitás látszatára sem. A gyalázkodással saját tekintélyed ugyan nem növelheted, de „remélhetőleg” árthatsz azoknak akik másként gondolkodnak, veszélyeztetik érdekeidet, akikre féltékeny vagy irigy vagy. Mindig is megvetettem ezt a fajta gondolkodást és érjen megannyi alaptalan rágalom hasonló alpári acsarkodással nem fogok válaszolni! Mindazonáltal a médiában nagynyilvánosságot látott támadások azon részét, amelyek nem csupán szubjektív értékítéleteket, hanem ténybeli és tárgyi tévedéseket tartalmaznak kénytelen vagyok számszerűen, dokumentálva megcáfolni. Zavarkó Sándor írása sajnos hemzseg az ilyen ténybeli valótlanságoktól is.
Ad egy.
Zavarkó Sándor tényként állítja, hogy karrieremet nem gyakornokként kezdtem „hanem az első munkahelye a tartományi jogalkotási, közigazgatási és kisebbségi titkár tárcavezetője”.
A rágalmakkal szemben a száraz tények a követezőek: Miután 1992 nyarán diplomáztam a jogtudományi karon 1993 tavasza óta folyamatosan főállásúként munkaviszonyban voltam, még a doktori tanulmányaim során is. Nyilvános életrajzaimban arról is meggyőződhet a nyilvánosság mely munkaadóknál.
Ad kettő.
Zavarkó S. tényként közli, hogy azért mert kormánytagként voltam gyakornok „vonták meg a bizalmat dr. Korhecz Tamástól a magyar választópolgárok szülővárosában, Szabadkán, a 2008-ban megtartott választásokon óriási többséggel.”
A 2008 választásokkal kapcsolatban a száraz tények a következők:
2008-ban a Magyar Koalíció jelöltjeként indultam a Szabadka III. választókörzetben, tartományi egyéni képviselőjelöltként. Ebben a nem magyar többségű választókörzetben kizárólag magyar párt(ok) támogatásával induló jelölt egyszer sem kapott több szavazatot, mint én 2008-ban. Az első választási fordulóban 6916 a másodikban 5379 szavazatot. Igaz ugyan, hogy amikor ez a legfontosabb volt, a második fordulóban az Európai Vajdaságért jelöltje kb. 1000 szavazattal többet kapott és ezáltal megelőzött, de ezt “óriási többségnek” nevezni akkor is csúsztatás, ha figyelmen kívül hagynánk a tényt, hogy a szláv többségű szavazókörzetben rám adta le a szavazatát a szavazók legnagyobb része. (a két forduló szavazatait összesítve az Európai vajdaságért jelöltjére 12.114 rám pedig 12.295 szavazó adta le voksát. Ennyit azóriási vereségről és a kárörömről.
Ad három.
Zavarkó Sándor akkor is hamis tényeket közöl, amikor azt állítja, hogy harmadik megbízatásom során 10%-os munkaidővel dolgozom a Tartományi Kormányban.
Ezzel szemben az igazság, hogy 2008-tól nem vagyok munkaviszonyban a tartományi kormányban és munkámat tiszteletdíjasan végzem, ahogyan azt az egyetemi tanárok többsége teszi hasonló helyzetekben, a jelenlegi vajdasági kormányban de más kormányszervekben is.
Végezetül felhívom Zavarkó Sándor figyelmét, hogy a jövőben mielőtt további lejáratási szándékától vezérelve, újabb tényhamisításokra szánná el magát győződjön meg a valós adatokról, ebben a rendelkezésére állok. Mielőtt, esetleg megkérdőjelezné, hogy nős vagyok, vagy hogy négy gyermek édesapja vagyok, vagy hogy életem során hol jártam, tanultam és dolgoztam, mennyit keresek és kik voltak az őseim, győződjön meg a tényekről a már nyilvánosságra hozott adatokból, vagy bátran kérje a segítségemet!
Dr. Korhecz Tamás egyetemi tanár, a Magyar Összefogás listavezetője (tartományi titkár is...)
http://www.vajdasagma.info/cikk.php?ar=olvasok&id=7
PALICSI NÓTAFA:
Nem zörög a haraszt, ha a szél nem fújja,
Virágos a kedvem, ha a cigány húzza.
Hajlik szívem jobbra, balra,
Mindegy neki szőke, barna,
Nem vagyok én olyan válogatós fajta.

Rólunk beszél már az egész világ szája,
Azt mondják, hogy te vagy az én szívem párja.
Tagadjuk, hogy igaz volna,
Mégis azt mondja a nóta:
Nem zörög a haraszt, ha a szél nem fújja.



MATEMATIKA (összeadás és kivonás és logika)


PÉLDA:


Vegyünk egy választást, mondjuk a 2008-ast és a szabadkai-palicsi választókerületet. A sárga színű jelölt az első körben kevesebbet kapott a zöld jelöltnél. A zöld jelölt szavazatainak száma az első körben: 6916 és nem lépi át az 50% nyerési küszöböt, tehát lesz második kör! A második körben a zöld jelölt VERESÉGET szenved 1000 szavazattal bevallása szerint és 5379 voksot mondhat magáénak. A két választás között MEGDUPLÁZÓDIK a szabadkai-palicsi választókerület és a focimeccsekről tudva nem veszített a csapat, hanem előkelő második lett elmélet alapján: a sárga jelöltnek immáron 12114 voks is elengendő volt, hogy ráverjen a 12295 voksot számláló zöld jelöltre! -HOGYAN LEHETSÉGES EZ?


1.) Mennyi voksot kapott a sárga jelölt az I és II körben? 


2.) Miért veszített a zöld jelölt?


MEGOLDÁS:


1.)
5379+1000= 6379 A második körben a sárga jelölt 6379 voksot kapott.
12114-6379=5735 Az első körben a sárga jelölt 5735 voksot kapott.


2.)
A zöld jelölt azért veszített, mert a kettő választási kör egymástól teljesen független. A II kör választási eredményei a mérvadóak, tehát az I kör adatai törlődnek! Palics választó polgárianak a száma nem duplázódtak és így még,ha a kombinatórika szabályai szerint is ismétlődésről van szó a palicsi választók a II körben is egyszer voksolhattak, már ha éltek a jog adta lehetőséggel. A palicsi választó polgárok éltek a lehetőséggel és LEGYŐZTÉK a zöld jelöltet!


Milyen jó, hogy a mateknak semmi köze a joghoz!


Erre mondják a jó Hodicson: ÉDÖS fíjam, bölcsebb löttél vóna, ha hallgattá vóna!

Tőkés László: gyógyító folyamat a kettős állampolgárság


A magyar uniót szorgalmazza az Európai Unión beül a néppárti EP-képviselő.
Szerző: Pintér AttilaForrás: Hattól nyolcig
Nem nagyon alkalmazkodik Szlovákia az európai környezethez – így reagált Tőkés László néppárti EP-képviselő a Duna Televízióban, a magyar állampolgárság könnyített megadásának tervére adott szlovák politikai reakciókra. Ez a kérdés csak európai összefüggésben oldható meg, félre kellene tenni minden hisztériakeltést – tette hozzá.
Magam a visegrádi négyek megbékélési koncepciójában gondolkodnék. Csak Európában, európai összefüggésben oldható meg ez a kérdés; félre kellene tenni minden hisztériakeltést” – nyilatkozta a Duna Televízió Hattól nyolcig című reggeli műsorában Tőkés László azzal kapcsolatban, hogy csütörtökön a szlovák miniszterelnök egyes foglalkozási csoportokban akár munkahelyük elveszítését is kilátásba helyezte a magyar állampolgárságot igénylő felvidéki magyarok esetében, más szlovák politikusok pedig a szlovák állampolgárság megvonásának ötletével rukkoltak elő. 
„Szerencsére Romániával, úgy tűnik, nincs ilyen gondunk. Szerbia, Ausztria sem okoz gondot. Esetleg Ukrajnában adódhat probléma, de kisebbségpolitikai szempontból ott is jó irányt vesznek a dolgok első ránézésre. Szlovákia teljesen elszigetelődik” – mondta az erdélyi és európai politikus.
Ez – Szlovákia esetében – a trianoni és a kommunista szindróma következménye – tette hozzá.
A Duna Televízió felvetésére, miszerint a Magyarországon szavazati joggal járó, vagy az a nélküli állampolgárság bevezetését tartaná-e jónak a határon túli magyarok vonatkozásában, Tőkés László így reagált: „Bennünket megfosztattak kilencven évvel ezelőtt a magyar állampolgárságtól, most visszaadják a magyar állampolgárságot. Ez az európai polgárság összefüggésében természetes. A magyar integráció részét képezi az európainak – magyar nemzeti unióra van szükség az Európai Unióban”.
A magyar állampolgárság könnyített megadásának elsősorban a szimbolikus jelentősége erős, hiszen az EU-ban ebből különösebb előnyök nem fakadnak – mondta. 
„Otthon szeretnénk lenni Európában – Magyarországon is, Romániában is, Szlovákiában is. Ez a gyógyító folyamat megy végbe a kettős állampolgárság által. Gyógyuljunk már ki végre Trianon sebeiből, betegségéből, és így váljunk valóban európaivá” – nyilatkozta a Duna Televízióban Tőkés László.

Népszerű bejegyzések

Follow on Bloglovin