2013. augusztus 6., kedd

Tanya - Watershed, meg a feketetói szeizmikus ringatózás - vol. 2.0



A csókai krónika

Kézhez kaptam a legújabb, demokrácia utáni, újfent ismét „veres fejléccel” hívalkodó „Csókai krónikást”. Az első oldalon kettő dolog pillanatok alatt szembetűnt. Fentebb a Magyar Külügyminisztérium által kegyes és támogatott délvidéki magyar hatalmi politikai elit sorakozik, ímáért fohászkodik Szent háromság templomunk 200 évfordulóján. Alant az újságban már látom, hogy miért is. Ideje lenne a politkai elitet egy picinyként mellőzni és a szegény sorsú, hatványozott megkülömböztetésben élő picinyke vajdasági magyarsággal foglalkozni, amíg el nem fogy mint a hold időnként. Templom révén Ferenc pápa a Csókán „regnáló” Sándor atyánkat is felszólította, hogy a luxussal egy lépéssel hátrébb, tessék az elesettek közé lemenni, mert ők is áhitoznak a fohászért, nem csak a páholyban ülő politikai elit kaphat megbocsájtást halmazati bűneiért a „szimónia” jegyében...

Forrás: Csóka Község Közlönye VII. évf. 57.szám2013.július 1.oldal.


Szeizmológiai vizsgálatok – kőolaj és gázlelőhelyek után kutatnak.

„ – A kutatások célja kőolaj- és gázlelőhelyek feltárása, amely községünkben alapul fog szolgálni a további befektetésekhez, ugyanakkor lelőhelyek feltárása esetén ez jelentős, új bevételi forrást fog jelenteni helyi önkormányzatunk számára – erősítette meg Csóka Község elnöke. Szavai szerint a kutatások több hónapig fognak tartani, melyet két szakaszban fognak végezni. Az első  szakaszban a földmérési szakemberek megjelölik a mérési pontokat, míg a második szakaszban ezeket a pontokat kábelekkel és speciális, rezgést létrehozó berendezésekkel fogják összekötni, melyek szeizmológiai rengést idéznek elő.
Ez a felszerelés egy-két hétig marad felállításának helyén, addig amíg tartanak a kutatások, majd utána eltávolítják azokat. A kutatásokat a határban végzik, így az ültetvényeken és a földterületeken elkerülhetetlenek lesznek a károk, melyeket, a munkálatok kivitelezojének szavai szerint, a parcellák és szántóföldek tulajdonosainak 30 napon belül megtérítenek. “

Forrás: Csóka Község Közlönye VII. évf. 57.szám2013.július 1.oldal.

A helyi "hatalom" szembemegy polgárainak érdekével, nem é kellet volna ilyen horderejű döntésben a polgárok véleményét kikérni, mert földjeikről, ingatlanaikról, életterükről, vízeikről van szó? A Csókai Krónika veres fejléce az autokráciát jelenti e? A demokráciát nagyon furcsán értelmezi a helyi hatalom, ezt az elmúlt tíz évben már tapasztaltuk, csak az a baj, hogy a demokrácia, ezzel még köszönő viszonyban sincs...


Szeizmológiai csapásmérő 60 000 font leszorító erő...

Személyesen szeizmológia csapásmérőnek nevezném e szeizmovibrációs erőgépeket, -vibrátorokat. Miért? -Olvastam egy katonai tanulmányt, amelyben az ilyen és az ehhez hasonló gépeket, -vibrátorokat, katonai feladattal látták el és mesterségesen gerjesztett földrengéseket keltettek az ellenség területén, a többit sejthetjük... No, de most béke van! Elméláztam, mivel Szegeddel egy édesvízet tartalmazó medencén terülünk el, Csóka községet megringatják a -vibrátorok, még a Dóm tér harangjai is belerezeghetnek a Krajevói, Csacsaki példázat alapján! Bele sem merek gondolni, hogy kedves falum Tiszasziget, ahol a Kárpátmedence legmélyebb pontja van megtelik mindenféle káros anyaggal, no meg földrengés rázkóztassa meg a szomszéd fejlődés érdekében...

Forrás: Acoustic Geofizkai Kft

A szeizmikus mérések elve


A szeizmikus mérések elve:  A szeizmikus mérések a felszínen vagy kis  mélységben (10 000 méter?!) mesterségesen keltett kisenergiájú rezgéshullámok mélybeli kőzetrétegek határairól a felszínre visszaverődő, visszhangszerű beérkezésein és azok beérkezési időinek mérésén alapszanak. (Hasonló elvet alkalmaznak a denevérek a levegőben, és a cetfélék a vízben való tájékozódásra.)



Szeizmikus mérések bemutatása videó animáció által. A rezgéskeltés történhet robbantással és vibrátorokkal. Ez utóbbi, leggyakrabban alkalmazott technika nem (?!) ejt “sebet” a talaj felszínén (Kraljevó, Csácsak, Homokrév...). A gyakorlatban az energia növelésére 4.-5. egységből álló, tökéletesen szinkronizált vibrátor csoportokat szokás alkalmazni, nagymértékben környezetbarát (kívéve a földrengést). A robbantások a mérési vonalak mentén lemélyített, legföljebb néhányszor 10 méter mély fúrásokban történhetnek. (Az ábra alsó részén egy sematikus geológiai szelvényt látunk, alul egy “olaj- és gázsapkát” tartalmazó eltemetett “hegyröggel”. Az ábra felső részén, a talajra kihelyezett nyolc rezgésérzékelő (ún. Geofon) fölött kiemelkedő függőleges sárga vonalak jelképezik a BEÉRKEZÉSI IDŐ függvényében regisztrált, és a műszerkocsiban elhelyezett számítógépen megfelelően átalakított talajrezgéseket.

A kábeleket - geofonokat helyi „bennszülött” munkanélküli, délvidéki hatalmi magyar pártkönyvvel ellátott emberek helyezik el, előzőleg és utólag alkohol szonda kontroll által. Nos nem szabad „dallikázni” a „ringatózás” közben, mert az befolyásolhatja a mérési eredményeket...

Forrás:  GES szeizmikus mérések

Befejező rész következik a napokban.

 Margit Zoltán

Kapcsolódó:




Hozzászólás teljes szövege 
letölthető Pdf formátumban





2013. augusztus 5., hétfő

Költöznek élők és holtak - Irány észak!


*Fotó illusztráció - National Library of Australia
Hullaköltöztetés

Ha úgy hozza a sors, hogy a most még Koszovó területén élő szerb nemzetiségűek gondolnak egyet, felkerekednek és Szerbia valamely északibb területére vándorolnak, hogy aztán ott telepedjenek le, akkor nem csupán az élő/eleven családtagjaikat, hozzátartozóikat viszik magukkal, hanem a temető sírjaiból kihantolt őseik földi maradványait is. A csontokat sem engedik ebek harmincadjára jutni, nem hagyják gazdátlanul magukra, nem hagyják úgymond „idegen földben” nyugodni. Inkább beszerzik a szükséges engedélyeket, és feltárják a sírhelyeket, kiásatják az emberi maradványokat, és azokat újonnan vásárolt, hagyományos deszkakoporsóba rakják, azt pedig egy másik, egy fémkoporsóba helyezik, és egyenesen annak a településnek a temetőjébe szállíttatják, amelyben a hátralévő életüket szándékozzák leélni. A (csúnya szóval) hullaköltöztetésre pedig már egy „új és igencsak jól jövedelmező iparág” szakosodott, mondhatnám most kissé epésen, ha nem akarnám szem elől téveszteni azt a tényt, hogy mégiscsak emberekről van szó. Az viszont tagadhatatlan (akárha meglehetősen rosszallóan, kritikus szemmel nézzük is a dolgok ilyetén alakulását), hogy egynémely szemfüles temetkezési vállalkozó szépen megél ebből a legújabb szerb szokásból. A szokásból pedig (úgy látszik) hamarosan hagyomány teremtődik. Egy évtizeddel ezelőtt ugyanis még csak elvétve történtek halott-áttelepítési kísérletek, mostanra azonban egyre gyakoribbak az ilyen exhumálásos újratemetések.

Már-már barbár beavatkozás…

A hazai szerb nyelvű sajtó kissé szégyenlősen, egy hangyányit restellkedve, de mégiscsak beszámol az ilyen jellegű eseményekről. Igaz, a közszájra adott, válogatott történeteket leginkább olyan körítéssel tálalja, hogy mindez csupán azokra a Koszovó területén élő szerbekre vonatkozik, akiket tervszerűen kitelepítettek, mintegy sugallva ezzel, hogy nemigen volt választási lehetőségük – kénytelenek voltak elhagyni a saját szülőföldjüket. A felénk is ismert módszerről, a temetői vandalizmusról, a szándékos sírrongálásokról már korábban is cikkeztek. Sőt az utóbbi időben valamilyen hevenyészett statisztika is előkerült, amely összegzés szerint a Koszovóban nyilvántartott 256 pravoszláv temetőben az elmúlt egy évtized alatt több mint 5260 síremléket rongáltak meg. Emellett állítólag van olyan sírkert is (csekélyen számítva is legalább ötven), amelyben ma már egyetlen épségben maradt síremlék sem található.

A szerb ősök szent anyaföldben nyugvó csontjainak mostanság „divatba jött” megbolygatása időnként nem egyéb, mint egy minden kegyeletet nélkülöző, durva, már-már barbár beavatkozás. Legalábbis valami ilyesmiről árulkodnak a temetőkben a kegyetlen módon összetört kőtáblák, márványdarabok. Mert igencsak megrázó képeket lehet látni arról, hogy a nemritkán kisebb vagyonnal felérő márvány síremléket embertelen módon – szó szerint – szétverték, összetörték, csak azért, hogy az elhantolt koporsójához, annak földi maradványaihoz mielőbb hozzáférhessenek. Mintha éppen az lenne a cél, hogy minél gyorsabban megtörténjen és minél kisebb feltűnést keltsen a sírok újbóli megnyitása és a keresett csontok összegyűjtése. Aztán pedig egykettőre kámfort játszani, eltűnni a helyszínről, cseppet sem vacakolni az ordítóan árulkodó nyomok eltakarításával.

Említést érdemel az is, hogy a szeretett elődök és az egyéb, kiválasztott hozzátartozók földi maradványainak áttelepítésére (úgy tűnik) általában nem sajnálják a pénzt azok, akik úgy döntöttek, hogy végérvényesen búcsút mondanak Koszovónak. (Annak a Koszovónak, amelyet pedig a hőn imádott szülőföldjüknek tartanak, és amelyet az elmúlt évtizedekben oly sokszor neveztek bölcsőjüknek. Meg oly sokszor hangoztatták: „Koszovót nem adjuk!” Akár módosítani is lehetne a szlogent: Nem adjuk. Csak elhagyjuk.) A sírhelyek feltárása, az új kegyeleti tárgyak megvásárlása és a szállítás díja – nyilván a kívánt távolságtól függően – 1000-2000 euróba kerül.

Kovács Róbert csontjaival mi lesz?

Akaratlanul is eszembe jut a nagykikindai Kovács Róbert esete. Az akkor 24 éves, tartalékosként mozgósított bánáti fiatalember a NATO Szerbia elleni légi csapásai idején tűnt el Koszovóban. Egyik bajtársának a temetésén látták utoljára 1999. április l9-én egy Donja Obrinja nevű faluban. Aztán egyszerűen nyoma veszett. Többé nem adott hírt, életjelet magáról. Ugyanakkor a hadsereg sem szolgált semmiféle megbízható, hivatalos magyarázattal a katona hollétét illetően. Ahogyan sok más emberélettel, úgy a magyar nemzetiségű Kovács gyerek életével sem tudtak elszámolni. Azóta sem. Hová tűnt, mi történt vele, hol halt meg, mikor és milyen körülmények között, ezekre a kérdésekre mind a mai napig adós a hadsereg a válasszal. Egyáltalán hol keressék, merre induljanak a felkutatására? Életben lehet-e még egyáltalán, vagy ha meghalt, hol lehetnek a csontjai? Az édesanyja alighanem kíváncsi lenne rá, milyen magyarázattal tudnának előállni – akár 14 év távlatából is – az ügyben illetékesek.

A két évtizeddel ezelőtt zajlott kegyetlen délszláv testvérháborúk idején gyakorta tapasztalhattuk, hogy nem csupán Szerbiában, hanem az akkori Jugoszlávia területén nagyon olcsón mérték az emberéletet. Valahonnan rémlik nekem, hogy akkoriban olyan elvetemült és egyszerűen minősíthetetlen kijelentések is elhangzottak, hogy valójában nem is érdemes, azaz „nem is éri meg, nem kifizetődő” válogatás nélkül halomra ölni az embereket, mert az életüket kioltó gyilkos golyó igencsak drága. Értsd ez úgy, hogy: többe kerül, mint amennyit az áldozat (kilyukasztott) bőre ér.  És hogy emberségét, humánus voltát tekintve (sajnálatos módon) azóta sem nőtt fel ez az agybeteg társadalom, arról számos dolog árulkodik ma is.

Véres kijelentések

Példának okáért: elég csak olykor beleolvasni a szerb nyelven megjelenő médiumok által közreadott olvasói megjegyzésekbe, és máris kedvünkre viszolyoghatunk, szörnyülködhetünk, máris görcsbe rándulhat a gyomrunk. Olykor már úgy tűnik, hogy szinte nem is létezik semmiféle emberi mérce, mert úgyszólván minden fékevesztett, indulatos kirohanásnak helyet és teret adnak. A túlfűtött nemzeti indulattal fűszerezett, uszító beszólásokat lazán elengedik a fülük mellett, a vérben tocsogó kijelentéstevőket még csak nem is utasítják rendre. A fentebb említett hullaköltöztetések kapcsán is lehet találni vérgőzös hőzöngéseket. Meg egyebet is. Az egyik ilyen téma kapcsán megnyilatkozó hozzászóló például megfordította a dolgot, és arról írt, hogy lám, lám, a szerbek összeszedik az őseik csontjait, amit meg is tehetnek annál az egyszerű oknál fogva, hogy pontosan tudják, hol nyugszanak az elhunyt hozzátartozóik. Melyik település, melyik temetőjének melyik parcellájában. Tudják, hiszen eltemethették a saját halottjukat, ott lehettek annak végbúcsúján. Ezzel szemben a legyilkolt albánok holttesteit zárt hűtőkocsikba zsúfolták, a (tömeg)mészárlás helyszínéről elszállították és a Duna vizében eltüntették. Mire aztán erre is érkezett csattanós kontrázás: „Kár, hogy abból a szállítmányból csak kevés volt!”
Hogy ez a tipikusnak mondható, általános szemléletmód ma is (két évtizeddel a balkáni vallási háborúk után) ugyanolyan keményen tartja magát, mint az idő tájt, csak most, békeidőben a gyilkos fegyverek helyett szúró/maró szavakkal mérgezik, ölik és pusztítják egymást az egykori testvérnépek, arra az egyre feljebb nyomuló, folyton-folyvást északibb területekre vándoroló szerbek hullatranszportjai kiváló bizonyítékot szolgáltatnak.
Merthogy folyamatosan jönnek, rendre érkeznek az élők és a holtak.

Mi meg mindezt szemléljük a szülőföldet cserélőknek kijáró ámulattal és a holtakat megillető csendességgel.

Figyeljük szótlanul, tétlenül, tehetetlenül.


Szabó Angéla




*Josephine Smith digging a grave at the Drouin Cemetery, Victoria, ca. 1944. Meet Mrs. Josephine Smith, aged 84, whose hobby is digging graves. She lives in Drouin, a typical little farming town (1100 people), in southern Australia, 60 miles out of the Victorian capital, Melbourne.

http://avaxnews.net/pictures/34670

2013. augusztus 4., vasárnap

Tanya - Watershed, meg a feketetói szeizmikus ringatózás - vol. 1.0


Dr. Győri-Nagy Sándor

Dr Győri-Nagy Sándor meghívására érkeztem a konferenciára, hogy újabb ismeretanyagot szerezzek és remek előadók bölcs tanácsait meghallgathassam. E találkozók mindig utravalót biztosítanak számomra és lelki felüdülést az együtt és egymásért gondolkodók és tevők táborából. A konferencia lelki háttere sem mellékes ugyanis a szegedi Ferencesek adnak otthont elképzeléseinknek, azok a Ferencesek, akik önzetlenül tesznek a bajbajutott emberbarátaik megsegítéséért. Hálás köszönet nékik!

Kultúrák Kis-Európája 
letölthető Pdf formátumban

Kedves hölgyek, tisztelt urak, Ferences barátom az Úrban!

A hozzászólásom egy előzetes megkeresésre alapszik, a feketetói (Crna Bara) szerbiai kis falucska vezetője elpanaszolta, hogy szeizmikus (geológiai) méréseket fognak végezni a településhez tartozó szántóföldeken és félő, hogy a településeken is, a tájban lakó ember életterében is. (Feketetóhoz még hozzá tartozik Kanizsamonostora picinyke falucska).

A helyi vezető fél  a lehetséges okozott károk végett, amelyek az ember életterét veszéllyeztetik a tájban.  Tart a megélhetésüket biztosító termőföldek feldúlásától, amely a mindennapi táplálékot biztosítja számukra és ívóvízkészletük beszennyezésétől. A “vibroszeiz” - szeizmológiai mérések az éltető táj vallatása földgáz és kőolaj lelőhejek feltárása, majdan kiaknázása céljából.

A helyi vezető kérésére megosztom Önökkel a “hatalomhoz” címzett kérelmét a kutatások megszüntetése érdekében. A kérelem 2013.07.24-én íródott és 69/2013 ikatószámmal lett ellátva:

A feketetó H.K. kérelme

Aleksandra Raičević
A feketetói H.K. elnöke

Kérelemmel fordulók Önökhöz, hogy segítsenek megoldást kieszközölni az előállt helyzetben. Pontosítva Feketetó és Kanizsamonostora kataszteri községben a szerbiai kőlajforgalmazó – NIS kutatásokat végeztet kőolaj és gázlelőhely feltárása érdekében a magyarországi Acoustic Geophysical Services – Hungary által ill. meghatalmazásával e tevékenység végzésére.

A kutatást megelőzően közös megbeszéléseken vettem részt (17.06.2013 és 20.06.2013.), amelyet Csóka Község elnöke tartott a települések helyi közösségeinek (hét település) elnökeivel és a NIS munkatársainak bevonásával. E megbeszéléseken tudatták velünk, hogy kutatásokat fognak végezni termőföldjeinken a lakott területen kívül.

E megbeszélést követően felfigyeltem idegen személyekre a falumban, akik digitális fényképeket készítettek a település minden házáról 2013.07.20.-án. Utánajártam, hogy a kutatások által okozott “látható” lehetséges károk megtérítési folyamatában történő bizonyítási eljárásban lesz szüksége  NIS-nek a fotókra, e pillanatban tudatták velem, hogy a kutatásokat a településen belül is végezni fogják és ennek következtében a lakóházak és az ivóvízhálózat sérülései elkerülhetetlenek. A feketetói Helyi Közösségnek nem lett elküldve a kutatás kivitelezéséről szóló tervezet, a kutatatás kivitelezésének metodológiája és annak környezeti hatásáról szóló tervezet, továbbá nem lett feltérképezve a kutatás  jövőbeli következményei.

Továbbá nem kaptunk betekintést a kutatásokat megrendelő NIS és a kutatásokat jóváhagyó Csóka Község közötti megegyezésbe.

Csóka Község negyedrangú fejletlen községgé degradálódott Szerbiában. Községi központja Csóka (Čoka) falu, melyhez hozzá van rendelve a közigazgatásban: Hódegyháza (Jazovo), Padé (Padej), Tiszaszentmiklós (Ostojićevo), Szanád (Sanad), Feketetó (Crna Bara) – Kanizsamonostora (Banatski Monoštor) és Egyházaskér (Vrbica) falvak. A lélekszáma a községnek 11388.

Feketó lakosainak száma 437, Kanizsamonostoré 102. A lakosság összetételében főként elöregedett, özvegyi sorsban élőket vehetünk számba. A fiatalok eltávoztak a kilátástalan élet és a jövőkép hiánya végett. A települések épületei vályogból vert házikók, amelyek idestova 100 évnél is idősebbek. Meg kell jegyezni, hogy alap nélküliek, így a legkissebb rezgésekre is összedőlhetnek maguk alá temetve a szerencsétlen ott lakót. Továbbá e házikók alig vészelték túl a 2009.-es belvizet ez még gyengítette szerkezeti stabilitásukat. A vízvezeték is elidősödött a lakossággal egyetemben több, mint 60 éves.

Lakosaink az emberi létminimum külső peremén élnek, szegények, kiszolgáltatottak, picinyke kis nyugdíjacskájukat osztják-szorozzák havonként, amennyiben van nékik (0 -50 -100 EURÓ cca. 0 – 14.829,oo - 29.658,oo HUF). Bevételi forrásuk a szociális segély és a mezőgazdaságból származó apró napszámok, mivel itt is az intenzív füldművelésből kiszorult az ember és teret hódított a gép. Egyértelműen egyetlen vagyona a lakosságnak a vályogháza és a pár kataszter holdnyi földje. Értelemszerűen a kártérítés nem fog megoldani semmit, mert szakemberekkel való konzultálás után tudatosodott, hogy jelentkezhetnek károk a beavatkozás, - szeizmológiai mérések után is, amelyet nem fog megtéríteni senki, továbbá a víz hálózat is hasznavehetetlenné fog vállni a talaj erőteljes vibrálása végett. Félünk és rettegünk, attól ami be fog következni nálunk. A Helyi Közösségünknek nincs pénze a lehetséges károk szanálására, új vízvezeték-hálózat kiépítésére és új kutak ásására.

Kérjük Önöket segítsenek nekünk és ne engedélyezzék, hogy a szeizmológiai vizsgálatok a településeken belül lefollyanak. A lakosság félelemmel és agodalommal szemléli az eseményeket, fel van háborodva és ellenzik a szeizmológiai vizsgálatokat.
A lakosság alkotmány adta jogát veszítette el, amely szavatolja a nyugalmas, békés életet az élőhelyén. A peticíót, melyben a lakosság tiltakozik a szeizmológia mérések ellen jelen pillanatban 238 polgár látta el kézjegyével.


Melléklet:

-A Hely Közösség határozat
-Újságcikk a helyi újságból (Csóka Község elnökének Közlönye –VII. évfolyam 57.szám)

Aláírás:

Aleksandra Raičević 

A feketetó Helyi Közösség elnöke
Előzetes:

Mozgalom a szabadságért

Az említett feketetói Helyi Közösség kérelmét követően „beleástam magam a témába”,
-utánakeresgéltem miről is lehet szó és mennyire valós a feketói aggodalom. Az „elektronikus sztrádán” ráfutottam egy civil szervezetre – Mozgalom a szabadságért / Pokret za slobodu - http://pokret.net/cms/ . E civil szervezet tényfeltárást végzett a szeizmikus mérések általi környezeti következményekről Szerbiában.

Folytatás következik...


Margit Zoltán
Hozzászólás teljes szövege 
letölthető Pdf formátumban





Népszerű bejegyzések

Dr. Gundy Sarolta - Tárogató válogatás 2015.

Szabó Angéla - Holtszezon - Katonaáldozataink

Globális vidék