Tanya - Watershed, meg a feketetói szeizmikus ringatózás - vol. 2.0

A csókai krónika

Kézhez kaptam a legújabb, demokrácia utáni, újfent ismét „veres fejléccel” hívalkodó „Csókai krónikást”. Az első oldalon kettő dolog pillanatok alatt szembetűnt. Fentebb a Magyar Külügyminisztérium által kegyes és támogatott délvidéki magyar hatalmi politikai elit sorakozik, ímáért fohászkodik Szent háromság templomunk 200 évfordulóján. Alant az újságban már látom, hogy miért is. Ideje lenne a politkai elitet egy picinyként mellőzni és a szegény sorsú, hatványozott megkülömböztetésben élő picinyke vajdasági magyarsággal foglalkozni, amíg el nem fogy mint a hold időnként. Templom révén Ferenc pápa a Csókán „regnáló” Sándor atyánkat is felszólította, hogy a luxussal egy lépéssel hátrébb, tessék az elesettek közé lemenni, mert ők is áhitoznak a fohászért, nem csak a páholyban ülő politikai elit kaphat megbocsájtást halmazati bűneiért a „szimónia” jegyében...

Forrás: Csóka Község Közlönye VII. évf. 57.szám2013.július 1.oldal.

Szeizmológiai vizsgálatok – kőolaj és gázlelőhelyek után kutatnak.

„ – A kutatások célja kőolaj- és gázlelőhelyek feltárása, amely községünkben alapul fog szolgálni a további befektetésekhez, ugyanakkor lelőhelyek feltárása esetén ez jelentős, új bevételi forrást fog jelenteni helyi önkormányzatunk számára – erősítette meg Csóka Község elnöke. Szavai szerint a kutatások több hónapig fognak tartani, melyet két szakaszban fognak végezni. Az első  szakaszban a földmérési szakemberek megjelölik a mérési pontokat, míg a második szakaszban ezeket a pontokat kábelekkel és speciális, rezgést létrehozó berendezésekkel fogják összekötni, melyek szeizmológiai rengést idéznek elő.
Ez a felszerelés egy-két hétig marad felállításának helyén, addig amíg tartanak a kutatások, majd utána eltávolítják azokat. A kutatásokat a határban végzik, így az ültetvényeken és a földterületeken elkerülhetetlenek lesznek a károk, melyeket, a munkálatok kivitelezojének szavai szerint, a parcellák és szántóföldek tulajdonosainak 30 napon belül megtérítenek. “

Forrás: Csóka Község Közlönye VII. évf. 57.szám2013.július 1.oldal.

A helyi "hatalom" szembemegy polgárainak érdekével, nem é kellet volna ilyen horderejű döntésben a polgárok véleményét kikérni, mert földjeikről, ingatlanaikról, életterükről, vízeikről van szó? A Csókai Krónika veres fejléce az autokráciát jelenti e? A demokráciát nagyon furcsán értelmezi a helyi hatalom, ezt az elmúlt tíz évben már tapasztaltuk, csak az a baj, hogy a demokrácia, ezzel még köszönő viszonyban sincs...

Szeizmológiai csapásmérő 60 000 font leszorító erő...

Személyesen szeizmológia csapásmérőnek nevezném e szeizmovibrációs erőgépeket, -vibrátorokat. Miért? -Olvastam egy katonai tanulmányt, amelyben az ilyen és az ehhez hasonló gépeket, -vibrátorokat, katonai feladattal látták el és mesterségesen gerjesztett földrengéseket keltettek az ellenség területén, a többit sejthetjük... No, de most béke van! Elméláztam, mivel Szegeddel egy édesvízet tartalmazó medencén terülünk el, Csóka községet megringatják a -vibrátorok, még a Dóm tér harangjai is belerezeghetnek a Krajevói, Csacsaki példázat alapján! Bele sem merek gondolni, hogy kedves falum Tiszasziget, ahol a Kárpátmedence legmélyebb pontja van megtelik mindenféle káros anyaggal, no meg földrengés rázkóztassa meg a szomszéd fejlődés érdekében...

Forrás: Acoustic Geofizkai Kft

A szeizmikus mérések elve

A szeizmikus mérések elve:  A szeizmikus mérések a felszínen vagy kis  mélységben (10 000 méter?!) mesterségesen keltett kisenergiájú rezgéshullámok mélybeli kőzetrétegek határairól a felszínre visszaverődő, visszhangszerű beérkezésein és azok beérkezési időinek mérésén alapszanak. (Hasonló elvet alkalmaznak a denevérek a levegőben, és a cetfélék a vízben való tájékozódásra.)

Szeizmikus mérések bemutatása videó animáció által. A rezgéskeltés történhet robbantással és vibrátorokkal. Ez utóbbi, leggyakrabban alkalmazott technika nem (?!) ejt “sebet” a talaj felszínén (Kraljevó, Csácsak, Homokrév...). A gyakorlatban az energia növelésére 4.-5. egységből álló, tökéletesen szinkronizált vibrátor csoportokat szokás alkalmazni, nagymértékben környezetbarát (kívéve a földrengést). A robbantások a mérési vonalak mentén lemélyített, legföljebb néhányszor 10 méter mély fúrásokban történhetnek. (Az ábra alsó részén egy sematikus geológiai szelvényt látunk, alul egy “olaj- és gázsapkát” tartalmazó eltemetett “hegyröggel”. Az ábra felső részén, a talajra kihelyezett nyolc rezgésérzékelő (ún. Geofon) fölött kiemelkedő függőleges sárga vonalak jelképezik a BEÉRKEZÉSI IDŐ függvényében regisztrált, és a műszerkocsiban elhelyezett számítógépen megfelelően átalakított talajrezgéseket.

A kábeleket - geofonokat helyi „bennszülött” munkanélküli, délvidéki hatalmi magyar pártkönyvvel ellátott emberek helyezik el, előzőleg és utólag alkohol szonda kontroll által. Nos nem szabad „dallikázni” a „ringatózás” közben, mert az befolyásolhatja a mérési eredményeket...

Forrás:  GES szeizmikus mérések

Befejező rész következik a napokban.

 Margit Zoltán

Kapcsolódó:

Rossz ómenről hozott hírt a feketetói varjú

Tanya - Watershed, meg a feketetói ringatózás - vol. 1.0

Hozzászólás teljes szövege 
letölthető Pdf formátumban

Tanya - Watershed, meg a feketetói szeizmikus ringatózás - vol. 1.0

Dr. Győri-Nagy Sándor

Dr Győri-Nagy Sándor meghívására érkeztem a konferenciára, hogy újabb ismeretanyagot szerezzek és remek előadók bölcs tanácsait meghallgathassam. E találkozók mindig utravalót biztosítanak számomra és lelki felüdülést az együtt és egymásért gondolkodók és tevők táborából. A konferencia lelki háttere sem mellékes ugyanis a szegedi Ferencesek adnak otthont elképzeléseinknek, azok a Ferencesek, akik önzetlenül tesznek a bajbajutott emberbarátaik megsegítéséért. Hálás köszönet nékik!

Kultúrák Kis-Európája 
letölthető Pdf formátumban

Kedves hölgyek, tisztelt urak, Ferences barátom az Úrban!

A hozzászólásom egy előzetes megkeresésre alapszik, a feketetói (Crna Bara) szerbiai kis falucska vezetője elpanaszolta, hogy szeizmikus (geológiai) méréseket fognak végezni a településhez tartozó szántóföldeken és félő, hogy a településeken is, a tájban lakó ember életterében is. (Feketetóhoz még hozzá tartozik Kanizsamonostora picinyke falucska).

A helyi vezető fél  a lehetséges okozott károk végett, amelyek az ember életterét veszéllyeztetik a tájban.  Tart a megélhetésüket biztosító termőföldek feldúlásától, amely a mindennapi táplálékot biztosítja számukra és ívóvízkészletük beszennyezésétől. A “vibroszeiz” - szeizmológiai mérések az éltető táj vallatása földgáz és kőolaj lelőhejek feltárása, majdan kiaknázása céljából.

A helyi vezető kérésére megosztom Önökkel a “hatalomhoz” címzett kérelmét a kutatások megszüntetése érdekében. A kérelem 2013.07.24-én íródott és 69/2013 ikatószámmal lett ellátva:

A feketetó H.K. kérelme

Aleksandra Raičević
A feketetói H.K. elnöke

“Kérelemmel fordulók Önökhöz, hogy segítsenek megoldást kieszközölni az előállt helyzetben. Pontosítva Feketetó és Kanizsamonostora kataszteri községben a szerbiai kőlajforgalmazó – NIS kutatásokat végeztet kőolaj és gázlelőhely feltárása érdekében a magyarországi Acoustic Geophysical Services – Hungary által ill. meghatalmazásával e tevékenység végzésére.

A kutatást megelőzően közös megbeszéléseken vettem részt (17.06.2013 és 20.06.2013.), amelyet Csóka Község elnöke tartott a települések helyi közösségeinek (hét település) elnökeivel és a NIS munkatársainak bevonásával. E megbeszéléseken tudatták velünk, hogy kutatásokat fognak végezni termőföldjeinken a lakott területen kívül.

E megbeszélést követően felfigyeltem idegen személyekre a falumban, akik digitális fényképeket készítettek a település minden házáról 2013.07.20.-án. Utánajártam, hogy a kutatások által okozott “látható” lehetséges károk megtérítési folyamatában történő bizonyítási eljárásban lesz szüksége  NIS-nek a fotókra, e pillanatban tudatták velem, hogy a kutatásokat a településen belül is végezni fogják és ennek következtében a lakóházak és az ivóvízhálózat sérülései elkerülhetetlenek. A feketetói Helyi Közösségnek nem lett elküldve a kutatás kivitelezéséről szóló tervezet, a kutatatás kivitelezésének metodológiája és annak környezeti hatásáról szóló tervezet, továbbá nem lett feltérképezve a kutatás  jövőbeli következményei.

Továbbá nem kaptunk betekintést a kutatásokat megrendelő NIS és a kutatásokat jóváhagyó Csóka Község közötti megegyezésbe.

Csóka Község negyedrangú fejletlen községgé degradálódott Szerbiában. Községi központja Csóka (Čoka) falu, melyhez hozzá van rendelve a közigazgatásban: Hódegyháza (Jazovo), Padé (Padej), Tiszaszentmiklós (Ostojićevo), Szanád (Sanad), Feketetó (Crna Bara) – Kanizsamonostora (Banatski Monoštor) és Egyházaskér (Vrbica) falvak. A lélekszáma a községnek 11388.

Feketó lakosainak száma 437, Kanizsamonostoré 102. A lakosság összetételében főként elöregedett, özvegyi sorsban élőket vehetünk számba. A fiatalok eltávoztak a kilátástalan élet és a jövőkép hiánya végett. A települések épületei vályogból vert házikók, amelyek idestova 100 évnél is idősebbek. Meg kell jegyezni, hogy alap nélküliek, így a legkissebb rezgésekre is összedőlhetnek maguk alá temetve a szerencsétlen ott lakót. Továbbá e házikók alig vészelték túl a 2009.-es belvizet ez még gyengítette szerkezeti stabilitásukat. A vízvezeték is elidősödött a lakossággal egyetemben több, mint 60 éves.

Lakosaink az emberi létminimum külső peremén élnek, szegények, kiszolgáltatottak, picinyke kis nyugdíjacskájukat osztják-szorozzák havonként, amennyiben van nékik (0 -50 -100 EURÓ cca. 0 – 14.829,oo - 29.658,oo HUF). Bevételi forrásuk a szociális segély és a mezőgazdaságból származó apró napszámok, mivel itt is az intenzív füldművelésből kiszorult az ember és teret hódított a gép. Egyértelműen egyetlen vagyona a lakosságnak a vályogháza és a pár kataszter holdnyi földje. Értelemszerűen a kártérítés nem fog megoldani semmit, mert szakemberekkel való konzultálás után tudatosodott, hogy jelentkezhetnek károk a beavatkozás, - szeizmológiai mérések után is, amelyet nem fog megtéríteni senki, továbbá a víz hálózat is hasznavehetetlenné fog vállni a talaj erőteljes vibrálása végett. Félünk és rettegünk, attól ami be fog következni nálunk. A Helyi Közösségünknek nincs pénze a lehetséges károk szanálására, új vízvezeték-hálózat kiépítésére és új kutak ásására.

Kérjük Önöket segítsenek nekünk és ne engedélyezzék, hogy a szeizmológiai vizsgálatok a településeken belül lefollyanak. A lakosság félelemmel és agodalommal szemléli az eseményeket, fel van háborodva és ellenzik a szeizmológiai vizsgálatokat.
A lakosság alkotmány adta jogát veszítette el, amely szavatolja a nyugalmas, békés életet az élőhelyén. A peticíót, melyben a lakosság tiltakozik a szeizmológia mérések ellen jelen pillanatban 238 polgár látta el kézjegyével.


Melléklet:

-A Hely Közösség határozat
-Újságcikk a helyi újságból (Csóka Község elnökének Közlönye –VII. évfolyam 57.szám)

Aláírás:

Aleksandra Raičević 

A feketetó Helyi Közösség elnöke

Előzetes:

Mozgalom a szabadságért

Az említett feketetói Helyi Közösség kérelmét követően „beleástam magam a témába”,
-utánakeresgéltem miről is lehet szó és mennyire valós a feketói aggodalom. Az „elektronikus sztrádán” ráfutottam egy civil szervezetre – Mozgalom a szabadságért / Pokret za slobodu - http://pokret.net/cms/ . E civil szervezet tényfeltárást végzett a szeizmikus mérések általi környezeti következményekről Szerbiában.

Folytatás következik...

Margit Zoltán

Hozzászólás teljes szövege 
letölthető Pdf formátumban

Rossz ómenről hozott hírt a feketóti varjú

Hallom a varjakat károgni, igen, lassan de biztosan közeleg a tél, bár még a nyár kellős közepén bandukolunk. Mi zavarta fel a varjakat? Miért jöttek be a faluba, milyen rossz hírt hoznak? Mi az ami az ő világukat is felbolydította és úgy gondolták, hogy a falusiak tudtára kell adniuk? A varjú igen tanulékony és a madarak között legbölcsebbike, -holló* testvérével.

E tulajdonsága végett az igazságos Mátyás királyunk az útóbbit czímerére es ráfestetett. Az vítéz harcba menetelő messzeföldön híres feketesereg es a pajzsán, zászlaján ékesedett, dícső ídők voltak azok vala, amikor még az magyarnak vót szava...

A varjú és a holló eszközöket tud készíteni és használni (!). A legfontosabb őrszeme a tájnak, figyel és figyelmeztet. Az ember legtöbbször nem érti meg őket és nem is figyel rájuk, esetleg egy káromkodást ejt ki a száját, -a téli hidegben történő károgásuk idegtépő zaja végett, bár annak is jelentősége van, hírűl adják, hogy a termő földjeink pihenőre tértek, sokunkat, ez nem is érdekel a műtáplálék világunkban...

A varjú már érzi, hogy a létét is biztosító víz végveszélybe került? A több száz évet megélt bölcs életében, ekkora természeti pusztítást még nem látott folyton villogó szemeivel? Vagy csak a fészke alatti fa vibrálása kavarta fel, annyira, hogy az ember felé szállt magyarázatért? Reng a föld kár, de mijen kár! A varjú tudja már, amit mi nem, nagy lesz a kár...

-„-

Alföld, 2013.07.24.

Margit Zoltán

*Sok történetben keveredik a varjú és a holló. Mindkettőt az istenek hírnökének tartják, és mindkét madárnak köze volt az időjáráshoz, a hosszú élethez, balszerencséhez és a halálhoz. A varjút mindezeken kívül az ómenek, előjelek madarának tartották. Ravasz intelligenciája miatt összekapcsolódott a varjúformát öltött tündérek képével, akik ilyen formában követnek el csínyeket.

  A görög (és római) mitológiában a fehér varjak a hírhozó szerepében voltak, egy ízben azonban, amikor rossz híreket közvetítettek, Athéné istennő féktelen haragjában feketére festette a tollaikat. Apolló isten máshogy büntette meg a varjút, miután elküldte vízért, de a madár elfeledte feladatát és fügét csemegézett vízhordás helyett. Apollóhoz késve érkezett egy kígyóval a csőrében, majd azt hazudta, hogy a kígyó késleltette útja során, de az isten nem hitt neki. A kígyót felhajította a levegőbe, a hátára tette a varjat és a vizes kupát, majd megparancsolta Hidrának, hogy ne engedje a varjat inni, majd megtiltotta a varjúnak, hogy énekeljen. Így csak károgni tudott.

  Az ír kelta mondakörben Morrigan háború istennő nevéhez kötődnek a varjak. Két nővérével együtt képesek voltak felvenni a varjak alakját és feltűnésükkel jelezték a háború kezdetét.


Bevezető gondolat: "Víz és vízhiány a tájban. Mit (NE) tegyünk. Tájvízfórum – hozzászólalás. Magyarok Nagyasszonya Ferences Rendtartomány Szeged-alsóvárosi rendháza Szegedi Közéleti Kávéház, Szeged, 2013.07.26."

Hozzászólás teljes szövege 
letölthető Pdf formátumban

Oh man! Ez ÓMEN?

Ómen! Ámen!

Kérdezhetném most joggal, ha történetesen babonás lennék. De nem vagyok az. Csupán az egészséges kétkedésem és az öröklött bizalmatlanságom súgja nekem, hogy mégis valami ilyesmiről van szó. Merthogy puszta véletlen mégsem lehet.

Többféle bírósági forrásból származó értesülés szerint igaz a hihetlenül hangzó hír. Még akkor is, ha tudjuk: színtiszta véletlen mégsem lehet az, hogy a „második temerini fiúk“ zűrzavaros, túlpolitizált nemzetiségi ügyében is éppen az a Zdenka Stakić nevű bírónő vezesse majd a már csak egy karnyújtásnyira lévő bírósági tárgyalást, és ítélkezzen felettük, aki 2005-ben az öt temerini magyar fiatalt a döbbenetes, összesen 61 évnyi börtönbüntetésre kárhoztatta. Márpedig nagyon úgy fest, hogy a sors ismétli önmagát: a kísértet visszatér az éjsötét múltból. Hogy újabb áldozatokat szerezzen. Hogy újabb vajdasági magyar fiatalokat juttasson börtönbe – előre megfontolt szándékkal, kohol vádak és elnagyolt vizsgálati eljárás alapján. Mindezzel pedig csupán egyetlen célja lehet a krónikus (és immáron gyógyíthatatlannak tűnő) hungarofóbiában szenvedő szerb társadalomnak: mégpedig az, hogy soha meg nem szűnő rettegésben tartsa a délvidéki magyarokat.

Mi tagadás: Stakić asszonyság derekasan megdolgozott az itteni magyarság körében szerzett dicstelen hírnevéért. Hosszú időre beírta magát a felejthetetlenek lajstromkönyvébe. Már-már lehetne is vele riogatni a potenciális magyar bűnelkövetőket. Ténykedésének esetleg még komolyabb bűnvisszatartó ereje is lehetne, ha azt meggyőző módon, hatásosan prezentálnánk. Amikor megkérdeztem a nemrégiben szabadult Horváth Árpád édesapjától, Tibortól, hogy hogyan maradt meg emlékezetében az a bírónő, akinek az ítélete nyomán a fia nyolc és fél évet töltött börtönben, a következőt válaszolta: -- Amit én elmondhatok arról a nőszemélyről, az nem sok jó. Már eleve rosszul kezdődött. Amikor bezárták a fiúkat, hetente látogattuk őket. Minden szerdán mentünk hozzájuk. Ez pedig nagyon szúrta a hölgynek a szemét. Szóvá is tette, hogy: „Mit képzelünk mi? Miért jövünk ide minden héten? Elvégre ez nem szálloda, hanem börtön!”  Én erre csak annyit feleltem illemtudóan, hogy nagyon fiatalok a gyerekeink, muszáj képviselnünk, támogatnunk őket. Ezután az következett, hogy egyszerűen megvonta tőlem a láthatás jogát. Hiába jelentem meg szerdánként, nem kaptam meg az írásbeli engedélyét a látogatásra. Csak akkor egyezett bele, amikor látta, hogy engem nem tud lerázni.  Ugyanígy a tárgyalás első napja is emlékezetes marad a számomra. Apámmal és a Máriás szülőkkel együtt ültem be a tárgyalóterembe. Az eljárás azonban nem zajlott zökkenőmentesen, mert a sértett édesanyja a hangos beszólásaival (például: „Minden magyar bűnöző!”) többször is félbe szakította a tárgyalást. Annak pedig az lett a következménye, hogy Zdenka Stakić zártkörű tárgyalást rendelt el.  Bennünket, hozzátartozókat és a sajtó képviselőit is kitessékelték a tárgyalóteremből. Így a nyilvánosság teljes kizárásával zajlott minden. Nem is volt ebben semmi meglepő, mert tulajdonképpen ez volt a cél. Ezt akarták elérni. Négy napon át zajlott a tárgyalás. Annak ellenére, hogy nem engedtek be bennünket, mindvégig ott voltunk, kint ácsorogtunk. Láttuk, amint a fiainkat hozzák, viszik. Bilincsben elvezetik. És egy szót sem szólhattunk hozzájuk. Csak a szemünkkel intettünk egymásnak. Utána már csak az ítélethirdetés napján találkoztunk a bírónővel. Akkor jelen lehettünk. Ő akkor sem hazudtolta meg önmagát. A szerb történelemből vett példával illusztrálta, próbálta meg alátámasztani a 61 éves börtönbüntetés kiszabásának jogosságát. Azt mondta, hogy csak a törökök uralkodása idején esett meg ilyen kegyetlenség a szerbséggel. Amikor karóba húzták őket. Persze olyan is volt, aki még ezt az ítéletet is túl enyhének tartotta, és fejenkénti kereken negyven év börtön kiszabását követelte a fiainknak. Nekünk ezt mind túl kellett élni. A soron következő éveket elviselni…

Aztán valami történt. Ugyanis 2007 őszén az akkori szerbiai igazságügyi-miniszter, Dušan Petrović négy újvidéki bíró leváltását kezdeményezte. Petar Mohan, Snježana Matijević, Tatjana Šunjka mellett Zdenka Stakićét is. Azzal a megindoklással, hogy szándékosan elfektették az egyik pedofil pravoszláv szerzetesnek az ügyét. El is távolították őket a bíróságról. Tavaly ősszel viszont (a Szerbiai Alkotmánybíróság határozatára) visszahelyezték őket a hivatalukba. Így került a hírhedt Zdenka Stakić ismét az Újvidéki Felső Bíróságra, és így lett az ott működő öt büntetőtanács egyikének a vezetője. Október 12-én ünnepi díszüléssel emlékeztek meg dicső visszatéréséről. Egy héttel később pedig bekövetkezett az, amit a „második temerini fiúk” történeteként ismerünk…

– Szeretném eloszlatni azt a nézetet, hogy ennek a bírónőnek az újabb temerini ügyben való angazsálása egyszerűen csak a véletlen műve. Ahogyan abban is biztos vagyok, és ezért ki is merem jelenteni, hogy most egy újabb koncepciós pernek vagyunk a részesei. Persze, nem mi, öten, hanem az újabb fiatalok. Még azt is meg merem kockáztatni, hogy majd úgy intézik, hogy a „hetek” esetében is a nyilvánosság kizárásával történjen a tárgyalás, és megint egy elfogultságról, túlkapásról tanúskodó szigorú ítélet születik. Hacsak sürgősen nem tesznek valamit az ügyben érintettek -- ellenlépésként.  Ha nem tiltakoznak, ha azonnal nem emelnek kifogást a kirendelt bírónővel szemben, ha nem kérdőjelezik meg az ő „tárgyilagosságon” alapuló ítélethozatalát, akkor már most felkészülhetnek a legrosszabbra. Akkor egy 5-8 éves raboskodástól senki sem menti meg őket. Nekem ez a véleményem – mondta a nemrégiben szabadult Horváth Árpád.

Társa, barátja, Szakáll Zoltán szintén úgy gondolja, hogy a klisai fogdában lévő hét magyar fiatal a legszigorúbb bírónőt kapta. Így vélekedett:

-- Szeretnénk segíteni ezeknek a bajba jutott fiataloknak. Ők is, a szüleik is okuljanak, tanuljanak a mi esetünkből! Ne kövessék el ugyanazokat a hibákat, amiket járatlanságunk, tudatlanságunk okán mi elkövettünk! Fogjanak össze, és kérjék, követeljék a tárgyalás lefolytatására kijelölt bírónő lecserélését! Sőt ahhoz is joguk van, hogy az eljárást az anyanyelvükön, magyarul vezessék le. Amennyiben az számukra inkább megfelel.

A nyolc és fél évvel ezelőtt 15 évre elítélt és ma is a börtönben raboskodó Máriás István édesapja, István szerint a hatalomnak ez a kísérlete gyászos visszatérés a múltba.

– Azt tapasztaljuk, hogy az igazság hóhérai újra megjelentek a színen. Ugyanaz a temerini rendőrparancsnok juttatta mindkét csoport magyar fiatalt a börtönbe, ugyanaz a bírónő fog ítélkezni felettük, és megfélemlítésük, megbüntetésük, ügyük megint az egész vajdasági magyarság ellen irányul. Remélem, hogy ezúttal Hrbolja Joakim, fővádló nem lesz jelen a tárgyaláson. Mert ő minden magyart állatnak tart. Akkor is, ha a magyar anyák fiúkat és lányokat szülnek, nem pedig állatot. Ha a kirótt büntetés megint elrettentően drasztikus lesz, akkor végérvényesen ki fog derülni, hogy valójában kinek is kéne a vádlottak padján ülnie. Akkor bebizonyosodik, hogy maga Zdenka Stakić a nacionalista és a fajgyűlölő. Tehát őt kellene elítélni. A hóhérok a régiek, csak a vádlottak újak. Ezért azt kérem, hogy emeljük fel szavunkat, és álljunk a bajba jutott fiatalok mellé. Ne hagyjuk őket is elveszni! Ne ismétlődjön meg a múlt!

Mit lehet mindehhez még hozzáfűzni? Talán csak annyit érdemes, hogy a jelenleg érvényes jogszabályok az ország minden állampolgárára egyformán kell, hogy vonatkozzanak. Nemzetiségi, faji, vallási hovatartozástól függetlenül. Így a Szerbiában élő magyarokra is. Kivétel nélkül.  Akkor is, ha a saját hazájukban, a saját szülőföldjükön nem szeretik őket. Csupáncsak fogcsikorgatva megtűrik. Nekik is joguk van arra, hogy bírósági ügyeikben pártatlan, tárgyilagos, elfogultságtól mentes ítéletek szülessenek. Ezért aztán egy olyan ítélőbíróra bízni a törvénykezést, aki egyszer már tanúbizonyságot tett a vaskos, személyes elfogultságáról, nem csupán elfogadhatatlan és káros, hanem messzemenően etikátlan is. Rossz fényt vet a teljes honi igazságszolgáltatásra. Ha egyáltalán létezik még ilyesmi…

Oh man! Ez valóban ómen.

Akárcsak a költő, Kiss Dénes (e verse miatt börtönbe zárták) intő szavai:

                                              „Bitófák nőnek virágok közt,

                                              ha nem merünk, ha hallgatunk!”

Szabó Angéla