Tanya - Watershed, meg a feketetói szeizmikus ringatózás - vol. 2.0

A csókai krónika

Kézhez kaptam a legújabb, demokrácia utáni, újfent ismét „veres fejléccel” hívalkodó „Csókai krónikást”. Az első oldalon kettő dolog pillanatok alatt szembetűnt. Fentebb a Magyar Külügyminisztérium által kegyes és támogatott délvidéki magyar hatalmi politikai elit sorakozik, ímáért fohászkodik Szent háromság templomunk 200 évfordulóján. Alant az újságban már látom, hogy miért is. Ideje lenne a politkai elitet egy picinyként mellőzni és a szegény sorsú, hatványozott megkülömböztetésben élő picinyke vajdasági magyarsággal foglalkozni, amíg el nem fogy mint a hold időnként. Templom révén Ferenc pápa a Csókán „regnáló” Sándor atyánkat is felszólította, hogy a luxussal egy lépéssel hátrébb, tessék az elesettek közé lemenni, mert ők is áhitoznak a fohászért, nem csak a páholyban ülő politikai elit kaphat megbocsájtást halmazati bűneiért a „szimónia” jegyében...

Forrás: Csóka Község Közlönye VII. évf. 57.szám2013.július 1.oldal.

Szeizmológiai vizsgálatok – kőolaj és gázlelőhelyek után kutatnak.

„ – A kutatások célja kőolaj- és gázlelőhelyek feltárása, amely községünkben alapul fog szolgálni a további befektetésekhez, ugyanakkor lelőhelyek feltárása esetén ez jelentős, új bevételi forrást fog jelenteni helyi önkormányzatunk számára – erősítette meg Csóka Község elnöke. Szavai szerint a kutatások több hónapig fognak tartani, melyet két szakaszban fognak végezni. Az első  szakaszban a földmérési szakemberek megjelölik a mérési pontokat, míg a második szakaszban ezeket a pontokat kábelekkel és speciális, rezgést létrehozó berendezésekkel fogják összekötni, melyek szeizmológiai rengést idéznek elő.
Ez a felszerelés egy-két hétig marad felállításának helyén, addig amíg tartanak a kutatások, majd utána eltávolítják azokat. A kutatásokat a határban végzik, így az ültetvényeken és a földterületeken elkerülhetetlenek lesznek a károk, melyeket, a munkálatok kivitelezojének szavai szerint, a parcellák és szántóföldek tulajdonosainak 30 napon belül megtérítenek. “

Forrás: Csóka Község Közlönye VII. évf. 57.szám2013.július 1.oldal.

A helyi "hatalom" szembemegy polgárainak érdekével, nem é kellet volna ilyen horderejű döntésben a polgárok véleményét kikérni, mert földjeikről, ingatlanaikról, életterükről, vízeikről van szó? A Csókai Krónika veres fejléce az autokráciát jelenti e? A demokráciát nagyon furcsán értelmezi a helyi hatalom, ezt az elmúlt tíz évben már tapasztaltuk, csak az a baj, hogy a demokrácia, ezzel még köszönő viszonyban sincs...

Szeizmológiai csapásmérő 60 000 font leszorító erő...

Személyesen szeizmológia csapásmérőnek nevezném e szeizmovibrációs erőgépeket, -vibrátorokat. Miért? -Olvastam egy katonai tanulmányt, amelyben az ilyen és az ehhez hasonló gépeket, -vibrátorokat, katonai feladattal látták el és mesterségesen gerjesztett földrengéseket keltettek az ellenség területén, a többit sejthetjük... No, de most béke van! Elméláztam, mivel Szegeddel egy édesvízet tartalmazó medencén terülünk el, Csóka községet megringatják a -vibrátorok, még a Dóm tér harangjai is belerezeghetnek a Krajevói, Csacsaki példázat alapján! Bele sem merek gondolni, hogy kedves falum Tiszasziget, ahol a Kárpátmedence legmélyebb pontja van megtelik mindenféle káros anyaggal, no meg földrengés rázkóztassa meg a szomszéd fejlődés érdekében...

Forrás: Acoustic Geofizkai Kft

A szeizmikus mérések elve

A szeizmikus mérések elve:  A szeizmikus mérések a felszínen vagy kis  mélységben (10 000 méter?!) mesterségesen keltett kisenergiájú rezgéshullámok mélybeli kőzetrétegek határairól a felszínre visszaverődő, visszhangszerű beérkezésein és azok beérkezési időinek mérésén alapszanak. (Hasonló elvet alkalmaznak a denevérek a levegőben, és a cetfélék a vízben való tájékozódásra.)

Szeizmikus mérések bemutatása videó animáció által. A rezgéskeltés történhet robbantással és vibrátorokkal. Ez utóbbi, leggyakrabban alkalmazott technika nem (?!) ejt “sebet” a talaj felszínén (Kraljevó, Csácsak, Homokrév...). A gyakorlatban az energia növelésére 4.-5. egységből álló, tökéletesen szinkronizált vibrátor csoportokat szokás alkalmazni, nagymértékben környezetbarát (kívéve a földrengést). A robbantások a mérési vonalak mentén lemélyített, legföljebb néhányszor 10 méter mély fúrásokban történhetnek. (Az ábra alsó részén egy sematikus geológiai szelvényt látunk, alul egy “olaj- és gázsapkát” tartalmazó eltemetett “hegyröggel”. Az ábra felső részén, a talajra kihelyezett nyolc rezgésérzékelő (ún. Geofon) fölött kiemelkedő függőleges sárga vonalak jelképezik a BEÉRKEZÉSI IDŐ függvényében regisztrált, és a műszerkocsiban elhelyezett számítógépen megfelelően átalakított talajrezgéseket.

A kábeleket - geofonokat helyi „bennszülött” munkanélküli, délvidéki hatalmi magyar pártkönyvvel ellátott emberek helyezik el, előzőleg és utólag alkohol szonda kontroll által. Nos nem szabad „dallikázni” a „ringatózás” közben, mert az befolyásolhatja a mérési eredményeket...

Forrás:  GES szeizmikus mérések

Befejező rész következik a napokban.

 Margit Zoltán

Kapcsolódó:

Rossz ómenről hozott hírt a feketetói varjú

Tanya - Watershed, meg a feketetói ringatózás - vol. 1.0

Hozzászólás teljes szövege 
letölthető Pdf formátumban

Tanya - Watershed, meg a feketetói szeizmikus ringatózás - vol. 1.0

Dr. Győri-Nagy Sándor

Dr Győri-Nagy Sándor meghívására érkeztem a konferenciára, hogy újabb ismeretanyagot szerezzek és remek előadók bölcs tanácsait meghallgathassam. E találkozók mindig utravalót biztosítanak számomra és lelki felüdülést az együtt és egymásért gondolkodók és tevők táborából. A konferencia lelki háttere sem mellékes ugyanis a szegedi Ferencesek adnak otthont elképzeléseinknek, azok a Ferencesek, akik önzetlenül tesznek a bajbajutott emberbarátaik megsegítéséért. Hálás köszönet nékik!

Kultúrák Kis-Európája 
letölthető Pdf formátumban

Kedves hölgyek, tisztelt urak, Ferences barátom az Úrban!

A hozzászólásom egy előzetes megkeresésre alapszik, a feketetói (Crna Bara) szerbiai kis falucska vezetője elpanaszolta, hogy szeizmikus (geológiai) méréseket fognak végezni a településhez tartozó szántóföldeken és félő, hogy a településeken is, a tájban lakó ember életterében is. (Feketetóhoz még hozzá tartozik Kanizsamonostora picinyke falucska).

A helyi vezető fél  a lehetséges okozott károk végett, amelyek az ember életterét veszéllyeztetik a tájban.  Tart a megélhetésüket biztosító termőföldek feldúlásától, amely a mindennapi táplálékot biztosítja számukra és ívóvízkészletük beszennyezésétől. A “vibroszeiz” - szeizmológiai mérések az éltető táj vallatása földgáz és kőolaj lelőhejek feltárása, majdan kiaknázása céljából.

A helyi vezető kérésére megosztom Önökkel a “hatalomhoz” címzett kérelmét a kutatások megszüntetése érdekében. A kérelem 2013.07.24-én íródott és 69/2013 ikatószámmal lett ellátva:

A feketetó H.K. kérelme

Aleksandra Raičević
A feketetói H.K. elnöke

“Kérelemmel fordulók Önökhöz, hogy segítsenek megoldást kieszközölni az előállt helyzetben. Pontosítva Feketetó és Kanizsamonostora kataszteri községben a szerbiai kőlajforgalmazó – NIS kutatásokat végeztet kőolaj és gázlelőhely feltárása érdekében a magyarországi Acoustic Geophysical Services – Hungary által ill. meghatalmazásával e tevékenység végzésére.

A kutatást megelőzően közös megbeszéléseken vettem részt (17.06.2013 és 20.06.2013.), amelyet Csóka Község elnöke tartott a települések helyi közösségeinek (hét település) elnökeivel és a NIS munkatársainak bevonásával. E megbeszéléseken tudatták velünk, hogy kutatásokat fognak végezni termőföldjeinken a lakott területen kívül.

E megbeszélést követően felfigyeltem idegen személyekre a falumban, akik digitális fényképeket készítettek a település minden házáról 2013.07.20.-án. Utánajártam, hogy a kutatások által okozott “látható” lehetséges károk megtérítési folyamatában történő bizonyítási eljárásban lesz szüksége  NIS-nek a fotókra, e pillanatban tudatták velem, hogy a kutatásokat a településen belül is végezni fogják és ennek következtében a lakóházak és az ivóvízhálózat sérülései elkerülhetetlenek. A feketetói Helyi Közösségnek nem lett elküldve a kutatás kivitelezéséről szóló tervezet, a kutatatás kivitelezésének metodológiája és annak környezeti hatásáról szóló tervezet, továbbá nem lett feltérképezve a kutatás  jövőbeli következményei.

Továbbá nem kaptunk betekintést a kutatásokat megrendelő NIS és a kutatásokat jóváhagyó Csóka Község közötti megegyezésbe.

Csóka Község negyedrangú fejletlen községgé degradálódott Szerbiában. Községi központja Csóka (Čoka) falu, melyhez hozzá van rendelve a közigazgatásban: Hódegyháza (Jazovo), Padé (Padej), Tiszaszentmiklós (Ostojićevo), Szanád (Sanad), Feketetó (Crna Bara) – Kanizsamonostora (Banatski Monoštor) és Egyházaskér (Vrbica) falvak. A lélekszáma a községnek 11388.

Feketó lakosainak száma 437, Kanizsamonostoré 102. A lakosság összetételében főként elöregedett, özvegyi sorsban élőket vehetünk számba. A fiatalok eltávoztak a kilátástalan élet és a jövőkép hiánya végett. A települések épületei vályogból vert házikók, amelyek idestova 100 évnél is idősebbek. Meg kell jegyezni, hogy alap nélküliek, így a legkissebb rezgésekre is összedőlhetnek maguk alá temetve a szerencsétlen ott lakót. Továbbá e házikók alig vészelték túl a 2009.-es belvizet ez még gyengítette szerkezeti stabilitásukat. A vízvezeték is elidősödött a lakossággal egyetemben több, mint 60 éves.

Lakosaink az emberi létminimum külső peremén élnek, szegények, kiszolgáltatottak, picinyke kis nyugdíjacskájukat osztják-szorozzák havonként, amennyiben van nékik (0 -50 -100 EURÓ cca. 0 – 14.829,oo - 29.658,oo HUF). Bevételi forrásuk a szociális segély és a mezőgazdaságból származó apró napszámok, mivel itt is az intenzív füldművelésből kiszorult az ember és teret hódított a gép. Egyértelműen egyetlen vagyona a lakosságnak a vályogháza és a pár kataszter holdnyi földje. Értelemszerűen a kártérítés nem fog megoldani semmit, mert szakemberekkel való konzultálás után tudatosodott, hogy jelentkezhetnek károk a beavatkozás, - szeizmológiai mérések után is, amelyet nem fog megtéríteni senki, továbbá a víz hálózat is hasznavehetetlenné fog vállni a talaj erőteljes vibrálása végett. Félünk és rettegünk, attól ami be fog következni nálunk. A Helyi Közösségünknek nincs pénze a lehetséges károk szanálására, új vízvezeték-hálózat kiépítésére és új kutak ásására.

Kérjük Önöket segítsenek nekünk és ne engedélyezzék, hogy a szeizmológiai vizsgálatok a településeken belül lefollyanak. A lakosság félelemmel és agodalommal szemléli az eseményeket, fel van háborodva és ellenzik a szeizmológiai vizsgálatokat.
A lakosság alkotmány adta jogát veszítette el, amely szavatolja a nyugalmas, békés életet az élőhelyén. A peticíót, melyben a lakosság tiltakozik a szeizmológia mérések ellen jelen pillanatban 238 polgár látta el kézjegyével.


Melléklet:

-A Hely Közösség határozat
-Újságcikk a helyi újságból (Csóka Község elnökének Közlönye –VII. évfolyam 57.szám)

Aláírás:

Aleksandra Raičević 

A feketetó Helyi Közösség elnöke

Előzetes:

Mozgalom a szabadságért

Az említett feketetói Helyi Közösség kérelmét követően „beleástam magam a témába”,
-utánakeresgéltem miről is lehet szó és mennyire valós a feketói aggodalom. Az „elektronikus sztrádán” ráfutottam egy civil szervezetre – Mozgalom a szabadságért / Pokret za slobodu - http://pokret.net/cms/ . E civil szervezet tényfeltárást végzett a szeizmikus mérések általi környezeti következményekről Szerbiában.

Folytatás következik...

Margit Zoltán

Hozzászólás teljes szövege 
letölthető Pdf formátumban

M E G H Í V Ó - AnA - 2013

A MÖF EURÓPAI KOMMUNIKÁCIÓS INTÉZET,

A MAGYAROK NAGYASSZONYA FERENCES RENDTARTOMÁNY

SZEGED-ALSÓVÁROSI RENDHÁZA ÉS A SZEGEDI KÖZÉLETI KÁVÉHÁZ

tisztelettel hívja Önt

A MAGYAR ÖKOSZOCIÁLIS FÓRUM

EURÓPAI KOMMUNIKÁCIÓS INTÉZET

VI. ANNA NAPI ANYAGNAPJÁRA (AnA 2013),

melyen

VÍZ ÉS VÍZHIÁNY A TÁJBAN.

MIT (NE) TEGYÜNK?

c í m m e l  n e m z e t k ö z i  k o n f e r e n c i á t  t a r t u n k

2 0 1 3 . j ú l i u s 2 6 - á n

SZEGEDEN

A Magyarok Nagyasszonya Ferences Rendtartomány
Szegedalsóvárosirendházánakkonferenciatermében.

6725 SZEGED, MÁTYÁS TÉR 26.

A RENDEZVÉNY NYITOTT.

Az előadások tömörítvényei a www.moefeki.eu honlapon elolvashatók!

A magyar-német kétnyelvű konferenciakötet a helyszínen kapható lesz!

PROGRAM

9.00-9.30: ZATYKÓ László OFM (Igazságosság, Béke, Teremtés Megorzése provinciai

titkára): Megnyitó: A víz assisi Szent Ferenc teremtés-költészetében.

9.30-10.15: GYORI-NAGY Sándor (ny. tszv. egyetemi docens, a Magyar Ökoszociális

Fórum elnöke, Kiskunmajsa): A semlyék a kiskunsági tájban és a Magyar Tájvízmegorzési

Modellprojekt.

10.15-11.15: Dipl.-Ing. Rudolf SCHLEICHER (München): Das „Watershed Development

Project” in Indien und das Tanya-Watershed in Ungarn [Az indiai vízmegorzési projekt és

tanyatáji vízmegorzés Magyarországon] – tolmácsolással.

11.15-12.00: SZÉNÉGETO László (MVH Szabolcs-Szatmár-Bereg m. Kirendeltség vezetoje,

okl. mg. mérnök, talajero-gazdálkodási és vízgazdálkodási szakmérnök, Nyíregyháza): A

Nemzeti vízstratégia és a nyírségi homoktáj.

12.00-13.30: Ebédszünet

13.30-14.00: FODOR Ferenc (néprajzkutató, Móra Ferenc Múzeum, Szeged): A Duna–Tisza

közi homokhátság mezogazdasági vízhasznosítása.

14.00-14.30: NAGY Gergely (Csólyospálos, MÖF-EKI Tájbirtok / SZTE, MSc.):

Tanyavilágunk a tájtörténelemben, a gazdálkodásban, a táj- és kultúrturisztikában.

14.30-16.00: TÁJVÍZFÓRUM. Moderál: Gyori-Nagy Sándor. Bejelentett (max. 5 perces)

hozzászólások; az eloadások megbeszélése.

16.00-16.30: A konferencia ajánlásainak megfogalmazása és elfogadása.

16.30-17.00: Sajtótájékoztató. A rendezvény hivatalos részének zárása.

17.00-18.00: A Ferences Kolostor és Mária-kegyhely megtekintése vezetéssel.

18.00: Szentmise Szegedért és a tanyavilágért a Mária-kegyhely középkori templomában.

Dr Győri-Nagy Sándor MÖF-EKI elnöke

SZERKESZTŐI ELŐSZÓ

A MÖF-EKI Tanulmányok V. kötetét tartja kezében az Olvasó. Ez a sorozat előző tagjaihoz képest is különleges, hisz benne az eddigiektől eltérően egy szintén különleges tanácskozás különlegesen idoszerű tárgyáról közlünk eloadásanyagokat. Köztük „kakukktojásként” egy közmagyar szempontból is rendkívüli levelezést: a konferencia és e könyv előzményét. Emiatt tettük Rudolf Schleicher müncheni mérnök és Gyori-Nagy Sándor kultúrökológus levelezésének szerkesztett változatát bevezető anyagnak a kötet élére. Csak a Magyar Ökoszociális Fórum hagyományos Anna-napi Anyagnapján (AnA) rendezett 6. konferencia programja előzi meg. Ennek címe több okból nem azonos a könyvével, bár témája ugyanaz. A szeged-alsóvárosi ferencesekkel és a Szegedi Közéleti Kávéházzal közösen rendezett „Víz és vízhiány a tájban. Mit (ne) tegyünk?” című tanácskozás és ez a könyv ugyanazokra a közös magyar, sőt európai és világkérdésekre keres és ajánl gyakorlat i válaszokat, amelyek összehozták egymással ezt a két, egymást korábban nem ismerő magyar és német embert. Ezért két-, ill. háromnyelvű a könyv (magyar, német angol), hiszen a MÖF-EKI Tájbirtokon, Csólyospáloson folyó semlyékvíz-megorzési projekt Rudolf Schleicher jóvoltából nemcsak támogatást kapott, hanem össze is kapcsolódhatott egy hasonló vízvisszatartási projekttel, amelyet a német jezsuiták Indiában támogatnak, és angolul tartanak nyilván. Mellékletben közlünk indiai (angol) dokumentumokat. E kapcsolódásoktól hat „túlmodernül” a kötetcím is. Az itt közölt levelezést szerkesztői jegyzetekkel láttuk el. Egyrészt amiatt, hogy a levelekben számos olyan adat és információ kerül elő, melyek nem mindegyike magától értetődő az Olvasónak. Másrészt bizonyos helyzetek és jelenségek is magyarázatra szorulnak a magyarul olvasók számára. A további jegyzetek nem a szerkesztőtől valók. A levelezés szövegében a szerkesztő dőltbetűsen emelt ki olyan fogalmakat és részleteket, amelyeket a levelezok is nyilvánvalóan hangsúlyosnak szántak, ám ezt külön nem jelölték. Természetesen a szerkesztő dolga volt meghúzni a személyesség és a másokat is érintő Munkája a kötet további anyagainak kiadásra való előkészítésében ennél visszafogottabb volt. Itt már a szakemberek beszélnek az általuk elvégzett tudományos és gyakorlat i feladatokról, nem egyszer polémikus éllel. Különösen akkor, amikor a létkérdések egyre sürgetőbb megoldásának útjában értelmetlen emberi, intézményi, olykor törvényi akadályokat látnak. Adataikért, megállapításaikért természetesen emberileg és szakmailag ok maguk felelnek. Ám az eloadásanyagokra mégsem a vádló, fölpaprikázott vitahév, hanem a nálunk szokatlan, higgadt gyakorlatiasság a jellemzo. Ezért a csólyospálosi semlyékvíz-megorzési mintaprojekt reménybeli gazdakövetőire gondolva még költségkalkulációkat is közölnek. Velük együtt reméljük, hogy nemcsak ezek az adatok jutnak el a magyar vidék címzettjeihez, hanem eljutnak a muködo haza egészében a maguk irányító és végrehajtó munkáját tevő minden érintetthez e könyv és a 2013. évi AnA-konferencia más fenntarthatósági üzenetei is.  

Kelemen Janka

szerkesztő

MÖF-EKI, Kiskunmajsa, 2013. júliusában

Nem volt kellően előkészítve

A kisebbségi jogok konferencia margójára

Kedden (november 27-én) kézbesítette számomra a postás Pásztor Istvánnak, a Tartományi Képviselőház elnökének (magyar nyelvű!) levelét, amelyhez mellékelve volt az „Európa kisebbség: kisebbségi jogok, mint az emberi jogok konferencia záróhatározata”. 

– Mivel demokratikus társadalmunk minden egyén politikai, gazdasági, szociális és kulturális egyenlőségre törekszik, úgy ítélem meg, hogy közös részvállalással a konferencia elérte célját, és sikerült áttekintenünk a kihívásokat, a kisebbségi jogok identitás formáinak változásait, vívmányait, feltételrendszerét, összefonódását, de a tolerancia és a multikulturalizmus politikájának hiányosságait is – értékelte a konferenciát Pásztor István a november 23-i keltezésű levelében.

Részvevők

Az (eredeti elnevezés szerint), „a kisebbségek Európája: kisebbségi jogok, mint az emberi jogok konferenciára” 2012. november 16-án a – a tolerancia nemzetközi napján – került sor, Vajdaság AT Képviselőházának nagytermében. Védnökei a Tartományi Képviselőház és az Európai Parlament (EP) Hagyományos Kisebbségek, Nemzeti Közösségek és Nyelvek Frakcióközi Munkacsoportja (ún. Intergroup) voltak.

Az értekezlet célja „az új kisebbségi politikák kialakítása kihívásainak és lehetőségeinek áttekintése” volt „a XXI. század második évtizedét jellemző politikai, gazdasági, szociális és művelődési változások tükrében”.

A vendéglátó Pásztor István képviselőházi elnök mellet, a konferencián Nebojša Stefanović, a szerb képviselőház elnöke, Adriano Martins, az Európai Unió szerbiai küldöttségének helyettes vezetője, Jan Lueneburg, a szerbiai EBESZ-misszió demokratikus átalakulással foglalkozó osztályának vezetője és Tabajdi Csaba, az Európai Parlament (szocialista) képviselője mondtak (többnyire politikai) köszöntőt.

 A felszólalók közül különösen Tabajdi Csaba (aki egyébként az Intergroup társelnöke is) vonta magára a figyelmet, akinek a (nem mindenben tekintetben megalapozott) véleménye, hogy „Szerbia – a nemzeti tanácsok felállítása révén – a legjobb példája a perszonális autonómia megvalósításának”. Meglátása szerint „Szerbia büszke lehet erre a jogi vívmányra, amely még Európa számára is példaértékűnek bizonyult”. Arról viszont már nem szól, hogy még az itteni magyar közösségen belül is eltérőek a vélemények a Magyar Nemzeti Tanács jogállásáról és teljesítményéről.    

Gál Kinga, az Európai Parlament néppárti képviselő videó üzenetben szólt a konferencia résztvevőihez. A képviselő asszony összefoglalta a Kisebbségi Munkacsoport elnöklete által szerzett tapasztalatokat, majd hangsúlyozta a pozitív hozzáállást a többség és kisebbség részéről egyaránt, valamint az együttműködés fontosságát. Felszólaltak még Jan Shippers és Henk Jan van Schothorts, a Holland Reformpárt képviselői. Jelen volt még néhány nemzeti tanács és civil szervezet képviselője is, valamint az Újvidéki Egyetem több hallgatója1. 

A értekezlet második részének előre bejelentett felszólalói (Deli Andor, a tartományi kormány alelnöke, tartományi oktatási, közigazgatási és nemzeti közösségi titkár, Dušan Ignjatović, a szerb kormány Emberi- és Kisebbségi Jogi Hivatalának igazgatója, Goran Bašić, a köztársasági polgári jogvédő kisebbségügyi helyettese, Muškinja Heinrich Anikó, tartományi ombudsman) „a szerbiai kisebbségi közösségek helyzetének alkotmányjogi keretéről” készítettek (hivatali) beszámolót.

A részvevők jó része azonban a délutáni ülés kezdete előtt (csakúgy, mint a vendégek és a felszólalók egy része) már eltávozott, mivel erre már – az „állófogadás” után – került sor, vagy pedig az egyes beszámolók érdektelensége miatt.  (Így nem egészen világos, hogy a tanácskozás 10 pontból álló záródokumentumát végül ki fogalmazta meg, illetve fogadta el.)

Előkészítés

            A szervezők kezdeményezése támogatást érdemel, hogy tartományi szintem kerüljön megvitatásra az emberi- és nemzeti kisebbségi jogok állása. A konferencia azonban sajnos nem volt kellően előkészítve.

Megrendezésére a tolerancia napja alkalmából került sor, ezért inkább ünnepi ülésként és nem olyan értekezletként lehetett felfogni, amelyen alapos vizsgálat alá került volna a felvetett téma. Ezt az is igazolja, hogy az e sorok írójának szóló meghívót november 13-án, vagyis két nappal a konferencia kezdete előtt kézbesítették.

A meghívó levélben az is olvasható, hogy a konferenciának „külön figyelmet kell fordítani a Szerbiában élő kisebbségek politikai képviseletsége problémáira és távlataira, a szerbiai nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsainak munkájában szervezett tapasztalatokra, egyszóval választ kell találni, melyek a multikulturális Vajdaság és Szerbi európai több dimenziós önazonossága kiépítésének politikai, gazdasági, szociális és művelődési követelményei”.

A tolerancianapi ünnepi hangulat, a meghívottak összetétele és az előre megszabott menetrend azonban nem tette lehetővé a kitűzött célokkal kapcsolatos érdemi vita kialakítását. Hiányzott egy alapos, tudományos (és nem politikai) módszerekkel elkészített elemzés is az emberi és a nemzeti kisebbségi jogok állapotáról a Vajdaságban, ami vitára késztethette volna résztvevőket. Nem utolsó sorban pedig egy nyilatkozat tervezet, amit ugyancsak észrevételezni lehetett volna. (Egy ilyen elemzéssel a Tartományi Képviselőház egyébként már régóta adósa az itt élő nemzeti közösségeknek, és ezt az adósságot ez a konferencia sem törlesztette.) Így, többnyire csak – főként a toleranciával kapcsolatos – általános felszólalások és megállapítások hangozottak el.

A részvétel lehetővé tette viszont, hogy e sorok írója a külföldi vendégeknek és Korhecz Tamásnak, a Magyar Nemzeti Tanács elnökének, de más tisztségviselőknek is személyesen átadja a vajdasági magyar pártok és civil szervezetek szeptember 27-i, a magyar képviselőhöz, az anyaországi vezetőkhöz és az Európai Unió magyar képviselőihez intézett, a magyar közösség azonossága megőrzésének és fejlődések alapkövetelményeit tartalmazó felhívást 2. (Pásztor ezt már korábban megkapta.) 

  

Tíz pont

            Az „elfogadott záróhatározat” 3 első pontja kiemeli, hogy a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló törvény „minden hiányossága ellenére is jó példaként szolgál a többség és a kisebbség viszonyának rendezési politikáihoz”.

            A 2. pont megállapítja, hogy a kisebbségek jogai „a szubszidiaritás elvének tiszteletben tartására épülnek”.

            A 3. pont szerint Szerbiában az „emberi és kisebbségi jogok törvényes kerete kielégítő, de ezen a területen nem kellő és következetes a törvény alkalmazása, sem a törvény alkalmazásának figyelemmel kísérése”. Ez magyarán azt jelenti, hogy a jogszabályok ugyan jók, de azokat a gyakorlatban nem alkalmazzák. 

            A 4. pont követeli a nemzeti kisebbségi jogok védelmét a különböző területeken szabályzó jogszabályok összehangolását a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló törvénnyel, hogy „elkerülhető legyen a különböző rendelkezések alkalmazásának ütközése”. Ez a megfogalmazás is – az első pont függvényében is vizsgálva – arra utal, hogy ez a törvény (is) módosításra szorul. 

            Az 5. pont szerint „némely nemzeti kisebbségek számára tulajdonképpen ellehetetlenül az oktatás, a tájékoztatás és hivatalos nyelv- és íráshasználat terén jogaik érvényesítése”. Ez valójában azt jelenti, hogy komoly gondok vannak a nemzeti kisebbségi jogok gyakorlati alkalmazásával. Ennek a pontnak a második mondata viszont bizonyára csak a megfogalmazók (vagy a fordítók) számára érthető (és értelmes): „A kisebbségi jogok elért szintjének megkérdőjelezése nélkül elengedhetetlen, hogy ezeken a területeken a széles hatásköröket az adott nemzeti kisebbségekhez igazítsák.”

            A 6. pont felhívást tartalmaz a Köztársasági Nemzeti Kisebbségi Tanács és a Nemzeti Kisebbségi költségvetési Alap „aktiválására”. Ez egyúttal annak a beismerését is jelenti a tartományi hatalom részéről, hogy a kisebbségvédelmi intézményrendszer bizony nem működik. (Ide tartozik Vajdaság AT Nemzeti Közösségek Tanácsa és a Tartományi Képviselőház Nemzetek Közötti Viszonyok Bizottsága, amelyek eddig szinte alig hallattak magukról.)

            A 7. pont felhívja a figyelmet, a többségi nemzet tagjai számára „lehetővé kell tenni, hogy megismerkedjenek a nemzeti kisebbségek kultúrájával és hagyományaival, valamint a kisebbségek számára biztosított jogokkal”. Ebből arra lehet következtetni, hogy hatalom (és a többségi nemzet tagjai) az elmúlt csaknem hét évtized alatt nem túlságosan igyekeztek megismerni a kisebbségek sajátosságait és jogait.

            A 8. pont beismeri, hogy „az új kormány megalakulásával szűkültek az emberi és a kisebbségi jogok keretei”.

            A 9. pont szerint „világosan meg kell fogalmazni a közhatalmi szervekhez való hozzáférést biztosító intézkedéseket (hivatalos nyelvhasználat és a foglalkoztatás alkalmával való arányos képviseltség)”. Ezzel kapcsolatban viszont az a kérdés, hogy ha még csak ezután kívánják megfogalmazni az intézkedéseket, akkor mikor lesz azokból a gyakorlatban valami?

            Az utolsó (10.) pont követeli, hogy vegyék figyelembe az egyenjogúság-védelmi, a közérdekű információk és személyes adatvédelmi biztos, valamint a polgári jogvédő ajánlásait „a nemzeti kisebbségi nemzeti tanácsok megválasztását szabályzó jogszabályok módosítását illetően”.

            A záróhatározatnak nevezet dokumentum egy sort sem tartalmaz viszont arra vonatkozóan, hogy milyen határidőn belül és kinek kell megvalósítani a felsorolt feladatokat és követelményeket, javítani a kisebbségek helyzetén. Ez nélkül pedig félő, hogy ezek is csak „holt betűk maradnak a papíron”.

             Kísérő levélében Pásztor István felkérte a részvevőket, hogy „sugallataikkal és javaslataikkal járuljanak hozzá a témával kapcsolatos kezdeményezésekhez”. Itt viszont az a kérdés vetődik fel, hogy kinek ez a kötelessége és ki kapja ezért a fizetést?

  

Bozóki Antal

Újvidék, 2012. november 28. 

(Fotók: Ótos András)

__________

1. A konferenciáról bővebben lásd Virág Árpád Soha sem lehetünk elégedettek című írását, Magyar Szó, 2012. november 17., 1. és 5. o.

2. A felhívás szövegét lásd a http://bozokiantal.blogspot.com/2012/10/a-vajdasagi-magyar-kozosseg-azonossaga.htmloldalon. 
3. A dokumentum eredetijét lásd a http://bozokiantal.blogspot.com/2012/11/a-kisebbsegek-europaja-kisebbsegi-jogok.htmloldalon.