Az elsivatagosodás elleni projektet ismertettek Szegeden

Vizeink megőrzéséről és a fenntartható mezőgazdaságról tartottak konferenciát pénteken az alsóvárosi ferencesek látogatóközpontjában. A hetvenes évektől kezdődő kiszáradási spirál egyik ellenszereként egy vízvisszatartási modellről is szó esett.

Éltető elemünk, a víz kapcsán tartottak egész napos szakmai fórumot az alsóvárosi Ferences Rendház konferenciatermében pénteken “Víz és vízhiány a tájban. Mit (ne) tegyünk?” címmel. A modern mezőgazdaság és a fenntartható fejlődés összekapcsolása érdekében tartott beszélgetés témái között szerepelt a nemzeti vízstratégia, a Duna–Tisza közi homokhátság mezőgazdasági vízhasznosítása, valamint a tanyavilágok szerepe a tájtörténelemben, a gazdálkodásban és a táj- és kultúrturisztikában.

Semlyékvíz-visszatartással a kiszáradás ellen?

Az előadás előre le lett dokumentálva egy kötetben, amely az összes megszólaló témáját összefoglalta magyar és német nyelven. “Azért is szerettük volna kétnyelvűvé tenni mind a fórumot, mind pedig a kötetet, mert a Kárpát-medence vízproblémája nem csak minket, de a környezetünket is érinti. Európa is érintett abban, ha itt, a kontinens közepén visszafordíthatatlan kiszáradási folyamatok indulnak el” – nyilatkozta portálunknak Győri-Nagy Sándor, a Magyar Ökoszociális Fórum elnöke.

A konferencián nem a globális felmelegedés hatásairól, sokkal inkább az ember megváltozott mezőgazdasági termelésérének következményeiről esett szó.

“A kiszáradási spirálnak is nevezett folyamat az 1970-es évektől kezdődött a kiskunsági homokhátság és a Nyírség területén. Csatornázással szerették volna a talajvízszintet lesüllyeszteni, mert a gépesített, nagytáblás mezőgazdaság számára erős, a traktort megtartó talajt akartak kialakítani. A kiszáradás sajnos az évek alatt olyan szinten vált önfenntartóvá, hogy mostanra több méter lett a talaj vízszintjének ingadozása. A gazdálkodás így csak locsolással vált lehetővé” – magyarázta a szakember.

A konferenciát szervező Magyar Ökoszociális Fórum egy ötlettel is előállt a probléma kezelésére. A semlyékvíz-visszatartási projekt a csatornázások előtti vizes tájakat próbálja meg felhasználni természetes módon odajutó vizekkel – a csapadékvizek, vagy a hóolvadékvizek tavaszi visszatartásával termelhetővé kívánják tenni ismét a talajt. “Projektünk ‘parasztemberi szinten’ is megvalósítható, akár egy magángazda a saját területén, vagy közös semlyékeken is megcsinálhatja, akár egy vízvisszafogó tó létesítésével. Ennek nem mélynek kell lennie, csak olyan területnek, amely nem engedi el a vizet” – emelte ki Győri-Nagy Sándor.

Illés Attila - szegedma.hu

M E G H Í V Ó - AnA - 2013

A MÖF EURÓPAI KOMMUNIKÁCIÓS INTÉZET,

A MAGYAROK NAGYASSZONYA FERENCES RENDTARTOMÁNY

SZEGED-ALSÓVÁROSI RENDHÁZA ÉS A SZEGEDI KÖZÉLETI KÁVÉHÁZ

tisztelettel hívja Önt

A MAGYAR ÖKOSZOCIÁLIS FÓRUM

EURÓPAI KOMMUNIKÁCIÓS INTÉZET

VI. ANNA NAPI ANYAGNAPJÁRA (AnA 2013),

melyen

VÍZ ÉS VÍZHIÁNY A TÁJBAN.

MIT (NE) TEGYÜNK?

c í m m e l  n e m z e t k ö z i  k o n f e r e n c i á t  t a r t u n k

2 0 1 3 . j ú l i u s 2 6 - á n

SZEGEDEN

A Magyarok Nagyasszonya Ferences Rendtartomány
Szegedalsóvárosirendházánakkonferenciatermében.

6725 SZEGED, MÁTYÁS TÉR 26.

A RENDEZVÉNY NYITOTT.

Az előadások tömörítvényei a www.moefeki.eu honlapon elolvashatók!

A magyar-német kétnyelvű konferenciakötet a helyszínen kapható lesz!

PROGRAM

9.00-9.30: ZATYKÓ László OFM (Igazságosság, Béke, Teremtés Megorzése provinciai

titkára): Megnyitó: A víz assisi Szent Ferenc teremtés-költészetében.

9.30-10.15: GYORI-NAGY Sándor (ny. tszv. egyetemi docens, a Magyar Ökoszociális

Fórum elnöke, Kiskunmajsa): A semlyék a kiskunsági tájban és a Magyar Tájvízmegorzési

Modellprojekt.

10.15-11.15: Dipl.-Ing. Rudolf SCHLEICHER (München): Das „Watershed Development

Project” in Indien und das Tanya-Watershed in Ungarn [Az indiai vízmegorzési projekt és

tanyatáji vízmegorzés Magyarországon] – tolmácsolással.

11.15-12.00: SZÉNÉGETO László (MVH Szabolcs-Szatmár-Bereg m. Kirendeltség vezetoje,

okl. mg. mérnök, talajero-gazdálkodási és vízgazdálkodási szakmérnök, Nyíregyháza): A

Nemzeti vízstratégia és a nyírségi homoktáj.

12.00-13.30: Ebédszünet

13.30-14.00: FODOR Ferenc (néprajzkutató, Móra Ferenc Múzeum, Szeged): A Duna–Tisza

közi homokhátság mezogazdasági vízhasznosítása.

14.00-14.30: NAGY Gergely (Csólyospálos, MÖF-EKI Tájbirtok / SZTE, MSc.):

Tanyavilágunk a tájtörténelemben, a gazdálkodásban, a táj- és kultúrturisztikában.

14.30-16.00: TÁJVÍZFÓRUM. Moderál: Gyori-Nagy Sándor. Bejelentett (max. 5 perces)

hozzászólások; az eloadások megbeszélése.

16.00-16.30: A konferencia ajánlásainak megfogalmazása és elfogadása.

16.30-17.00: Sajtótájékoztató. A rendezvény hivatalos részének zárása.

17.00-18.00: A Ferences Kolostor és Mária-kegyhely megtekintése vezetéssel.

18.00: Szentmise Szegedért és a tanyavilágért a Mária-kegyhely középkori templomában.

Dr Győri-Nagy Sándor MÖF-EKI elnöke

SZERKESZTŐI ELŐSZÓ

A MÖF-EKI Tanulmányok V. kötetét tartja kezében az Olvasó. Ez a sorozat előző tagjaihoz képest is különleges, hisz benne az eddigiektől eltérően egy szintén különleges tanácskozás különlegesen idoszerű tárgyáról közlünk eloadásanyagokat. Köztük „kakukktojásként” egy közmagyar szempontból is rendkívüli levelezést: a konferencia és e könyv előzményét. Emiatt tettük Rudolf Schleicher müncheni mérnök és Gyori-Nagy Sándor kultúrökológus levelezésének szerkesztett változatát bevezető anyagnak a kötet élére. Csak a Magyar Ökoszociális Fórum hagyományos Anna-napi Anyagnapján (AnA) rendezett 6. konferencia programja előzi meg. Ennek címe több okból nem azonos a könyvével, bár témája ugyanaz. A szeged-alsóvárosi ferencesekkel és a Szegedi Közéleti Kávéházzal közösen rendezett „Víz és vízhiány a tájban. Mit (ne) tegyünk?” című tanácskozás és ez a könyv ugyanazokra a közös magyar, sőt európai és világkérdésekre keres és ajánl gyakorlat i válaszokat, amelyek összehozták egymással ezt a két, egymást korábban nem ismerő magyar és német embert. Ezért két-, ill. háromnyelvű a könyv (magyar, német angol), hiszen a MÖF-EKI Tájbirtokon, Csólyospáloson folyó semlyékvíz-megorzési projekt Rudolf Schleicher jóvoltából nemcsak támogatást kapott, hanem össze is kapcsolódhatott egy hasonló vízvisszatartási projekttel, amelyet a német jezsuiták Indiában támogatnak, és angolul tartanak nyilván. Mellékletben közlünk indiai (angol) dokumentumokat. E kapcsolódásoktól hat „túlmodernül” a kötetcím is. Az itt közölt levelezést szerkesztői jegyzetekkel láttuk el. Egyrészt amiatt, hogy a levelekben számos olyan adat és információ kerül elő, melyek nem mindegyike magától értetődő az Olvasónak. Másrészt bizonyos helyzetek és jelenségek is magyarázatra szorulnak a magyarul olvasók számára. A további jegyzetek nem a szerkesztőtől valók. A levelezés szövegében a szerkesztő dőltbetűsen emelt ki olyan fogalmakat és részleteket, amelyeket a levelezok is nyilvánvalóan hangsúlyosnak szántak, ám ezt külön nem jelölték. Természetesen a szerkesztő dolga volt meghúzni a személyesség és a másokat is érintő Munkája a kötet további anyagainak kiadásra való előkészítésében ennél visszafogottabb volt. Itt már a szakemberek beszélnek az általuk elvégzett tudományos és gyakorlat i feladatokról, nem egyszer polémikus éllel. Különösen akkor, amikor a létkérdések egyre sürgetőbb megoldásának útjában értelmetlen emberi, intézményi, olykor törvényi akadályokat látnak. Adataikért, megállapításaikért természetesen emberileg és szakmailag ok maguk felelnek. Ám az eloadásanyagokra mégsem a vádló, fölpaprikázott vitahév, hanem a nálunk szokatlan, higgadt gyakorlatiasság a jellemzo. Ezért a csólyospálosi semlyékvíz-megorzési mintaprojekt reménybeli gazdakövetőire gondolva még költségkalkulációkat is közölnek. Velük együtt reméljük, hogy nemcsak ezek az adatok jutnak el a magyar vidék címzettjeihez, hanem eljutnak a muködo haza egészében a maguk irányító és végrehajtó munkáját tevő minden érintetthez e könyv és a 2013. évi AnA-konferencia más fenntarthatósági üzenetei is.  

Kelemen Janka

szerkesztő

MÖF-EKI, Kiskunmajsa, 2013. júliusában