Margit Zoltán: 2010. 06. 06. - 2010. 06. 13.

2010. június 12., szombat

Keresztényként és magyarként: Most Nem hallgathatunk! „…az ő száma 666.” (Jelenések könyve 13,18)


Felvidék Ma

E-mailNyomtatásPDF
2010. június 12. - Nagy megrökönyödést okozott nemrégiben a felvidéki magyar katolikusok közt, hogy az egyik felvidéki - magyar nyelven kiadott - katolikus hetilapban két alkalommal is a Most-Híd párt választási plakátja szerepelt. 
Nem az váltott ki meghökkenést, hogy egy magát katolikusnak mondó hetilap politikai témával is foglakozik, hanem az, hogy fizetett hirdetésben egy adott politikai párt támogatását propagálja. Az helyeselhető, ha az Egyház útmutatást akar adni híveinek, hogyan képviseltessék magukat a politikai színtéren, hogy megjeleníthessék a társadalomban az igaz evangéliumi értékeket.
Valóban: az Egyház prófétai feladatához tartozik: Elítélni a rosszat és támogatni a jót! Az Egyháznak erkölcsileg is nevelnie kell a sokszor demagóg politikusok által megtévesztett embereket. A lelkipásztorok tehát, amikor rámutatnak egy-egy eszme hamis voltára, és óvják attól híveiket, nem politizálnak, hanem csak feladatukat teljesítik, úgy, ahogy azt az Ószövetség prófétái is tették, sokszor a királyokkal és a politikai elit képviselőivel szemben is. Az Egyház jogosan lép fel olyan ideológiákkal szemben, amelyek az embert teremtényi mivoltából kiszakítva, Istentől függetlenül, egy bizonyos osztály vagy faj tagjaiként szemlélik. Az ilyen ideológiákat az Egyház elítélte: a kommunista és szocialista eszmék követőit a 19. században még egyházi kiközösítés is fenyegette. Ma az Egyház – ezen belül hangsúlyosan XVI. Benedek pápa - a szélsőséges liberalizmus és relativizmus diktatúrájának veszélyére hívja fel leginkább hívei figyelmét, amely veszélyezteti az emberi életet, propagálja a halál civilizációját – többek közt az abortusz és eutanázia formájában.
A Szlovák Katolikus Püspökkari Konferencia választások előtti körlevelében figyelmeztet annak szükségességére, hogy a katolikusok vegyenek részt a választásokon, s a keresztény értékek mellett való kiállás alapján ítéljék meg a pártokat és jelölteket. Konkrét pártot vagy pártokat azonban a körlevél nem jelöl meg, amelyekre a katolikusoknak szavazniuk kellene.
Mi, keresztény magyarok tudjuk, melyik párt képviseli sorainkból egyetlenként ezeket a keresztény értékeket, miközben kiáll magyar nemzeti identitásunk, nyelvünk, kultúránk védelmében. Nemcsak szavakban. Mert hirdetni lehet szép szavakkal – jó pénzért, 30 ezüstnyi árfolyamon - akár egy katolikusnak nevezett hetilapban is, hogy valaki mennyire vallásos, mert hisz Istenben meg önmagában, de ettől még nem biztos, hogy valóban kiáll a keresztény erkölcsi elvek mellett a gyakorlatban is. A Most-Híd párt programjában egyébként a keresztény szó nem is szerepel, az egyházakról csak érintőlegesen szól, akkor is leginkább csak az anyagi kárpótlás kapcsán. Nem árt tudni azt sem, hogy a honlapjukon szereplő link szerint bár „nem támogatják az abortuszt, de betiltását nem tartják megoldásnak” (http://www.parameter.sk/rovat/belfold/2010/01/21/bugar-bastrnak-katolikus-papokkal-egyeztettek). Ebből az is következhet, hogy szerintük az megengedhető. Ami ugye szöges ellentétben áll a Katolikus Egyház tanításával. Vajon hogyan szavaznának az ilyen párt képviselői a parlamentben egy életpárti, magzatgyilkosságot tiltó törvény kapcsán?
Már csak az a kérdés, hogyan lehet egy keresztény értékeket programjában nem felvállaló pártot propagálni egy magát katolikusnak nevező - magyar nyelven kiadott - lapban? Mi legyünk éberek és vigyázzunk, nehogy az ördögnek, a Hazugság Atyjának sokszor mézes-mázos ígéretekkel álcázott csapdájába essünk. A Sátán (görögül: „diabolosz”, vagyis „széthúzó”) mindig az egység megbontására, széthúzásra törekszik. Jól látszik aknamunkájának eredménye a felvidéki magyarság körében is: ügynökei révén, akiket a Hírnév, a Pénz és a Hatalom akarása irányít, azon dolgozik, hogy megbontsa magyar közösségünk egységét és megsemmisítse azt. Az ő száma a Biblia tanúsága szerint 666. Érdekes megfigyelni: ha ennek a számnak számjegyeit összeadjuk, egy 18-ast kapunk, az említett számra való utalás pedig a Jelenések Könyve 13. fejezetének 18-ik versében szerepel. Ha valaki fundamentalista módon értelmezné a Bibliát, innen már nem lenne nehéz levonni a végkövetkeztetést…
Bízzunk hát abban, hogy az egyszerű emberek is felismerik a Zsoltáros szavainak igazságát: „Nyelvük, mint a megélesített kard, keserű beszédük, mint a felajzott íj, hogy titkon lenyilazzák az ártatlant. Gonoszságokat terveznek és véghezviszik a kigondolt terveket. De Isten lenyilazza őket, hirtelen megsebesülnek, és saját nyelvük lesz romlásukra.” (Zsolt 64, 4.7.8-9)
Keresztényként és magyarként mondjunk nemet a közösségünket pusztulásba vezető hídra, még ha arannyal rakják is ki azt külsőleg, s válasszuk azt az utat, amely, ha szűk és tövisekkel teli is, mégis az egyedüli útja a felvidéki magyarság megmaradásának. Véssük a szívünkbe Esterházy Jánosnak, a magyarság mártírjának üzenetét:
„Két kincsünk van: magyarságunk és kereszténységünk, ápoljuk, őrizzük meg ezt az egyetlen pozitív értéket, amelyet senki el sem vehet, és amelynek varázslatos ereje átsegít a legnagyobb megpróbáltatásokon.”
ThDr. Karaffa János 
a Pázmaneum Társulás ügyvezető elnöke
Felettébb érdekes olvasnivaló a "meghasonlott" választásoktól terhes világunkban! Szerintem: felvidéken, délvidéken... az érdekek a döntőek és nem az ideológia, dogma...egytől tartok "és-pediglen" a "bort iszok és vízet prédikálok" eszmeiség végül a közösségünk rovására fog lezajlani. Megértettem, össze-kell borúlni "vörös" testvéreinkkel, hamár megtértek az Úrban, míg nem lesz  Pál fordulás megint, "mint-már" annyiszor és megmérettetik az ember fia újra meg újra!  

2010. június 10., csütörtök

Trianon: Nemzetközi tanácskozás a francia szenátusban



A trianoni szerződés 90. évfordulója alkalmából nemzetközi tudományos konferenciát tartanak pénteken Párizsban, a francia szenátus épületében. Az eseményt a Párizsi Magyar Intézet Baráti Köre, a párizsi magyar nagykövetség és a szenátus francia-magyar interparlamentáris csoportja szervezi.
A tanácskozás - amelyen francia, brit, olasz, szlovák, szerb és román történészek mellett magyar részről Romsics Ignác és Ablonczy Balázs tart előadást - Gérard Larcher francia szenátusi elnök üzenetével nyílik meg.
A konferencia tudományos szervezője, Catherine Horel francia történész az MTI-nek elmondta: a múlt héten Budapesten - a Francia Intézet és a Magyar Tudományos Akadémia szervezésében - megrendezett konferenciához hasonlóan a közönség számára is nyitott, szenvedélyektől mentes, tudományos tanácskozás várja az érdeklődőket: a szakterületük legjelentősebb történészei polémiákon és politikán felüli előadásokat fognak tartani.
A kollokvium fő célja a történész megfogalmazása szerint tudományos elemzését adni egy történelmi ténynek: Trianon ugyanis mára vitathatatlanul történelmi eseménnyé vált, amelyet lehetetlen és irracionális lenne visszacsinálni.
A nap első felében a korabeli nyugati nagyhatalmak álláspontján keresztül azt a folyamatot ismerheti meg a hallgatóság, amely elvezetett a trianoni döntésig.
Szeretnénk, ha világossá válna, hogy nem egyedül Franciaország határozott, hanem a többi szövetséges is tevékenyen részt vett a végső döntésben - hangsúlyozta Horel. A francia, brit, amerikai és olasz véleményt elemző előadók között szólal fel Romsics Ignác, aki a trianoni szerződésnek a magyar politikai gondolkodásban betöltött szerepéről beszél majd.
A konferencia második részében az utódállamok: Románia, az egykori Jugoszlávia és Csehszlovákia álláspontját ismerhetik meg a hallgatók a trianoni szerződésről. A kollokviumot Ablonczy Balázs hozzászólása zárja, aki a magyar kisebbségek kilencven évvel ezelőtti megszületéséről tart előadást.
Trianon előtt a kisebbségek ugyanis nem magyarok voltak, s a békeszerződés egyik jelentős következménye a magyar kisebbségek problémájának megjelenése az utódállamokban - mondta Horel.
A Magyarország történelmével foglalkozó francia történész számára azért fontos kutatási terület a trianoni szerződés, mert a következményképp kialakult revizionizmus alapjaiban határozta meg a két világháború közötti Magyarország történelmét. Szavai szerint valóságos trauma volt, amelynek okait a történészeknek el kell magyarázniuk a környező népek és az egykori döntéshozók számára is.
"A traumának nem kizárólag a trianoni szerződés volt az oka, hanem az Osztrák-Magyar Monarchia azt megelőző szétesése, az őszirózsás forradalom, a Tanácsköztársaság és a Horthy-rezsim intézkedései is. Ez alatt a két év alatt a magyarok olyan felgyorsult történelmi periódusban éltek, amely szinte kizárólag tragikus következményekkel járt. Érthető, hogy mindez 1920-ban traumát okozott, de a jelen világpolitikai helyzetben már nem értelmezhető létező traumaként" - hangsúlyozta Horel.
Az MTI kérdésére a francia történész elmondta: Trianon problémája a francia nagyközönséget nem érdekli igazán, a párizsi közvélemény elsősorban olyan dolgokra figyel, amelyek Franciaországot közvetlenül érintik. Ez nem a Közép-Európa iránti közömbösség miatt van így, egy Skandináviával kapcsolatos történelmi kérdés esetén sem lenne ez másképp.
Venczel Katalin (MTI)
 TwitThis
http://www.vajdasagma.info/cikk.php?ar=tukor&id=3470

Kihirdették a nemzetitanács-választások végeredményét

Történelmi kontextusban
2010. június 09. 19:06Virág Árpád


Nagy kihívást jelentettek Szerbia számára a június 6-i kisebbségi nemzeti tanácsi választások, hiszen az állam történetében először választották meg a nemzeti közösségek szerveit ilyen módon – fogalmazta meg tegnap Belgrádban a Köztársasági Palotában Svetozar Čiplić emberi jogi és kisebbségügyi miniszter, a vasárnapi választások hivatalos eredményeinek kihirdetésén, melyen jelen voltak a kisebbségügyi minisztérium, a Központi Választási Bizottság képviselői, valamint magas rangú nemzetközi tisztségviselők.
– Összesen tizenhat közösség választhatta meg képviselőit közvetlen módon, további három esetben ún. elektori, vagyis közvetett szavazás volt – ami valamennyiükben közös, az az, hogy nagy politikai felelősséget vállaltak ily módon fel, mely ugyanakkor jelentős változásokat is hozhat az adott közösség politikai életében – hangsúlyozta Čiplić.
A képviselőket közvetlen úton választó 802 727 szavazásra jogosult polgár közül 436 344 iratkozott fel a megfelelő választói névjegyzékre, s ezáltal formált jogot a voksolásra.
A választások végeredményeit Tordé Rozália, a Központi Választási Bizottság elnöke ismertette. Ezek szerint a magyar nemzeti tanácsi választásokon a bejegyzett választópolgárok 55,46 százaléka vett részt. A Magyar Összefogás listája a szavazatok 77,21 százalékának megszerzésével 28 mandátumhoz jutott a 35 tagú nemzeti tanácsban. Négy mandátumot szerzett a Vajdasági Magyarként Európába – Dr. Csengeri Attila lista a szavazatok 13,34 százalékával, a Magyar Remény Mozgalom – László Bálint, a Magyar Liga – Dr. Murényi Tibor, illetve a Kézfogás a Magyarságért – Polgári Mozgalom – Bunyik Zoltán és Rácz Szabó László listák pedig egy-egy mandátumhoz jutottak.
Az ország teljes területét figyelembe véve, a választásra jogosultak 54,5 százaléka járult az urnákhoz, a legnagyobb arányú részvétel, 77,05 százalék, a görög kisebbség esetében volt. A horvátok, a szlovének és a macedónok közvetett úton történő voksolás révén állítják össze nemzeti tanácsaikat.
Dimitriosz Kipreosz, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet szerbiai missziójának vezetője felszólalásában a voksolást az előírásoknak megfelelőnek nevezte, és, mint mondta, a közben felmerült technikai jellegű gondok nem befolyásolták a szavazás végeredményeit, nem változtathatnak a voksolásról kialakult pozitív képen. Kiemelte, történelmi kontextusban kell tekinteni ezekre a választásokra, melyek kétségkívül hatalmas előrelépést jelentenek nemcsak Szerbia, hanem az egész délkelet-európai régió demokratikus fejlődését tekintve is. Konsztantin Jerokosztopulosz, az Európa Tanács főtitkárságának tanácsosa is úgy vélekedett, hogy a választások során tapasztalt gondok elsősorban az efféle tapasztalat hiányának a számlájára írhatók.
Az eredmények ismertetésén jelen volt Varga Imre, a Magyar Köztársaság belgrádi nagykövete is, akit a június hatodikai választások értékelésére kértünk meg.
– A nemzeti kisebbségi tanácsok választásai azért jelentősek, mert először kerül sor Szerbiában a kollektív kisebbségi jogok elismerése mellett egy valós kulturális autonómiaszerv létrehozására. Az adott lehetőségeket mindig ki kell használni, jómagam úgy vélem, a magyar közösség most megfelelőképp élt is e jogával. A gyors szerveződés és a megfelelő nagyságú részvételi arány, úgy gondolom, legitimálja is a végeredményt – mondta.
Arra a kérdésünkre, hogy milyen előrelépésre lehet számítani most a vajdasági magyar politikában, tekintettel arra, hogy egy ilyen horderejű demokratikus kapacitással a hátterében alakulhat meg az új nemzeti tanács, a nagykövet elmondta, bízik abban, hogy az új összetétel a korábbihoz képest plurálisabb, színesebb, sokrétűbb mivoltánál fogva, nagyobb kollektív bölcsességgel tud majd döntéseket hozni.
– A különböző, egymástól eltérő véleményeket ütköztetve egy sokkal megalapozottabb munkára teremtődtek most meg a lehetőségek. Tennivaló akad bőven, arra számítok, hogy gyorsan fel fog állni a nemzeti tanács, megalapítja munkaszerveit, s hozzáfog azoknak a stratégiai feladatoknak az elvégzéséhez, melyek jelenleg a magyar közösség előtt állnak – nyilatkozta lapunknak a nagykövet.
http://www.magyarszo.com/fex.page:2010-06-10_Tortenelmi_kontextusban.xhtml

2010. június 9., szerda

Üzenet a választóknak

Kézfogás a magyarságért – Polgári mozgalom

Az MNT választások hivatalos eredményének ismeretében a Kézfogás a magyarságért – Polgári mozgalom jelöltjei nevében gratulálok a győztes Magyar Összefogás listának és sikeres munkát kívánok az új összetételű MNT-nek.
Reméljük, hogy az MNT új vezetősége nem a magyarság megosztását fogja mélyíteni, hanem a közösség egészének érdekeit fogja képviselni, habár nem erre utal dr. Korhecz Tamás nyilatkozata a június 8-i Blic-ban, melyben a magyarságot közösségépítőkre (MÖ) és közösségrombolókra (a többiek) osztja. Továbbá a listán szereplő jelöltek nevében erélyesen tiltakozom Pásztor István minden alapot nélkülöző, leminősítő és megbélyegző kijelentése ellen, amely a június 8-i Danas-ban jelent meg, és amelyben a Kézfogás a magyarságért lista mind a 35 jelöltjét szélsőjobboldalinak nevezi.
Minden szavazó polgár büszke lehet részvételére, mert azáltal hogy növelte a kimeneteli arányt, hozzájárult ahhoz, hogy az első közvetlenül választott vajdasági mini-parlament minél nagyobb tekintéllyel kezdje meg munkáját.
Külön köszönjük azon magyar választópolgárok bizalmát, akik a Kézfogás a magyarságért listára adták le voksukat, és ezzel pártpolitikamentes polgári csoportosulásunkat, mely 2010 április 20-án alakult, 1,5 hónap alatt a vajdasági magyar közösség sorrendben harmadik politikai tényezőjévé emelték. Szavazataikkal a gyorsabb változások reményében támogattak bennünket. Tették mindezt személyes és telefonos rábeszélések, a kampánycsend alatt osztogatott levelek és SMS-ek nélkül, önálló, átgondolt, felelőségteljes döntésük alapján. Meggyőződésem, hogy a változások elkerülhetetlenek. Ezek azonban a szavazók többségének akarata alapján lassúbbak lesznek.
A Kézfogás a magyarságért – Polgári mozgalom nemzeti tanács tagja ellenzéki szerepben az átlátható pénzkezelést és a vajdasági magyarság legégetőbb problémáival való foglalkozást fogja szorgalmazni.
A vajdasági magyar közélet immár megkerülhetetlen tényezőjeként úgy érezzük, a ránk leadott szavazatok arra köteleznek bennünket, hogy átgondoljuk további szerepvállalásunkat közösségünk érdekében.

Bunyik Zoltán, a Kézfogás a magyarságért lista vezetője

2010. június 7., hétfő

Az MNT még nem jogerősített összetétele

Hosszú elemzésekbe nem bonyolódok a hivatalos közleményünk előtt, viszont meg kell, hogy említsem: "furcsa" MNT választás volt, az egyházak támogatása nélkül teljesen más eredmény jött volna létre, taktikalig jó húzásnak bizonyult, viszont tartok tőle, hogy a hívők megosztása igazhitű "egyértelműekre" és a maradék "másértelműekre" hosszú távon identitásunk és hitünk elvesztéséhez fog vezetni, mert tudni illik: az "egyházban" egyenlőnek kellene lennünk...! Egyértelmű, hogy az a család zsarnokká válik, amely a legkissebb jövevényre nem figyel és hangját nem veszi figyelembe, rálesünk!

E választás is az erős anyagi háttértámogatáson dőlt el, ez a folyamat elkezdődött a következő választásokra már "etalon" lesz! Példátlan, és a "demokrácia-megszentségtelenítése", hogy az induló listák közül három nem vett részt a választás folyamatában stb,stb...Magyar népmese jut eszembe, amikor is a kecskére bízták a káposztát... (választások finanszírozása, pártok-egyesületek finanszírozása még ma is átláthatatlan, "demokratikus" államberendezésre nem jellemző!...)

Köszönjük a szavazatokat! Köszönjük a megtisztelő bizalmat, hogy ott lehetünk az MNT-ben és a vajdasági magyarságot érintő sors-kérdésekben hallattatni tudjuk és fogjuk hangunkat, akkor is ha a döntés joga más kezébe maradt - került, így nem mondható ránk, hogy a "pályaszéléről" kiabálunk be, ott leszünk az MNT-ben !

2010. június 6., vasárnap

Petőfi Sándor - FÖLTÁMADOTT A TENGER...

Föltámadott a tenger,
A népek tengere;
Ijesztve eget-földet,
Szilaj hullámokat vet
Rémítő ereje.

Látjátok ezt a táncot?
Halljátok e zenét?
Akik még nem tudtátok,
Most megtanulhatjátok,
Hogyan mulat a nép.

Reng és üvölt a tenger,
Hánykódnak a hajók,
Sűlyednek a pokolra,
Az árboc és vitorla
Megtörve, tépve lóg.

Tombold ki, te özönvíz,
Tombold ki magadat,
Mutasd mélységes medred,
S dobáld a fellegekre
Bőszült tajtékodat;

Jegyezd vele az égre
Örök tanúságúl:
Habár fölűl a gálya,
S alúl a víznek árja,
Azért a víz az úr!

(Pest, 1848. március 27–30.)

ARANY János - Fiamnak


Hála Isten! este van megin’.
Mával is fogyott a földi kín.
Bent magános, árva gyertya ég:
Kívül leskelődik a sötét.
Ily soká, 
fiacskám, mért vagy ébren?
Vetve ágyad puha-melegen:
Kis kacsóid összetéve szépen,
Imádkozzál, édes gyermekem.



Látod, én szegény költő vagyok:
Örökül hát nem sokat hagyok;
Legföljebb mocsoktalan nevet:
A tömegnél hitvány érdemet.
Ártatlan szived tavaszkertében
A vallást ezért öntözgetem.
Kis kacsóid összetéve szépen,
Imádkozzál, édes gyermekem.



Mert szegénynek drága kincs a hit.
Tűrni és remélni megtanit:
S néki, míg a sír rá nem lehell,
Mindig tűrni és remélni kell!
Oh, ha bennem is, mint egykor, 
épen
Élne a hit, vigaszul nekem!...
Kis kacsóid összetéve szépen,
Imádkozzál, édes gyermekem.



Majd ha játszótársaid közül
Munka hí el - úgy lehet, korán -
S idegennek szolgálsz eszközül,
Ki talán szeret... de mostohán:
Balzsamúl a hit malasztja légyen
Az elrejtett néma könnyeken.
Kis kacsóid összetéve szépen,
Imádkozzál, édes gyermekem.



Majd, ha látod, érzed a nyomort,
Melyet a becsület válla hord;
Megtiporva az erényt, az észt,
Míg a vétek irigységre készt
S a butának sorsa földi éden:
Álljon a vallás a mérlegen.
Kis kacsóid összetéve szépen,
Imádkozzál, édes gyermekem.



És, ha felnövén, tapasztalod,
Hogy apáid földje nem honod
S a bölcsőd s koporsód közti ür
Századoknak szolgált mesgyeül:
Lelj vigasztalást a szent igében:
„Bujdosunk e földi téreken.”
Kis kacsóid összetéve szépen,
Imádkozzál, édes gyermekem.



Oh, remélj, remélj egy jobb hazát!
S benne az erény diadalát:
Mert különben sorsod és e föld
Isten ellen zúgolódni költ. -
Járj örömmel álmaid egében,
Útravalód e csókom legyen:
Kis kacsóid összetéve szépen,
Imádkozzál, édes gyermekem!

(1850.)

Wass Albert: Üzenet haza




Üzenem az otthoni hegyeknek:
a csillagok járása változó.

És törvényei vannak a szeleknek,

esőnek, hónak, fellegeknek
és nincsen ború, örökkévaló.
A víz szalad, a kő marad,
a kő marad.
Üzenem a földnek: csak teremjen,
ha sáska rágja is le a vetést.

Ha vakond túrja is a gyökeret.

A világ fölött őrködik a Rend
s nem vész magja a nemes gabonának,
de híre sem lesz egykor a csalánnak;
az idő lemarja a gyomokat.
A víz szalad, a kő marad,
a kő marad.
Üzenem az erdőnek: ne féljen,
ha csattog is a baltások hada.

Mert erősebb a baltánál a fa

s a vérző csonkból virradó tavaszra
új erdő sarjad győzedelmesen.
S még mindig lesznek fák, mikor a rozsda
a gyilkos vasat rég felfalta már
s a sújtó kéz is szent jóvátétellel
hasznos anyaggá vált a föld alatt...
A víz szalad, a kő marad,
a kő marad.
Üzenem a háznak, mely fölnevelt:
ha egyenlővé teszik is a földdel,

nemzedékek őrváltásain

jönnek majd újra boldog építők
és kiássák a fundamentumot
s az erkölcs ősi, hófehér kövére
emelnek falat, tetőt, templomot.
Jön ezer új Kőmíves Kelemen,
ki nem hamuval és nem embervérrel

köti meg a békesség falát,

de szenteltvízzel és búzakenyérrel
és épít régi kőből új hazát.
Üzenem a háznak, mely fölnevelt:
a fundamentom Istentől való
és Istentől való az akarat,
mely újra építi a falakat.
A víz szalad, a kő marad,
a kő marad.
És üzenem a volt barátaimnak,
kik megtagadják ma a nevemet:

ha fordul egyet újra a kerék,

én akkor is a barátjok leszek
és nem lesz bosszú, gyűlölet, harag.
Kezet nyújtunk egymásnak és megyünk
és leszünk Egy Cél és Egy Akarat:
a víz szalad, de a kő marad,
a kő marad.
És üzenem mindenkinek,
testvérnek, rokonnak, idegennek,

gonosznak, jónak, hűségesnek és alávalónak,

annak, akit a fájás űz és annak,
kinek kezéhez vércseppek tapadnak:
vigyázzatok és imádkozzatok!
Valahol fönt a magos ég alatt
mozdulnak már lassan a csillagok
a s víz szalad és csak a kő marad,
a kő marad.
Maradnak az igazak és a jók.
A tiszták és békességesek.

Erdők, hegyek, tanok és emberek.

Jól gondolja meg, ki mit cselekszik!
Likasszák már az égben fönt a rostát
s a csillagok tengelyét olajozzák

szorgalmas angyalok.

És lészen csillagfordulás megint
és miként hirdeti a Biblia:
megméretik az embernek fia
s ki mint vetett, azonképpen arat.
Mert elfut a víz és csak a kő marad,
de a kő marad.

Bajorerdő, 1948.

Sinkovits Imre

Népszerű bejegyzések

Follow on Bloglovin