Nem mondtunk semmi újat, ha azt állítjuk, hogy a vajdasági magyaroknak nincsen rendes sajtója. A nyomtatott sajtót (a Magyar Szót és a Hét Napot) olyannyira meglovagolta a Magyar Nemzeti Tanács (MNT– Kókai Péter, a Magyar Szó újságírójának elvezése szerint Magyar Nemzeti Tamás), hogy már a tárgyilagos tájékoztatást is megvonja tőlünk.
Hogyan tudósított például az MNT napilapja, a Magyar Szó, és mit írt a Vajdaság Ma hírportál újságírója az MNT hatodik üléséről, a Szekeres László Alapítvány (SZLA) alapszabályának módosításáról és kuratóriumának megválasztásáról?
Hogyan tudósított például az MNT napilapja, a Magyar Szó, és mit írt a Vajdaság Ma hírportál újságírója az MNT hatodik üléséről, a Szekeres László Alapítvány (SZLA) alapszabályának módosításáról és kuratóriumának megválasztásáról?
– A tegnapi (2009. december 29-i) ülésen módosult a Szekeres László Alapítvány alapszabálya is. Korhecz (Tamás, az MNT elnöke – B. A. megj.) kiemelte, hogy a jövőben sokkal átláthatóbbá, a nyilvánosság számára is követhetővé válik az alapítvány munkája. A tanács megválasztotta az alapítvány új kuratóriumát is. A kuratórium elnöke marad Józsa László, tagjai pedig: Pásztor István, dr. Korhecz Tamás, Kovács Elvira, Egeresi Sándor, dr. Német László, Mérges Sándor, Dudás Károly, Hajnal Jenő, Miskolczi József, dr. Dujmovics Ferenc, dr. Gábrityné Molnár Irén, dr. Várady Tibor, László Bálint és Hodovány Attila – írja tudósításában P.E. (Jövőre újabb iskolabuszok indulnak a szórványban, Magyar Szó, 2010. december 30., 5. o).
Napilapunk újságírója adós maradt az olvasónak azzal, hogy miben is módosult a SZLA alapszabálya. A szövegből azt sem tudjuk meg, hogy a SZLA és vezetőinek eddigi munkájával kapcsolatban, valamint a kuratórium összetételével kapcsolatban volt-e az MNT ülésén vita. Az írás az olvasóban továbbá azt a benyomást kelti, hogy itt egy mellékes napirendi pontról volt szó, amely körül az égvilágon minden a legnagyobb rendben van. A megfogalmazásból közvetve ugyan, de mégis következtetni lehet, hogy az alapítvány munkája bizony eddig „a nyilvánosság számára” nem volt elég „átlátható” se „követhető”.
Hogy a kuratórium megválasztása körül mégse nincsen minden rendben, a jámbor olvasó csak akkor jön rá, ha elolvassa a MNT-nek ugyanerről az üléséről szóló, a Vajdaság Ma hírportálon közölt írást:
– A Szekeres László Alapítvány kuratóriumi tagjainak felmentéséről és kinevezéséről szóló végzésjavaslatot több képviselő nem támogatta. A Tanács az Alapítvány Kuratóriuma tagjaivá a 4 éves időtartamra a következő személyeket javasolta: Józsa László (elnök), dr. Korhecz Tamás (elnökhelyettes), dr. Német László, dr. Dujmovics Ferenc, Pásztor István, Mérges Sándor, dr. Gábrity Molnár Irén, Dudás Károly, dr. Várady Tibor, Kovács Elvira, Hajnal Jenő, László Bálint, Egeresi Sándor, Miskolci József, Hodovány Attila. Mint ismeretes ez az alapítvány a legnagyobb pénzekkel gazdálkodik, ami a vajdasági magyar kultúra önazonossága megőrzésére vonatkozik, ez a szerv a támogatásoknak a legfontosabb újraelosztója. ,,A Szekeres László Alapítvány tulajdonképpen a Magyar Nemzeti Tanács minibankja, hiszen számos olyan támogatási formának az elosztásáról dönt, amelyek az MNT programjainknak a megvalósítását is szolgálják’’ – emelte ki dr. Korhecz.
Vass Tibor szerint SZLA kuratóriuma nem tükrözi a Magyar Nemzeti Tanács összetételét, több lista képviselői nem kaptak helyet a testületben. Borsos Csilla nehezményezte, hogy Észak-Bánátból egyetlen tagot sem delegáltak a testületbe, ezért nem tudja támogatni a végzésjavaslatot. Rácz Szabó László több dolgot is kifogásolt a javaslattal kapcsolatban. ,,Azt gondolom, hogy az anyag, ami most elénk került, az MNT történetében az egyik legrosszabbul előkészített javaslat. Formailag is katasztrofális, hiszen a nevek után semmiféle identifikáció sincs’’ – kifogásolta Rácz Szabó. Szerinte több név esetében az összeférhetetlenség, funkcióhalmozás is felmerül, mint mondta, a SZLA a VMSZ meghosszabbított keze. ,,Azok kerülhettek ide be, akiket ez a politikai párt stratégiai szemszögből partnernek tekint’’ – tette hozzá a képviselő, majd azt javasolta, hogy vegyék le napirendről ezt a végzésjavaslatot. Dr. Csengeri Attila felszólalásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a 15 kuratóriumi tagból összesen 7-en szabadkaiak. Dr. Korhecz Tamás válaszában elmondta, hogy szerinte egyeseknek túlságosan is ,,savanyú a szőlő’’. ,,Azért nem lehettek a többi magyar törpepártnak (kivéve az MRM) az elnökei tagjai a kuratóriumnak, mert bojkottálták az MNT megválasztását. Az, aki folyamatosan ellene ment a névjegyzék felállításának, aki a párt tagjait azzal fenyegette meg, hogy kizárja őket, ha feliratkoznak a névjegyzékre, az milyen alapon kéri azt, hogy kerüljön be a nemzeti tanács ezen fontos intézményébe’’ – mondta az MNT elnöke. A javaslatot egyébként idejében kézbesítették az MNT tagjainak, vagyis azt bárki véleményezhette. Végezetül a végzésjavaslatot 4 tartózkodás és 4 ellenszavazat mellett fogadták el.(tor.: Megszavazták az MNT költségvetését, http://www.vajma.info/cikk/tukor/3874/Megszavaztak-az-MNT-koltsegveteset.html, 2010. december 29.)
Öt vezér
Az első látásra megállapítható, hogy a SZLA, vagyis a „Magyar Nemzeti Tanács minibankjának” kuratóriuma továbbra is a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) irányítása alatt van. A testület 15 tagja közül csaknem mindegyik a VMSZ kiemelkedő tisztségviselője, vagy a VMSZ állította Magyar Összefogás listán került az MNT-be, illetve e párthoz közeli személy. Közülük heten szabadkaiak. Vagyis: Ahol a pénz van (ebben az esetben: „minibank”), ott a VMSZ. A SZLA-ból csak olyan a pályázók kaphatnak pénzt, amelyek a VMSZ holdudvarához tartoznak, vagy megfelelnek e párt elvárásainak.
A kuratóriumban helyet kapott a vajdasági magyarság hosszabb ideje legbefolyásosabbnak tartott öt személyisége: Pásztor István, a VMSZ elnöke, Józsa László (elnök), Korhecz Tamás (elnökhelyettes), Várady Tibor, a VMSZ sokéves szürke eminenciája, és Egeresi Sándor, a Tartományi Képviselőház elnöke is.
Józsa László, az MNT korábbi elnöke, a testület új összetételében való felállásig egyúttal a SZLA kuratóriumának is az elnöke volt. Nem véletlenül nevezték a vajdasági magyarok „pénztárnokának” is. A 2010. június 30-án felállt MNT-ből kibukott ugyan (még a tagjelöltek listájára sem került fel), de – vélhetően valamilyen egyezség folytán – megmaradt az alapítvány elnökének. Miután ennek a két tisztségnek a különválasztására sor került, Józsát, akinek úgy látszik „valahol mindig elnökölnie kell”, most hivatalosan is megerősítették az alapítvány elnöki funkciójában, Korhecz pedig kuratóriumi elnökhelyettesé (is) előlépett.
Józsa más tisztségeit is megőrizte, annak ellenére, hogy a Magyar Nemzeti Tanácsban végzett nyolcéves munkáját nagyon sok indokolt bírálat és elmarasztalás érte, ami miatt távoznia kellett volna a politikából. Még Pásztor István, a VMSZ elnöke is bírálta a 2009. szeptember 18-i zentai tanácskozáson, mondván, hogy a Józsa által irányított MNT „nem épült be, nem épülhetett be pozitív értelemben a vajdasági magyar köztudatba. A Magyar Nemzeti Tanács egy megvetendő intézménnyé, és igen gyakran okkal vagy ok nélkül a megvetés céltáblájává is vált”, valamint, hogy „munkáját az utóbbi években az alacsony hatékonyság jellemezte” (A megújulás konferenciája, Új esély, a Vajdasági Magyar Szövetség lapja, 2009. szept. 25., 2–4. o.). Most elsimultnak látszik a Pásztor-Józsa ellentét, mivel a személyes és a pártérdekek – úgy tűnik – mégis fontosabbak lettek a közösségi érdekeknél.
Józsa megtartotta a Magyar Szó Lapkiadó Kft. igazgató-bizottsága szerepét betöltő „Taggyűlési Jogokat Gyakorló Testületének” elnöki tisztségét is. Annak ellenére, hogy szakmai körökben, a vajdasági magyar közvéleményben, de nemzetközi körökben is nagy felháborodást keltett az általa irányított MNT 2010. február 26-i zentai ülésének döntése, hogy „laptanácsot” alakít a Magyar Szó napilapban. Mi több, 2010. december 23-án, a Magyar Szó fennállásának 66. évfordulóján, pecsétgyűrűt ajándékoztak neki, mivel „nagy érdemei vannak abban, hogy a Kft. 2010-ben nyomdagépsorokat szerzett be” és „megtanult néhány nyomdai szakkifejezést”. A Forum Kiadó és a Magyar Szó „átszervezésében” és „karcsúsításában” szerzett „érdemeit” ez alkalommal nem említették, de a vállaltból elbocsátott magyarok bizonyára nem felejtik azt el.
A SZLA kuratóriumában helyet kapott Pásztor István, a VMSZ elnöke is. Pásztor, mint ismeretes főállásban a tartományi kormány alelnöki posztját tölti be, a gazdasági tárcát irányítva. Tavaly kényszeredetten mondott le tartományi képviselőházi képviselői mandátumáról, holott itt a nyilvánvaló érdekütközés esete állt fenn. (Minden elsőéves joghallgató tudja ugyanis, hogy egyazon személy nem lehet a törvényhozói és a végrehatói hatalom tagja.) Pásztor a szabadkai városi képviselőtestületnek is a tagja és ki tudja milyen tisztségei vannak még. Hogyan engedhető meg, normális az, hogy egy embernek ennyi funkciója legyen? Lehet-e mindezeket tisztességesen ellátni? Mennyi havi jövedelmet valósít meg ezek alapján?
,,Savanyú a szőlő’’
Ifj. dr. Korhecz Tamás, a Nemzeti Tanácsi elnöki funkciója mellett a testület Közigazgatási Hivatalának is az elnöke. A két tisztség mellett – az MNT honlapján olvasható életrajza szerint –„egyetemi magántanár (docens) a kamenicai FABUS menedzserképző egyetemi karon, illetve az újvidéki Jogi és Üzleti Tanulmányok Egyetemi Karán”, valamint vendégtanár a Győri Egyetem Deák Ferenc Jogtudományi Karán és a budapesti Közép-Európai Egyetem Jogi Karán”, de bizonyára még más tisztségei is vannak (például a Pannónia Alap).
Az MNT és az általa létrehozott testületek tagjainak valamint a Tanács számára munkát végző más személyek illetményéről szóló (20/2010 számú MNT) határozat szerint a Tanács elnökét – havi 100.000,00 dinár, a Közigazgatási Hivatal elnökét pedig havi 90.000,00 dinár illeti meg. Amennyiben a Tanács elnöke és a Közigazgatási Hivatal elnöke munkáját tiszteletdíjasan látja el, az említett illetmény fele illeti meg. Most az a kérdés, hogy az ifj. dr. Kohecz Tamásnak mennyi havi jövedelmet fizet az MNT, hogy ezt a tisztséget rendes munkaviszonyban, vagy tiszteletdíjasként látja el, hogy felveszi-e az ülésenkénti 2000,00 dinárt, és az is, hogy a SZLA-tól milyen „illetményt” kap?
Korhecnek a kuratórium „megválasztásakor” elhangzott bírálatokra adott válasza, miszerint „egyeseknek túlságosan is ’savanyú a szőlő’”, egyúttal jól mutatja a testületnek a VMSZ-hez nem tartózó alig néhány tagja iránti – értelmiségihez és az MNT elnökéhez – nem méltó magatartását, azok lebecsülését.
A vajdasági magyarok ügyeit döntően befolyásoló „ötöshöz” tartozik még dr. Várady Tibor is, aki túl hosszú ideje szinte minden helyen ott van, ahol a vajdasági magyarok ügyeiről kell dönteni. Még nem is ez a probléma, hanem inkább az, hogy nem a valós érdekeket képviselte. Például akkor, amikor meghatározó szerepet vállalt (Korheczal és Józsával együtt) a felemásra sikeredett nemzeti tanácsokról szóló törvény megfogalmazásában, vagy amikor a volt Jugoszláv Szövetségi Köztársaság (JSZK) egyik jogi képviselője volt Hágában a Nemzetközi Bíróságon.
Hogyan és miért került a Tartományi Képviselőház elnöke a SZLA-ba? Egeresi Sándornak, mint a tisztelt ház elnökének, e tisztsége mellett nem kellene szerepet vállalni sehol máshol. Vagy talán a tartományban és annak képviselőházában olyan jól alakultak a dolgok, hogy ott már nincs is mit tenni?
Semmibe vett civilek
Tizenkét vajdasági magyar civil szervezet és négy párt (a Magyar Polgári Szövetség, a Magyar Remény Mozgalom, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége és a Vajdasági Magyar Demokrata Párt) 2010. augusztus 12-én levéllel fordult Répás Zsuzsanna magyar nemzetpolitikai helyettes államtitkárhoz, akit arra kértek, hogy a Szülőföld Alap pályázati rendszerének átvilágítását terjesszék ki Vajdaságra is.
– Megelégedéssel vettük tudomásul a Szülőföld Alap pályázati rendszere átvilágításának tervét. Javasoljuk, hogy az átvilágítás terjedjen ki a titkosított szerződésekre is, és eredménye kerüljön nyilvánosságra.
Egyetértünk azzal, hogy az előző kormányzat a legtöbb esetben minden szakmai alapot nélkülözve az általuk kitüntetetten kezelt szervezeteket részesítette abszolút előnyben.
Csatlakozunk Tőkés Lászlónak, az Európai Parlament (EP) alelnökének javaslatához, amely szerint „A Magyarországon megkezdett elszámoltatást ki kell terjeszteni a határon túlra is”.
Kérjük, hogy a támogatások felülvizsgálata, elszámolásának ellenőrzése a vajdasági pályázók körét, a Szekeres László Alapítványt és a Magyar Nemzeti Tanácsot is foglalja magába és a jövőbeni támogatásokat az elért valós eredmények felülvizsgálata alapján, pártoktól függetlenül ítéljék meg.
Önök bizonyára tisztában vannak a Magyar Nemzeti Tanácson belüli erőviszonyokkal és azokkal az antidemokratikus történésekkel, amelyek között az létrejött, ezért nem tartanánk igazságosnak, ha az MNT döntése határozná meg kollégiumaink, oktatási központjaink, pedagógus- és gyermekprogramjaink, diáksegélyezésünk, emberi jogvédő tevékenységünk és civil szervezeteink más tevékenységeinek magyarországi támogatását – olvasható a civil szervezetek levelében (http://www.vajdasagma.info/cikk.php?ar=vajdasag&id=10425)
Miskolczi Józsefnek, a Vajdasági Magyar Civil Szövetség (CISZ) elnökének is volt egy kezdeményezése, amely a civil szféra támogatáspolitikája és az erre vonatkozó alapelvek kidolgozását célozta. A CISZ 2010. július 3-án Szabadkán megtartott Közgyűlésén egy 19 pontból álló dokumentumot fogadott el, amely tartalmazza a támogatáspolitikai alapelveket (http://www.cisz.org.rs/forum_2.php). Miskolci egyik nyilatkozata szerint „a legfontosabb, hogy a döntéshozás legyen sokkal demokratikusabb, és ne három-négy, hanem hatvan-hetven ember döntsön a támogatások odaítéléséről, ahol a civilek lennének többségben, ugyanakkor a tagokat az MNT javasolná és nevezné ki” (Sztojánovity Lívia: Átláthatóbb támogatáspolitikát, Magyar Szó, 2010. július 10., 16. o.).
A 2010. december 4-én ugyancsak Szabadkán megtartott Második Civil Párbeszéden, amelyen mintegy negyven civil szervezet képviselője vett részt, ismét a magyarországi támogatási rendszerről és a Szekeres László Alapítvány reformjára vonatkozó javaslatokról tanácskoztak. A civilek csupán abban egyeztek meg, hogy a felmerült javaslatokat összegzik és eljuttatják mind a Magyar Nemzeti Tanácsnak mind a magyar pártoknak. Mindennek az egyedüli eredménye az lett, hogy Miskolczit bevették ugyan a SZLA kuratóriumába, de ott „nem sok vizet zavar”. Esetleg valamilyen támogatásban részesül majd az általa vezetett szervezet.
Szinte mondani sem kell: Sem MNT-ben sem SZAL-ban átvilágítás vagy elszámoltatás nem történt. Összeférhetetlenség, funkcióhalmozás? Kit érdekel! A kutya ugat, a karaván halad. Vagyis: Semmibe vették a civil követeléseket és a demokráciai alapelveit. Folytatódhat tehát 2011-ben is – az a MNT-ben és a SZLA-ban is – minden az eddigi módon.
Napilapunk újságírója adós maradt az olvasónak azzal, hogy miben is módosult a SZLA alapszabálya. A szövegből azt sem tudjuk meg, hogy a SZLA és vezetőinek eddigi munkájával kapcsolatban, valamint a kuratórium összetételével kapcsolatban volt-e az MNT ülésén vita. Az írás az olvasóban továbbá azt a benyomást kelti, hogy itt egy mellékes napirendi pontról volt szó, amely körül az égvilágon minden a legnagyobb rendben van. A megfogalmazásból közvetve ugyan, de mégis következtetni lehet, hogy az alapítvány munkája bizony eddig „a nyilvánosság számára” nem volt elég „átlátható” se „követhető”.
Hogy a kuratórium megválasztása körül mégse nincsen minden rendben, a jámbor olvasó csak akkor jön rá, ha elolvassa a MNT-nek ugyanerről az üléséről szóló, a Vajdaság Ma hírportálon közölt írást:
– A Szekeres László Alapítvány kuratóriumi tagjainak felmentéséről és kinevezéséről szóló végzésjavaslatot több képviselő nem támogatta. A Tanács az Alapítvány Kuratóriuma tagjaivá a 4 éves időtartamra a következő személyeket javasolta: Józsa László (elnök), dr. Korhecz Tamás (elnökhelyettes), dr. Német László, dr. Dujmovics Ferenc, Pásztor István, Mérges Sándor, dr. Gábrity Molnár Irén, Dudás Károly, dr. Várady Tibor, Kovács Elvira, Hajnal Jenő, László Bálint, Egeresi Sándor, Miskolci József, Hodovány Attila. Mint ismeretes ez az alapítvány a legnagyobb pénzekkel gazdálkodik, ami a vajdasági magyar kultúra önazonossága megőrzésére vonatkozik, ez a szerv a támogatásoknak a legfontosabb újraelosztója. ,,A Szekeres László Alapítvány tulajdonképpen a Magyar Nemzeti Tanács minibankja, hiszen számos olyan támogatási formának az elosztásáról dönt, amelyek az MNT programjainknak a megvalósítását is szolgálják’’ – emelte ki dr. Korhecz.
Vass Tibor szerint SZLA kuratóriuma nem tükrözi a Magyar Nemzeti Tanács összetételét, több lista képviselői nem kaptak helyet a testületben. Borsos Csilla nehezményezte, hogy Észak-Bánátból egyetlen tagot sem delegáltak a testületbe, ezért nem tudja támogatni a végzésjavaslatot. Rácz Szabó László több dolgot is kifogásolt a javaslattal kapcsolatban. ,,Azt gondolom, hogy az anyag, ami most elénk került, az MNT történetében az egyik legrosszabbul előkészített javaslat. Formailag is katasztrofális, hiszen a nevek után semmiféle identifikáció sincs’’ – kifogásolta Rácz Szabó. Szerinte több név esetében az összeférhetetlenség, funkcióhalmozás is felmerül, mint mondta, a SZLA a VMSZ meghosszabbított keze. ,,Azok kerülhettek ide be, akiket ez a politikai párt stratégiai szemszögből partnernek tekint’’ – tette hozzá a képviselő, majd azt javasolta, hogy vegyék le napirendről ezt a végzésjavaslatot. Dr. Csengeri Attila felszólalásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a 15 kuratóriumi tagból összesen 7-en szabadkaiak. Dr. Korhecz Tamás válaszában elmondta, hogy szerinte egyeseknek túlságosan is ,,savanyú a szőlő’’. ,,Azért nem lehettek a többi magyar törpepártnak (kivéve az MRM) az elnökei tagjai a kuratóriumnak, mert bojkottálták az MNT megválasztását. Az, aki folyamatosan ellene ment a névjegyzék felállításának, aki a párt tagjait azzal fenyegette meg, hogy kizárja őket, ha feliratkoznak a névjegyzékre, az milyen alapon kéri azt, hogy kerüljön be a nemzeti tanács ezen fontos intézményébe’’ – mondta az MNT elnöke. A javaslatot egyébként idejében kézbesítették az MNT tagjainak, vagyis azt bárki véleményezhette. Végezetül a végzésjavaslatot 4 tartózkodás és 4 ellenszavazat mellett fogadták el.(tor.: Megszavazták az MNT költségvetését, http://www.vajma.info/cikk/tukor/3874/Megszavaztak-az-MNT-koltsegveteset.html, 2010. december 29.)
Öt vezér
Az első látásra megállapítható, hogy a SZLA, vagyis a „Magyar Nemzeti Tanács minibankjának” kuratóriuma továbbra is a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) irányítása alatt van. A testület 15 tagja közül csaknem mindegyik a VMSZ kiemelkedő tisztségviselője, vagy a VMSZ állította Magyar Összefogás listán került az MNT-be, illetve e párthoz közeli személy. Közülük heten szabadkaiak. Vagyis: Ahol a pénz van (ebben az esetben: „minibank”), ott a VMSZ. A SZLA-ból csak olyan a pályázók kaphatnak pénzt, amelyek a VMSZ holdudvarához tartoznak, vagy megfelelnek e párt elvárásainak.
A kuratóriumban helyet kapott a vajdasági magyarság hosszabb ideje legbefolyásosabbnak tartott öt személyisége: Pásztor István, a VMSZ elnöke, Józsa László (elnök), Korhecz Tamás (elnökhelyettes), Várady Tibor, a VMSZ sokéves szürke eminenciája, és Egeresi Sándor, a Tartományi Képviselőház elnöke is.
Józsa László, az MNT korábbi elnöke, a testület új összetételében való felállásig egyúttal a SZLA kuratóriumának is az elnöke volt. Nem véletlenül nevezték a vajdasági magyarok „pénztárnokának” is. A 2010. június 30-án felállt MNT-ből kibukott ugyan (még a tagjelöltek listájára sem került fel), de – vélhetően valamilyen egyezség folytán – megmaradt az alapítvány elnökének. Miután ennek a két tisztségnek a különválasztására sor került, Józsát, akinek úgy látszik „valahol mindig elnökölnie kell”, most hivatalosan is megerősítették az alapítvány elnöki funkciójában, Korhecz pedig kuratóriumi elnökhelyettesé (is) előlépett.
Józsa más tisztségeit is megőrizte, annak ellenére, hogy a Magyar Nemzeti Tanácsban végzett nyolcéves munkáját nagyon sok indokolt bírálat és elmarasztalás érte, ami miatt távoznia kellett volna a politikából. Még Pásztor István, a VMSZ elnöke is bírálta a 2009. szeptember 18-i zentai tanácskozáson, mondván, hogy a Józsa által irányított MNT „nem épült be, nem épülhetett be pozitív értelemben a vajdasági magyar köztudatba. A Magyar Nemzeti Tanács egy megvetendő intézménnyé, és igen gyakran okkal vagy ok nélkül a megvetés céltáblájává is vált”, valamint, hogy „munkáját az utóbbi években az alacsony hatékonyság jellemezte” (A megújulás konferenciája, Új esély, a Vajdasági Magyar Szövetség lapja, 2009. szept. 25., 2–4. o.). Most elsimultnak látszik a Pásztor-Józsa ellentét, mivel a személyes és a pártérdekek – úgy tűnik – mégis fontosabbak lettek a közösségi érdekeknél.
Józsa megtartotta a Magyar Szó Lapkiadó Kft. igazgató-bizottsága szerepét betöltő „Taggyűlési Jogokat Gyakorló Testületének” elnöki tisztségét is. Annak ellenére, hogy szakmai körökben, a vajdasági magyar közvéleményben, de nemzetközi körökben is nagy felháborodást keltett az általa irányított MNT 2010. február 26-i zentai ülésének döntése, hogy „laptanácsot” alakít a Magyar Szó napilapban. Mi több, 2010. december 23-án, a Magyar Szó fennállásának 66. évfordulóján, pecsétgyűrűt ajándékoztak neki, mivel „nagy érdemei vannak abban, hogy a Kft. 2010-ben nyomdagépsorokat szerzett be” és „megtanult néhány nyomdai szakkifejezést”. A Forum Kiadó és a Magyar Szó „átszervezésében” és „karcsúsításában” szerzett „érdemeit” ez alkalommal nem említették, de a vállaltból elbocsátott magyarok bizonyára nem felejtik azt el.
A SZLA kuratóriumában helyet kapott Pásztor István, a VMSZ elnöke is. Pásztor, mint ismeretes főállásban a tartományi kormány alelnöki posztját tölti be, a gazdasági tárcát irányítva. Tavaly kényszeredetten mondott le tartományi képviselőházi képviselői mandátumáról, holott itt a nyilvánvaló érdekütközés esete állt fenn. (Minden elsőéves joghallgató tudja ugyanis, hogy egyazon személy nem lehet a törvényhozói és a végrehatói hatalom tagja.) Pásztor a szabadkai városi képviselőtestületnek is a tagja és ki tudja milyen tisztségei vannak még. Hogyan engedhető meg, normális az, hogy egy embernek ennyi funkciója legyen? Lehet-e mindezeket tisztességesen ellátni? Mennyi havi jövedelmet valósít meg ezek alapján?
,,Savanyú a szőlő’’
Ifj. dr. Korhecz Tamás, a Nemzeti Tanácsi elnöki funkciója mellett a testület Közigazgatási Hivatalának is az elnöke. A két tisztség mellett – az MNT honlapján olvasható életrajza szerint –„egyetemi magántanár (docens) a kamenicai FABUS menedzserképző egyetemi karon, illetve az újvidéki Jogi és Üzleti Tanulmányok Egyetemi Karán”, valamint vendégtanár a Győri Egyetem Deák Ferenc Jogtudományi Karán és a budapesti Közép-Európai Egyetem Jogi Karán”, de bizonyára még más tisztségei is vannak (például a Pannónia Alap).
Az MNT és az általa létrehozott testületek tagjainak valamint a Tanács számára munkát végző más személyek illetményéről szóló (20/2010 számú MNT) határozat szerint a Tanács elnökét – havi 100.000,00 dinár, a Közigazgatási Hivatal elnökét pedig havi 90.000,00 dinár illeti meg. Amennyiben a Tanács elnöke és a Közigazgatási Hivatal elnöke munkáját tiszteletdíjasan látja el, az említett illetmény fele illeti meg. Most az a kérdés, hogy az ifj. dr. Kohecz Tamásnak mennyi havi jövedelmet fizet az MNT, hogy ezt a tisztséget rendes munkaviszonyban, vagy tiszteletdíjasként látja el, hogy felveszi-e az ülésenkénti 2000,00 dinárt, és az is, hogy a SZLA-tól milyen „illetményt” kap?
Korhecnek a kuratórium „megválasztásakor” elhangzott bírálatokra adott válasza, miszerint „egyeseknek túlságosan is ’savanyú a szőlő’”, egyúttal jól mutatja a testületnek a VMSZ-hez nem tartózó alig néhány tagja iránti – értelmiségihez és az MNT elnökéhez – nem méltó magatartását, azok lebecsülését.
A vajdasági magyarok ügyeit döntően befolyásoló „ötöshöz” tartozik még dr. Várady Tibor is, aki túl hosszú ideje szinte minden helyen ott van, ahol a vajdasági magyarok ügyeiről kell dönteni. Még nem is ez a probléma, hanem inkább az, hogy nem a valós érdekeket képviselte. Például akkor, amikor meghatározó szerepet vállalt (Korheczal és Józsával együtt) a felemásra sikeredett nemzeti tanácsokról szóló törvény megfogalmazásában, vagy amikor a volt Jugoszláv Szövetségi Köztársaság (JSZK) egyik jogi képviselője volt Hágában a Nemzetközi Bíróságon.
Hogyan és miért került a Tartományi Képviselőház elnöke a SZLA-ba? Egeresi Sándornak, mint a tisztelt ház elnökének, e tisztsége mellett nem kellene szerepet vállalni sehol máshol. Vagy talán a tartományban és annak képviselőházában olyan jól alakultak a dolgok, hogy ott már nincs is mit tenni?
Semmibe vett civilek
Tizenkét vajdasági magyar civil szervezet és négy párt (a Magyar Polgári Szövetség, a Magyar Remény Mozgalom, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége és a Vajdasági Magyar Demokrata Párt) 2010. augusztus 12-én levéllel fordult Répás Zsuzsanna magyar nemzetpolitikai helyettes államtitkárhoz, akit arra kértek, hogy a Szülőföld Alap pályázati rendszerének átvilágítását terjesszék ki Vajdaságra is.
– Megelégedéssel vettük tudomásul a Szülőföld Alap pályázati rendszere átvilágításának tervét. Javasoljuk, hogy az átvilágítás terjedjen ki a titkosított szerződésekre is, és eredménye kerüljön nyilvánosságra.
Egyetértünk azzal, hogy az előző kormányzat a legtöbb esetben minden szakmai alapot nélkülözve az általuk kitüntetetten kezelt szervezeteket részesítette abszolút előnyben.
Csatlakozunk Tőkés Lászlónak, az Európai Parlament (EP) alelnökének javaslatához, amely szerint „A Magyarországon megkezdett elszámoltatást ki kell terjeszteni a határon túlra is”.
Kérjük, hogy a támogatások felülvizsgálata, elszámolásának ellenőrzése a vajdasági pályázók körét, a Szekeres László Alapítványt és a Magyar Nemzeti Tanácsot is foglalja magába és a jövőbeni támogatásokat az elért valós eredmények felülvizsgálata alapján, pártoktól függetlenül ítéljék meg.
Önök bizonyára tisztában vannak a Magyar Nemzeti Tanácson belüli erőviszonyokkal és azokkal az antidemokratikus történésekkel, amelyek között az létrejött, ezért nem tartanánk igazságosnak, ha az MNT döntése határozná meg kollégiumaink, oktatási központjaink, pedagógus- és gyermekprogramjaink, diáksegélyezésünk, emberi jogvédő tevékenységünk és civil szervezeteink más tevékenységeinek magyarországi támogatását – olvasható a civil szervezetek levelében (http://www.vajdasagma.info/cikk.php?ar=vajdasag&id=10425)
Miskolczi Józsefnek, a Vajdasági Magyar Civil Szövetség (CISZ) elnökének is volt egy kezdeményezése, amely a civil szféra támogatáspolitikája és az erre vonatkozó alapelvek kidolgozását célozta. A CISZ 2010. július 3-án Szabadkán megtartott Közgyűlésén egy 19 pontból álló dokumentumot fogadott el, amely tartalmazza a támogatáspolitikai alapelveket (http://www.cisz.org.rs/forum_2.php). Miskolci egyik nyilatkozata szerint „a legfontosabb, hogy a döntéshozás legyen sokkal demokratikusabb, és ne három-négy, hanem hatvan-hetven ember döntsön a támogatások odaítéléséről, ahol a civilek lennének többségben, ugyanakkor a tagokat az MNT javasolná és nevezné ki” (Sztojánovity Lívia: Átláthatóbb támogatáspolitikát, Magyar Szó, 2010. július 10., 16. o.).
A 2010. december 4-én ugyancsak Szabadkán megtartott Második Civil Párbeszéden, amelyen mintegy negyven civil szervezet képviselője vett részt, ismét a magyarországi támogatási rendszerről és a Szekeres László Alapítvány reformjára vonatkozó javaslatokról tanácskoztak. A civilek csupán abban egyeztek meg, hogy a felmerült javaslatokat összegzik és eljuttatják mind a Magyar Nemzeti Tanácsnak mind a magyar pártoknak. Mindennek az egyedüli eredménye az lett, hogy Miskolczit bevették ugyan a SZLA kuratóriumába, de ott „nem sok vizet zavar”. Esetleg valamilyen támogatásban részesül majd az általa vezetett szervezet.
Szinte mondani sem kell: Sem MNT-ben sem SZAL-ban átvilágítás vagy elszámoltatás nem történt. Összeférhetetlenség, funkcióhalmozás? Kit érdekel! A kutya ugat, a karaván halad. Vagyis: Semmibe vették a civil követeléseket és a demokráciai alapelveit. Folytatódhat tehát 2011-ben is – az a MNT-ben és a SZLA-ban is – minden az eddigi módon.
BOZÓKI Antal
Mi is a következő demokratikusan lelketlen "magyar-mentő" választ kaptunk az eminenciásoktól:
Földművesek Egyesületet Csóka – Annus József Szakoktatási és Közművelődési Központ
Tárgy: tájékoztatás a pályázat elbírálásáról - Iktatási szám: 891-7-11/2010-2
Tisztelt Cím!
A Szekeres László Alapítványhoz benyújtott pályázat kapcsán, amelynek tárgya „A csókai FECS Annus József SzKK fennmaradásához szükséges rezsiköltsége.”, ezúton tájékoztatom, hogy alapítványunk azt, a rendelkezésre álló keret szűkössége miatt, nem tudta támogatásban részesíteni.
Tisztelettel:
Józsa László
a SZLA Kuratóriumának elnöke
Tárgy: tájékoztatás a pályázat elbírálásáról - Iktatási szám: 891-7-11/2010-2
Tisztelt Cím!
A Szekeres László Alapítványhoz benyújtott pályázat kapcsán, amelynek tárgya „A csókai FECS Annus József SzKK fennmaradásához szükséges rezsiköltsége.”, ezúton tájékoztatom, hogy alapítványunk azt, a rendelkezésre álló keret szűkössége miatt, nem tudta támogatásban részesíteni.
Tisztelettel:
Józsa László
a SZLA Kuratóriumának elnöke
Olyan messze vagyunk a demokráciához, mint Makó Jeruzsálemhez. Egy újságíró barátom megjegyezte ki a felelős azért, hogy nincs megfelelő pártkönyvünk, vallásunk és nem tudunk fejet hajtani a kommunistákból lett új demokratáknak? Jó kérdés ugyebár. Egyértelmű a politikai "ária-faj", amely sem erkölcsöt, vallást, etikát nem tart szem előtt tipor mindent, ami elébe kerül. Egy a fontos a nép nevében a nép anyagi javait saját ária célokra elfecsérelni a másképpen gondolkodókat tűzzel-vassal írtani, tiszta demokrácia. Kiszámoltuk az egyesület tagjai becsületes adófizetők családtagjaikkal együtt, semmit nem kapnak vissza, viszont a semmitevők tábora osztogatja az általuk megvalósított közvagyont mindenféle badarságokra, nemzetmentő programokra! Szégyen! Ne feledjétek hatalmaskodók: „Habár fölül a gálya, alul a víznek árja, azért a víz az úr! ... Bízom benne lesz annyi szentelt vizük, hogy a nép saruját egy napon tisztára mossák!
Margit Zoltán
