Margit Zoltán: 2011. 09. 11. - 2011. 09. 18.

2011. szeptember 16., péntek

Szent-Györgyi Albert 118 éve született

Nagyrápolti Szent-Györgyi Albert (Budapest, 1893. szeptember 16. –Woods Hole, Messachusetts, 1986. október 22.) magyar orvos, biokémikus.

A 30-as években izolálta a C-vitamint és 1936-ban a P-vitamint. Jelentős szerepet játszott a citrát-kör (citromsavciklus) felfedezésében. Munkásságát 1937-ben orvosi és élettani Nobel-díjjal ismerték el. Az egyetlen magyar tudós, aki magyarországi tudományos tevékenységéért kapta ezt a magas kitüntetést. Magyarországon tudományos munkásságát 1937-ben Corvin-koszorúval ismerték el.
Szent-Györgyi Albert Budapesten született 1893. szeptember 16-án. Tanulmányait a Lónyay utcai református gimnáziumban végezte, majd a Budapesti Tudományegyetem Orvostudományi Karán folytatta, ahol 1917-ben orvosi oklevelet szerzett. Az első világháborúban medikusként vett részt, de megsebesült, és hamarosan leszerelték. Ezután külföldön: Pozsonyban, Prágában, Berlinben, Leidenben, Groningenben folytatott tanulmányokat, a biológia, az élettan, a gyógyszertan, a bakteriológia, majd a fizikai-kémia terén. Ezt követően Cambridge-ben, F.G. Hopkins biokémiai tanszékén megszerezte második doktorátusát, ezúttal kémiából, majd E.C. Kendall támogatásával egy évig az Egyesült Államokban dolgozott. Klebelsberg kultuszminiszter hívására hazajött, és 1931-től 1945-ig a szegedi tudományegyetem orvosi vegyészeti intézetének professzora, 1945 és 1947 között a budapesti tudományegyetem orvos karának biokémia professzora volt. 1947 végén elhagyta az országot, és a Boston melletti Woods-Hole-ban telepedett le, ahol 1947 és 1962 között az Egyesült Államok Izomkutató Tudományos Intézete tengerbiológiai laboratóriumának igazgatója, 1962 és 1971 között a Darthmouth-i Egyetem professzora volt. Kapcsolatait Magyarországgal mindig fenntartotta, az 1960-as évektől rendszeresen hazalátogatott. 1986. október 22-én halt meg Woods Hole-ban.
A világhírös szögedi paradicsompaprika 
Az 1920-as évek végén Szent-Györgyi ismeretlen anyagot talált a mellékvesében. Megállapította összetételét (C6H8O6), és hexuronsavnak nevezte el (1928). Hazatérve, Szegeden olyan növényi forrást keresett, melyből nagyobb mennyiségben lehet kivonni hexuronsavat. Erre a célra a szegedi paradicsompaprika kiválóan megfelelt: 10 liter présnedvből 6,5 gramm hexuronsavat állítottak elő. 1932-ben Szent-Györgyi – és tőle függetlenül J. Tillmans – a hexuronsavat azonosította a C-vitaminnal. 
Javaslatára a hexuronsavat a skorbut elleni hatásra utalva aszkorbinsavnak nevezték el. Szegeden a paprikából kiinduló C-vitamin gyártás módszerét is kidolgozták. Az 1937-es élettani-orvosi Nobel-díjat Szent-Györgyi Albert nyerte el "a biológiai égésfolyamatok, különösképpen a C-vitamin és a fumársavkatalízis szerepének terén tett felfedezéseiért"

C-vitamin / Aszkorbinsav /  

(R)-3,4-dihydroxy-5-((S)- 1,2-dihydroxyethyl)furan-2(5H)-one

Már Szegeden kezdett foglalkozni az izom működésével, és sikeresen vizsgálta az izom fehérjéinek szerepét az izom-összehúzódásban (1940-42). A szubmolekuláris vizsgálatok után érdeklődése később a rosszindulatú daganatok felé fordult. Két évtizeden át foglalkozott a sejtszintű szabályozás jelenségeivel. A Magyar Tudományos Akadémia levelező (1935), rendes (1938), majd 1945. május 30-án tiszteleti tagjának választotta. 1987-ben a Szegedi Orvostudományi Egyetem felvette nevét (Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem).
Google is megemlékezik Szent-Györgyi Albertről
Néhány fontos műve: Studies on Biological Oxidation and Some of its Catalysts (Budapest-Leipzig, 1937), Chemistry of Muscular Contraction (New York, 1951), Bioenergetics (New York, 1957),Bioelectronics (New York, 1968); magyarul: Egy biológus gondolatai (Budapest, 1970), Az élő állapot (Budapest, 1973), Az élet jellege (Budapest, 1975), Válogatott tanulmányok (Budapest, 1983).

2011. szeptember 13., kedd

Gyümölcs lelke a pálinka!


“Jó pálinka, jó egészség, szép leány, szép feleség.
Szépasszonynak, jónak, szépen járó lónak kár megöregedni!”
A pálinka (fruit spirit) az erjesztett gyümölcsök lepárlásával készülő gyümölcspárlatok egy hagyományos magyar fajtája. Az európai uniós jogszabályoknak - Council Regulation (EEC) No 1576/89 megfelelően a pálinka szót csak Magyarország és négy osztrák tartomány használhatja (Niederösterrich, Burgenland, Steiermark, Wien).
Itt van az ősz, itt van újra...itt van a pálinkafőzés ideje... Tudja Isten, hogy mi okból, Szeretem? de szeretem!  Talán azért, mert óvni kell a gyümölcsöt a "virágzás-megporzás" pillanatától a termésérésig, fagytól, viszontagságoktól, tolvajoktól...Talán azért, mert emlékeztet bennünket a teremtésre és a lehetőségekre melyet folyamatosan elszalasztunk...Talán csak azért, hogy a gyümölcs nektárjából készült nedű a rideg télben megmelegítse lelkünket...Talán csak azért, mert az ünnep melegét eleveníti fel bennünk barátaink szeretteink koszorújában...A pálinkában maga a gyümölcs lelke van elraktározva, mely bennünk mély érzelmeket ébreszt, én így érzem! 

A gazda szeme hizlalja a jószágot, úgy a gyümölcsész szeme a gyümölcsöt!  A szüret alaposságával is hozzájárulunk a nemes párlat minőségéhez, ha egészséges, érett gyümölcsöt takarítunk be.  Sokan tévednek, hogy a cefrébe, melyből a nemes párlat készülődik mindenféle éretlen, gomba és egyéb betegséggel terhelt gyümölcsöt tesznek. A tévedések sorozata a keserű magvak cefrébe keverése minőség vesztést okoz: kajszibaracknál, meggynél, szilvánál... 

Faluhelyen a "spontán",úgy ahogyan az Isten adta, erjesztett cefre kerül főzésre, a "modern" pálinkafőzés már az adalék anyagokkal irányított cefre erjedést  tartja megfelelőnek a minőség szempontjából. Pro és kontra. A házi pálinka pont ezért varázslatos, mert van benne archaikus töltet, az irányított, meg a teltséget és a tökéletességet hordozza magában, már ha gyümölcsből készül...kinek a pap, kinek a párttitkár...

A gondosan kiválasztott megtisztított gyümölcsöt feldaraboljuk, lehetőség szerint le is daráljuk, értelem szerűen a magvakat eltávolítjuk, amennyiben időnk, türelmünk kiadja! A gyümölcs felületén megkötődő "vadélesztő" (Saccharomyces cerevisiae, apiculatus és virág élesztők...) megkezdik a gyümölcscukor lebontását a cefrében etil-alkohollá. 


Amennyiben nem volt gondos gazda az atyókfiunk, akkor baktériumok kerülnek a gyümölcs felületére (ecetsav-, tejsav baktériumok) a talajra hullott gyümölcs vajsav- és keserű-baktériumokat tartalmazhat. E káros mikroflóra merőben rontja a cefre minőségét: kellemetlen ízű és illatú észtereket, nagyobb mennyiségű acet-aldehidek, illósavak képződnek  az alkohol fejlesztés kárára! A penész gomba megjelenése a hanyagság minta képe! A laboratóriumban földgázból és petrolkémiai származékokból állítják elő az etilént ez-idő alatt...

A "modern" pálinkafőzés hívei kénsavval a cefre 3,0 - 3,2 pH érték  beállításán fáradoznak a káros mikroflóra kialakulásának a meggátolási folyamatával. A pektinbontó enzimek adagolásával (Lallzymc v. HC peklináz 1/2 g/hl) a cefrét folyósítják és egy sejt-feltáró folyamatot indítanak el. A  20g /100 kg fajélesztő (Uvaferm Danstil, CM, CGC-62...) adagolása egészséges gyümölcs esetében a következő folyamat, amely a robbanásszerű gyors erjedést biztosítja, továbbá a tisztább ízek és illatok kialakulását adja 6-7 celziusz fok hőmérsékleten is. Az erjesztés ideális hőmérséklete 17-20 celziusz fok hőmérséklet. E folyamat 3-4 hetet vehet igénybe az aromatartalom növelése érdekében.

Atyókfiunk meg ez idő alatt a "törkölykalapot" keveri vissza a cefrébe, hessegeti a muslincák milliós rajait és pödri bajszát!  A pincébe gyertyával megy le, mert intenzíven képződik a szén-dioxid az erjedés végett és amennyiben elalszik a gyertya futva menekül szellőztetni...

A cefre "megállt" nem erjed tovább atyókfiunk a főzést szervezi viszi a rőzsét, fát, kukorica csutkát, pödri bajszát, jósol és bizakodik az idén jobb lesz , mint tavaj , mert az idén több volt a napsütés, volt eső...

Főzés előtt leszűrjük a cefrét. A nagyobb gyümölcsdarabokat eltávolítjuk mert leéghet. A pálinkafőző üstöt 70-75% töltjük fel cefrével a fel-habzást figyelembe véve! A kezdeti szakaszban erősebb lánggal melegítjük a cefrét. A 72 - 75 celziusz fok cefre hőfok elérésétől fogva visszafogottabban melegítjük tovább a cefrét a felhabzás meggátlása végett. 

A párlat folyása megindul, egyenletes fűtésre törekedjünk. A  lefolyó alszesz szeszfoka a cefre szesztartalmától függően 30-45%vol a párlás elején. A hűtővíz hőmérsékletét tapintással ellenőrizzük vagy hőmérővel. Megfelelő a hűtés, ha a hűtő felső harmada langyos, alsó fele pedig hideg. A kifolyó víz 65 Celsius-fok hőmérsékletűnek kell lennie . A lepárlást a lefolyó alszesz 5-10 %vol szeszfokáig folytatjuk.  A párolgási idő 3 - 4 óra, amely függ a pálinkafőző üst térfogatától. Az alszesznek kb. 25%vol. fokosnak kell lennie. A pálinkafőző üst kiürítésénél ügyeljünk, hogy se a forró gőz, se a gyümölcs-maradék ne okozzon forrázásos balesetet. Az üstöt alaposan tisztítsuk meg az alszesz finomítása előtt.

Az alszesz finomításának a célja a kellemetlen ízű és illatú anyagok elpárlása és az alkohol koncentráció növelése. A végeredmény az a nedű, melyet mi magyarok pálinkának, igaz magyar unikumnak hívunk! A végső - tisztázó folyamat következik, ahol is a pálinkafőző üstöt 2/3 feltölthetjük. Erős fűtéssel indulunk, hogy az alszesz minél előbb forráspont-közelébe kerüljön. A forráspont előtt csökkentjük a fűtést, hogy lassan, egyenletesen forrjon a tisztázóban az alszesz. A hűtővíz segítségével a párlatrészek szétválasztását megindítjuk és innen már a tüzelést visszafogottabban végezzük. Jön az elő-párlat a rettegett réz-eleje, amely a legtöbb szennyeződést tartalmazza, zöld-kék színű is lehet alacsony szeszfokkal, gondolkodás nélkül megszabadulunk tőle a lefolyóban! A középpárlat kellemes aromájú anyagokat tartalmaz ez az alszesz 30-40%. Az utópárlat jellegzetes főtt ízű, savanykás illatot áraszt szeszfoka 10-15%vol ez már fogyasztásra nem alkalmas az alszesz 20% képezi.
Összegzésként 100 kg gyümölcsből 10 liter pálinka már igen jó eredmény a háztáji gazdaságnál.
A pálinkát butéliába töltsük a miheztartás végett
Mi történik amikor atyókfija túl kóstolgatja a frissen nyert párlatát?

Atyókfia kisétál a kerekes kúthoz, megfogadja, hogy többet ennyit nem iszik, az asszonnyal savanyított káposzta levet facsartat...

Az etanol enyhe oxidáció során acetaldehiddé, erélyesebb oxidáció hatására ecetsavvá (etánsavvá) alakul. Nagyon gyenge sav, vízzel szemben nem viselkedik savként.

2 C2H5OH + 2 Na → 2 C2H5O- + 2 Na+ + H2

A mérték a fontos, de egyesek a következő pálinka-fogyasztási filozófiát követik: kismértékben gyógyszer, nagymértékben orvosság! 

Atyókfia is rájött, a gyümölcs lelke a pálinka és karácsonykor, 
Krisztusunk eljövetelekor,
 ott a helye a tiszta asztalon!

Egészségünkre!
Margit Zoltán


PÁLINKA

A jó magyar pálinkának
Nincsen párja

Nincsen párja
Egyedül van mint a magyar
A világba
A világba
Szílva, körte, cseresznye
Éljen a haza!
Egészségünkre!
A jó magyar pálinkának. Nincsen párja. Nincsen párja
Aranyból van, gyémántból van minden cseppje.Minden cseppje

Olyan mint a tűzről pattant
Kis menyecske
Kis menyecske
Szílva, körte, cseresznye
Éljen a haza!
Egészségünkre!
Aranyból van, gyémántból van minden cseppje. Minden cseppje
Orvosság ez akár milyen nyavajára, kikúrálja!

Ezért jár az magyar ember
A csárdába
A csárdába
Szílva, körte, cseresznye
Éljen a haza!
Egészségünkre!
Orvosság ez akár milyen nyavalyára, kikúrálja!
Erős mint a háromszor varrt csizma szára, csizma szára!

Amiben bemasírozunk Kolozsvárra, Kolozsvárra
Szílva, körte, cseresznye
Éljen a haza!
Egészségünkre!
Erős mint a háromszor varrt csizma szára, .csizma szára
Szílva, körte, cseresznye
Éljen a haza!
Egészségünkre!



Népszerű bejegyzések

Follow on Bloglovin