2010. július 3., szombat

Vallási intolerancia

A  vallási  intolerancia   világszerte   a  kisebbségek   üldöztetésének  egyik   fő   motívuma
[Kultúra] 2010.07.01 19:25

A fajgyűlölet mellett a világ számos országában a vallási intoleranciával is magyarázható a kisebbségi csoportok üldöztetése, állítja a Minorty Rights Group (MRG) legújabb jelentésében. A Kisebbségek és őslakosok helyzete 2010 című jelentés szerint a vallási nacionalizmus, a vallási kisebbségek gazdasági életből való kiszorulása és a terrorizmus-ellenes törvényekkel kapcsolatos visszaélések következtében világszerte egyre nagyobb méreteket ölt a vallási kisebbségek üldöztetése.

A vallási kisebbségek jogai minden földrészen sérülnek: támadások, fogva tartás, kínzás áldozataivá válnak, illetve alapvető szabadságjogaik csorbulnak.

„A vallási intolerancia a fajgyűlölet egyik új formája,” mondja Mark Lattimer, a Minority Rights Group International igazgatója. „Számos közösséget, melyet évtizedeken át faji alapon különböztettek meg, most vallása miatt üldöznek.”

A jelentés szerint Nyugat-Európában és Észak-Amerikában egyre gyakoribb, hogy a kisebbségekhez vallási alapon viszonyulnak, míg Ázsia és Afrika bizonyos részein nem a faji vagy az etnikai hovatartozás, hanem egyre inkább a vallás áll a diszkrimináció és az erőszakos támadások hátterében. Számos államban az Egyesült Királyságtól Etiópián át Bangladesig a szegénység egyre inkább összefüggésben áll a vallási hovatartozással.

Az Egyesült Államokban és Európában különösen a muszlim kisebbség kerül egyre növekvő állami ellenőrzés alá, illetve gyakran válik a jobboldali nacionalista kampányok célpontjává. Svájcban, a szélsőségesen konzervatív Svájci Néppárt kampányát követően a résztvevő szavazók többsége népszavazáson tiltotta be újabb, a mecsethez tartozó tornyok, a minaretek építését.

A jelentés szerint a vallási kisebbségek szerte a világon szeptember 11-e után egy évtizeddel is támadásoknak, üldöztetésnek és szabadságuk korlátozásának vannak kitéve a szigorú terrorizmus-ellenes intézkedések miatt.

A terror elleni háború két élharcosa, Irak és Pakisztán területén is megugrottak az elmúlt években a vallási kisebbségek elleni támadások.

Irakban a 2003-as amerikai invázió óta többek között a keresztény, a mandeánus, a bahái és a jezidi vallásúak ellen követtek el erőszakos cselekményeket: gyilkosság vagy emberrablás áldozataivá váltak, megerőszakolták vagy kifosztották őket. Pakisztánban, részben az amerikai és a pakisztáni hadműveletekre adott válaszként a keresztények lettek a Talibán célpontjai, meggyilkolták, megkínozták, vagy erőszakkal megtérítették őket, felgyújtották templomaikat és elégették szent könyveiket, mondja a jelentés.

Az elmúlt évtizedben a terrorizmus-ellenes rendelkezések jegyében a rendőri intézkedések során szintén növekvő tendenciát mutatott a vallási alapú megkülönböztetés. A legtöbb esetben olyan embereket különböztettek meg, akikről azt feltételezték, hogy muszlim vallásúak, vagy pedig muszlim államból származtak.

Miután 2009 karácsonyán egy nigériai muszlim Detroit felett merényletet kísérelt meg egy utasszállító repülőgép ellen, 14 ország állampolgárait, melyek közül 13 többségében muszlim ország volt, fokozottan átvizsgálták az amerikai reptereken. 2009 januárjában több ezer ember tiltakozott az indiai Uttar Prades államban, miután állításuk szerint a rendőrség minimális bizonyítékok birtokában fiatal muszlim fiúkat tartóztatott le terrorizmus vádjával.

Számos vallásos közösségnek más jellegű nehézségekkel is szembe kell néznie, adott esetben tagjaik nem rendelkeznek állampolgársággal, nem gyakorolhatják szokásaikat, vagy nem építhetnek vallási célú építményeket a vallások bejegyzését szabályozó nemzeti szintű törvények miatt.

2001 óta számos ország, köztük Azerbajdzsán, Fehéroroszország, Kazahsztán, Szerbia, Türkmenisztán és Üzbegisztán is módosította vallások bejegyzésére vonatkozó törvényeit, vagy ezzel kapcsolatos új törvényeket vezetett be.

„Bár időnként úgy tűnhet, hogy ezeket a törvényeket biztonsági kockázatra való tekintettel vezetik be, vagy a közrend fenntartását szolgálják, az államok számára egyre inkább a vallási közösségek feletti ellenőrzés eszközéül szolgálnak,” mondja Mark Lattimer.

Forrás: OrientPress Hírügynökség

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Köszönöm a megjegyzését!

Népszerű bejegyzések

Dr. Gundy Sarolta - Tárogató válogatás 2015.

Szabó Angéla - Holtszezon - Katonaáldozataink

Globális vidék