Margit Zoltán

2024. január 25., csütörtök

Kedves Ifjú Barátom!



Ne feledkezz meg SOHA arról, hogy az életkor egy biológiai állapot. Te sem maradsz mindig friss, üde és fiatal! 

(Sok kortársam panaszkodik a lelketlenségről és az irányukba megnyilatkozó felsőbb rendű kioktató, lenéző hangnemről. Az idős ember is gondolkodó és érző lény, különösen ha kiszolgáltatottá válik. Főleg, ha kórhàzi ápolásra szorul)!

Jó szívvel adom közre megfontolàsra serkentő gondolataimat.


Elidegenedés


Elmennek, eltűnnek mind, 

kikkel még összetartozunk,

elmosódik a hajdan-kimondott szó 

s az emlékeinkkel magunk maradunk.

Meggyengül és halvánnyá kopik

sok régi, önfeledt pillanat,

mit szikkadó lelkünkbe vés 

és kivonatokká szűkít 

a múltakba ágyazott 

bekötött szemű érzés.

Most magadhoz magadat láncolod, 

és múltadból csak a kicsiny részeket lopod,

mit nem vittek félre soha

csekélynek képzelt korszakok,

ha társadul szegődtek 

az életet alkotó, bejárt irányú,  

veszteség nélkül megküzdött napok.

Szívedben ma erőre kap a csend 

és falaid közöt hangosan feszeng

az oszthatatlan magány. 

Mára már senki lettél és görnyedtté aláz 

nincstelenné vált hatalmad,

de reménykedsz, 

hogy még érző ember maradsz,

kit nem tör meg soha az elidegenedés,

mert feltámad benned a holnapi újjászületés.

Most, hatalmad a most. Minden pillanat kapaszkodás,

nincs visszaút soha és a léted öröme 

a percekkel egyformán mért időmúlás,

mit rendre felszippant 

egy újonnan születő szívdobbanás.


 Dr. Gundy Sarolta (GundyS. )


Mindenki vigyázzon Magára 

és nyugi! Az ifjú kornak is van határa! 😄




Népszerű bejegyzések

Follow on Bloglovin