Ne feledkezz meg SOHA arról, hogy az életkor egy biológiai állapot. Te sem maradsz mindig friss, üde és fiatal!
(Sok kortársam panaszkodik a lelketlenségről és az irányukba megnyilatkozó felsőbb rendű kioktató, lenéző hangnemről. Az idős ember is gondolkodó és érző lény, különösen ha kiszolgáltatottá válik. Főleg, ha kórhàzi ápolásra szorul)!
Jó szívvel adom közre megfontolàsra serkentő gondolataimat.
Elidegenedés
Elmennek, eltűnnek mind,
kikkel még összetartozunk,
elmosódik a hajdan-kimondott szó
s az emlékeinkkel magunk maradunk.
Meggyengül és halvánnyá kopik
sok régi, önfeledt pillanat,
mit szikkadó lelkünkbe vés
és kivonatokká szűkít
a múltakba ágyazott
bekötött szemű érzés.
Most magadhoz magadat láncolod,
és múltadból csak a kicsiny részeket lopod,
mit nem vittek félre soha
csekélynek képzelt korszakok,
ha társadul szegődtek
az életet alkotó, bejárt irányú,
veszteség nélkül megküzdött napok.
Szívedben ma erőre kap a csend
és falaid közöt hangosan feszeng
az oszthatatlan magány.
Mára már senki lettél és görnyedtté aláz
nincstelenné vált hatalmad,
de reménykedsz,
hogy még érző ember maradsz,
kit nem tör meg soha az elidegenedés,
mert feltámad benned a holnapi újjászületés.
Most, hatalmad a most. Minden pillanat kapaszkodás,
nincs visszaút soha és a léted öröme
a percekkel egyformán mért időmúlás,
mit rendre felszippant
egy újonnan születő szívdobbanás.
Dr. Gundy Sarolta (GundyS. )
Mindenki vigyázzon Magára
és nyugi! Az ifjú kornak is van határa! 😄
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Köszönöm a megjegyzését!