2010. november 4., csütörtök

Korrupció* mint jus consuetudinarium** és a három majom bölcselete***...

A belső szabályok mentén működő rendszerekben a korrupció létfenntartási eszköz. E rendszerekben a külső társadalmi szabályozásokat törvény formában létező háló fonja körbe, amely a belső szabályok védelmezésére szolgál a külső betolakodó(k) ellen. Külső betolakodó(k), aki(k) e szokásjogot nem fogadja(ák) el és nem akar(nak) benne részt vállalni. Eljutunk addig a tényig, hogy törvény az eszköz amely a korrupciót védelmezi. A törvény félremagyarázásával a szokásjogban élő korrupció megerősítéseként törvény pótló tevékenységként törvény rontást végeznek a törvényt védelmezők és rá hivatkozók.  A törvényhozás a korrupció kifejlődését  nem tiltja, lehetőségét tehát kifejezetten vagy legalább hallgatólagosan el is ismeri. Nem szükséges ellenben, hogy a korrupciót, mint szokást, -birói ítélet szentesítse... Viszont a bíró a fiók aljára süllyesztve bevárhatja a törvény elévülését ill. a korrupciós ügy elévülését. Tovább lépve bizonyítást nyer a törvénymellőzése a korrupciós ügyekben, amely nem más ,mint a korrupció törvényrontó szokásjogának egyik oldala. A másik oldala a már említett törvény elévülés lehetősége, midőn a törvény a változott viszonyok és körülmények folytán annyira ellentétbe jő a korszellemmel, hogy annak alkalmazása a közvéleménnyel ellenkeznék; s törvényesnek ismerik el az ily törvénynek mellőzését, amelyet az arra hivatott törvényhozás eltörölni vagy módosítani elmulasztott. s a kettő között a különbség csak az, hogy amannál elmarad a törvénynek alkalmazása, emennél pedig ezenfelül egyúttal a törvényben kifejezésre jutott jogszabálytól eltérő jogszabály nyer alkalmazást... 
Melyik pillanat ez? A rendszerváltásnak nevezett módszerváltás, amely közép-kelet Európa rákfenéje! Mi is történt valójában? Foci zsargonnal élve a meccs utáni mezcsere, nevezetesen a vörös pólót jó messzire eldobták a rendszerváltó módszerváltó "játékosok" és szép sárgás-narancs-kékes színű mezben tetszelegnek immáron. A megszólítás is változott a "régimódi" elvtársból ma már az úrhölgy és az uram dukál a szivárványszínű lobogós parádékon...Csak a mez került le a szokásjogú korrupció maradt, miért? -Mert amennyiben megfigyeltük a bírók színe ugyanaz maradt, szép fekete és ugyanúgy fújnak a fütyülőbe mint előtte...
Így év végén már "jus  consuetudinarium" a korrupciós skála megjelenése a médiában. Ki mennyit korrumpálódott az idei A.D. 2010 évben. A szomszéd is velünk együtt romlott, vagy mi vagyunk a sereghajtók, netalán javultunk egy picinykét...A szakemberek azért itt-ott a feltérképezési módszereket meg is kérdőjelezik, mert geopolitikai és gazdaságpolitikai vonzata is van az adott tanulmányoknak és befolyásoló tényező a Főniciaiak remek találmányának mozgására az adott régióban és adott országokban, csak úgy a demokratikus nyomásgyakorlás "IMF-MMF" szellemében...
A föld korrupciós térképe 2010-ben a "Transparency International" szerint: a vörös ideológia színével jelölte azokat a kontinenseket ahol a tájban élő ember viselkedés kultúrájától nem idegen a korrupció használata szokás jogként. A sárgás-narancsos ideológia színével jelzett kontinenseken elenyészően van jelen a korrupció, mint "kultúr-szokás jog", ők hivatalból, azt a vörös ideológia színezetű országokban "szokás jogízalják": -katonai beavatkozások, -háborúk utáni újjáépítések, -humanitárius segélyezések, gazdasági világ válságok formájában...
A lista első három országa 9,3 osztályzatot kapott a 10 skálán ők: Dánia, New Zealand és Singapure. 
Az emberektől idegen ott a korrupció, egyrészt a történelmük során biztosított a társadalmi jólét, másodsorban a jogállam működik. A törvény érvényes ott mindenkire és nem mentesülnek szokás jog alapján a vétségek alól az ott bűnt elkövetőek.
Közép-Kelet Európa országai törés vonalat képeznek a kettő nagy ideológia különbözőség között. Svájc és Ausztria 8,7 (8),  Szlovénia 6,4 (27), már a jogállamok működését sugallják, viszont más képet mutat: Lengyelország 5,3 (41),  Magyarország 4,7 (50), Csehország 4,6 (53), Szlovákia 4,3 (59) Horvátország és Macedónia 4,1 (62), Montenegró és Románia 3,7 (69) Bulgária 3,6 (73), Görögország és Szerbia 3,5 (78), Albánia 3,3 (87), Bosznia és Hercegovina 3,2 (91), Moldávia 2,9 (105), Koszovó 2,8 (110), Ukrajna 2,4 (134). 
A módszerváltás teret ad a korrupciónak is és táj-hű viselkedésforma a "kenőpénz", mint korrupciós eszköz használata a társadalom minden szintjén. A mozgatói a korrupciós szálaknak ezen országokban is a pártelnökök "maffiára" hasonlító párt hierarchiája - táplálkozási lánca. A többi "túlélő" csak alkalmazkodik a módszerváltáshoz úgy ahogyan az evolúcióban kényszerül az egyed, ha nem akar elpusztulni...
Az utolsó három ország ahol a "jó-napot" előtti bólintás is fizetség alá kerül: Afganisztán, Mianmar és Szomália...Ezekben az országokban az evolúciós túlélés törvényei élnek...
Szerbiában körkérdést intézett a "Blic" napilap 5686 polgárhoz. A jelentés a "mikro" korrupciót hozta le, mert a "makró" korrupciós szintet a az "átlag" polgár nem láthatja be helyzeténél fogva. 
A kérdés a következő volt: Kinek adott Ön kenőpénzt legtöbbször?
A közlekedési rendőrnek 51,6 %, a kezelő orvosnak 30,7%, a papnak 6,5%, az önkormányzati alkalmazottnak 4,8%, a tanárnak 4,7% és az ügyvédnek 1,4%.
Az eredmény érdekes, átlagosan a megkérdezettek azokat a "köztiszteletben" állókat jelölték meg, akiknek erkölcsi és morális példát kellene mutatniuk a társadalomban. Mutatnak ők példát csak az ellenkezőjét. 
Így az a viselkedési forma, amivel meg kell kenni a "rendszert" elméletet prezentálja köznapi szokássá vált. A kiválasztottaknak jár az "ajándék" a megfizetett munkájuk mellé, amennyiben az atyók leánya-fia gördülékenyebbé és akadály mentesebbé szeretné tenni e világi lelki és testi útját élete ösvényén és amennyiben van reá való, mert a "vatikáni valuta" az "Isten fizesse meg", itt nem fizetőeszköz a körkérdés alapján még az egyházban sem...Így lett a korrupció: jus consuetudinarium és az emberek ez alapján viselkednek!
Ide kívánkozik a három majom bölcselete, mint jus consuetudinarium a korrupció, mint szokásjog alkalmazási tételeként a túlélés jegyében: Nem látni, amikor adják a kenőpénzt! Nem hallani, amikor a korrupcióról beszél valaki! Nem mondani, amit láttunk és hallottunk a korrupcióról! 
Hiszem, hogy az "átlag" ember, azt sem tudja mi a korrupció, ő megszokta, hogy az elöljáróknak adni kell, mert akkor foglalkoznak vele, ügyével, szeretteivel, rokonaival...ő azt hiszi...ha megadja a királynak azt ami jár, akkor jól jár...kicsit a három majom mögé felsorakozott emberek sokaságára kezd hasonlítani az emberi társadalmunk,  bár közösek voltak őseink az embert a civilizáció tette gondolkodóvá és a törvények tisztelete váltotta ki állati mivoltából...fejlődünk vissza és a föld a majmok bolygója lesz egy szép napon és a három bölcs majom fogja irányítani a "Mizaru-Kikazaru-Iwazaru" és mint a scifi-ben az emberek lesznek a rabszolgák, vagy már ott tartunk?
Margit Zoltán
*korrupció (a latin corruptĭoromlás, rontás szóból) vagy megvesztegetés olyan törvénybe vagy közerkölcsbe ütköző cselekedet, aminek során valaki pénzért vagy más juttatásért vagy juttására való kilátásért cserébe jogosulatlan előnyhöz juttat másokat. Attól függően, hogy milyen pozícióban van az előnyhöz juttató, beszélhetünk például politikaiközigazgatásirendőri, katonai vagy gazdasági korrupcióról
**Szokás jog az a jog, mely nem irott törvényen, hanem a népnek állandó alkalmazással nyilvánított jogi meggyőződésében gyökerezik. Mint minden népnek, ugy a magyarnak joga is eredetileg nagy részben szokás jog volt, mert a törvényi jog keletkezése az államélet magasabb fejlődését tételezi fel. A szokás jognak háromféle erőt szokás tulajdonítani, u. m.: törvénymagyarázó, törvénypótló és törvényrontó erőt.
*** Buddhista bölcsesség mely Indiából került Japánba egy kínai szerzetes jóvoltából (nem látok, nem hallok, nem beszélek = a baj elkerül). Japán elnevezésük: Mizaru, Kikazaru, Iwazaru, Shizaru (azaz Nem látni, nem hallani, nem mondani és nem csinálni). A "zaru" ugyanis a régi japán nyelvben tagadást fejezett ki. Miru a nézni, kiku a hallani, iu a mondani és suru a csinálni. Ha ezeket összerakjuk, megkapjuk a majmok neveit. Hogy miért majmok? Egy szójáték következménye, ugyanis a saru, vagy zaru japánul majmot is jelent, nemcsak a régi nyelvben a tagadást. Japánban egy 17. századi templom oszlopcsarnok feletti faragás ábrázolja a majmokat. A "három bölcs majom" a templom őrzője.Ezen kívül a majmok egy Japán néphit a "koshin" szereplői.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Köszönöm a megjegyzését!

Népszerű bejegyzések

Dr. Gundy Sarolta - Tárogató válogatás 2015.

Szabó Angéla - Holtszezon - Katonaáldozataink

Globális vidék