2013. március 19., kedd

M É R E G !



Danas, 2013. március 11., 7. o.

Az aflatoxin-botrányról nem volt szándékom írni. Gondoltam ez mégiscsak a mezőgazdasági szakemberek feladata. Utóbb ismertebb szakértők és újságírók is elmondták erről a – nem mindig helytálló – véleményüket. 

Azért írok mégis erről a témáról, mert a botrány emberi jogokat is sért. Például, a szerb alkotmány 68. szakasza szerint „mindenki jogosult a testi és lelki egészségnek védelmére”. A 74. szakasz előírja, hogy „mindenki jogosult az egészséges környezetre, valamint hogy a környezet állapotáról idejében és tárgyilagos tájékoztatásban részesüljön”. Törődik valaki azzal, hogyan valósulnak meg ezek jogok. Kétlem.
Az Újvidéki Növényvédelmi Intézet közismert tanácsosa szerint – habár elismerte, hogy „valós és megalapozott az aflatoxin-probléma” – „a gond mégsem akkora, mint ahogy a politikum felfújta”.[1]

             Szomorú. A szakember, akinek erélyesen ki kellet volna állnia az emberek egészsége védelme érdekében, csökkenti, úgymond a politikumra hárítja a problémát, amely „eltervelt botrányokkal tereli el a figyelmet az országot érintő komoly gazdasági és politikai problémákról”.[2]Nem kell csodálkozni, ha szakértő véleménye alapján az eseményről tudósító újságíró „politikai szemfényvesztésnek”[3]nevezte a beláthatatlanul súlyos következményekkel járó botrányt.

Aztán ugyancsak csalódást keltett az egyik ismertebb újságírók közé tartózó, aki arról ír, hogy „a gombával mérgezett tej piacra kerülésével történt legújabb botrány sem lényegében a mi egészségünkről szól, hanem politikai és gazdasági érdekszférák harcáról, tejfelvásárlók és forgalmazók, takarmánykereskedők haszonszerzési lehetőségekért való küzdelemről és egymással való leszámolásáról”.[4]Badarság.
Olyan felháborítónak is nevezhető írások is napvilágot láttak, hogy „a kistermelőket elviszi az aflatoxin!”[5]Vagy a kistermelőknek is nem az egészséges tej termelése lenne a kötelezettsége? Meg hogy, „az aflatoxin-botrány nem csak az aflatoxinról szól”, hanem arról is, hogy „Hollandia mennyi tejport hoz be az országba”.[6]Lehetséges, de mindez senkit nem mentesít a felelősségtől.

            Minden elismerés megilleti viszont Goran Ješić tartományi mezőgazdasági titkárt, aki az aflatoxin-veszélyre felhívta figyelmet és azt mondta, „nem ad a gyermekeinek tejet”.[7]

Az EU-s kilónként megengedett 0,05 mikrogrammos határértéknél nagyobb mértékben aflatoxint tartalmazó tej nem egészséges – mondta Robert von Gorkom, a szerbiai tejet vizsgáló hollandiai laboratórium igazgatója. A laborvezető a Blicnek napilapnak nyilatkozva elmondta, a 0,05-ös határt meghaladó eredmények „riasztóak”.[8]

          A német elemzések eredményei még rosszabbak voltak: A 25 vizsgált tejminta mindegyike több mint 0,08 mikrogramm aflatoxint tartalmazott.[9]

          Az aflatoxin toxikus anyag, ami rákkeltő és immunrendszer-romboló tulajdonságokkal rendelkezik, éppen ezért határozták meg az EU-ban legmagasabb literenkénti koncentrációjának mértékét 0,05 mikrogrammban.[10] 

          Nemrégiben még Szerbiában is 0,05 mikrogramm volt a megengedett legnagyobb aflatoxin-koncentráció, de a minták korábbi vizsgálatakor született rossz eredmények nyilvánosságra hozatala után a szerb kormány 0,5-re módosította (vagyis tízszer megnövelte) azt.[11]Ezzel megszegte az EU egyik európai integrációs előírását is.[12](Időközben Montenegró már visszaküldött Szerbiába 110 tonna, az EU-ban engedélyezettnél magasabb szintű alfatoxint tartalmazó tejet.[13])

A Grimasz (a Magyar Szó szatirikus melléklete) erről találóan így ír: „Kitűnő megoldásnak tartom, hogy a tejben lévő méreg megengedett mennyiségét a tízszeressére növelték. Ha ezt a módszert alkalmazzák az ivóvízre is, a Palicsi-tó és a Ferenc-csatorna vize is iható lesz.”[14] 

Az Aflatoxin-botrány – az idézett újságíró véleményével szemben – igenis mindannyiunk egészségéről szól. Sőt meg merem kockáztatni: Tisztában sem vagyunk azzal, hogy méretében milyen hatalmas, hiszen az aflatoxin bekerült a húsba, tojásba, stb., és hogy annak milyen következményei lesznek a lakosság egészségére nézve. Azt sem tudjuk, hogy mi a helyzet a többi kukoricából készült termékkel. Ezért nem véletlen „a polgárok nagyfokú gyanúja, hogy az állam szisztematikusan mérgezi őket”.[15] Külön felháborító, hogy Szerbiában nincsen olyan laboratórium, amely ellenőrizné a tejtermékek aflatoxin-tartalmát.
Már tavaly tudniuk kellett volna az illetékesnek, hogy milyen következményei lehetnek a penészes kukoricának. Ha tudták, akkor azért kell viselniük a felelősséget, ha pedig nem, akkor meg ezért!
Goran Knežević szerb mezőgazdasági miniszter „beismerte, hogy az aflatoxin-botrány felkészületlenül érte őket és azonnal a politikára váltott, illetve, hogy politikai kampány által kísérelik meg tönkretenni a szerb földműveseket és falvakat”.[16]

Az, hogy a miniszter befolyásolni hagyta magát a tejgyáraktól, hogy az aflatoxin szintjén nem kell változtatni, csak azt mutatja, hogy az állam legmagasabb vezetői mit gondolnak az ország lakóiról. Az álláspontjuk, habár ezt senki nyilvánosan nem hangoztatja, hogy a tejet mindenki a saját felelősségre fogyasztja – olvasható a Danas napilap szerkesztőségi kommentárjában.[17]

Kneževićnek már a botrány kipattanása napján önként távoznia kellett volna tisztségéből. Bármelyek önmagára valamit is adó államában így történt volna. De „ez Szerbia!” 

Bozóki Antal
Újvidék, 2013. március 17.

 [1] kz: Az aflatoxinbotrány politikai szemfényvesztés. Magyar Szó, 20013. március 2., 6. o.
 [2] Uo.
 [3] Uo.
 [4] Friedrich Anna: Játszmák a politikában. Magyar Szó, 2013. március 4., 5. o., vagy http://www.vajma.info/cikk/rozsautca/193/Jatszmak-a-politikaban.html
 [5] Lakatos János: A kistermelőket elviszi az aflatoxin! Magyar Szó, 2013. március 9., 19. o. 
 [6] Lakatos János: Miért éppen aflatoxin? Magyar Szó, 2013. március 9., 19. o. 
 [7] Tejben úszott a tartományi kormányépület vasárnap. http://pannonrtv.com/web/?p=47903
 [8] Holland elemzés: a Szerbiából származó tej minősége riasztó. http://www.vajma.info/cikk/szerbia/18162/Holland-elemzes-a-Szerbiabol-szarmazo-tej-minosege-riaszto.html, 2013. március 8. [22:09]
 [9] A német elemzés eredményei még rosszabbak. Magyar Szó, 2013. március 2., 1. és 5. o.
10] Knežević: megmarad a 0,5-ös aflatoxin-határ
http://www.vajma.info/cikk/szerbia/18207/Knezevic-megmarad-a-0-5-os-aflatoxin-hatar.html
 [11] P. E.: Felemelték a határértéket. Magyar Szó, 2013. március 1., 1. és 4. o.
 [12] EU: Szerbia állítsa vissza a szigorúbb aflatoxin-határértéket! http://www.vajma.info/cikk/szerbia/18117/
 [13] U Srbiju vraćeno 110 tona mleka. Danas, 2013. március 11., 9. o. 
 [14] Magyar Szó (Grimasz), 2013. március 16., 20. o.
 [15] Ipak 0,5. Danas, 2013. március 16., 3. o.
 [16] Uo.
 [17] Uo.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Köszönöm a megjegyzését!

Népszerű bejegyzések

Dr. Gundy Sarolta - Tárogató válogatás 2015.

Szabó Angéla - Holtszezon - Katonaáldozataink

Globális vidék