Danas, 2013. március 11., 7. o.
Az aflatoxin-botrányról nem volt
szándékom írni. Gondoltam ez mégiscsak a mezőgazdasági
szakemberek feladata. Utóbb ismertebb szakértők és újságírók
is elmondták erről a – nem mindig helytálló – véleményüket.
Azért írok mégis erről a témáról,
mert a botrány emberi jogokat is sért. Például, a szerb alkotmány
68. szakasza szerint „mindenki jogosult a testi és lelki
egészségnek védelmére”. A 74. szakasz előírja, hogy „mindenki
jogosult az egészséges környezetre, valamint hogy a környezet
állapotáról idejében és tárgyilagos tájékoztatásban
részesüljön”. Törődik valaki azzal, hogyan valósulnak meg
ezek jogok. Kétlem.
Az Újvidéki
Növényvédelmi Intézet közismert tanácsosa szerint – habár
elismerte, hogy „valós és megalapozott az aflatoxin-probléma”
– „a gond mégsem akkora, mint ahogy a politikum
felfújta”.[1]
Szomorú. A szakember, akinek erélyesen ki kellet volna állnia az emberek egészsége védelme érdekében, csökkenti, úgymond a politikumra hárítja a problémát, amely „eltervelt botrányokkal tereli el a figyelmet az országot érintő komoly gazdasági és politikai problémákról”.[2]Nem kell csodálkozni, ha szakértő véleménye alapján az eseményről tudósító újságíró „politikai szemfényvesztésnek”[3]nevezte a beláthatatlanul súlyos következményekkel járó botrányt.
Aztán ugyancsak
csalódást keltett az egyik ismertebb újságírók közé tartózó,
aki arról ír, hogy „a gombával mérgezett tej piacra kerülésével
történt legújabb botrány sem lényegében a mi egészségünkről
szól, hanem politikai és gazdasági érdekszférák harcáról,
tejfelvásárlók és forgalmazók, takarmánykereskedők
haszonszerzési lehetőségekért való küzdelemről és egymással
való leszámolásáról”.[4]Badarság.
Olyan felháborítónak
is nevezhető írások is napvilágot láttak, hogy „a
kistermelőket elviszi az aflatoxin!”[5]Vagy
a kistermelőknek is nem az egészséges tej termelése lenne a
kötelezettsége? Meg hogy, „az aflatoxin-botrány nem csak az
aflatoxinról szól”, hanem arról is, hogy „Hollandia mennyi
tejport hoz be az országba”.[6]Lehetséges,
de mindez senkit nem mentesít a felelősségtől.
Minden elismerés megilleti viszont Goran Ješić
tartományi mezőgazdasági titkárt, aki az aflatoxin-veszélyre
felhívta figyelmet és azt mondta, „nem ad a gyermekeinek
tejet”.[7]
– Az
EU-s kilónként megengedett 0,05 mikrogrammos határértéknél
nagyobb mértékben aflatoxint tartalmazó tej nem egészséges –
mondta Robert von Gorkom, a szerbiai tejet vizsgáló hollandiai
laboratórium igazgatója. A laborvezető a Blicnek napilapnak
nyilatkozva elmondta, a 0,05-ös határt meghaladó eredmények
„riasztóak”.[8]
A német elemzések eredményei még rosszabbak voltak: A 25 vizsgált tejminta mindegyike több mint 0,08 mikrogramm aflatoxint tartalmazott.[9]
Az aflatoxin toxikus anyag, ami rákkeltő és immunrendszer-romboló tulajdonságokkal rendelkezik, éppen ezért határozták meg az EU-ban legmagasabb literenkénti koncentrációjának mértékét 0,05 mikrogrammban.[10]
Nemrégiben még Szerbiában is 0,05 mikrogramm volt a megengedett legnagyobb aflatoxin-koncentráció, de a minták korábbi vizsgálatakor született rossz eredmények nyilvánosságra hozatala után a szerb kormány 0,5-re módosította (vagyis tízszer megnövelte) azt.[11]Ezzel megszegte az EU egyik európai integrációs előírását is.[12](Időközben Montenegró már visszaküldött Szerbiába 110 tonna, az EU-ban engedélyezettnél magasabb szintű alfatoxint tartalmazó tejet.[13])
A Grimasz (a Magyar
Szó szatirikus melléklete) erről találóan így ír: „Kitűnő
megoldásnak tartom, hogy a tejben lévő méreg megengedett
mennyiségét a tízszeressére növelték. Ha ezt a módszert
alkalmazzák az ivóvízre is, a Palicsi-tó és a Ferenc-csatorna
vize is iható lesz.”[14]
Az Aflatoxin-botrány
– az idézett újságíró véleményével szemben – igenis
mindannyiunk egészségéről szól. Sőt meg merem kockáztatni:
Tisztában sem vagyunk azzal, hogy méretében milyen hatalmas,
hiszen az aflatoxin bekerült a húsba, tojásba, stb., és hogy
annak milyen következményei lesznek a lakosság egészségére
nézve. Azt sem tudjuk, hogy mi a helyzet a többi kukoricából
készült termékkel. Ezért nem véletlen „a polgárok nagyfokú
gyanúja, hogy az állam szisztematikusan mérgezi őket”.[15] Külön
felháborító, hogy Szerbiában nincsen olyan laboratórium, amely
ellenőrizné a tejtermékek aflatoxin-tartalmát.
Már tavaly tudniuk kellett volna az
illetékesnek, hogy milyen következményei lehetnek a penészes
kukoricának. Ha tudták, akkor azért kell viselniük a
felelősséget, ha pedig nem, akkor meg ezért!
Goran Knežević
szerb mezőgazdasági miniszter „beismerte, hogy az
aflatoxin-botrány felkészületlenül érte őket és azonnal a
politikára váltott, illetve, hogy politikai kampány által
kísérelik meg tönkretenni a szerb földműveseket és
falvakat”.[16]
– Az, hogy a
miniszter befolyásolni hagyta magát a tejgyáraktól, hogy az
aflatoxin szintjén nem kell változtatni, csak azt mutatja, hogy az
állam legmagasabb vezetői mit gondolnak az ország lakóiról. Az
álláspontjuk, habár ezt senki nyilvánosan nem hangoztatja, hogy a
tejet mindenki a saját felelősségre fogyasztja – olvasható a
Danas napilap szerkesztőségi kommentárjában.[17]
Kneževićnek már a botrány
kipattanása napján önként távoznia kellett volna tisztségéből.
Bármelyek önmagára valamit is adó államában így történt
volna. De „ez Szerbia!”
Bozóki Antal
Újvidék, 2013. március 17.
[1] kz:
Az aflatoxinbotrány politikai szemfényvesztés. Magyar
Szó, 20013. március 2., 6. o.
[2] Uo.
[3] Uo.
[4] Friedrich
Anna: Játszmák a politikában. Magyar Szó, 2013. március
4., 5. o., vagy
http://www.vajma.info/cikk/rozsautca/193/Jatszmak-a-politikaban.html
[5] Lakatos
János: A kistermelőket elviszi az aflatoxin! Magyar Szó, 2013.
március 9., 19. o.
[6] Lakatos
János: Miért éppen aflatoxin? Magyar Szó, 2013. március
9., 19. o.
[7] Tejben úszott a
tartományi kormányépület vasárnap.
http://pannonrtv.com/web/?p=47903
[8] Holland
elemzés: a Szerbiából származó tej minősége riasztó.
http://www.vajma.info/cikk/szerbia/18162/Holland-elemzes-a-Szerbiabol-szarmazo-tej-minosege-riaszto.html,
2013. március 8. [22:09]
[9] A
német elemzés eredményei még rosszabbak. Magyar Szó, 2013.
március 2., 1. és 5. o.
10] Knežević:
megmarad a 0,5-ös aflatoxin-határ
http://www.vajma.info/cikk/szerbia/18207/Knezevic-megmarad-a-0-5-os-aflatoxin-hatar.html
[11] P.
E.: Felemelték a határértéket. Magyar Szó, 2013.
március 1., 1. és 4. o.
[12] EU:
Szerbia állítsa vissza a szigorúbb aflatoxin-határértéket!
http://www.vajma.info/cikk/szerbia/18117/
[13] U
Srbiju vraćeno 110 tona mleka. Danas, 2013. március 11.,
9. o.
[14] Magyar
Szó (Grimasz), 2013. március 16., 20. o.
[15] Ipak
0,5. Danas, 2013. március 16., 3. o.
[16] Uo.
[17] Uo.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Köszönöm a megjegyzését!