Absztinencia

Tartózkodás valamitől, önmegtartóztatás...

A közügyektől való távolmaradás, enyhe majdan energikus legyintések szólamai "úgy is úgy lesz, ahogyan mások akarják" vezérszólamok valahogyan a kispolgári viselkedésformát tárja elébünk, amely önmaga felelősségének kibúvóit keresve enyhe legyintéssel lekezeli a társadalom ill. szűkebb pátriájának történéseit. A politika boszorkánykonyhájában szolgálók pontosan e helyzet fenntartását szorgalmazzák, kiszámíthatósága végett. Miért kell távoltartani az egyént a közügyektől, egyszerű a válasz a pénz és hatalom végett! Gond lenne, ha az egyén formálni kezdené saját szűkebb környezetét, ami befolyásolná az érdekek védelmére felkent őrök által féltve védett közösségi érdekeket, netalán kedvet adhat társainak hasonló tettek véghezviteléhez, amely az emberi társadalmakban forradalmakba torkollik. Ma már a politikai boszorkánykonyha feltalálta az írányitott forradalmat is, amely nem tetsző társadalmi rendek-rendszerek megbuktatására szolgál. Az "új" rend módszereiben, az előző térben és időbeli folytatása, mert tudjuk ahogy a népet nem lehet leváltani, mert ugyebár a népre kell hivatkozni, "csak" egy-két embert kell kiiktatni úgy ahogyan Krisztusunkkal tették az akkori bölcs, -állítólagos Istenhívők és megy a szekér tovább több ezer éves recept alapján. Sokan feszegetik a kérdést valójában a demokrácia palástja mögé bújt rendek, meddig állhatják az idők vasfogát, az emberi szabad akarat, valójában mennyire lesz megfelelő társadalmat erősítő alappillérnek, avagy a jól begyakorolt diktátumok hozzák meg a jövő társadalmi rendjét. A mai világrendeket nézve mindkét típus számtalan sok variánsával találkozunk és ennek hatványozott keveredése a "változókórban" lévő úgynevezett tranziciókban szenvedő országokban. Nekem úgy tűnik, hogy a változást úgy élik meg, hogy az az időszakasz, amelyben még két marokkal a közösből el lehet venni felelőség nélkül, mert idő kell, hogy az új törvényeket megszokjuk és felvegyük az új viselkedési formákat... Mennyiben új viselkedési formákról beszélnek, amikor őseink pontosan tudták, hogyan viselkedjenek saját vagyonukkal és a közös értékekkel. Legális lett az erkölcstelenség az egyén szabadságának téves képeinek modellezése a médiákon keresztül, amely egy picit távolabbról már irányítható káosznak tűnik a maga fogyasztó társadalmi attitűdjeivel. Ma már azt is költsük, ami nem a miénk... A modern rabszolgaság idejét éljük, mert már az is kell, amit soha semmire nem fogunk használni, de ha a szomszédnak megadatott nekünk is kell...Egyértelmű Szerbiában a magánosítás közgazdasági szemszögből megbukott, egyszeri feladata a balkáni háborúk véráztatta pénzének tisztára mosása volt. Soha senki nem feszegette a pénz eredetét, az iparmágnások, jó pártkatonák és a tisztelt szűkebb rokonság vállalatokat vásárolt, amíg a szerencsétlen nép örült az akkori 10 márkás lakásvásárlási lehetőségért. A megvásárolt vállalatok tönkrementek és jó áron újból eladásra kerültek az ingatlan piacon! Majdan jött a választási "banán" az ingyenes részvények osztása, amelyből számtalan atyafi kiesett, mert dícső hazánknak nem állampolgára és újból szakadt a nép hátán a bőr, mert ugyebár az állampolgárságot bízonyitó ívecske is pénzbe került! Az "ingyen" részvény értéke meg ingyen van, annyit is ér! Kreatív egy társaság, mit várhatunk, előkelő egyetemeken szerezték meg a tudásukat a nép modern igavonásába való szorítására használják fel, népmentő ódákat zengve tömjén füsttel fűszerezve csak a "show" kedvéért - Kenyeret és cirkuszt a népnek! Önmagunkban nézve, mindnyájan bízunk, hiszünk és reménykedünk, -e hitet, bizalmat játszák ki ellenünk a politika boszorkánykonyhájának mesterei. Mivel kellene foglalkozni ott, ahol az alapvető emberi jogokat sértik nap mint nap? Ott ahol már a legerősebb magyarok pártja is újfent szavát emelte a hatalom melynek részese -túlkapására! Ott ahol minden magyar vezetője az erősek összefogásáról beszél, bízom benne nem a gyengék elnyomása által és komoly támogatásban részesíti az egyszerű, gyenge, többször megalázott  vajdasági magyar nemzettársát! 
A feltett kérdésemre egyszerű a válasz, mivel mindenből kimaradtunk hála bölcs nemzetmentő vezéreinknek, csakis politikával kell, hogy foglalkozzon akinek lehetősége van rá! Egy példa szűkebb pátriámból: Csóka tönkrement viszont gombamód nyílnak a pártirodák. Még egy példa tágabb pátriámból: Szerbiában 2009-ben nyereséget szerző és felmutató politikai pártok rangsora dinárban kifejezve: Szerb Radikális Párt 65 millió, Demokrata Párt 9 millió, Új Szerbia 7 millió, LDP 6 millió, VMSZ 1,5 millió, SNS 46 ezer, LSV 14 ezer...Érdekes a hatalmon lévő Szocialisták veszteséggel politizáltak majdnem 8 millióval (!) Ez régi taktika, ők tudnak könyvelni... 
Mit sugallnak a tények, mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy dolgozni ne kelljen, aki meg mer válalkozni annak szekerét kerékbe kell törni, viszont ahogyan öregapám mondotta Tiszaszentmiklóson:... "Munka nélkül édős fijam nincs könyér!" Mennyire igaza volt, pedig egyszerű parasztgazdaként élt, akit a bosnyák testvérek meg is késeltek, csak azért mert magyar gazda volt, de akkor is kitartott, mert bízott benne, hogy lesz még szőlő lesz még lágy kenyér és minden hatalomnak egyszer a végire járnak, -e hatalom ördögszekere is addig fog pörögni, amíg a fagy el nem kapja a tarlón! 
Megint hideg és sötét tél elé nézünk így Szent István havában, kenyérszentelő tájékán...

Margit Zoltán

MAGYAR SZÓ: http://magyarszo.com/fex.page:2010-08-23_Absztinencia.xhtml