"Csókai csókának Mi jutott eszébe?
Föl szeretett volna Öltözni fehérbe.
Unta szegény jámbor,
Hogy ő télen-nyáron Örökkön-örökké
Feketébe járjon..."
A sajtó már felkapta a csókai krónika történetét és több elgondolkodtató írás is született e "hírmondóról" amennyiben annak lehet nevezni e sajtó "terméket". A pártlap valamelyest közelebbi megfogalmazása, hiszen a laptanácsban Csókát igen különös módszerekkel kormányzó kettő párt katonái (egy erős magyar párt és egy erős szerb párt) vitatják meg mi fog a tisztelt csókai adófizető polgár asztalára kerülni a híres pékes kiflije (kinek nem inge Csóka politikája ma már), és a sarki fűszeres által biztosított fekete nedűje mellé így a kánikulában is. Valójában megértsük a szimbiózist (együttélést) a laptanácsban és község irányításában vissza kell kanyarodni a múltba. A múlt, amely Csókát megvédte az elmúlástól Móra Ferencnek köszönhető. Móra Ferenc igen jól ismerte a csókaiakat és e településről szóló történetekben, ahogy, akkor írta a pókaiakat. Csókáról íródott versekben mindig a településen élő emberek mentalitásával foglalkozott e történetre is igen találó a csókai csóka c. verse, és-pedig, hogy az elöljáróink is felszeretnének öltözni fehérbe és a csókai krónikát is e színben szeretnék feltüntetni, hogy a csókai róka is elhiggye, hogy ők szelíd fehér galambok...jajj annak a galambnak, amelyiket megcsípte a róka! Érthető nem? A róka felütötte a tanyáját Csókán és szépen fosztja a tyúkólt, galambdúcot és még a pipék sem szabadok..., bár a vadászok résen vannak, de igen csak rossz irányból figyelik a tyúkólt, valahogy a fránya róka mindig a hátuk mögé kerül! Édös anyanyelvünk, mondhatnánk és mondjuk is, megrágta a róka, ha a krónikában íródott történeteket megérti valaki, bár "csókai magyarul" iródott én sokszor nem értem és szükségszerűen elolvasom a szerb szövegkörnyezetet, hogy tisztán lássam mit próbálnak eltüntetni szemeim elől! Bár így sincs mentség anyanyelvünk megszentségtelenítése ténye alól! Döntse el az olvasó is, hogy mi és kik okozzák e kistílűséget! Felsorakozom én is az "újságírói-szakma" mellé és elítélem mélységesen e közösséget romboló tevékenységet!
Egy szép nyári napon elkezdett károgni eszeveszettül a csóka, gondoltam, aj-jajj megjelent a róka...Olvasom a " Jabberwocky u zemlji cuda" blogban, hogy nagy bajok vannak a tyúkólban! Sorolja is szép-szám mennyi gond, baj van Csókán! Óvoda-iskola-önkormányzat-park-húsfeldolgozó gyár..., míly sok hír rázza fel a csipkerózsika álmát alvó Csókát!
A sajtó már felkapta a csókai krónika történetét és több elgondolkodtató írás is született e "hírmondóról" amennyiben annak lehet nevezni e sajtó "terméket". A pártlap valamelyest közelebbi megfogalmazása, hiszen a laptanácsban Csókát igen különös módszerekkel kormányzó kettő párt katonái (egy erős magyar párt és egy erős szerb párt) vitatják meg mi fog a tisztelt csókai adófizető polgár asztalára kerülni a híres pékes kiflije (kinek nem inge Csóka politikája ma már), és a sarki fűszeres által biztosított fekete nedűje mellé így a kánikulában is. Valójában megértsük a szimbiózist (együttélést) a laptanácsban és község irányításában vissza kell kanyarodni a múltba. A múlt, amely Csókát megvédte az elmúlástól Móra Ferencnek köszönhető. Móra Ferenc igen jól ismerte a csókaiakat és e településről szóló történetekben, ahogy, akkor írta a pókaiakat. Csókáról íródott versekben mindig a településen élő emberek mentalitásával foglalkozott e történetre is igen találó a csókai csóka c. verse, és-pedig, hogy az elöljáróink is felszeretnének öltözni fehérbe és a csókai krónikát is e színben szeretnék feltüntetni, hogy a csókai róka is elhiggye, hogy ők szelíd fehér galambok...jajj annak a galambnak, amelyiket megcsípte a róka! Érthető nem? A róka felütötte a tanyáját Csókán és szépen fosztja a tyúkólt, galambdúcot és még a pipék sem szabadok..., bár a vadászok résen vannak, de igen csak rossz irányból figyelik a tyúkólt, valahogy a fránya róka mindig a hátuk mögé kerül! Édös anyanyelvünk, mondhatnánk és mondjuk is, megrágta a róka, ha a krónikában íródott történeteket megérti valaki, bár "csókai magyarul" iródott én sokszor nem értem és szükségszerűen elolvasom a szerb szövegkörnyezetet, hogy tisztán lássam mit próbálnak eltüntetni szemeim elől! Bár így sincs mentség anyanyelvünk megszentségtelenítése ténye alól! Döntse el az olvasó is, hogy mi és kik okozzák e kistílűséget! Felsorakozom én is az "újságírói-szakma" mellé és elítélem mélységesen e közösséget romboló tevékenységet! Egy szép nyári napon elkezdett károgni eszeveszettül a csóka, gondoltam, aj-jajj megjelent a róka...Olvasom a " Jabberwocky u zemlji cuda" blogban, hogy nagy bajok vannak a tyúkólban! Sorolja is szép-szám mennyi gond, baj van Csókán! Óvoda-iskola-önkormányzat-park-húsfeldolgozó gyár..., míly sok hír rázza fel a csipkerózsika álmát alvó Csókát!
No lám, megszólalt a krónikában írogató, bennfentesnek mondható Djuro Stanojevic, nagy gondok vannak a krónika háza táján, úgyszint a községben is. Irásai nem jelenhetnek meg, szóvá is tette, amely süket fülekre talált, míg-nem megírta édes gyermekmesének indúló történetét (Bajka sa happy end-om c.), amellyel kiverte a községi előljáróknál a biztosítékot! Igen a nagy demokráciában a kritikát el kell tudni fogadni, a más vélemény is létező fogalom, bár ez nem jellemző a demokratikus-személyi kultoszos-autokráciákban! Menjük szépen sorjával: "...Volt egyszer egy ház, milyen ház, rémisztő ház, a város háza! Hol? Sem a földön, sem az égben...úúú...átal a csúf parknak ...búúú..." E sorokat rosz néven vevő községi elöljáró fényes nappal agyba-főbe verte a mese szerzőjét, majdan kitalálta az ő meséjét, hogy Djuro Stanojevic volt a részeg, de e történet kútba fulladt, mert fényes nappal lévén, éber volt a csókai csóka... A demokrácia alapja a SZÓLÁS SZABADSÁGA, az alapvető ember jogi chartájának is ALAP píllére! Sorolhatnák a megsértett cikkejeket sorozatban: -Kettes cikkely: Szabadsághoz és személyi biztonsághoz való jog. -Kilences cikkely: A magánéletben történő önkényes beavatkozás tilalma. -Tizeneggyes cikkely: a gondolat, lelkiismereti- és a vallásszabadsághoz való jog. -Tizenkettes cikkely: A szólásszabadsághoz való jog! ... Csóka előljárói, -némán csendben hallgatólagosan beleegyezésüket adják az ilyen viselkedés formának, ezzel is támogatják az e típusú leszámolási hadjáratot! (DP és a VMSZ) Szégyen ország világ demokratikus közvéleménye előtt! Az egyszerű polgárnak fel kell vérteznie magát az álltala választottak, ilyen típusú viselkedése ellensúlyozására. Sokáig éltünk diktatúrába és egyesek mái napig nem tudnak elszakadni a diktatúra elemeitől a demokrácia palástja alatt! Ez lenne a Demokrata párt demokrácia elve? Ebből nem kérek! Kedves barátom szavait idézem: Az ember ott kezdődik, amikor rájön nem ő az Isten! A demokratikus Európában miniszterek önkéntesen mondtak le tisztségeikről kisebb vétségekért! Ilyenkor merül fel bennem a kérdés mit is keresünk mi az egységes Európában? Ilyen viselkedés formákkal, ilyen erkölcstelenséggel, amely civilizált demokratikus társadalmaktól távol álló! Mélységesen elítélem e viselkedés formát!
Így túd békésen eggyüttélni a róka meg a csóka Csókán! A csóka fehér galamb akar lenni, a róka meg a tyúkólakban szeret vacsorázni, megvan a közös akarat és a közös cél, ha baj van a csóka károg, amíg a csókaiak a csókára figyelnek a róka már vitte a csókai kövér jércét, kacsát, ludat, majdan, amikor elül a per-patvar együtt lakomáznak csóka meg a róka, -így szép ez, ha közös a cél és az akarat! Lett is nagy jajj-veszékelés Csókán amikor a gazda üres baromfiudvart látott, késő bánat kutya bánat még Csókán is, ahol hajdanán kolbászból volt a kerítés..."Róka csípte csóka, csóka-csípte róka-így lett fehér galamb a csókai csóka"!
Margit Zoltán
