Margit Zoltán

2010. december 26., vasárnap

Regőlés

Regőlés

Kelj fel gazda, kelj fel ! Száll az Isten házadra:
Serege magával, terített asztalával, tele poharával,
Haj regő rejtem, azt is megadhatja az a nagy Úristen.

Nem vagyunk mi rablók: Szent István szolgái.
Most jöttünk Hidegkútról, hideg mezejéről.
Elfagyott kinek keze, kinek lába, kinek egye-mása,
Haj regő rejtem, azt is megadhatja az a nagy Úristen.

Amott kerekedik egy fekete felhő,
Abban legelészik csodatévő szarvas,
Csodatévő szarvasnak ezer ága-boga.
Száz misegyertya gyújtatlan gyújtassék, oltatlan aludjék,
Haj regő rejtem, azt is megadhatja az a nagy Úristen.

Adjon az Úristen ennek a gazdának száz kicsi malacot:
Egyik ólból kifusson, másik ólba befusson, harmadikba is jusson,
Haj regő rejtem, azt is megadhatja az a nagy Úristen.

Adjon az Úristen ennek a gazdának két kis ökröt, két kis bérest:
A kisebbik béresnek arany ostornyelet,
A nagyobbik béresnek csengős-pengős szekeret,
Szekér mellé kereket, kerék mellé vasszeget, vasszeg mellé faszeget,
Haj regő rejtem, azt is megadhatja az a nagy Úristen.

Itten tudunk egy legényt kinek neve Jancsi,
Amott tudunk egy leányt kinek neve Terka.
Isten meg ne sejtse, kebelébe rejtse, párna alá szorítsa:
Úgy csitítsa, ringassa mint a koca malacát, de még annál is jobban,
Bele sütögesse, bele söndörgesse, ki-be húzogassa, ki-be nyomogassa,
mint a kisnyúl farka lika, de még annál is jobban,
Haj regő rejtem, azt is megadhatja az a nagy Úristen.

Széken űl a gazda, pénzét számolgatja,
Fele a gazdáé, fele regőlőké,
Haj regő rejtem, azt is megadhatja az a nagy Úristen.

Ha beeresztenek becsiszegünk- csoszogunk,
Ha kieresztenek, kicsiszegünk, csoszogunk,
Nyirfakéreg bocskorunk, cserfakéreg papucsunk,
Haj regő rejtem, azt is megadhatja az a nagy Úristen.

December 26. István napja, és Karácsony másnapja. (Azt tartották, ha vasárnapra esik, akkor jó tél, szeles nyár, se meleg, se hideg tavasz várható, a termés pedig bőséges lesz.)

Ezen a napon jártak házról-házra a regélők, hejgetők, alakoskodók.
A regölés énekmondást jelent. Ez a magyarság legrégiesebb köszöntő szokása, melyet a még nőtlen és a házas emberek közösen végeznek házról házra járva. Célja leginkább a termékenység- és a párokat összehozó varázslás regösének kíséretében. Jellemző részei: a beköszöntés, éneklés, jókívánságok és adománykérés. A gazdának minden jót kívántak, a lányokat és legényeket pedig „összeénekelték”. Az éneket tájegységtől függően csengővel, regös síppal, köcsögdudával vagy furulyával kísérik.

December 26-a egyben István napja, mely a leggyakoribb keresztneveink közé tartozik. Államalapító királyunk, Szent István névünnepéhez hagyományos István-napi köszöntések kapcsolódnak. A vendégeket szívesen fogadják és bőségesen megvendégelik. István napja egészség- és termésvarázsló nap. Azt tartották, ha vasárnapra esik, akkor jó tél, szeles nyár, se meleg, se hideg tavasz várható, a termés pedig bőséges lesz. Vajthó Gábor - Facebook

Népszerű bejegyzések

Follow on Bloglovin