2010. június 24., csütörtök

A feszület Európa spirituális örökségének a jele

2010. június 23. 
Az albán, a bolgár és a szlovén után a lengyel, az orosz, a szlovák és a görög püspöki kar is csatlakozott az olasz püspökök felhívásához annak kapcsán, hogy a közeljövőben várható az Európai Bíróság határozata a kereszt állami oktatási intézményekben való kihelyezése ügyében. Az olasz püspökökkel korábban Erdő Péter bíboros is kifejezte egyetértését.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága 2010. június 30-án döntést hoz arról a fellebbezésről, amelyet az Olasz Köztársaság nyújtott be a bíróság tavaly november 3-án hozott határozata ellen. Ez kimondta, hogy a feszületnek nincs helye az iskolákban, mivel azokat nyilvános helynek kell tekinteni. A döntés megállapította, hogy a feszület sérti a más vallásúak érzékenységét. A döntés előtt nyilatkozatot adott ki az olasz püspöki kar, amelyhez egyre több európai püspöki testület csatlakozik.A Szlovén Püspöki Konferencia június 18-án, pénteken kiadott nyilatkozatában támogatja az Olasz Köztársaságot és azokat az országokat, amelyek csatlakoztak az itáliai állásponthoz. A szlovén helyi egyház, valamint számos európai püspöki konferencia szorgalmazza a feszület és egyéb keresztény jelképek nyilvános használatát.A feszület olyan jelkép, amely az európai nemzetek nemcsak vallási, hanem egyben kulturális örökségét alkotja. Ezt több európai egyezmény is alátámasztja, közöttük az Európa Tanács és az Emberi Jogok Európai Bírósága 1950 óta érvényben lévő statútumai. Szlovéniában más európai országhoz hasonlóan, számtalan templom, feszület, kegykép és egyéb vallási jelek állnak közterületeken is. Mindezek a szlovének nemzeti és kulturális örökségét képezik. A közterületeken elhelyezett vallási jelképek nem a diszkriminációt vagy mások kizárását szolgálják, hanem a szabadság és a demokrácia megnyilvánulásai, továbbá az egyes európai nemzetek több száz éves hagyományainak tisztelete – szögezik le a szlovén püspökök.Szlovéniában a vallási jelképek nyilvános használata nem alkotmányellenes. Ezt 2010. április 15-én ismételten leszögezte a Szlovén Köztársaság alkotmánybírósága. A szlovén főpásztorok nyilatkozatukban támogatják azokat az erőfeszítéseket, amelyek a feszület és más vallási jelképek nyilvános használatát célozzák, mivel ez nem sértő sem az emberi jogokra, sem más vallási vagy filozófiai meggyőződésekre, sem pedig a nem-hívő egyénekre nézve.A lengyel püspökök 352. plenáris ülésük végén megállapították: a kereszt arra emlékeztet, hogy kik vagyunk, és merre tartunk. A keresztény hagyományú országok ne féljenek kifüggeszteni a keresztet nyilvános helyen. Szükség van arra, hogy a feszület továbbra is helyén maradjon az iskolákban, a kórházakban és a közhivatalokban, mivel tiszteletben kell tartani a vallási és a világi szféra függetlenségét az egyes országok és az uniós intézetek közötti kapcsolatokban is. A vallások és a különböző világnézetű személyek közötti párbeszéd csak úgy haladhat előre, ha tiszteletben tartják a vallásszabadságot, a népeket és a nemzeteket – fogalmaztak a lengyel főpásztorok.Oroszország főpásztorai jegyzékükben emlékeztetik Európát arra, hogy mit jelent, ha betiltják a hagyományos vallási jelképek nyilvános használatát. Joseph Werth püspök, a konferencia elnöke arra mutat rá, hogy a kereszt nem pusztán a keresztény vallás jele, hanem az európai önazonosság egyik legfontosabb eleme. Utalással a nemzet közelmúltjára Werth püspök a következőket írja: „Oroszországban a kommunista kormányzás idején a vallásüldözés a társadalom erkölcsi őrületéhez vezetett. Meggyőződésünk, hogy a kereszt és más keresztény jelképek használata nem jelenti a keresztény vallás előnyben részesítését. A vallásszabadsághoz való jog nem zárja ki az európai országokban a hagyományos keresztény jelképek használatát, mivel azok magasrendű társadalmi értékkel rendelkeznek”. Az orosz püspöki konferencia annak a kívánságának ad hangot, hogy a pluralizmus és a lelkiismereti szabadság nem korlátozza azoknak a jogait, akik összhangban kívánnak élni a földrész spirituális és kulturális örökségével.A keresztény vallási jelképek, különösen a kereszt jelenléte a bármilyen felekezethez tartozó keresztények érzéseit tükrözik, nincs kirekesztő értékük senki irányában sem. A feszület hagyományt fejez ki, amelyet mindenki ismer és elismer magasrendű spirituális értéke miatt – vélekednek a szlovák főpásztorok. Leszögezik: a kereszt jelképezi a párbeszédre való nyitottságot, a szegények és szenvedők támogatását, hitre, etnikai vagy nemzetiségi hovatartozásra való tekintet nélkül. Nem jelenti a vallás másokra való rákényszerítését, hanem a testvériség legmagasabb fokát fejezi ki, utal a nagylelkűségre és a mindenki iránti szolidaritásra. A keresztény hagyományú társadalmaknak ezért nem lenne szabad visszautasítaniuk a vallási jelképek nyilvános használatát, főleg az iskolákban. Ez ugyanis megnehezítené, hogy átadják az identitástudatot a jövő nemzedékeinek – írják a szlovákiai püspökök, amihez hasonló véleményének adott hangot decemberben a Szlovák Köztársaság nemzeti tanácsa is. A Zenit hírügynökség közli, hogy a görög püspöki kar is csatlakozott az olaszokhoz. A görög püspökök szerint a kereszt nyilvános helyeken való betiltása nem a békés együttélést szolgálja. A közlemény szerint ez a lépés folytatása lenne a kereszténységnek az EU alkotmányából való kivételének. A vallási hagyomány tisztelete pedig egyre fontosabb volna egy olyan társadalomban, ami mindinkább multikultúrálissá válik. A keresztény jelképek nyilvános helyen való megjelenése nem szabadna, hogy tiltva legyen olyan országokban, amelyek a  kereszténység jegyében telt évszázadokat tudhatnak a magukénak, ez a spirituális és kultúrális örökség letagadása volna.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Köszönöm a megjegyzését!

Népszerű bejegyzések

Dr. Gundy Sarolta - Tárogató válogatás 2015.

Szabó Angéla - Holtszezon - Katonaáldozataink

Globális vidék