Konfrontácionizmus

A konfrontácionizmus sok féle képpen szővi át a társadalmat. A nagy ideológiák fénykorában a "Nyugat" és a "Kelet" ideológiai, politikai, hadászati, művészeti...konfrontációját figyelhettük meg, amikor is emelkedtek a falak és az emberek ideológiai igazságuk érdekében bezárkóztak és mindent elvetettek, ami a másik tábor oldaláról érkezett. Viszont éberen figyelték a másikat nehogy az valamilyen eredményben túlszárnyalja, megéltük azt is, hogy a béke sportrendezvényén az olimpián "blokkok-barakkok" távol is maradtak. Európában elkezdtek omlani a falak, bebizonyosodott, hogy a "Kelet" rendszerbeli elképzelései nem időtállóak és nem fejlődőképesek így váltásra és változásra van szükség, azzal az elképzeléssel, hogy a konfrontácionizmusnak túl kell élnie a "társadalmi kígyóbőr" szakításpróbáját. Az elvtársakat át kellett menekíteni patyolat tiszta demokratákká egy csipetnyi "scifi" és működőképessé vállt a transzformáció, rövid idő alatt a meghurcoltakból újból meghurcoltak lettek és ezt a konfrontácionizmus táptaláján manőverező manipulátorok eredményesen véghez is vittek. Nekem a mái napig nem világos miért bűntették Magyarországot és Németország hogyan egyesülhetett újra, miért vajúdik Szerbia Koszovóval? A manipulátorok ravaszak és azért a "Kelet" internacionalizmusából menekítették a globalizmus tartó pillérét a KGST-ét (Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsát). A KGST feladatául tűzte ki a szocialista országok közötti gazdasági együttműködés erősítését, a gyengébb tagállamok felzárkóztatását,elsősorban a munkamegosztás és specializálódás révén. Ennek révén erősödött a kölcsönös függés a Szovjetunió és a többi tagállam között. A KGST szót felcseréljük az Európai Unió-val, már érthető milyen folyamat részesei vagyunk. Egy kedves barátomat idézve: Na ne ijedjetek meg, megtörténhet, hogy jó lesz!...

Kiskunmajsán járva kedves barátommal Dr Győri Nagy Sándorral átbeszéltük környezeteink ökoszociális problémáit és kerestük a lehetséges megoldásokat a konfrontácionizmus elkerülése érdekében, amely csakis gyöngít bennünket. Kitértünk a vidék konfrontácinizmusára és az egyének társadalmi konfrontációjára is, akkor fogalmazódott meg a következő gondolat:„ A jogot a rendszerváltás után trianoni állapotában újrafixált Közép-Európánkban mennyire egyformán a helyi társadalmak megbénítására, ill. az azokat erősítő kezdeményezések blokkolására, az aktív emberek pótcselekvési mellékutcákba kényszerítésére használják. S bizony ezt könnyű a belső megosztottság, a belsődlegesült konfrontacionizmus talaján megtenni” abban a pillanatban a csókai Földművesek Egyesületének Strasbourgh-ig tartó kálváriáját beszéltük át. Említettem neki a csókai pravoszláv pap bölcseletét, mely szerint kettő embertípus van: az egyik emeli a sátort  (épít) a másik meg bontja (rombol)! Helyeselte házigazdam e bölcseletet, viszont kitartott a mindenkori békés megoldást kell szorgalmazni elmélet mellett a konfrontácionizmus megoldása érdekében. Így van, de vannak pillanatok amikor a bölcs tudomány is csődöt mond!  A gondolat menetet Csólyóspáloson (Bács-Kiskunmegye) folytattuk a Magyar Ökoszociális Forúm tanyaszentelőjén, ahol is a *csólyóspálosi polgármester a következő képpen nyilatkozott: "A falunak fenn kell maradnia. A tanya pedig olyan sajátossága, ami Európa szerte ritka". Dr. Győri Sándor, ezt akkor azzal toldotta meg, hogy "Európa fenntartható Európává akkor lesz hogy, -ha a város nem akarja megenni a falut és a falu sem akarja kisgömböcként felfalni a várost! Mindenki az akar lenni, ami a teremtésben a dolga. A város, -város. A falu, -falu. A természet az természet. A gazdaság gazdák sokasága, hiszen a gazdaság nem akármilyen fölérendelt hatalom, mint ahogyan gyakran halljuk, hanem a táj gazdáinak a sokasága. Olyan felelős közösség, amelynek a természeti és a társadalmi környezetért egyaránt felelőssége van. Az elvek tisztázása után mi szeretnénk a gyakorlatban is megmutatni, hogy lehet Magyarországon is fenntarthatóan gazdálkodni. Nem biztos, hogy a nyereséget sokszorozni kell, viszont nyereségnek lennie kell a fenntarthatóság végett." Ezidáig rendben is van amikor egy kis közösség össze akar fogni, váltani és változtatni akar és még lehetőség is nyílik számára e lépések megtételére. Bennem akkor kételyek merültek fel, megértette-e a közösség, hogy mik az elvek és a célok, fel lett e térképezve teljesen milyen gátló tényezők fognak fellépni, amik emberi gyarlóságból kifolyólag fogják a gyönyörű elképzelést gátolni, bíztam benne, hogy igen. A tanyaszentelőn, amikor is a pléhkrisztus felkerült az akácfára és a helybéli plébános felszentelte el is hesegettem a konfrontáció gondolatát. Talán Krisztus szenvedésének története intő példa lesz a sátor bontóknak (rombolóknak), de ahogyan illik a történelem ismétli önmagát...Nemsokára kedves házigazdám jegyzetét olvasom: "Ötvenhat évesen életem első perében vagyok. Keserű perben egy barátommal, aki polgármester a mai hazában." A kételyeim beigazolódtak, megjelent az emberi gyarlóság a hatalomvággyal párosulva. Az építő addig kell, amíg a sátort fel nem emeli, azt követően a romboló már tudja mi a feladata...Hiába nézte a tanyaszentelőn a polgármester a pléhkrisztust és elfogadta az elveket. Sándor barátom csak addig kellett, míg ezeket ki nem gondolta és a gyakorlatban is megvalósítani kezdte, innen már lehet sikeresen folytatni a megkezdettet. A párbeszéd helyett pártbeszédet alkalmazó ötletrablók átélik a következő évtizedet és a következő választásokon a nemzeti oldalról átsétálnak a nemzetietlen oldalra, ha kell. Az építő kezdheti az újabb szélmalomharcát térben és időben. Fizikából tudjuk,hogy  ha egy fémkorong mágneses mezőben pörög, akkor az így keletkezett erő az elektronokat a korong középpontja felé taszítja, vagy pedig a középponthoz rögzített huzal mentén mozgatja. A társadalmi "dinamó elv" fizikából átmentve a következő képen hangzik: a társadalom térben és időben a hatalom szabályai, törvényei szerint pörög, az építőket és rombolókat a szabályok alapján a középpont felé taszítja, kötelezve a szabályok és törvények betartására, a kiválasztottakat egy külön elbírálás mentén mozgatja, ezek a szabályok-törvényszerűségek betartása alól mentesítve vannak, -felismertük, a rombolók képezik főként e csoportot. Tovább lépve elmélkedésünkben megemlíthetjük a kínai taoista filozófiát is, ez esetben a Jin és Jang szimbólúmát, ahol a Jin és Jang egyensúlya a jó és ennek hiánya a rosz. Bízom benne, hogy a jó oldal egyensúlya fog diadalmaskodni Csolyóspáloson is. Sándor barátom a könyvek könyvének tanítása alapján cselekedett és megosztotta történetét a világgal "Hirdessétek az igazságot, s az igazság szabaddá tészen titeket" E szavakat suttogta a pléhkrisztus is az őszi szélben Csólyóspáloson a tanyaszentelőn és remélem a szél elviszi a polgármester fülébe is... Záróakordként el kell jutnunk a tényhez, hogy a konfrontácionizmus egyidős az emberiséggel. Az emberi lény konfrontációra hajlamos teremtmény. A társadalom változásának alapvető mozgatója a konfrontáció, mindenkor számolni kell jelenlétével és törekednünk kell az egyensúly fenntartására az építők és rombolók között. A konfrontáció szüleménye a kompromisszum. A vitákban a kompromisszum a vitarendezés egy olyan formája, ahol az eredeti célokból vagy kívánságokból kommunikáción és többszörösen megváltozott feltételek kölcsönös elfogadásán keresztül alakul ki a megegyezés. Van e bennünk megegyezés készség alapvető elvekben? Az építő szorgossága megállítja e a rombolót, a győztes megkíméli e a legyőzöttet, a pártbeszédet felváltja e a párbeszéd? A többség elfogadja e a kisebbséget? Egy újabb gondolat zavart meg az elmélkedésben: házaló ingatlanszerető igehirdetők színes propaganda anyagot ajánlva, nekem szegezték a kérdést: Tudja e mikor lesz világbéke? Válaszom igen volt! E kijelentésemet hosszú csend követte. Majd megszeppenve a térítők megkérdezték megtörve a kínos csendet: mikor? Erre azt feleltem, amikor egy ember marad a földön, egyes egyedül és már nem lesz kivel konfrontálódnia! A házaló ingatlanszerető igehirdetők sarkon-fordultak, színes propaganda anyagot sem adtak és azóta is messzire elkerülnek...

Margit Zoltán

*Szereptévesztés fennálló lehetősége végett a következő tényekkel toldom meg írásomat:

Az írásomban megjelenő jelenlegi csólyóspálosi polgármester nem volt perben Dr Győri Nagy Sándorral. Támogatóként, viszont jelen volt ő is a tanyaszentelőn és az azt követő Magyar Ökoszociális Fórum közgyűlésén. 

Dr Győri Nagy Sándor egy Közép-Tisza menti település polgármesterével volt perben, megvívta a pert és megnyerte, bár a polgármester vétkessége tudatában indította el a pert és veszített.

A történet "kerek" lett, a pléhkrisztus suttogása a "Hirdessétek az igazságot, s az igazság szabaddá tészen titeket" eljutott a Közép-Tisza menti település polgármesterének és az igazságszolgáltatás fülébe is, ilyenkor így fohászkodunk: Istennek legyen hála!

Dr Győri Nagy Sándor szavaival lezárom ezt az "aktát" is: "Mellesleg a konfrontacionizmus valóban következik "általában" az emberből, de a magyar kultúrtípusból különösen. Akik ellenünk ezt az eszközt nagy sikerű megosztószerként használják, túlságosasn jól ismernek minket (a rosszabbik oldalunkról). Ezért hát nem volt hiába ez az írás..."

Margit Zoltán