Morvai Krisztina EP
képviselő sajtóközleménye
Egyre több magyar ember hagyja el hazáját szinte gazdasági menekültként, mivel Magyarországon nem talál munkalehetőséget, illetve tisztességes munkából nem tud megélni. A „munkaerő szabad áramlása” az Európai Unió ünnepelt alapelve, így alapvető jogként kezelik a migrációhoz, a szülőhazából való elvándorláshoz való jogot, s semmiféle problémát nem látnak abban, hogy a nyomorúságos helyzetbe juttatott tagállamok polgárai otthonuktól, családjuktól, közösségeiktől távol kénytelenek szerencsét próbálni, hasonlóan a harmadik világbeli helyzethez. Sok jel mutat arra, hogy a külföldi munkavállalás – szemben számos politikus meggyőződésével – gyakran nem valódi szabad döntés s nem „érdekes kaland”, átmeneti hasznos tapasztalatszerzés.
Egyre több magyar ember hagyja el hazáját szinte gazdasági menekültként, mivel Magyarországon nem talál munkalehetőséget, illetve tisztességes munkából nem tud megélni. A „munkaerő szabad áramlása” az Európai Unió ünnepelt alapelve, így alapvető jogként kezelik a migrációhoz, a szülőhazából való elvándorláshoz való jogot, s semmiféle problémát nem látnak abban, hogy a nyomorúságos helyzetbe juttatott tagállamok polgárai otthonuktól, családjuktól, közösségeiktől távol kénytelenek szerencsét próbálni, hasonlóan a harmadik világbeli helyzethez. Sok jel mutat arra, hogy a külföldi munkavállalás – szemben számos politikus meggyőződésével – gyakran nem valódi szabad döntés s nem „érdekes kaland”, átmeneti hasznos tapasztalatszerzés.
Emberi jogokkal foglalkozó jogászként
és politikusként úgy gondolom, hogy alapvető jogként kellene
definiálni az embereknek a szülőföldjükön, illetve hazájukban
való boldogulásának jogát. Ez az államok számára, mint minden
alapvető jog kötelezettséget keletkeztetne, mégpedig arra, hogy
a gazdasággal, a költségvetéssel, a munkahelyteremtéssel, s az
emberek alapvető szükségleteinek kielégítéséhez kapcsolódó
minden más kérdéskörrel összefüggésben e szempont
figyelembevételével alakítsák stratégiáikat, hozzák meg
döntéseiket. Az állam nem kalkulálhat úgy, hogy "nem baj,
ha nincs munka és nincs megélhetés Magyarországon, a munkaerő
szabad áramlására és az egységes piacra is tekintettel az
emberek úgyis elmehetnek külföldre." Ez a szemléletmód
egyébként tökéletesen tükrözi azt a szélsőséges liberális,
teljesen individualista emberképet, amelyben az atomizált,
mindenkitől független egyén nem tartozik közösséghez, nem
tartozik nemzethez, nem ragaszkodik nyelvéhez, múltjához,
hagyományaihoz, hanem egyik napról a másikra – a „piac
igényeinek megfelelően” – képes a világ más pontján új
életet kezdeni, gyökereit könnyedén feltépve, rokoni és más
emberi kapcsolatait megszakítva vagy meglazítva.
Képviselőként úgy gondolom, hogy
politikai és jogi álláspontomat valódi emberek valódi
élethelyzeteit megismerve tudom kialakítani, s az ő valós
igényeik képviselete a feladatom. Ezért döntöttem úgy, hogy
kutatást kezdek a Magyarországról gazdasági okokból külföldre
távozott emberek élethelyzetének jobb megismerésére. A
kutatás ún. „kvalitatív jellegű”, tehát statisztikai
értelemben nem lesz reprezentatív, de reményeim szerint reális
képet fog adni a külföldön –gazdasági, illetve
egzisztenciális kényszer alapján - munkát vállaló magyarok
helyzetéről.
A kutatás eredményeit - s az az
alapján készitendő dokumentumfilmet - mind a magyar
döntéshozóknak, mind az Európai Parlamentnek be szeretném majd
mutatni.
Kérem a
nyilvánosságot s a sajtót, hogy e levelemet s az alábbi
kérdéssort tegyék hozzáférhetővé minél több külföldön
élő magyar számára, akiket pedig arra
kérek, hogy a kérdések megválaszolásával, tapasztalataik
megosztásával segítsék munkámat.
Célom a jelenségek feltárása, így
a személyes adatokat természetesen hivatásbeli titokként
kezelem, azok nem kerülnek nyilvánosságra.
Előre is hálásan köszönöm a
segítséget, az együttműködést.
Kérdőív gazdasági (megélhetési) okokból külföldre távozott magyarok tapasztalatainak felmérésére
1. Kérem, röviden mutatkozzon be:
Kérdőív gazdasági (megélhetési) okokból külföldre távozott magyarok tapasztalatainak felmérésére
1. Kérem, röviden mutatkozzon be:
hány éves,
férfi vagy nő,
milyen iskolai végzettsége és
szakképzettsége van,
hol élt Magyarországon és melyik
külföldi országba költözött, mikor?
Milyen a családi helyzete, s ezt
hogyan érintette a külföldre költözés?
(Családja részben vagy teljesen
Önnel költözött-e, s akár a közös kiköltözés akár a
kényszerű szétválás hogyan érintette a családja helyzetét,
ideértve a tágabb családot, például idősebb szülőket is?)
Miért döntött úgy, hogy magyar
emberként hosszabb időre külföldre megy?
Milyen anyagi, jövedelmi, munkahelyi,
„megbecsültségbeli”, egzisztenciális, és egyéb viszonyok
között élt Magyarországon?
Mi volt a három legfőbb oka annak,
hogy külföldre ment (fontossági sorrendben)?
2. Átmeneti időszakra vagy véglegesen akart külföldre költözni?
Hogyan változott ez az elképzelése
a kint töltött idő során?
3. Milyen körülmények között él(t) külföldön a munka világát tekintve, azaz milyenek voltak a jövedelmi és megélhetési viszonyai, milyenek voltak a munkahelyi körülmények, jogfosztottnak vagy jogilag védettnek érezte-e magát a munkahelyen, milyen munkakörülmények között dolgozott?
Anyagilag megtalálta-e a számítását?
Hasonlítsa össze ezeket a tényezőket
a magyarországi helyzetével!
Több, vagy kevesebb örömöt
jelentett-e a munka külföldön, mint Magyarországon?
Miért?
4. Összességében hogyan alakította az életét a külföldre távozás?
Kérem, írja le részletesen, hogyan
alakult élete a munka világában, a családi viszonyaiban,
barátságaiban, illetve minden egyéb, Önnek fontos körülmény
tekintetében?
Mi az, ami hiányzik Önnek
Magyarországból?
Kérem, írja le, mit kellene tudnia
vagy tennie a magyar, illetve az európai uniós politikusoknak
annak érdekében, hogy magyar emberek ne hagyják el tömegesen
Magyarországot.
Amennyiben viszont úgy gondolja, hogy
ez utóbbit nem szükséges célul tűzni a politikának, azt is
írja és indokolja meg.
Kérem, hogy
válaszait, levelét juttassa el a következő e-mail címre:
krisztina.morvai@europarl.europa.eu
Köszönöm szépen a kutatáshoz nyújtott segítséget.
Dr. Morvai Krisztina jogász, EP képviselő
Köszönöm szépen a kutatáshoz nyújtott segítséget.
Dr. Morvai Krisztina jogász, EP képviselő
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Köszönöm a megjegyzését!