Sógor, koma, jó barát...

Szerbiai foglalkoztatási helyzetkép:

A fiatalok foglalkoztatásával pedig a cégek jó üzletet csinálhatnának A hivatalosan nyilvántartott 760.000 munkanélküli polgárral Szerbia élen jár a régióban, de Európában is, már ami a magas munkanélküliséget illeti. A szakemberek becslése szerint amennyiben ez a folyamat folytatódik, Szerbia néhány év múlva világviszonylatban ötödik lehet a munkanélküliek számát illetően. Az országban uralkodó rossz gazdasági helyzet, a gyenge gazdasági mutatók és az alacsony termelékenység ellenére is Szerbiában elvétve vannak pozitív példák is a fiatalok foglalkoztatása terén. Azok a cégek, amelyek emellett döntenek, úgy vélik, ez a lépés többszörösen is megtérül.

Az európai országok többségétől eltérően Szerbiában a szakmai képzettség, az egyetemi diploma, de akár a doktori titulus sem elegendő ahhoz, hogy valaki munkát találjon. Nem ritkaság, hogy a tudományok doktora taxisként keresi meg a betevőt, a diplomás közgazdász pedig kínai árut kínál a bolhapiacon. Már régebb óta bevett gyakorlat az, hogy a fiatal diplomás szakemberek akár néhány évet is várnak arra, hogy első ízben munkába állhassanak.

Annak ellenére, hogy Szerbiában a sokéves gyakorlat azt mutatja, hogy munkához egyedül csak politikai, szerelmi vagy rokoni kapcsolatok útján lehet jutni, vagy akkor "ha van ismerős", kis számban ugyan, de vannak pozitív példák is a fiatal szakemberek foglalkoztatására, ám erre többnyire a magáncégek vállalkoznak. És a kisszámú külföldi cég.
"Ezt a munkaerő potenciált a vállalat célkitűzéseivel összhangban lehet irányítani. Minden pillanatban felkínálható nekik az, hogy szakosodjanak egy bizonyos területre. A tapasztalt, idősebb munkaerővel ez egy kicsit nehézkesebb, ezért mi úgy döntöttünk, hogy ezt a módot választjuk céljaink, beleértve anyagi eredményeink megvalósítására", mondta a Szabad Európa Rádiónak nyilatkozva Biljana Bogovac, a Pricewaterhouse Coopers könyvvizsgáló és gazdasági tanácsadó cég belgrádi fiókvállalatának igazgatója, aki a cégbe szívesebben alkalmaz fiatalokat.

Mi minden kell ahhoz, hogy egy fiatal szakember olyan munkához jusson, amilyent szeretne és hogy saját szakmájában dolgozhasson? Az egyetem befejezése - most úgy tűnik - a dolog könnyebbik része, hiszen csak ezután jön a feketeleves. A munkaadó elé a fiatal diplomás általában üres munkaéletrajzzal érkezik, ami nem jó és a világban ez nincs is így. A fiatalok ott már egyetemista korukban aktívak, az egyetem mellett különféle kurzusokat fejeznek be, ezekhez kapcsolódó munkákat is végeznek és így mire első munkahelyükre pályáznak, már rendelkeznek némi tapasztalattal, ami az életrajzban is jól fest, s ami adott esetben kiemeli őket a többi jelentkező közül.

Időről időre Szerbia szerte szerveznek a fiatalok részére állásbörzét, a szervezők állítása szerint viszont a jelentkezők alig 30 százaléka talál ilyenkor munkát.

A Világgazdasági Fórum adatai szerint Szerbia az igazgatás és vezetés szakmaiságát tekintve a világ 144 országa közül a 135. helyen áll. Ennek legfőbb oka kétségkívül a kapcsolatokon keresztüli elhelyezkedés, amely főként a nagyszámú közvállalatot érinti, ahol politikai és rokoni kapcsolatok révén magasra lehet felkapaszkodni minden különösebb szakértelem nélkül, magyarázta Saša Đogović közgazdász. Az ilyen szelekciórendszer végzetesnek is mutatkozott a szerbiai állami és államosított vállalatok esetében, teszi hozzá.
"Ha valaki az ön cégében az első munkahelyét kapja meg, bizonyos idő múltán megszerezheti a lojalitását is. A vállalat, különféle tanfolyamokon, tréningeken és gyakorlati munkán keresztül tovább iparkodik az illető szakképesítésén, befektet az adott személybe, hogy később képes legyen az önálló döntéshozatalra és a cég vezetésére. Ez a piacgazdasági körülmények között normális dolog. Pontosan a fiatal szakemberek az energikusabbak, kreatívabbak és bátrabbak meghatározott döntések meghozatalakor, az idősebbektől eltérően, akik már adott esetben 'elhasználódtak', kiégtek, de arra kiválóan alkalmasak, hogy tapasztalataikat átadják fiatalabb kollégáiknak", vázolta fel a követhető megoldást Saša Đogović.

Az eddig hatalmon lévők számtalan ígérete arról, hogy kiemelt figyelmet fordítanak a fiatalokra, hogy programokkal segítik munkába állásukat, rendre csak ígéret maradt, konkrét eredményeket nem hozott. A fiatalok, ha munkát akarnak találni, mégpedig ebben az országban, s nem külföldön, csakis saját leleményességükre, kitartásukra, tudásukra számíthatnak. 

Szabad Európa Rádió

Miből is él Szerbia jó része ha munka nincs az országban?

Másfél milliárd eurót küldtek haza a külföldön dolgozó szerbiai vendégmunkások az év első hét hónapjában – írja a Novosti. Ez 13 százalékkal kevesebb, mint a korábbi években. Pontos adatok viszont nincsenek, mert sokszor nem bankon keresztül érkezik a pénz. A következő nagyobb pénzhullám a téli ünnepekben várható. Tavaly összesen 2,9 milliárd euróval támogatták a rokonokat külföldről. A statisztika szerint a külföldön dolgozók most jobban takarékoskodnak, mint korábban, és a mély gazdasági válságban lévő országokból, például Portugáliából, Spanyol- és Görögországból többen vissza is tértek Szerbiába. A Világbank kimutatása szerint 2000 és 2010 között mintegy 43 milliárd euró vándorolt az országba, kétszer több mint a direkt külföldi beruházásokon keresztül. Három- és négymillió közé tehető a külföldön élő szerbek száma, legtöbben öt-hatszázezren Németországban, mintegy 300 ezren Ausztriában, 200 ezren Svájcban és további 130 ezren Franciaországban élnek. A kilencvenes években körülbelül 150 ezer fiatal értelmiségi hagyta el az országot. 

B92 

Itt már az "Iron Man" sem tudna mit csinálni...