Margit Zoltán: Az én apám

2019. február 24., vasárnap

Az én apám





Az én apám úgy nevelt, mint a szél
Halkan fújt, énekelt, úgy mesélt
Ott lakott, hol minden út véget ért
Ezeregy év is kevés egy életért, egy életért

Hallom őt, az ő szívét a húrokon
Látom őt, múló idővel az arcomon
Az ő hitét büszkeség vallanom
Ezeregy dalból ezt az egyet dúdolom, dúdolom

Régi napok, gyönyörű napok
Szeretem az emlékét
Ő hív, és hozzá szaladok
Játszani így volt szép

Régi dalok megidézik
Még érzem a nap fényét
A szél zúgását is hallom még
A szél hangjában is hallom még

Egy dallal űzte messze el a bánatom
Mit adhatok, csak az, hogy hozzá tartozom
S az én fiamnak büszkeséggel mondhatom
Ő az én apám, és itt az én otthonom

Régi napok, gyönyörű napok
Szeretem az emlékét
Ő hív, és hozzá szaladok
Játszani így volt szép

Régi dalok megidézik
Még érzem a nap fényét
A szél fütyült altatót, legyen álmom szép
A szél fütyült altatót, ma is hallom még

Pápai Joci



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Köszönöm a megjegyzését!

Népszerű bejegyzések

Follow on Bloglovin