 |
| A srebrenicai áldozatok emléknapja |
2009. január 15-én
ezt a napot az Európai Parlament július 11-ét a srebrenicai
áldozatok emléknapjává nyilvánította. Srebrenicában 1995-ben a
boszniai szerb fegyveres erők alig néhány nap leforgása
alatt több mint nyolcezer muzulmán polgári személyt öltek
meg a város környéki hegyvidéki erdőkben.
A parlament
kezdeményezését az Európai Bizottság is támogatta. A
javaslat szövegére 556-an szavaztak, kilencen ellenezték, 22
képviselő pedig tartózkodott a szavazástól. Az Európai
Parlament arra kérte az EU 27 tagállamát és az Európai
Bizottságot, hogy támogassák a parlament határozatát.
A montenegrói és a horvátországi parlament 2009-ben határozatban ítélte el a srebrenicai tömegmészárlást és nyilvánította gyásznappá július 11-ét. Szerbiában és Bosznia-Hercegovinában azonban politikai konszenzus híján erre eddig nem kerülhetett sor, mivel a szerbség egy része még ma sem hajlandó szembenézni a tényekkel. Sokan még ma is hősként éltetik a vérontásért felelős két főbűnöst, a hágai nemzetközi törvényszék börtönében lévő egykori boszniai szerb elnököt, Radovan Karadžićot, és Ratko Mladićot, a boszniai szerb hadsereg volt főparancsnokát.
A Szerbiai
Képviselőház 2010. március 30-án sürgősségi eljárás
keretében elfogadta a Srebrenica-határozatot, amely kimondja, hogy
a parlament erélyesen elítéli a srebrenicai bűntetteket,
valamint, hogy le kell tartóztatni Ratko Mladićot. A határozat
szövegéből azonban kimaradt, hogy Srebrenicán népirtás történt.
