Margit Zoltán: Európai Parlament

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Európai Parlament. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Európai Parlament. Összes bejegyzés megjelenítése

2017. december 1., péntek

Dr. Morvai Krisztina EP képviselő sajtóközleménye



Számos hír és találgatás látott napvilágot a Jobbikkal való kapcsolatomról. Ebben a közleményben szeretném összegezni a témával összefüggő legfontosabb gondolataimat. Megtekintésre ajánlok egy videófelvételt is, amelyen a párttal való kapcsolatom történetéről és arról az eredeti, közös értékrendről beszélek, amely számomra változatlanul fontos, s amelytől a Jobbik eltávolodott. A felvétel itt látható:

https://www.youtube.com/watch?v=zthPU4Z4mgs

A publikációk egy része azzal vádol, hogy azért támogatom Magyarország bevándorlás-ellenes politikáját, és azért bírálom a Jobbik látványos közeledését a balliberális oldalhoz, mert a párt nem kíván jelölni a 2019-es EP választáson, és ezért „megsértődtem”, mi több, a Fideszben szeretném folytatni politikai pályafutásomat. Ezek a vádak azért elkeserítőek, mert azt sugallják: ma Magyarországon egy politikus csak személyes érdekei által motiváltan dönthet, illetve cselekedhet. Úgy gondolom, hogy az erkölcsileg felnőtt ember rendelkezik egy szilárd belső lelkiismerettel és értékrenddel. Döntési helyzetekben ez ad számára iránymutatást, nem pedig az aktuális „hasznosság”. (Ez egyébként - álláspontom szerint - az „erkölcsileg felnőtt politikai párt” fogalmi eleme is.)

Az 1956-as Forradalom és Szabadságharc 50. évfordulóján lezajlott tömeges és kirívó súlyú emberi jogi jogsértésekkel szembeni fellépésem tett ismertté a magyar közéletben. E jogsértéseket a balliberális politikusok, „értelmiségiek”, újságírók - kevés kivétellel - azóta is tagadják, illetve bagatellizálják. Nem ismerték el felelősségüket, nem kértek bocsánatot a magyar nemzet méltóságának sárbatiprásáért. Ennélfogva nem tudok egyetérteni azzal, hogy a Jobbik, mint „2006-os párt” látványosan közeledik ezekhez az erőkhöz. Nem tudok egyetérteni azzal sem, hogy olyan politikai erők szövetkezzenek a 2018. évi választásokra, illetve Magyarország irányítására, akiket semmi más nem köt össze, mint a Fidesz és Orbán Viktor elleni szenvedélyes gyűlölet. Hasonlóképpen nem értek egyet az EU migrációs politikája miatti, Magyarországra leselkedő veszély eljelentéktelenítésével, s a nemzetben gondolkodást leváltani szándékozó „nyílt társadalom-terv” (egyszerűsítve: Soros-terv) létének tagadásával.

Mivel nevem és személyem az utóbbi közel tíz évben összekapcsolódott a Jobbikéval, szükségesnek tartom világossá tenni: ellenzem ezeket a folyamatokat, illetve a Jobbik szerepvállalását e folyamatokban. Szükségesnek tartom leszögezni: sem az ezzel kapcsolatos döntésekbe, sem egyéb érdemi döntésekbe legalább három éve nem von be a párt, így azokért felelősséget vállalni nem tudok. (Néhány, inkább „reprezentációs jellegű” találkozásom volt a párt vezetőivel és képviselőivel, de hangsúlyozom: semmiféle érdemi döntésbe nem vontak be.)

Hiszem, hogy a pénz-és profitközpontúság helyett ember- és közösségközpontúságot hirdető, a nemzet érdekeit mindenek fölöttinek valló, a magyarok emberi méltóságát és nemzeti büszkeségét az elszakított területeken és a csonka-országban egyaránt erősíteni szándékozó eredeti programunkat igen sok választópolgár szívéhez el lehetett volna juttatni. Az lett volna a helyes út a Jobbik szavazótáborának növeléséhez, ha - ugyanúgy, mint a kezdetekkor tettük - szenvedéllyel és szeretettel, „szívtől szívig” politizálunk és a bármely okból baloldalra szavazókat meggyőzzük saját értékrendünk helyességéről. Elfogadhatatlan, ha ehelyett értékrendünk és elveink feladásával kérjük szavazataikat.

Európai parlamenti képviselői munkám mindenki számára követhető és ellenőrizhető honlapomon és Facebook oldalamon. Bárki meggyőződhet róla, hogy kezdettől fogva ugyanazokat az elveket és értékeket vallom, amelyeket a párt 2009. évi EP választási programjában közösen és választóink akaratával összhangban lefektettünk. Ezekben változatlanul hiszek, és ragaszkodom hozzájuk. Tekintettel arra, hogy a Jobbik vezetősége az eredeti elveket és értékrendet feladta, a jelenlegi helyzetben nem is vállalnék színeikben képviselőjelöltséget vagy egyéb politikai tisztséget. Az elmúlt közel tíz év bebizonyította számomra, hogy a „pártokrácia” keretei között való közéleti szereplés nem összeegyeztethető a személyiségemmel és lelkiismeretemmel. Ha a magyar jogszabályok lehetőséget adnának arra, hogy egyénileg bármely párttól függetlenül induljak a 2019-es EP választáson, valószínűleg megtenném, hiszen úgy érzem, szükség lenne a munkámra. Ilyen jogszabályi lehetőség azonban nincs. Politikai pártokkal nem szeretnék együttműködni − téves tehát az a feltevés, hogy a Fidesztől várok valamiféle felkérést. (Újságírói kérdésre mondtam azt, hogy - számos más jogászi munkakör mellett - az alkotmánybírói hivatást is el tudom adott esetben képzelni. Ez azonban egy percig sem jelenti azt, hogy egy alkotmánybírói jelölésért bármit is engednék elveimből és értékrendemből.)

Politikai pályafutásom tehát - s ennyiben igazak a találgatások - 2019-ben véget ér. Jogászi és egyetemi oktatói hivatásomat rajongva szeretem, így örömmel térek vissza egyetemi docensi munkakörömbe, ahol egyébként jelenleg is dolgozom, fizetés nélküli szabadságom alatt, képviselői munkám mellett. Ha a sors úgy hozza, szívesen végzek majd másféle jogászi munkát is. Továbbra is minden lehetőséget meg fogok ragadni arra, hogy Magyarország és a magyar emberek méltóságáért és jogaiért tevékenykedjek.

Mandátumom hátralevő másfél évében a tőlem megszokott módon fogom képviselni azokat az értékeket és elveket, amelyekért 2008-ban elvállaltam az akkor kb. 2%-os támogatottságú Jobbik Magyarországért Mozgalom felkérését nemzeti érdekeink uniós szintű érvényre juttatására. Kérem, hogy kövessék munkámat a www.morvaikrisztina.hu honlapomon, illetve a Facebook oldalamon, és megosztásaikkal segítsenek abban, hogy felszólalásaimat, írásaimat és videó anyagaimat minél többen megismerjék.

A Jobbikkal való kapcsolatomról több interjút nem szeretnék adni - érdemi képviselői és nemzeti jogvédői munkámmal összefüggésben azonban természetesen bármikor állok a sajtó, a nyilvánosság rendelkezésére.

Isten óvja és vezesse Magyarországot!

Morvai Krisztina




2013. december 13., péntek

Levél Jelko Kacinnak, az EP jelentéstevőjének



Árgus – Vajdasági Magyar Kisebbségjogi Civil Egyesület

Az Európai Unió küldöttségének 
a Szerb Köztársaságban
Belgrád


Jelko Kacin úr,
az Európai Parlament jelentéstevője számára

Tisztel Kacin úr,

nagy figyelemmel és érdeklődéssel követjük a Szerb Köztársaság csatlakozási folyamatával kapcsolatos tevékenységét. Támogatjuk Szerbia csatlakozását, csakúgy mint az Ön ezzel kapcsolatos erőfeszítéseit.

Az Európai Bizottság (EB) Progress Report 2013 című dokumentumának [Serbia 2013 Progress report. Com(2013) 700 final], 2013. október 16-án való elfogadásával kapcsolatban azonban nagy csalódással állapítottuk meg, hogy az etnikai közösségek helyzetének kérdései ebben a dokumentumban nem kaptak megfelelő helyet és jelentőséget.

Ebben a jelentésben ugyanis a nemzeti kisebbségek védelméről Vajdaság Autonóm Tartományban, amelyben a legtöbb nemzeti kisebbség él, közöttük az őshonos közösséget alkotó 251 136 magyar is, csak a 46. oldalon (a 64 közül) esik szó, éspedig mindössze 11 sorban. A „magyarok” a jelentésben egyetlen alkalommal sem található meg.

Az ún. koppenhágai kritériumokra való tekintettel, amelyek, az Európai Uniós tagság feltételéül szabták, egyebek között, „az emberi jogok védelmét garantáló intézmények stabil működését, a kisebbségi jogok biztosítását és védelmét”, az ilyen hozzáállást nem tarjuk megfelelőnek. Épedig azért is, mivel a Szerb Köztársaságban nincsen összhang a nemzeti közösségek helyzetét az élet különböző területeit szabályzó jogszabályok és ezeknek a jogszabályoknak a mindennapi gyakorlatban valló alkalmazása/megvalósítása között.    

Ellentétben van ez az egyes szerbiai hivatalos személyek nyilatkozataival is: Nevena Petrušić, esélyegyenlőségi biztos ezzel kapcsolatban kijelentette, hogy „Szerbiai az utóbbi időben jelentős fejlődést ért az emberi jogok terén, de ezeket a jogokat naponta megsértik”. Petrušić írásos nyilatkozatában elmondta, hogy „a nemzeti kisebbségi közösségek tagjai a megkülönböztetés különböző formáinak vannak kitéve”. [Petrušić: Ljudska prava se krše. (Megsértik az emberi jogokat.) Danas, 11. 12. 2013., str. 7.]

Vukašinović Éva, a kisebbségi jogokkal megbízott tartományi ombudsman-helyettes rámutatott, „a kisebbségi jogok érvényesítésénél általában az okoz problémát, hogy az eljáró szervek nem ismerik a törvényes előírásokat és előfordul az is, hogy nem akarják alkalmazni azokat”. (mh: A kisebbségi jogok sérülnek legtöbbször. Magyar Szó, 2013. december 11. 8.]

Tisztel Kacin úr!

Szükségesnek tartjuk az Európai Bizottság és az emberi, valamint nemzeti kisebbségi jogok megvalósításának tényleges helyzete közötti ellentét feloldását. Ezt a jelentésnek a dolgok valós állásával való összehangolásával lehet elérni. Erre bizonyára az miatt került sor, mivel a nemzetközi közösség képviselői az értékeléseiket és adataikat a szerbiai hivatalos személyek nyilatkozataira alapozzák, miközben nem lépnek kapcsolatba a civil szervezetekkel és a polgárokkal.   

A helyzet jobb és reálisabb áttekintése érdekében ezeken a területeken, megküldöm Önnek a következő dokumentációt:
  1. Az EB jelentésének a 46. oldalát, amely azt a megállapítást tartalmazza, hogy „Vajdaság Autonóm Tartomány magas szintű kisebbségvédelmet nyújt és az etnikai közösségek közötti kapcsolatok továbbra is jók.”
  2. azt a 2012. szeptember 27-i dokumentumot, amely a vajdasági magyar közösség azonossága megőrzésének és fejlődésének alapkövetelményeit tartalmazza
  3. legújabb, A magyar közösség Szerbiában c. könyvem (VMMI, Zenta 2013.) összefoglalóját, amely bemutatja a magyar közösség helyzetét;
  4. az Európa Tanácsban és az Európai Unió Parlamenti Közgyűlésében az idén ősszel tartott közmeghallgatáson elhangzott felszólalásom szövegét, amelyben kiálltam a nemzeti kisebbségek helyzetének nyílt módon való megvitatásáért;
  5. Petrušić: Ljudska prava se krše. Danas, 2013. december 11. 7., valamint
  6. mh: A kisebbségi jogok sérülnek legtöbbször. Magyar Szó, 2013. december 11. 8.
Arra kérjük, szíveskedjen minderről értesíteni az Európai Bizottságot. Elvárásunk továbbá, hogy az Európai Unió Szerbia csatlakozási tárgyalásain ezek a kérdések a megfelelő módon lesznek bemutatva.

Engedje meg végül, hogy a közeledő újév alkalmából, jó egészséget, sok szerencsét és sikert kívánjak Önnek.

Tisztelettel,

Újvidék, 2013. december 13.

AZ EGYESÜLET ELNÖKE

Mgr. Bozóki mr. Antal
Újvidék
Radnička 17
Megküldeni:
  1. Tőkés László EP-képviselőnek
  2. Kalmár Ferenc ET-képviselőnek
  3. A sajtónak 

2013. június 18., kedd

Az emberjogi központ emberarcúsága



Az emberjogi központ 2006-ban jött létre, egy fiatalokból álló csoport lelkes munkájának eredményeként. Tevékenységükkel a délvidéki magyar közösség helyzetén kívánnak változtatni.

Munkájuk elismeréseként - az Emberjogi Központot 2009.június 20-án az Európai Parlament Európai Polgár Díjban részesítette. Az, hogy az első ilyen európai díj egyike éppen az unión kívül tevékenykedő Emberi Jogi Központnak jutott, még inkább emeli a kitüntetés rangját.

Több akciót szerveznek és egy ilyen akcióba kapcsolódtunk be általuk, nevezetesen a csókai általános iskola kettő osztálya kapott kifestőkönyvet "Történetek a magyarság múltjából" c. Az ötödikeseknek jutott póló is idézetekkel költészetünk nagyjaitól. Az osztály üresen álló falaira felkerültek a tablók, amelyek fontos történelmi mérföldköveinket mutatják be.


Köszönjük az iskola igazgatójának és pedagógusainak a közreműködését! 

Képi beszámoló az eseményről:







Törekedtünk az Emberjogi Központtal jó hírt is szolgáltatni a csókai általános iskoláról, bemutatva a Emberjogi Központ emberarcúságát, segítőkészségét és együttérzését. Kívánunk nekik további sikeres akciókat az emberi jogok, azon belül a magyar kisebbségi jogok védelmének területén.

Margit Zoltán

2013. április 22., hétfő

Az én 15 pontom




Mielőtt bárki is elolvasná ezt az írást,
kérem figyelemmel nézzék át a következő néhány sort:

  • ezt a fogalmazványt egyedül írtam, nem támogatott egyetlenegy délvidéki/vajdasági magyar, de szerbiai, országos párt sem, tehát csak az én véleményemet olvashatják, amiért vállalok mindennemű felelősséget, mivel nem tudom elfogadni a délvidéki/vajdasági magyarok részéről az „Amit szabad Mohamednek, nem szabad az ökörnek” szólással jellemezhető hozzáállást,
  • A Koszovó és Szerbia között – várhatóan – létrejött megállapodás szerintem nem lehet egyedi elv és dokumentum, minden azonos vagy hasonló problémát ugyanolyan vagy hasonlóan kell(ene) rendezni. E gondolataim alátámasztására a történelem ad támpontokat, ne feledjük, hogy a Délvidék/Vajdaság a trianoni békeegyezménnyel lett Magyarországtól, míg Koszovó a kumanovói egyezséggel lett Szerbiától elszakítva, de folytathatnám más példákkal is.
  • Nem zárom ki annak a lehetőségét sem, hogy ugyanilyen vagy hasonló módon, Tirana (azaz Albánia) és Belgrád (azaz Szerbia) megállapodjanak a dél-szerbiai albán többségű önkormányzatok (községek) helyzetével kapcsolatban, de miért ne következhetne be hasonló együttműködés Budapest (azaz Magyarország) és Bukarest (azaz Románia) vagy Pozsony (azaz Szlovákia), esetleg Kiev (azaz Ukrajna) között is.
  • Mivel vagyok annyira liberális, hogy minden egyén – tehát én is – azt vallja: élhet a törvényerejű dokumentumok javaslásának jogával, de vagyok annyira nemzeti is, hogy elvárjam a nemzeti közösségemtől (és az anyaországtól), hogy a megfelelő szerveik a javaslatomat megvitassák – mivel úgy érzem, sokan elfogadják az általam javasoltakat –, így nyilvánosságra hozom e szöveget a délvidéki/vajdasági magyar média segítségével (remélem, meg is jelentetik).


Ennyit bevezetőket, most pedig következzen a javaslatok!


Balla Lajos
SRB-24426 Oromhegyes
November 29. utca 44.



Budapest és Belgrád 15 pontja



Javaslat az Észak-Vajdaságban (Észak-Szerbiában) élő magyarok helyzetének normalizálását szabályozó első megállapodás szövegére


  1.       Észak-Vajdaságban megalakul a magyar községek társulása/közössége [1]. A társulás nyitott minden más község számára, ha ezzel kapcsolatban a tagok között egyetértés alakul ki.

  2.       A társulás/közösség statútum elfogadásával alakul meg. Feloszlatása kizárólag a betagosodott községek döntése alapján lehetséges. A hatályos törvény és alkotmányjog értelmében jogi garanciákat biztosítanak (beleértve a kétharmados többség szabályát is).

  3.       A társulás/közösség struktúráját ugyanazon alapokon fektetik le, mint a vajdasági/szerbiai községek közösségének meglévő statútumát, pl. elnök, alelnök, parlament, tanács.

  4.       A helyi önkormányzatok Európai Chartájában és a hatályos szerbiai törvényben definiált hatáskörökkel összhangban a társult községeknek joguk lesz együttműködni saját meghatalmazásaik kollektív alkalmazásában a társulás/közösség kereteiben. A társulás/közösség teljes mértékben felügyeli a gazdasági fejlődés, az oktatás, az egészségügy, az építészet és a rurális berendezkedés területeit.

  5.       A társulás/közösség további hatáskörökkel él, amelyeket a központi hatalom hagy jóvá részére.

  6.       A társulás/közösség képviselői szereppel rendelkezik a központi hatalommal való kapcsolattartásban, e célból pedig helyet kap a közösség tanácsadó testületében. E szerepkör megvalósítása céljából felügyelői funkciót irányoznak elő.

  7.       Szerbia területén egy rendőrség létezik, Szerbiai Rendőrség néven. Minden, Vajdaság/Szerbia északi részén működő rendőri egységet integrálnak a Szerbiai Rendőrség kereteibe. Fizetéseiket kizárólag a Szerbiai Rendőrség fizeti ki.

  8.       Egyéb magyar biztonsági struktúrák tagjainak helyet kínálnak fel a megfelelő szerbiai struktúrákban.

  9.       Regionális rendőrparancsnokot neveznek ki a három magyar többségi északi községben (Magyarkanizsa, Zenta, Ada). A régió rendőrparancsnoka vajdasági magyar nemzetiségű személy lesz, akit a Belügyminisztérium javasol, arról a listáról, amelyet a társulás/közösség keretébe tartozó három község vezetője állít össze. A Szerbiai Rendőrség északon működő egységeinek tükrözniük kell a három község etnikai összetételét. (Még egy regionális parancsnokot neveznek ki Szabadka, Topolya, Kishegyes, Törökkanizsa, Csóka és Óbecse községekben). A három északi község regionális parancsnoka együttműködik más regionális parancsnokokkal.

10.       Az igazságügyi rendszert integrálják, az Szerbia jogi keretein belül működik majd.

11.       A belgrádi Fellebbviteli Bíróság egy bizottságot alakít, amelyben magyar bírák lesznek többségben, és amely illetékes lesz minden magyar többségű községben.

E Fellebbviteli Bíróság egy osztályának, beleértve az adminisztrációs személyzetet és a bírákat, Magyarkanizsán lesz a székhelye (Magyarkanizsai Kerületi Bíróság). Ennek az osztálynak minden bizottságát többségében magyar bírák alkotják majd. A megfelelő bírák vesznek részt a munkában, az adott eset természetétől függően.

Az északi községekben 2013 folyamán szervezik meg az önkormányzati választásokat, az EBESZ támogatásával, a megfelelő szerbiai törvénnyel és a nemzetközi szabványokkal összhangban.

12.       A végrehajtási terv, időbeli dinamikával május 25-ig készül el. A megállapodás alkalmazása során tiszteletben tartják a transzparens finanszírozás elvét.

13.       A tárgyaló felek intenzívebb tárgyalásokat kezdenek az energetika és a telekommunikáció szektorairól és június 30-ig be is fejezik azt.

14.       A megállapodás értelmében Magyarország nem blokkolja Szerbiát az Európai Uniós integráció területén, mint ahogy nem is bátorít másokat a másik fél akadályozására.

15.       A két fél bizottságot alakít az alkalmazásra, az EU támogatása mellett.

A megállapodás másolatát, amelynek alapján e fordítás készült, kézjegyével látja el Orbán Viktor magyarországi és Ivica Dačić szerbiai kormányfő, a következő kísérő szöveggel: „Ezennel igazolom, hogy ez az a szövegjavaslat, amelynek elfogadásáról vagy elutasításáról mindkét fél döntést hoz majd.


[1]   Kezdetben e társulásba/közösségbe az a három önkormányzat/község tartozik, ahol az ott élő magyar nemzeti közösséghez tartozók számaránya meghaladja az 50%-ot.



2013. április 20., szombat

Szenvedélyes vita a délvidéki magyarokról az EP-ben - VIDEÓ!



Segítve a magyar nyilvánosság teljes körű tájékozódását, az elszakított területeken élő magyarok jogérvényesítésének terén folytatott Európai Parlamenti munkáról ad átfogó képet a felvétel. A szerb Uniós csatlakozás kapcsán készült jelentés vitájában megszólaló összes magyar EP képviselő beszédét vágatlanul láthatja a néző kiegészítve Göncz Kinga és Morvai Krisztina megszólalásával a téma kapcsán a koszovói csatlakozásról szóló vitában.





2013. március 7., csütörtök

"Európa riadó, ne légy cinkostárs!"




A Fidelitas szerda délután petíciót adott át Kárpát-medencei magyar fiatalokat tömörítő szervezetek támogatásával az Amnesty International munkatársának. A tiltakozást az utóbbi időben megszaporodott, a szerbiai magyarokat érintő etnikai alapú, diszkriminatív jogsértések inspirálták.

A tüntetésen Gulyás Gergely országgyűlési képviselő úgy fogalmazott: egy demokratikus jogállam minősége nem választható külön az ott élő nemzetiségek helyzetétől és jogaik érvényesítésétől. Ágh Péter, a Fidelitas elnöke az eseményen azt hangsúlyozta: amikor embereket megvernek azért, mert anyanyelvükön szólalnak meg, fel kell emelni szavunkat.

Gulyás Gergely kifejtette: ahogy a magyar alaptörvény is kimondja: a nemzetiségek államalkotó tényezők mindenhol, nemcsak Magyarországon, hanem azokban az országokban is, amelyek soknemzetiségűként, önmagukat alkotmányos szinten is nemzetállamként azonosítják. Az alaptörvény vonatkozó passzusát idézve hangsúlyozta: „Magyarország ezt nem csak szavakban gondolja így”.

Mi semmi mást nem kérünk, csak azt, amit mi is biztosítunk az itt élő nemzetiségeknek” – emelte ki. Ezzel szemben az tapasztalható, hogy a szomszédos államok új kormányainak hivatalba lépése óta a fennhatóságuk alá tartozó magyar nemzetiségű állampolgárok nemzetiségük miatt kénytelenek hátrányos megkülönböztetést elszenvedni – mutatott rá.

A képviselő szomorú példaként említette a sepsiszentgyörgyi Mikó kollégium ügyét, a magyar állampolgárság felvétele miatt a szlovák állampolgárságtól való megfosztás eseteit, illetve a szabadkai, csurogi és temerini magyarveréseket is. Ezzel összefüggésben megjegyezte: a legszomorúbb ezekben az esetekben az, hogy vagy következmények nélkül maradnak, vagy éppen az adott állam hivatalosságai idézik elő őket.

Gulyás Gergely annak a meggyőződésének adott hangot, hogy Európának a sokszínű nemzetek földrészének kell maradnia, de a valódi nemzeti büszkeség sohasem más nemzetekkel szemben érvényesül. Azok az európai hatóságok és jogvédő szervezetek, amelyek farizeus módon évek óta tényszerűen valótlan állításokkal támadják Magyarországot, soha egy mondattal sem ismerték el, hogy a hazai nemzetiségekre vonatkozó szabályozás példaértékű – fogalmazott, hozzátéve: soha egy szavuk nem volt az ellen, hogyha a magyar nemzethez tartozás miatt más államok saját állampolgáraikat megkülönböztetik.

Az Amnesty Internationalről szólva a fideszes politikus elmondta: a szervezet „csak egy okkal kiragadott példa a sorban”, mely 2007 óta készít Szerbiáról országjelentéseket, melyekben azt állapítja meg rendre, hogy „Szerbia előrehaladást ért el az emberi jogok terén”. E jelentések Gulyás szavai szerint soha nem emlékeznek meg a magyarokat ért jogsérelmekről, a szervezet azokkal összefüggésben soha nem nyújt segítséget.

Nem lehet előrehaladásról beszélni az emberi jogok terén azokban az országokban, ahol nem biztosítják a nemzetiségek számára azokat a jogokat, amelyeket a magyar alaptörvény valamennyi kisebbség számára garantál – vélekedett Gulyás Gergely. „Nem lehet működő jogállamról beszélni ott, ahol egy állam saját polgára csak félve használhatja saját anyanyelvét” – fűzte hozzá. A fideszes képviselő megfogalmazása szerint Magyarország mindig ki fog állni az egyetemes emberi jogok mellett, és ennek keretében mindig képviselni fogja a magyar nemzet valamennyi tagjának jogait és érdekeit.

Hiteltelen azoknak a jogvédő szervezeteknek a tevékenysége, amelyek svédasztalszerűen válogatnak a számukra szimpatikus kisebbségek között” – utalt a politikus arra a gyakorlatra, hogy míg egyes kisebbségekért - nagyon helyesen -, mindent megtesznek, addig mások jogos sérelmei csak süket fülekre találnak náluk.

Gulyás Gergely rámutatott: Magyarország jószomszédi viszony kialakítására törekszik, de ez nem lehetséges, ha magukat magyarnak vallóknak alapvető egyéni és közösségi jogaikért kell küzdeniük. Ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy Európa valamennyi állama felismeri: a nemzetiségek léte egy ország kultúráját gazdagítja, ami által nem hátrányt, hanem többletet jelent a társadalom egésze számára. Ezért mindig fel fogják emelni szavukat a magyarokat ért jogsértések esetén, és soha nem fognak hátrálni ezekből a konfliktusokból – szögezte le.

Ágh: Megengedhetetlen, hogy ilyen esetek újra és újra megtörténjenek
A hallgatás beszédes, a hallgatás cinkossá tesz” – fogalmazott Ágh Péter, a Fidelitas elnöke. A kárpát-medencei magyarokat ért atrocitásokról szólva hangsúlyozta: akkor, amikor erőszak történik, a szólás nem csupán lehetőségünk, de kötelességünk is.

Amikor embereket megvernek, megaláznak azért, mert anyanyelvükön szólalnak meg, fel kell emelnünk a szavunkat” – húzta alá, hozzátéve, hogy ezt nem indulatból, s nem erőszakkal teszik, hanem csak úgy, „ahogy ez 2013-ban demokratikus felfogású fiataloktól elvárható”.

Szavai szerint a XXI. században egy demokratikus állam nem engedheti, hogy ilyen esetek – ismétlődő jelleggel -, újra és újra megtörténjenek. A Fidelitas elnöke beszédében rámutatott: minden kisebbségeket védő szervezetnek társnak kellene lennie a Fidelitas „indulat és erőszak nélküli, de mégis határozott kiállásában ”. Megfogalmazása szerint ezt nemcsak azért várják el, mert „magyart ütnek”, lehetne szó bármely nép vagy vallás tagjáról is.

Gulyás Gergely és Ágh Péter beszéde után Kurucz Dániel, a Fidelitas budapesti nemzetpolitikai munkacsoportjának vezetője felolvasta a petíciót, melyet az Amnesty International képviselőjének a demonstráció után adtak át. (fidesz.hu)

A Fidelitas petíciója az Amnesty Internationalnek

A Szerbiában élő magyarok ellen az elmúlt hónapokban megszaporodtak az etnikai alapú támadások. A nemzetközi jogvédő szervezetek – közöttük az Amnesty International – részéről azonban csak hallgatást tapasztaltunk.


Ez arra ösztönözte a Kárpát-medencei ifjúsági szervezeteinket, hogy petíciót fogalmazzunk meg 
és nyújtsunk át a legtekintélyesebb független jogvédő szervezetnek, 
az Amnesty International-nek, aggodalmainknak hangot adva.

A bántalmazások ügyében eddig hangját nem hallató Amnesty International nemzetközi jogvédő szervezetet és az állampolgári alapjogok védelmével foglalkozó, hasonló európai jogvédő egyesüléseket felkérjük, hogy az emberi jogokat következetesen védjék meg.

Azonnali hatállyal kérjék számon, amennyiben a délvidékihez hasonló etnikai vagy más módon diszkriminatív indíttatású bűncselekmények történnek magyar származású emberekkel szemben. Szeretnénk, ha a magyar kisebbségekkel szembeni atrocitások ugyanolyan odafigyelést érdemelnének, mint bármely más kisebbségé. Szeretnénk, ha a sokat idézett jogszabályok mögött nem veszne el az egyén, legyen az magyar vagy más, kisebbségben élő nemzetiségű.

Felkérjük az Amnesty International képviselőit az európai integráció szellemének ártó, a magyar etnikumú polgárokkal szemben tanúsított diszkriminatív, emberi jogokat sértő bűncselekmények haladéktalan felderítésére és elfogultságtól mentes, objektív kivizsgálására. Elvárjuk, hogy egyenlő mérce alkalmazásával védjék meg a kisebbségi sorban élő embereket minden diszkriminatív lépéssel és jogsértéssel szemben, ahogyan azt az Európai Unió Alapjogi Chartája is leszögezi. „Tilos minden megkülönböztetés, így különösen a nem, faj, szín, etnikai vagy társadalmi származás, genetikai tulajdonság, nyelv, vallás vagy meggyőződés, politikai vagy más vélemény, nemzeti kisebbséghez tartozás, vagyoni helyzet, születés, fogyatékosság, kor vagy szexuális irányultság alapján történő megkülönböztetés.” (21. cikk, Az Európai Unió Alapjogi Chartája)
Lényeges és jelentős, hogy az olyan jogvédő szervezetek, mint az Amnesty International, tegyenek feljelentést ott, ahol még ez nem történt meg. Megkülönböztetés nélkül biztosítsanak kellő figyelmet az ártatlan áldozatoknak, hogy a félelem okán ne maradhasson büntetlenül a nyílt diszkrimináció egyetlen formája sem, legyen szó akár pszichikai fenyegetésről vagy fizikai bántalmazásról.

Azoktól, akik az elmúlt hónapokban szinte minden fronton hevesen bírálták a Magyar Kormányt, azt kérjük, hogy ne alkalmazzanak kettős mércét. Ugyanolyan vehemenciával és elszántsággal emeljék fel szavukat az Amnesty International munkatársai az ilyen konkrét ügyeknél, mint ahogyan azt Magyarországgal szemben oly sokszor megtették.

Bízunk benne, hogy a szükséges lépéseket ebben és az összes hasonló, magyar kisebbségeket érintő atrocitás tekintetében is megteszik a jövőben.

A petícióhoz csatlakozó ifjúsági szervezetek:

Fidelitas (Magyarország)
Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége (Horvátország)
Ifjúsági Keresztyén Egyesület (Erdély)
Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (Magyarország)
Irány Csoport (Magyarország)
Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Ifjúsági Szervezete (Kárpátalja)
Magyar Ifjúsági Értekezlet (Erdély)
Magyar Ifjúsági Közösség (Felvidék)
Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége (Erdély)
Magyar Ifjúsági Tanács (Erdély)
Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége Ifjúsági Tagozat (Délvidék)
Vajdasági Magyar Diákszövetség (Délvidék)
Via Nova ICS (Felvidék)
Budapest, 2013. március 06.

http://www.fidesz.hu/index.php?Cikk=189707

2012. szeptember 19., szerda

Tiltakozó levél a szerb miniszterelnöknek




                      Magyarellenes támadások

Azonnali és kemény fellépést sürget a szerbiai magyarellenes támadások elkövetői ellen Tabajdi Csaba, szocialista európai parlamenti képviselő.

Az EP kisebbségügyi frakcióközi munkacsoportjának társelnöke hétfőn (szeptember 17-én – B. A. megj.) Ivica Dačić szerb miniszterelnökhöz, amelyben azonnali, határozott és hatékony lépésekre szólítja fel a szerb hatóságokat a közelmúltban a képviselő közlemény szerint „érzékelhetően megnövekedett magyarellenes indulatok és cselekmények visszaszorítása érdekében”. Tabajdi azt követően küldött tiltakozó levelet, hogy a hétvégén nyolc magyar fiatalt ért támadás Szabadkán, – mint a képviselő rámutat – vélhetően azért, mert magyarul beszéltek. A szocialista képviselő emlékeztetett arra, hogy idén májusban már sor került egy hasonló incidensre Szabadkán.

Szerbiának biztosítania kell a területén élő nemzeti kisebbségek, köztük a magyar közösség jogait és biztonságát. Ez alapkövetelmény az ország európai uniós csatlakozási folyamatában. Amennyiben a szerb hatóságok nem képesek hatékonyan fellépni az etnikai indíttatású erőszak ellen, az ellehetetleníti Szerbia további közeledését az EU felé” – szögezte le közleményében a szocialista EP-képviselő, aki azt is tudatta, hogy a történtekre felhívja Jelko Kacin, a Szerbiáról szóló európai parlamenti országjelentésekért felelős EP-képviselő figyelmét is. Tabajdi Csaba egyúttal arra is emlékeztet, hogy 2005-ben, amikor több etnikai indíttatású támadás is történt a magyar közösség tagjai ellen Szerbiában, az Európai Parlament állásfoglalásban ítélte el a történteket.

MTI



Megjegyzés:

A Vajdasági Magyar Szövetség és a Magyar Nemzeti Tanács irányítása alatt lévő Magyar Szó, de a Vajdaság Ma internetes hírportál sem közölte az MTI hírét. A vajdasági magyarok Tabajdi tiltakozó leveléről a belgrádi Blic c. belgrádi napilapból értesülhettek (Poslanik EP iz Mađarske pisao Dačiću, Blic, 2012,. szeptember 18., 4. o.):


Bozoki Antal (hon)lapja

2012. július 11., szerda

Srebrenica Remembrance Day



A srebrenicai áldozatok emléknapja

2009. január 15-én ezt a napot az Európai Parlament július 11-ét a srebrenicai áldozatok emléknapjává nyilvánította. Srebrenicában 1995-ben a boszniai szerb fegyveres erők alig néhány nap leforgása alatt több mint nyolcezer muzulmán polgári személyt öltek meg a város környéki hegyvidéki erdőkben.

A parlament kezdeményezését az Európai Bizottság is támogatta. A javaslat szövegére 556-an szavaztak, kilencen ellenezték, 22 képviselő pedig tartózkodott a szavazástól. Az Európai Parlament arra kérte az EU 27 tagállamát és az Európai Bizottságot, hogy támogassák a parlament határozatát.

A montenegrói és a horvátországi parlament 2009-ben határozatban ítélte el a srebrenicai tömegmészárlást és nyilvánította gyásznappá július 11-ét. Szerbiában és Bosznia-Hercegovinában azonban politikai konszenzus híján erre eddig nem kerülhetett sor, mivel a szerbség egy része még ma sem hajlandó szembenézni a tényekkel. Sokan még ma is hősként éltetik a vérontásért felelős két főbűnöst, a hágai nemzetközi törvényszék börtönében lévő egykori boszniai szerb elnököt, Radovan Karadžićot, és Ratko Mladićot, a boszniai szerb hadsereg volt főparancsnokát.

A Szerbiai Képviselőház 2010. március 30-án sürgősségi eljárás keretében elfogadta a Srebrenica-határozatot, amely kimondja, hogy a parlament erélyesen elítéli a srebrenicai bűntetteket, valamint, hogy le kell tartóztatni Ratko Mladićot. A határozat szövegéből azonban kimaradt, hogy Srebrenicán népirtás történt.

2012. július 5., csütörtök

Elutasította az Európai Parlament az ACTA-t


A képviselők nagy többséggel utasították el a megállapodást

Az Európai Parlament szerdán elutasította a hamisítás elleni kereskedelmi megállapodást (ACTA), amely így nem léphet hatályba az EU-ban. A megállapodást 478 39 arányban szavazták le a képviselők, 165-en tartózkodtak. Az EP a Lisszaboni Szerződés hatályba lépése óta most először élt azzal a lehetőséggel, hogy elutasít egy nemzetközi kereskedelmi megállapodást. 

„Nagyon örülök annak, hogy az EP követte az ajánlásomat, és elutasította az ACTA t” - mondta a szavazás után David Martin (szocialista, brit) jelentéstevő. Martin szerint a megállapodás nem egyértelmű, félreérthető és ezért veszélyeztetheti a polgárok szabadságjogait. A képviselő ugyanakkor hangsúlyozta, hogy alternatív módot kell találni a szellemi tulajdonjog uniós védelmére, mivel az az uniós gazdaság „nyersanyaga”.

A néppárti frakció részéről a svéd Christofer Fjellner a szavazás előtt azt kérte, hogy a Parlament halassza el a végszavazást az ACTA-ról addig, amíg az Európai Bíróság nem dönt arról, hogy a megállapodás összhangban van-e az uniós szerződéssel. Miután a többség elutasította a kérést, a képviselők egy része tartózkodott a szavazáson.

Az elmúlt hónapokban több tüntetést is rendeztek az ACTA ellen. Az EP-hez is több ezer kérés érkezett, hogy a képviselők utasítsák el a megállapodást. Az EP befogadott egy ilyen témájú petíciót is, amelyet 2,8 millióan írtak alá.

Helló demokrácia, viszlát ACTA 
– az európai zöldek tiltakoznak a megállapodás ellen a plenáris ülésen 
(Fotó: Beta/AP)

A hamisítás elleni kereskedelmi megállapodás az EU és az Egyesült Államok, Ausztrália, Kanada, Japán, Mexikó, Marokkó, Új-Zéland, Szingapúr, Dél-Korea és Svájc közötti tárgyalások eredményeként született meg, célja pedig a szellemi tulajdonjogok hatékonyabb védelme, az online kalózkodás elleni fellépés és a hamis áruk importjának megakadályozása. A szerdai szavazás értelmében sem az EU, sem az uniós tagállamok önállóan nem csatlakozhatnak a megállapodáshoz.

Eljárás: egyetértési eljárás


2012. február 22., szerda

Tőkés közbenjárt a temerini fiúk érdekében


Tadics államfő "emberséges ígérete"...

Doris Pack, az Európai Parlament délkelet-európai bizottságának tagja Tőkés László EP-képviselő közbenjárására a napokban levelet intézett Borisz Tadics szerb államfőhöz, és aggodalmának adott hangot, hogy – 2010-ben tett, „emberséges ígérete ellenére” – nem részesítette közkegyelemben a súlyos börtönévekre ítélt „temerini fiúkat” - áll az EP-képviselő sajtóirodájának közleményében. Pack kérte a 10–15 évre bebörtönzött vajdasági fiatalok mihamarabbi szabadon bocsátását.

2004 őszén összesen 61 évre ítélt az újvidéki bíróság öt temerini fiatalembert, mert megvertek egy szerb kábítószer-kereskedőt. Az aránytalanul szigorú ítélet nagy port kavart, különösképpen azért, mert fordított esetben a szerb hatóságok rendre szemet hunytak: az idő tájt mintegy 300 brutális magyarverés történt a Vajdaságban, és egyik esetet sem vizsgálták ki, sosem vonták felelősségre a szerb nemzetiségű tetteseket - áll a közleményben. Szerbiában ilyen súlyos büntetéseket a balkáni háborúban elkövetett háborús vagy népellenes bűnökért sem róttak ki senkire - írja a közlemény.

Tőkés február 8-án fordult délkelet-európai bizottság tagjához a temerini fiúk ügyében. 2005-ben Doris Pack vezette a vajdasági magyarverések kivizsgálására kiküldött EP-bizottságot, amikor is a temerini fiatalemberek családjait is felkereste, és közbenjárt Zoran Sztojkovics akkori szerb belügyminiszternél a 15 évre ítélt Máriás István, a 13 évre ítélt Illés Zsolt, az egyenként 11–11 évre ítélt Szakáll István és Uracs József, valamint a 10 évre ítélt Horváth Árpád szabadon bocsátásának érdekében.

Máriás szülei jelezték, hogy a büntetések csökkentésére irányuló beadványaikkal minden jogi fórumot megjártak az elmúlt hét évben, s a szerb államfőhöz tavaly elküldött kegyelmi kérvényükre is elutasító választ kaptak - áll a közleményben. Tőkés szerint a szerb igazságszolgáltatás továbbra is kettős – magyarellenes – mércével mér, hiszen Tadics nemrég adott amnesztiát egy háromszoros szerb gyilkosnak. 

Még 2010-ben Tadics „embertelennek” minősítette a temerini fiúkra kiszabott börtönbüntetést, és amnesztiát ígért számukra – emlékeztetett Tőkés. 


(hírszerk-transindex )

Népszerű bejegyzések

Follow on Bloglovin