„A Szent Római Egyház utolsó üldöztetése idején
Római Péter ül a trónon, aki számos
megpróbáltatás közepette
táplálja a nyájat, s mikor ez is
elmúlik,
a Hét Domb Városa mindenkorra elpusztul,
s a
szörnyű Bíró ítéletet mond az embereken.”
Szent Malakiás
Erdő Péter bíborost jósolják az utolsó pápának
- Petrus Romanus
Kezdetben volt a kegyelem!
A próféciák leporolását, felevenitését éljük ismét. A rettegés korában, amikor minden évre jut egy világvége hisztéria, 2013-at is azzal folytatjuk, ahol 2012 december 22.-én abbahagytuk...
Írtam már Szent Patrikról és most a napokban sokat emlegetett Malakiásról is "regélnék" egy picinykét:
Szent Malakiás életrajza:
Írországban, Armagh városában
született 1094-ben, az O'Morgair családban (Clairevauxi Szent
Bernát leírása alapján). A Maelmhaedhoc névre keresztelték
(ennek latinosítása a Malakiás). Imhar O'Hagan és aztán Abbad
Armagh tanították a fiatal Malakiást. Szent Cellach (Celsus)
szentelte pappá 1119-ben.
Felszentelése után liturgia és
teológia tanulmányait Lismore-ban, a San Malchus iskolában
végezte. 1123-ban Bangor apátjává választották és egy évvel
később Connor püspökévé szentelték. 1132-ben Armagh prímásává
emelkedett. Szent Bernát azt mondja, hogy Szent Malakiás nagyon
buzgó volt a vallásban.
Szent Celsus halála után Szent
Malakiást nevezték ki Armagh érsekévé 1132-ben, bár
mélységes alázata miatt nehezen fogadta el ezt a címet. Az
intrikák miatt csupán két éven át teljesíthette ezt a
kötelességet. Három éven belül visszaállította Armaghban a
kemény egyházi fegyelmet.
1139-ben Rómába utazott, de útközben
meglátogatta Clairvaux-ben Szent Bernátot. Rómában Írország
pápai legátusává nevezték ki. Amikor Clairvaux városán
keresztül térve vissza, magával hívott még öt szerzetest, hogy
települjenek Írországba, így alapította meg 1142-ben a
mellifonti apátságot.
Egy második Római út közben Szent
Malakiás megbetegedett és Szent Bernát kezei közt halt meg,
Clairvaux-ben, november 2-án.
Sok csodát tulajdonítanak neki, de a
dolog, amiért a legtöbbet említik, a prófétálás ajándéka.
Ezek közül a leghíresebb a Pápákra vonatkozó jóslata. III.
Kelemen pápa 1190 július 6-án szentté avatta. Ünnepe november 3.
A Szent Malakiásnak tulajdonított
próféciák közül a leghíresebb a Pápákra vonatkozó. Ez
jelmondatokból áll és mind a 112 Pápára vonatkozóan felsorol
egyet-egyet, II. Celesztin Pápával kezdődően, akit 1143-ban
választottak meg, és egészen a világ végezetéig tartóan, az
utolsó pápáig.
Ezek a jelmondatok, amelyek
leírják a Pápákat, utalhatnak az országra, amelyből azok
származnak, a nevükre, a címerükre, valamilyen tehetségükre
vagy bármilyen más, az adott pápára jellemző dologra. Például
VIII. Orbán jelmondata: "Lilium et Rosa"; ő firenzei
volt, Itáliából, és a város címerénben jelenik meg a Liliom.
Ezek a próféciák egészen a XVI.
századig titokban hevertek, amikor a "Lignum Vitae" című
könyvében publikálta őket Arnold Wion bencés történész.
Cucherat apát (1871) szerint Szent Malakiás1139 és 1140
között, Rómában írta a próféciáit. Ezidőben II. Ince Pápánál
volt látogatóban, hogy jelentse a püspökségében fennálló
gondokat. Ekkoriban adta át a Pápának a kéziratot, hogy
megerősítse őt a viszontagságai közt. A Pápa a római
levéltárban őrizte a kéziratot, ahol egészen az 1590-es
felfedezéséig elfeledve állt (Cucherat, "A Pápák utódlása",
XV. fejezet).
Az utolsó Pápák
- #101: "Crux de Cruce" (A kereszt keresztje). IX. Piusz (1846-1878).
- #102: "Lumen in caelo" (Fény az égben). XIII. Leó (1878-1903).
- #103: "Ignis ardens" (Égető tűz). X. Piusz (1903-1914).
- #104: "Religio Depopulata" (Elnéptelenedett vallás). XV. Benedek (1914-1922).
- #105: "Fides intrepida" (Elszánt hit). XI. Piusz (1922 –1939).
- #106: "Pastor angelicus" (Angyali pásztor). XII. Piusz (1939-1958).
Nagy értelmiségiként és a béke védelmezőjeként ismert. - #107: "Pastor y nauta" (Pásztor és tengerész). XXIII. János (1958-1963).
XXIII. János volt Velencének, a tengerészek városának bíborosa. A II. vatikáni zsinat idején vezette az egyházat. - #108: "Flos florum" (A virágok virága). VI. Pál (1963-1978).
A címerén a liliom jelenik meg (a virágok virága). - #109: "De medietate Lunae" (A félholdé). I. János Pál (1978-1978).
Neve "Albino Luciani" (fehér fény). Belluno Püspökségben született (nevének eredete a latinosbella luna). 1978. augusztus 26-án választották meg. 25-éről 26-ra virradó éjjelen a Hold az utolsó negyedben volt (félhold volt). Egy holdfogyatkozás után halt meg. Születése, papi és püspöki felszentelése szintén félholdas éjszakákkor történtek. - #110: "De labore solis" (A Nap munkája). II. János Pál (1978-2005).
Rendkívüli és sokrétű munkát végzett. Születésének és halálának napján napfogyatkozás volt. - #111: "Gloria Olivae" (Az olajfa dicsősége). XVI. Benedek (2005-).
Szent Benedek és XV. Benedek után veszi fel nevét. A Bencéseknek volt egy "Olivetans" nevű csoportja. XV. Benedek az Első Világháború idején a békéért tett erőfeszítéseivel tűnt ki.
A JÖVŐRE NÉZVE, MÁR CSAK EGY MARADT
A LISTÁN:
- #112: "Petrus Romanus" (Római Péter).
Ő lesz az utolsó Pápa, mert az uralkodása idején fog eljönni a vég:
Így van írva vagyon, épp itt az ideje, hogy Szent Péter trónját Péter foglalja el, midőn Magyarország annyi szent embert adott az egyháznak és leghűségesebb fiát is elveszejtette Mindszenty József hercegprímás személyében, elégtétel legyen felénk, hogy kezdetben lészen a kegyelem, a végén, amikor a szürke füst fel-száll: Habemus papam, Petrus Romanus!
