MAGYAR ÜGYEK
Most már végleges: A hat vajdasági magyar párt négyféle helyzetben indul a március 16-i rendkívüli parlamenti választásokon.
A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) egyedül indul[1], az öt kisebb párt közül három – a Magyar Egység Párt (MEP), a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ), a Magyar Remény Mozgalom (MRM),[2] – a Nemzeti Közösségek Listáján[3], a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK), Boris Tadić alakulóban levő Új Demokrata Pártjával írt alá megállapodást[4], a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) pedig – jelek szerint – nem is indul a március 16-i választásokon.[5]
A Nemzeti Közösségek Listájával az a gond, hogy a választási listán az első két hely a Bosnyákok Demokratikus Közösségét (BDK) illeti meg és csak a harmadik az MRM-et.[6] A magyar pártelnökök sajnos nem tudták kialkudni az első helyet, holott a legutóbbi (2010. évi választásokon) is a képviselői helyet Emir Elfić, a BDK elnöke kapta. Most, ezt egy magyar párnak illett volna adni.
Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége a Boris Tadić bukott államelnökkel, a Demokrata Párt volt vezetőjével szövetkezett, amely a vajdasági magyarság érdekében (nyolc évi hatalmi pozíciója alatt) éppen semmit nem tett. Milyen érdek fűzheti a VMDK-t egy ilyen párttal kötött szövetséghez?
A VMDP állandóan bojkottálja a választásokat (még a nemzeti tanácsit is), holott a pártok éppen azért léteznek, hogy a megmérettessék magukat. (Amelyik párt nem vesz részt a választásokon, az nem is létezik.) Az ilyen fellépéssel a VMDP objektíve a VMSZ malmára hajtja vizet.
Az ilyen viszonyulást jellemzi az is, hogy Ágoston András, a VMDP leköszönt elnöke, a Kisebbségi Forum Hírlevelének legutóbbi (2014. február 15-i 36. számában) arról cikkezik, hogy a magyar (perszonális) autonómia bevezetésére „csak akkor kerülhet sor, ha mi kettős állampolgárok, minden más témát félre téve szavazatunkkal erősítjük meg: hozzájárulunk a harmadik, ezúttal is kétharmados Orbán-kormány létrejöttéhez”.[7]
Ágoston számára szerbiai választások egyáltalán nem fontosak („tegyük félre”), miközben a nemzeti kisebbségi jogainkat éppen Szerbiában valósítjuk meg. Számára az a lényeges, hogy újra „kétharmados Orbán-kormány” jöjjön létre. Olyan kormány, amely eddig még csak a kis úját sem mozdította a jogaink érvényesítése érdekében.
Mindezek után megállapítható: Az öt magyar párt részéről sikertelen volt az összmagyar egyeztetés, a VMSZ pedig lépést sem tett a közös fellépés felé. Sikertelen/hiábavaló volt a civil szervezetek és magánszemélyek felhívása is a pártvezetőkhöz, amelyben az egységes fellépést, a közös listaállítást és programot szorgalmazták.[8]
Mi várható ezek után?
Elsősorban azt, hogy kevesebb magyar képviselő lesz a szerb parlamentben, mint amennyit az egységes/közös fellépés (vagy az arányos képviselet biztosítása) eredményezhetne. Másodsorban, hogy nem lesz valódi magyar érdekképviselet, mivel a VMSZ ugyanazokat a képviselőket jelöli, akik eddig sem tettek szinte semmit a magyarság érdekében.[9] Harmadsorban pedig, hogy mindez tovább rontja a vajdasági magyarság amúgy sem irigylésre méltó általános helyzetét.
A felelősség természetesen azokat a pártvezetőket illeti, akik nem tudtak/voltak halandók lemondani a személyes vagy pártjaik érdekeiről a közös fellépés érdekében. Lehet ezt magyarázni, csűrni, csavarni, mint ahogy az egyes pártvezetők teszik is a média útján, de ez semmit nem változtat a helyzeten. A felelősség marad. Ezt természetesen a párttagoknak kellene felvetniük, az elnökök felelősségre vonása útján, olyan vezetőket választva helyükbe, akik képesek együttműködni a magyarság érdekében.
Végső ideje, hogy a pártok megszabaduljanak az elvakult és elfogult politikai vezetőiktől. A választások jó alkalom lesz a VMSZ, a VMDP és a VMDK megbüntetésére is. (Az MRM-MPSZ-t is! M.Z. megjegyzése)
Koszovóért aggódik
Február 13-án előadást tartott Várady Tibor, „a Közép-európai Egyetem és az atlantai Emory Egyetem tanára”, Budapesten a Magyar Külügyi Intézetben – írja az MTI tudósítója, közli a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) hivatalos lapja, a Magyar Szó.[10]Tegyük hozzá: Várady a Magyar Nemzeti (MNT) tanácsnak is tagja.
– Szerbiában óriási trauma „a Koszovó-tragédia”, mert annak a területnek hatalmas a szimbolikus jelentősége. Koszovó elvesztését a szerbek máig nem emésztették meg, és emiatt alakult ki félelem a Vajdaság elvesztésétől. A magyarság aránya azonban már csak tíz százalék körül van a Vajdaságban, ezért ez csak fóbia – vélekedett Várady. Mi viszont emésszük meg, hogy a jogainkat lépten-nyomon megsértik?
A szerb alkotmánybíróság 2013, decemberi döntésével a tartomány statútumát „szinte teljesen érvénytelenítette”. Ebbe a „hangulatba, légkörbe” illeszkednek a nemzeti tanácsokat érő támadások is – hangzott el az előadásban.
A kisebbségek helyzetének rendezésével kapcsolatban Várady szerint „az első valóban határozott lépés a kisebbségekről szóló törvény megalkotása volt 2002-ben”. A 2009. évi külön törvény a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsiról pedig már „valódi hatásköröket biztosított” ezeknek a testületeknek. A szerb alkotmánybíróság azonban (a 2014. január 16-i döntésével) „a testületek számos szerzett jogát megnyirbálta” – vélekedett az előadó.
Erről szólt – az MTI tudósítás alapján – Várady előadása. Hiába keressük, az írásban sehol még csak említés sem történik a vajdasági jelenlegi magyarok helyzetéről, megoldatlan problémáiról. Az előadó azon állítása is vitaható, hogy a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló törvény „valódi hatásköröket biztosított” ezeknek. (Köztudott, hogy a jogászprofesszor részt vett a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsiról szóló 2009. évi törvény kidolgozásában, amelyről utóbb maga is elismerte, hogy ez még „nem autonómia”.)[11]
Váradynak számtalan lehetősége és minden (elő)feltétele megvolt, úgy is, mint a VMSZ szürke eminenciásának és az MNT tagjának, hogy kiálljon a vajdasági magyarok helyzetének rendezésérét, belföldön és külföldön is. A rendszerváltás óta eltelt negyed század alatt azonban nem hallottam se nem olvastam arról, hogy bármikor is határozottan és eredményesen fellépett volna a szerb hatalomnál közösségünk valamilyen nyílt kérdésének rendezése érdekében. Azon felelős személyek közé tartozik ezért, aki miatt „a magyarság aránya már csak tíz százalék körül van a Vajdaságban”.
Újvidék, 2014. február 16.
Bozóki Antal
[1] Bátran – felelősséggel. A VMSZ választási programja. Magyar Szó (melléklet), 2014. február 15.
[2] Felhívás a délvidéki magyar egyesületekhez, civil szervezetekhez és magánszemélyekhez.http://www.mrm.rs/, 2014. február 12. [21:28]
[3] P. E.: Összefogással a kisebbségi érdekérvényesítését. Magyar Szó, 2014. február 6. 1 és 5.
[4] Fch: Érdekérvényesítőkre van szükségünk. VMDK: http://www.vmdk.org.rs/, 2014. február 15.
[5] A VMDP nem csatlakozik a kisebbségi listához.http://www.vajma.info/cikk/vajdasag/16693/A-VMDP-nem-csatlakozik-a-kisebbsegi-listahoz.html, 2014. február 5. [12:12]
[6] Lásd a 3-as alatti írásban.
[7] Ágoston András: A magyarországi parlamenti választások tétje. KIFO Hírlevél. 2014. február 15-i 36. A civil szervezetnek álcázott KIFO hírleveleit a VMDP internetes honlapján teszi közzé.
[8] http://www.vajma.info/cikk/kozlemenyek/2177/Civil-szervezetek-felhivasa-ot-magyar-parthoz-Egyseges-fellepes--kozos-lista-es-program-szukseges.html, 2014. január 30. [20:10]
[9] A jelöltek listáját lásd az 1-es alatt forrásban.
[10] Várady: A szerbek a Vajdaság elvesztésétől félnek, ezért támadják a statútumot. Magyar Szó,2014. február 13. 3., vagyhttp://www.magyarszo.com/hu/2249/kulfold_eu/107660/V%C3%A1rady-A-szerbek-a-Vajdas%C3%A1g-elveszt%C3%A9s%C3%A9t%C5%91l-f%C3%A9lnek-ez%C3%A9rt-t%C3%A1madj%C3%A1k-a-stat%C3%BAtumot.htm
[11] Ködbe vesző célok. VMDP közlemény: http://www.vajma.info/cikk/vajdasag/10055/Kodbeveszo-celok.html, 2010. április 11. [16:02]
