Margit Zoltán: A csicsókai mögmondók...

2012. április 1., vasárnap

A csicsókai mögmondók...

Figyelem, figyelem nem áprilisi tréfa!
A csókai teremtéspusztulásunk hatodik folytatása...
A csicsókai libajárás újabb szellemi magaslatának produktumával állunk szemben. Elemezzünk mi is történhetett: A "művelődésinek" nevezett egyesület elnöke nyilatkozik az újságíró-főszerkesztőnek, mert az szép, úgy, mint a "celebek" és elfeledkezik róla, hogy Pressburger Csaba nem a "magyar" meszelős tábor bértolnoka!

Megijed szegény, elkezd izzadni, most mi lesz? Össze ''híjja" az elnökséget, összedugják a kupájukat meg mást is a kultúra szentélyének álcázott művelődési pártházban! Mi legyen? A kommunista párttitkár, leghűségesebb újabbkori meszes pártinak, Isteni szikra pattan ki a fejéből! "Híjjuk" föl a bázist, oszt az mondja mög mi lögyön! Így is töttek!

-Csóka híjja pártházt, vezér fő mögmondóját, fő mögmondó jelöntközz!

-Itt a fő mögmondó! Mi a baj? Kit kell eltiporni?

-Még nem tudjuk kit köll! Mönjünk sorjában!

-Itt járt egy újságíró, de nem tudjuk meszes e?

-Ki volt, mond a nevét, mert a név a végzet! Kitől citálom nem tudom, de idevágó idézet!

-Valami Die Presse, olyan németös!

-Én ilyet nem ismerek! Nem az angolos Press lehetett?

-Úgy gondolom, az!

-Ne gondold, mond ki!

-Igen, Press meg a hamburger között valami nevű, meg erdélyi királyfi keveréke, olyan, mint a korhely székely káposzta ementálival Tamáskodó módra!

-Fel adtad a leckét elvtárs, brrr..., párttárs, mi vagy még most? Ja, kultúra meg művelődés elnöke!

Közben gondolkodnak ezek, gondolkodnak azok...

-Te nem a Pressburger Csaba!?  Szól oda a hét minden napjában rendelkezésre álló párt sajtónak referáló cenzor kollégája!

-Ú a ménykű csapjon bele, de milyen újságnál, amikor kitapostuk a Magyarnak Pártszavából nevezett napilapunkból!

-Valami Blikk, Klikk vagy ilyen lehetett!

-Az Orbánc vigye el, bulvárban utazik?

Újabb fájdalmas csend...A csicsókai elnök elvtárs, párttárs, kultúrmunkás nem csak izzad, hanem reszket is, mint a kocsonnya...

-Hívd fel! Le is út meg Padéra fel is út, ja csókai út, amelyet Hodicsra vezettek! Vonja vissza az írományát, mert ki tudja melyik ellenségnek írkál, de, hogy ellenségnek az biztos! 

-Fő mögmondó, nem lösz baj, hogy én a picike csicsókai elnök az igazat és csakis az igazat mondtam néki?

-Mi csoda? Tudud jól, hogy mindent mondhatsz, csak az igazságot nem!

-Jujj nekem mi lesz velem?

-Mi lesz, mi lesz! A választások után betegségre való hivatkozásra lemondasz, így szoktuk, tudod!

-Én mindent megtettem, még a napot is én keltem fel Csókán, utána útlevéllel eresztem át Zentára...

-Jó, ezt figyelembe veszem!

-Mi lesz az elnökséggel?

-A Júdás nevezetű marad a többi repül veled!

-Jújjjj, ez áprilisi tréfa?

-Nem, ez nem az! 

Lecsapta a telefont a fő mögmondója, lett nagy csend és bánat a csicsókai művelődés - kulturált szemétkihordás portáján...

Áprilisi tréfa, talán, de csicsókán minden másképpen van, mint a világ négy égtáján, szóljon a nóta: csicsókai libajárás...

Lesz folytatás...
Margit Zoltán

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Köszönöm a megjegyzését!

Népszerű bejegyzések

Follow on Bloglovin