Margit Zoltán: Az eljárás most már nem csak törvény-, de alkotmányellenes is!

2013. október 10., csütörtök

Az eljárás most már nem csak törvény-, de alkotmányellenes is!



ÚJABB HOSSZABBÍTÁS

Ivan Bogosavljev bíró, a szabadkai Felső Bíróság tanácsának elnöke aláírásával október 9-én, vagyis azon a napon, amikor éppen letelt volna ez előző hosszabbítás – kézbesítették a végzést, miszerint 2013. november 7-ig meghosszabbították a még tavaly október 22-én letartóztatott és az óta is (most a szabadkai) börtönben lévő hét adai, óbecsei és temerini magyar fiatal vizsgálati fogságát.

A vizsgálati fogság meghosszabbítását azzal indokolják, hogy „a vádlottak szabadbocsátásuk esetén rövid időn belül, megismételnék a bűncselekményt” (amellyel vádolják őket: nemzeti, faji, vallási gyűlöletet vagy türelmetlenség kiváltása, illetve szítása). „Olyan személyekről van szó, akiknek kialakult szélsőséges intoleráns álláspontjai vannak más népek és fajok iránt”, akik „közül egyesek a lakóhelyükről (Ada, Óbecse) céltudatosan mentek a temerini vendéglátó ipari létesítménybe”, valamint „alapos a gyanú, hogy ezeknek a bűncselekményeknek az elkövetésekor kitartást mutattak” – áll a végzésben.

Ez a végzés ellen is fellebbezni fogunk, mivel olyan szubjektív állításokat tartalmaz, amelyeket csak a bírósági főtárgyaláson bizonyíthatott volna az ügyész, ha ilyenre sor került volna az elmúlt csaknem egy év alatt.
A végzés nem csak a Büntető Eljárási Törvény rendelkezéseivel ellenkezik, hanem a szerb alkotmány 31. szakaszával is, amely a letartóztatás időtartamáról rendelkezik:

A letartóztatás időtartamát a bíróság a szükséges lehető legrövidebb időre szabja meg, figyelembe véve a szabadságfosztás okait. Az elsőfokú bírósági határozatával elrendelt letartóztatás a vizsgálatban legfeljebb három hónapig tart, és azt a felsőbb bíróság, a törvénnyel összhangban, még három hónappal meghosszabbíthatja. Ha ennek az időszaknak az elteltével nem történik meg a vádemelés, a terheltet szabadon bocsátják.

A vádemelést követően a bíróság a letartóztatás időtartamát a legrövidebb szükséges időre szabja meg, a törvénnyel összhangban.

A letartóztatott személynek meg kell engedni, hogy a letartóztatás elrendelési okainak megszűntével szabadlábról védekezzen.”

Az Alkotmánybíróság 2013. július 18-án döntést hozott Zvonimir Nikezić, majd október 3-án Miroslav Mišković ügyében, miszerint „sérült a vádlot alkotmányos joga, hogy a letartóztatás korlátozott ideig tartson”. (Mišković hét és fél hónapig volt a börtönben.) 

Az Alkotmánybíróság ezzel azt üzente, hogy „a bíróságoknak ezt az intézkedést nem szabad rutinszerűen elrendelniük és meghosszabbítaniuk”.

Ugyanakkor az újvidéki Fellebbviteli Bíróság elfogadta a Szabadkai Felső Ügyészség fellebbezését a végzés ellen, amellyel Molnár Ferenc, a szabadkai Felső Bíróság tanácselnök-bírója 2013. augusztus 29-én a magyar fiatalok ügyében elkülönítette az akkor még gyanúsított fiatalok 2012. október 23-i, a temerini rendőrállomáson történt meghallgatásáról, az újvidéki Felső Bíróságon készült és a tanúfelismerésről szóló, valamint ugyanennél a bíróságnál a tanúk meghallgatásáról írt jegyzőkönyveket. Az indoklás szerint „erről csak a főtárgyalás megnyitása előtt dönthetett volna” (amire ez idáig nem került sor – B. A.).

A végzést – mondani sem kell – ugyanaz az újvidéki bíróság hozta meg, amelyik eddig is minden fellebbezést elutasított.

Újvidék, 2013. szeptember 10.

Mgr. Bozóki Antal,

Koperec Csongor és Smith Tomas védőügyvédje

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Köszönöm a megjegyzését!

Népszerű bejegyzések

Follow on Bloglovin