EMI - нет, мои дорогие друзья!

Elüldözve, de nem meghiúsítva: 
Szegeden lesz idén a Délvidéki EMI-tábor

Szülőföldünkről folyamatossan üldöznek bennünket...

Mint a sajtóhírekből is tudható, az EMI-tábor magyarkanizsai társszervezője, a Rákóczi Szövetség a rá nehezedő politikai nyomás és súlyos hatósági fenyegetések miatt idén nem vállalta a közreműködést, ezt követően pedig a magyarkanizsai önkormányzat megvonta tőlünk a helyszínt. Természetesen rögtön új táborhely után néztünk, de hamar nyilvánvalóvá vált számunkra, a tiltó döntést nem Magyarkanizsán hozták meg, a janicsár-mentalitású magyar politikusréteg asszisztálásával megfélemlített Délvidéken másutt sincs az EMI-tábornak helye.

Hét év után ezt is megértük, hogy a mindeddig többezer fiatalnak tartalmas kikapcsolódást nyújtó és nemzeti értékeket közvetítő, mindemellett példás rendben lezajló rendezvényünket gyakorlatilag betiltották, száműzték a Délvidékről. Történt mindez akkor, amikor Szerbia deklarációk szintjén napról napra hitet tesz európai elkötelezettsége mellett, s amikor a névleg magyar helyi politikusgárda a magyarság érdekvédelmének jelszavával gyűjti a szavazatokat, hogy aztán áruba bocsássa és cserbenhagyja őket. S történt akkor, amikor már csak alig egy hónap van a táborig, és a program is rajtra kész. Kényszerhelyzetbe kerültünk.

E kritikus helyzetben szegedi barátaink siettek segítségünkre és ajánlották fel, hogy befogadják az elüldözött EMI-tábort. Amely így marad a haza déli részében, csak épp a határ innenső oldalán. Tudjuk, hogy ez vészmegoldás. Tisztában vagyunk vele, hogy a délvidéki EMI-tábornak az elcsatolt országrészben van a helye és rendeltetése. De a likvidátorok akkor érik el céljukat, ha nem csak száműzik, de meg is hiúsítják a tábort.

Üzenjük: nem fog sikerülni! A magyarkanizsaihoz lehető legközelebbi, mindenki számára könnyen megközelíthető, méltó helyszínt találtunk, ahol átmeneti otthonra lelhet idén a tábor: a szegedi Rendezvényház - leendő Délvidék Ház - nagy kertjében kényelmesen elférnek a sátrazók és a koncertszínpad, az épület pedig helyet biztosít az előadásoknak. Így ugyanazon időpontban, változatlan programmal és természetesen változatlan jegyárakkal fogadhatjuk a délvidéki táborozni vágyókat, akik számára buszjáratokat is szervezünk. Természetesen ugyanígy számítunk a Haza más tájairól érkezőkre is, elvégre rendezvényünk mindig is összmagyar esemény volt. Kovácsoljunk erényt a szükségből: legyen idén az EMI-tábor a délvidékiek és anyaországiak találkozóhelye, szolidaritásának kifejeződése!

Jövőre pedig visszatérünk! 

 az EMI-tábor szervezői

Nyílt levél 
a magyarkanizsai Rákóczi Szövetség, 
a Vajdasági Magyar Szövetség 
és Magyarkanizsa Község Önkormányzata 
részére

Tisztelt Hölgyeim/Uraim! (Elvtársnők és Elvtársak!)*

Levelünkkel szeretnénk kísérletet tenni arra, hogy felébresszünk lelkiismeretükben némi bűntudatot és szembesítsük Önöket azzal a meghunyászkodó magatartással, amit képviselnek. Szinte még meg sem száradt a tinta a megszerzett képviselői mandátumuk igazolásán, máris sikerült több ezer délvidéki magyar számára káros döntést hozniuk. Nevezetesen, a hetedik délvidéki EMI-tábor ellehetetlenítéséről és kiűzéséről van szó.

Kávai Szabolcs, a Rákóczi Szövetség vezetője és a VMSZ tartományi egyéni jelöltje alig kéthete került be a tartományi képviselőházba, és első lépésként azzal ,,hálálta meg”  a rá leadott szavazatokat, hogy kihátrált az esemény szervezése mögül, azzal a mondvacsinált indokkal, miszerint ,,a szélsőjobb és a szélsőbal támadásai felerősödtek”. A Rákóczi Szövetség és az őket vezénylő VMSZ azonban nem indokolta meg, hogy miben is nyilvánúlt meg a nyomásgyakorlás. És láss csodát, a szervezet álláspontjának közzétételét követően Magyarkanizsa Község Önkormányzata sem késlekedett mosni kezeit, és megvonta az EMI-tábor területhasználati jogát.

Hölgyeim és Uraim, nem a szerb állam vagy a belügyi szervek tiltották be a családias hangulatú zenés-kulturális eseményt, hanem Önök tettek szándékosan keresztbe. Nyilván, a VMSZ vezérkarának utasítása alapján egyetlen önkormányzat sem adhatott engedélyt a háromnapos eseménynek, ezért az Egyesült Magyar Ifjúság kényszerből úgy döntött, hogy Szegeden szervezi meg a ,,délvidéki” EMI-tábort.

És minek köszönhető az Önök lépése? A válasz is igen egyszerű. A céljuk beszüntetni és elnyomni mindent, ami ellenkezik a VMSZ lagymatag politikájával, illetve lehetőséget biztosít a hibáikkal való szembesítésre. Márpedig, az EMI-tábor a nemzeti érzelmű délvidéki magyarok találkozóhelye, ahol itt-ott elhangzottak kritikák is az Önök számlájára. Ahelyett, hogy ebből tanulnának, inkább a már ,,jól bevált” kommunista módszereikhez nyúlnak. Nem csodálkozunk.

Eközben, a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) meg sem mer, valójában, nem is akar nyilatkozni, habár a délvidéki EMI-tábor az MNT kiemelt jelentőségű ifjúsági rendezvénye, amelyre külön figyelmet és gondott kellene fordítson. Persze, a rendezvényből sem az MNT-nek, sem a VMSZ-nek nem lenne haszna, ,,csupán” annak a több ezer délvidéki magyarnak, aki minden évben várja ezt a három napot.

Sajnálom, hogy rövidlátásuk semmit sem változott. Az utóbbi négy évben hiába gyűrtek maguk alá intézményeket és médiumokat, szavazóik közel egyötödét így is elvesztették. Ezért kérem Önöket, hogy álnemzetieskedés és nem létező eredmények fitoktatása helyett próbáljanak meg az átlag délvidéki magyar polgárok fejével is gondolkodni, legalább ilyenkor.

Tisztelettel,

László Bálint, az MRM elnöke

és

Horváth Dániel, az MRM magyarkanizsai önkormányzati képviselője

Szabadka-Magyarkanizsa, 2012. június 8

*A helyes megszólítás - Margit Zoltán megjegyzése

Megint útban vannak a magyarok?

Az Egyesült Magyar Ifjúság nem fújta le az EMI-tábort

 

A Magyar Szó 2012. május 30-án megjelent cikkének címével ellentétben a főszervező Egyesült Magyar Ifjúság nem hozott olyan döntést, mely szerint "idén elmarad az EMI-tábor". Már csak azért sem tehettük, mert semmilyen hivatalos információ nincs a birtokunkban, amely a rendezvény megtartásának akadályát képezné. 

Mindössze annyi történt, hogy a Magyar Nemzeti Tanács által támogatott EMI-tábor magyarkanizsai társszervezője, a Rákóczi Szövetség vezetői tudatták velünk, hogy a rájuk nehezedő politikai nyomás és súlyos hatósági fenyegetések miatt idén nem áll módjukban a tábor szervezésében részt venni, amit - megköszönve az elmúlt két évben nyújtott számtalan segítséget - megértéssel tudomásul veszünk. A tábor harmadik éve együttműködő partnerétől, Magyarkanizsa Község Önkormányzatától azonban a mai napig sem érkezett olyan tájékoztatás, mely szerint az EMI-tábortól az eddigi helyszín biztosítását megvonnák, így nincs okunk kételkedni a tábor zavartalan megtarthatóságában.

Az EMI független, ifjúsági civil egyesületként 2006 óta szervezi délvidéki táborait, melyek kulturális, közéleti és zenei programjai mindeddig sokezer fiatalnak nyújtottak tartalmas kikapcsolódást. A hetedik éve példás rendben, a jogszabályok tiszteletben tartásával zajló rendezvényünk esetleges ellehetetlenítése, száműzése az európia jogrendbe illeszkedni kívánó Szerbia és a helyi magyar politikai közösség közös szégyenfoltja lenne. Mi hisszük, hogy nem így lesz!

2012. május 30.

az EMI elnöksége nevében: Strahl Zoltán elnök

A Magyar Remény Mozgalom (MRM) nem szervezője, sem társszervezője a délvidéki EMI-tábornak, mégsem hagyhatjuk szó nélkül az úgynevezett Újvidéki Antifasiszta Akció (AFANS) nevű fantomszervezet folyamatos provokációit, amelyeknek célja, hogy betiltassák az említett hagyományos rendezvényt, sőt minden olyan megmozdulást, amely a magyar nemzeti öntudat erősítését szolgálja. Emlékezzünk csak vissza az AFANS gyűlöletkeltő reagálásaira az 1848-as forradalom alkalmából szervezett eddigi délvidéki központi ünnepségek kapcsán. Az ,,antifasiszták” a magyar ünnepségeket náci gyülekezeteknek nevezték, amelyeknek részvevői magyar zászlót merészeltek lengetni, mintha valami tiltott szimbólumról lenne szó. 

Az EMI-tábor békés magyar családi rendezvény, amely semikképpen sem veszélyezteti a szerbséget. Ha valakinek nem tetszenek az ottani előadók és fellépők, nem köteles azokat meghallgatni. Nem tudunk róla, hogy bármelyik EMI-tábor vagy hasonló rendezvény a délvidéki magyarság agresszivitásához vezetett volna. A tartományban történt nemzeti alapú incidensek elkövetői továbbra is 99 százalékban szerbek, áldozatai pedig ugyanolyan arányban magyarok.

Mi, magyarok egy szót sem szóltunk a Ravna Gora-i csetnik találkozókkal kapcsolatban. Sőt, nem követeltük a titoista-kommunista megemlékezések betiltását sem, bár nyugodtan és teljes joggal megtehettük volna, hiszen számos történelmi dokumentum arról tanúskodik, hogy Tito elvtárs áldásával töb tízezer ártatlan magyart végeztek ki a kommunisták.

Nem árt, ha felkészítsük a szerbiai ,,antifasisztákat”, hogy az annyira áhított unióban nemigen használhatják majd az ötágú vöröscsillagot, mert az uniós államokban tiltott jelképnek számít, amelynek viselése akár börtönbüntetéssel is járhat. Ugyanakkor, korrektnek tartanánk, ha azok a soviniszta politikai erők, amelyek az AFANS nevű parazita társaság mögé bújnak, nyíltan vállalnák nézeteiket. Úgyszintén nem ártana, ha a többi délvidéki magyar párt és a Magyar Nemzeti Tanács is állást foglalna a szóban forgó jelenség kapcsán, hiszen elvileg őket is érinti.

A Magyar Remény Mozgalom nevében,

László Bálint, elnök