 |
| Ady Endre |
Beteg szívem most be tele-nagy,
Milyen jó volna máskor élni,
Máskor s tán máshol:
Láz, virágzás, gyönyörű Husvét,
Jaj, itt nálunk, be fekete vagy.
Mikor halt meg itt a büszkeség
S volt jó itt élni nagy szivekkel,
Tele szivekkel?
Utat készít itt most a Fátum
S letépi Husvét minden zöld diszét.
Hol a magyar százfelé dacolt,
Szívós és bolond erejével,
Szép erejével,
Mely szabadra tört, ágált mégis
S kinek dolga Isten dolga volt?
Rongy, züllöttség, bomlás és boru,
Csoda, hogy még vannak néhányan,
Szegény néhányan,
Kiknek kell még ilyen országban
Szabadságért a harc-háború.
Beteg szívem most be tele-nagy,
Milyen jó volna máskor élni,
Máskor s tán máshol,
Mert itt mindent letép a Fátum:
Fényes Husvét, be fekete vagy.
Szentesi Zöldi László A református
toll című online oldalon írja a magyar húsvétról: „Lapozgatom
a régi könyveket, arra keresem a választ, hogy létezik-e magyar
húsvét. Talán március 15-e közelsége teszi, de a magyarság
legjobbjai mindig is valamifajta nemzeti emelkedettséggel élték
meg a régi húsvétokat. A szomorú és beteg Ady Endre így vágyott
igazabb ünnep és igazabb Magyarország után”
