 |
| Kisebségjogi jegyzet |
Tomislav
Nikolić szerb elnök „Szerbiai
kormánya képviselőinek a koszovói önkormányzat ideiglenes
intézményei képviselőivel folytatott tárgyalásainak politikai
platformja”, röviden Koszovói Platformja a legtöbbet emlegetett
szerbiai politikai dokumentum mostanában. A több hónapig készült tervezetet
Nikolić december 20-án mutatta be a Demokrata Párt (DS), a
Szerbiai Demokrata Párt (DSS), a Liberális Demokrata Párt (LDP) és
a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) vezetőinek. A Danas c. belgrádi napilap
december 21. számában teljes terjedelmében közölte Nikolić
tervezetét.1
„No-paper”
A „no-paper” jelöléssel ellátott
(jelentése: a diplomáciai kommunikáció formája, tartalmilag és
célja szerint hasonló a memorandumhoz, de minden jelzés nélküli)
dokumentum-tervezet már eddigi is számos – ellentétes –
reagálást váltott ki, belföldön és külföldön egyaránt.
Nikolić a mintegy 8
oldalas (2 986 szavas) terve magas fokú területi és politikai
autonómiát követel az összes szerbek lakta koszovói község
számára. Nagymértékben a
„katalóniai modellen” alapszik, de nem jelöli meg, hogy kinek a
védnöksége alatt folynának a megvalósításáról szóló
esetleges jövőbeli politikai tárgyalások.
Magyar vonatkozásban a tervjavaslat
azért jelentős, hogy lássuk milyen megoldást/autonómiát lát
elő a koszovói szerbek számára:
Az elképzelés
egyebek között tartalmazza „a szerb községek autonóm
közösségének létrehozását, amelyet Koszovó északi részén
lévő négy (vélhetően Mitrovicáról, Zvečanról, Zubin Potokról
és Leposavićról lenne szó), valamint a többi szerb többségű
és kisebbségi lakosságú (Gračanica, Štrpce, Gora, stb.)
községek alkotnának” (Koszovói Szerb Községek Koszovó és
Metóhiai Közössége). A falusi szerb enklávék tekintetében,
amelyekben a szerbek és a nem albán lakosság képezi a
többséget, Nikolić „a különleges státus” létrehozását
kéri.
A szerb községek területi
autonómiája az egyik koszovói régió lenne, mivel – a
dokumentum szerint – „Koszovó Autonóm Tartomány több régióra
lenne felosztva”, de ennek státusa nincsen világosan
megfogalmazva.
Koszovó Képviselőháza a Felső
(Régiók- és Vallási közösségek Háza) és Alsó Házból
(Polgárok Háza) állna. A régiók és a „fő vallási
közösségek” egyformán, míg a szerb és a nem albán lakosság
„a garantált kvótákkal és választási eredményekkel
összhangban lennének képviselve”. Az egyik ház elnöke,
valamint a másik ház alelnöke a szerb és a nem albán lakosság
képviselői közül kerülne megválasztásra – olvasható Nikolić
tervjavaslatában.
Mindezt külön
Alapszabály rendezné. Koszovó a lehető legmagasabb szintű
törvényekkel kellene, hogy szavatolja a szerb autonómiát, amit
a nemzetközi közösségnek a tárgyalási folyamatban részes
képviselői „nyilvános deklarációval biztosítanának” – áll
a dokumentumban.
A szerb autonóm közösségnek eredeti
illetékességei lennének az oktatás (általános, középfokú és
egyetemi), az egészségügy (minden szintjén), a sport, a kultúra,
a tájékoztatás, a környezetvédelem, a területrendezés, a
mezőgazdaság, az erdészet, a vízgazdálkodás, a bányászat, az
energetika, a telekommunikáció, a kereskedelem és a
gazdaságpolitika, az adóztatás és pénzügyek, valamint egyéb
területeken.
Az igazságügy területén a szerb
közösségnek első fokú ügyészségei, valamint első és
másodfokú bíróságai lennének. A bíróságokat tartományi
jogszabályokkal alapítanák, azzal, hogy „a szerb községek
polgárainak joguk lenne befolyásolni a bírók választását és a
bíróságok összetételét”.
A szerb közösségnek – a
katalóniaihoz hasonló és illetőségű – rendőrsége is lenne,
amely formálisan a Koszovó Rendőri Erőkhöz tartozna, de a
Koszóvói Szerb Községek Végrehajtó Tanácsa alá lenne
rendelve. Nikolić tervezete szerint a szerb közösségek hatalmi
szervei közvetlen kapcsolatot teremthetnének Szerbia hatalmi
szerveivel, valamint Szerbia költségvetéséből joguk lenne a
kiegészítő pénzelésre.
Új viszonyulás
Pásztor István, a
VMSZ) elnöke a szerb elnökkel folytatott beszélgetés után
a Magyar Szónak nyilatkozva2 – egyebek között
elmondta: Nikolić elnök szerint Szerbia lényegi autonómiát kér
a szerb községek számára. Szerbia ugyan nem ismerné el Koszovó
függetlenségét, de Koszovó jóformán minden tekintetben
független volna. Fontos volna, hogy Koszovó területe úgy
regionalizálódjon, hogy létre jöhessen egy olyan autonóm térség,
ahol a koszovói szerbek élnek többségben. Ezeknek a térségeknek
széleskörű autonómiát irányoznak elő, beleértve egyfajta
pénzügyi autonómiát is. Az elmondottak alapján olyan megoldások
is vannak a dokumentumban, amelyeket az elmúlt években hihetetlen
agresszivitással utasítottak el a szerb belpolitikai színtéren. A
VMSZ részletesen áttanulmányozza a dokumentumot és ezt követően
bővebben is nyilatkozhatunk. Azzal kapcsolatban, hogy pártunk
támogatni fogja-e a tervet, szintén korai lenne nyilatkozni. Amit
eddig hallottam, az számomra elfogadható – részletezte Pásztor.
Nikolić tervezete most – tudatosan
vagy az tudat nélkül – alapjában változtatta meg a szerb
politika viszonyulását a nemzeti kisebbségi autonómia iránt.
Ennek függvényében a vajdasági magyar pártoknak és a Magyar
Nemzeti Tanácsnak, de az anyaországi politikusoknak is meg kell
vizsgálniuk a vajdasági magyar közösségnek a nemzeti kisebbségek
nemzeti tanácsiról szóló törvény által biztosított –
korlátozott kulturális autonómia – további jogosultságát.
Vagy ez az új viszonyulás csak a koszovói szerbekre vonatkozna? Az
utóbbi eset a többi szerbiai nemzeti kisebbség hátrányos
megkülönböztetését jelentené.
Pásztor számára a
Nikolić-terv „elfogadható”. A VMSZ-elnöke arról viszont már
nem nyilatkozott, hogy pártja követelne-e hasonló jogokat a
vajdasági magyaroknak is, mint Nikolić a koszovói szerbeknek.
Vagy továbbra i megelégszünk annak szemlélésével, hogy a MNT
„Belgrád segítségével kiteljesedett apparátusa hogyan osztja
el a Magyarországról érkező támogatásokat”?3
Amennyiben Nikolić elképzelése –
akár a szerb parlament által elfogadott rezolúció formájában is
– elfogadásra kerül, a VMSZ-nek, a többi magyar pártnak és az
MNT-nek követelnie kell, hogy a vajdasági magyarokat is illessék
meg azok a jogok, amelyek Koszovón a szerbeket. Éppen annyi. Se
több, se kevesebb.
Bozóki Antal
Újvidék, 2012. december 30.
__________
1 Jelena Tasić: Verzija za strance bez
„patriotskog” uvoda. Danas, 2012. december 21. 2. és
3. p.
2 Pesevszki
Evelyn: Az ellenzék megismerte a Koszovó-ügyi tervjavaslatot.
Magyar Szó, 212. december
21., 1.
és 4. p.
3 Ágoston András: (Egyelőre) nincs
megoldás. Vajdasági Magyar Demokrata Párt, HÍRLEVÉL, X. évf.
267. szám, 2012. december 20.
Megjegyzés:
Szerbia nem fogadta el Martti
Ahtisaari finn diplomata, az Egyesület Nemzetek Szervezetének
(ENSZ) Koszovó jövendő státusával kapcsolatos tárgyalásokon
részvevő főmegbízott (másutt: különmegbízott) Koszovó
státusának rendezésére tett javaslatát, amelyet 2007. február
2-án Belgrádban és Prishtinában is átadott.
Az Ahtisaari-terv néven ismertté vált
tervezet rendelkezései messzemenően biztosítják a koszovói
szerbek nemzeti kisebbségi kollektív jogait, illetve jelentősen
javítanák a koszovói szerbek státusát. A terv ugyanis kollektív
jogokat és de facto területi autonómiát ír elő,
kötelező jelleggel, a koszovói szerbek számára.
(Lásd: Predlog rešenja statusa Kosova
specijalnog izaslanika UN, Danas, 2007. február 3., 2., 4.
és 5. p.)
