Kisebbségjogi jegyzet
Újvidéket a politikusok eddig a
multikulturalizmus városának nevezték. Úgy tűnik most ez az
előszeretettel használt kifejezés értelmét veszti. A
nemzeti kisebbségek Újvidéken – miután a jogaikat sorra
megnyirbálják – a miloševići idők óta már nem érzik úgy
otthon magukat, mint azelőtt.
Amióta
(2012. szeptember 13-án hajnalban) Újvidéken is leváltották a
Demokrata Párt (DS/DP) vezette koalíció alkotta hatalmat és
megválasztották a Szerb Haladó Párt (SNS/SZHP) körüli
szövetségből álló újat – a városi képviselő testület
ülésének többszöri megszakítása és a két ellentábor
kölcsönös vádaskodása, sértegetése után –, a város
vezetésében nincsen egyetlen magyar sem. (Emlékeztetőül: Az SZHP
a Szerb Radikális Pártból – SRS/SZRP vált ki, amelynek elnöke
a háborús bűnökkel vádolt, most is a hágai nemzetközi bíróság
fogdájában lévő Vojislav Šešelj, alelnöke pedig Tomislav
Nikolić, a mostani szerb köztársasági elnök volt.)
Az új városi
hatalom most úgy döntött, Újvidék „kultúrájának,
hagyományainak és szellemiségének megőrzése érdekében (január
8-ától – B. A. megj.) cirill feliratokkal közlekednek majd a
városi buszok”. Abban a városban,
amely Európa kulturális fővárosa címet
szerette volna megszerezni.
Ha már be akarták vezetni a cirill
betűs feliratokat, műszakilag úgy is megoldható lett volna, hogy
váltakozva jelennek meg a feliratok latin és cirill, vagy cirill és
latin betűvel. Az igazi megoldás mégis az lett volna, ha mind a
hat (elméletileg) hivatalos kisebbségi nyelven kiírják a
feliratokat. De nem ez volt a cél…
A Magyar Nemzeti
Tanács (MNT) irányítása alatt lévő egyetlen napilapunk Cirill
betűs hisztéria c. írásban számol be az eseményről (Halász
Gyula, Magyar Szó, 2013. január 15., 7. o.)
Az
írás szerzője jobbára azzal foglalkozik, hogy hogyan fogják ezt
a változást megélni az EXIT fesztiválra érkező turisták. Meg
hogy mit mond erről néhány „újvidéki polgár”. Arról már
nem szól, hogy most itt a nemzeti kisebbségi nyelvek hivatalos
használatára való jogcsorbításának vagyunk a szemtanúi (és
szenvedő alanyai). Hogy a szerzett jogok védelmének semmibevételét
ne is említsük. Arról sem ír, hogy mit szólnak ehhez a (még)
itt élő őshonos nemzeti kisebbségi közösségek tagjai?
– A
cirill betű Szerbiai hivatalos írásmódja és logikus, hogy
mindenki, aki ingyenes iskolai képzésben részesül Szerbia
Köztársaság rendszerében, ismeri a szerb nyelvet. Mint ahogy
logikus lenne, ha Magyarországon élnék, hogy ismerjem a latin
betűket. Nem látok ebben semmi vitatni valót. Nem létezik állam
a világon, amely jobban és nagyobb mértékben védelmezné a
nemzeti kisebbségek jogait, mint Szerbia. Újvidéken hat hivatalos
nyelv van (sic!). Mivel egyetlen nemzeti kisebbség lélekszáma nem
haladja meg a lakosság 15%-át, a törvény szerint csak a szerb
kellene, hogy a hivatalos nyelv legyen – nyilatkozta Borko
Ilić városi alpolgármester a belgrádi Blic c. újságnak (S.
Aničić:
Ćirilični napisi i na autobusima / Cirill betűs feliratok az
autóbuszokon is. Blic, 2013. január 14., 17. o.).
–
A munka mellett, amit végzünk, kötelesek
vagyunk tiszteletben tartani Szerbia Köztársaság Alkotmányát és
törvényeit. Úgy vélem, ez szép mód, hogy Újvidék polgárainak
gratuláljuk a szerb újév alakalmából – véli az
alpolgármester, akinek mindegyik újvidéki polgár jogait egyformán
tiszteletben kellene tartania. Ilić arról viszont már
nem szólt, hogy hogyan valósul meg a hat nemzeti kisebbségi nyelv
hivatalos használata a közhivatalokban és egyebütt, ha már a
városi buszokról is száműzték a latin betűs feliratot? Ebből
már csak az következhet, hogy a kisebbségi nyelveket és a latin
betűs feliratokat (amely a legtöbb itt élő nemzeti kisebbség
írásmódja) mindenhonnan eltávolítják.
Az
eseményt nem hagyta viszont szó nélkül Svetislav Basara,
a Danas c. belgrádi napilap kommentártora, aki
jegyzetében a következőket írja:
–
A szerb Athén, vagyis Újvidék polgárait az
itteni elsárgultak a napokban örömhírben részesítették, cirill
betűs feliratokat kaptak az autóbuszokon, ami – ha hinni lehet
bizonyos Borko Ilić polgármester
helyttesnek –,«fontos lépést
jelent a város kultúrájának,
hagyományainak és szellemiségének megőrzése érdekében».
Nem tudom, hogy a subpolgármester miért állt meg itt? Talán
szerénységből, vagy ötlethiány miatt. Lehetne itt még néhány
lépést tenni. Vegyük például, hogy az eddigi (nagyon valószínű
külföldi gyártmányú) autódudák helyett, be lehetne építeni a
dragačevói
tombitákat, amelyek kellemes
dallamával, például az Užičankával
(uzsicei nő), a sofőrök, figyelmeztetnék
a többi járművet és a gyalogosokat, a vezetőknek pedig a
mondialista uniformisok helyett nemzeti viseletbe kellene öltözni.
Mindaddig a nagy napig, amíg a nem szerb nemzetiségű utasoknak
kiosztanák a sárga szalagot és megtiltatnák a VKKV buszaiba való
bemenetelt. Ne ragadják el magukat, ne gondolják, hogy túlzok,
sokan erről álmodnak – írja Basara [Svetilav Basara:
Posrbljavanje JGSP / A VKKV (városi közlekedési közvállalat –
B. A. megj.) elszerbesítése. Danas, 2013. január 15., 28. o.]
Most
még csak az a kérdés, hogy az újvidéki városi hatalom legújabb
kisebbségellenes intézkedésével kapcsolatban megszólal-e a
Magyar Nemzeti Tanács híres-nevezetes (Várady-féle)
nyelvhasználati bizottsága, vagy annak valamelyik vezetője, és
a Tartományi Ombudsman? Vagy folytatódik a
strucc-politika?
Bozóki Antal
Újvidék, 2013. január 16.
