ELHALLGATOTT FELTÉTELEK
Május 14-én Koppenhágában
konferenciát tartottak Húsz év, amely megváltóztatta Európát:
A koppenhágai kritériumok és az Európai Unió bővítése
címmel. Az eseményről csak a szerb sajtó számolt be (a
kritériumok részletezése nélkül), a magyar viszont nem, pedig
nemzeti kisebbségi szempontból igencsak fontos lett volna.
A konferencián résztvevő Suzana
Grubješić, a szerb kormány (európai integrációs ügyekkel
megbízott) alelnöke kijelentette, hogy Szerbiának „az Európai
Unióba való tagfelvételéről szóló tárgyalások megnyitása
az ország megreformálásának kezdetét jelenti, amit a Kormány
elsődleges feladatnak jelölt meg az elkövetkező időszakra”.
– Húsz év múlt
el a koppenhágai kritériumok megfogalmazása óta, amelyek
valójába a reformok másik elnevezését jelentik. Amennyiben
lemérnénk, hogy ezekből a kritériumokból Szerbia mennyit
teljesített, akkor nem lehetnénk elégedettek – nyilatkozta
Grubješić a Tanjug hírügynökségnek1.
Mik is azok a Koppenhágai (vagy
csatlakozási) kritériumok?
Ahhoz, hogy az Európai Megállapodást
aláírt kelet-közép-európai országok, így Szerbia is az EU
tagjai legyenek, az alábbi, az Európai Tanács 1993. júniusi,
koppenhágai ülésén csatlakozási kritériumként megfogalmazott
feltételeknek kell teljesülniük:
l. a demokráciát, a jogállam és az
emberi jogok érvényesülését garantáló intézmények
stabilitása, a kisebbségi jogok tiszteletben tartása és védelme,
2. működő piacgazdaság; annak a
képességnek a megszerzése, hogy az adott ország meg tudjon
birkózni az Unión belül érvényesülő versenyviszonyokkal és
piaci erőkkel,
3. a tagsággal járó
kötelezettségek, különösen a politikai, gazdasági és pénzügyi
unió célkitűzéseinek vállalása,
4. az Unió alkalmas legyen új tagok
befogadására 2.
Az EU végül kinyilvánította:
fenntartja magának a jogot annak eldöntésére, hogy egy adott
tagjelölt ország mikor tesz eleget ezeknek a kritériumoknak,
illetve hogy az EU mikor kész befogadni az új tagokat 3.
A koppenhágai kritériumok fontos
részét képezi, tehát, „a (nemzeti és más – B. A.)
kisebbségi jogok tiszteletben tartása és védelme”. Ezt azonban
Szerbiának az EU-val folytatott eddigi tárgyalásai során nemigen
emlegették/feszegették. Az anyaország és a Vajdasági Magyar
Szövetség parlamenti képviselői sem.
Miért fontosak nekünk a koppenhágai
kritériumok?
Egyszerűen azért, mivel uniós
tagfelvételek során már meggyőződhettünk arról, ha a
kisebbség kérdéseinek megoldását nem tűzik ki feladatul a
csatlakozás előtt, a tagfelvétel után az EU már belpolitikai
kéréseknek tekinti azokat, vagyis többé nem foglalkozik velük.
Románia 2012. február 29-én,
Szerbia EU-tagjelölti státusának megadása előtti utolsó
pillanatban, azt üzente: csak akkor támogatja a csatlakozási
tárgyalások megkezdését, ha Szerbia rendezi a román és a vlach
kisebbség jogait. Bukarest az oktatási, kulturális és vallási
jogok garantálását követelte, ehhez pedig biztosítékként azt
a kétoldalú egyezményt, amelyet végül tavaly március 1-jén
sikerült tető alá hozni. Vagyis Románia kész volt megvétózni
Szerbia EU-tagjelölti státusát.
A román feltétel már csak azért is
jelentett váratlan intermezzót Szerbia és az EU integrációs
tárgyalásai során, mert Bukarest 2011 novemberében még
„feltétel nélkül támogatta Szerbiai tagjelölti státusát”.
Időközben azonban Romániában kormányválság és -váltás
történt, így újra felmelegítették az egyébként hosszú
évtizedes problémát.
A magyar kormány – a hivatalos
nyilatkozatok szerint – Szerbia unió csatlakozási tárgyalásai
során továbbra is azt a politikát alkalmazza, mint Szlovákia
(2004.) és Románia (2007. évi) felvételekor, vagyis „nem
szándékozik semmilyen előfeltételt támasztani senkinek”.
Aminek aztán az lett a következménye, hogy a romániai magyarok
helyzete változatlan maradt, a szlovákiai magyaroké pedig
rosszabbodott.
Suzana Grubješić szerb
miniszterelnök-helyettes legutóbbi budapesti (május 13-i)
látogatása alkalmával, a magyar–szerb kétoldalú
kapcsolatokról Martonyi János magyar külügyminiszter elmondta: a
két ország köztársasági elnöke közösen helyez el koszorút
szerb és magyar emlékhelyeken. Ez jelentős politikai esemény
lesz, amely kifejezi, hogy a kölcsönös megértés és
kiengesztelődés politikája fontosabb, mint bármely, „a múltra
vonatkozó vélt vagy valós sérelem”. Arra is kitért, hogy, „a
vajdasági incidensek száma csökken, és remélhetőleg
rendeződnek a Vajdaság autonómiájával kapcsolatban az utóbbi
időben felmerült viták is”. Fontosnak tartotta hangsúlyozni,
hogy Szerbiai és az EU között „megkezdődjenek a csatlakozási
tárgyalások”.4 Az itteni magyar közösség nyílt
kérdéseinek megoldásáról viszont – a hírügynökségi
jelentések szerint – a tárgyalásokon nem történt említés.
Két nappal később Marin Rajkov,
Bulgária ügyvezető kormányfője bejelentette: Bulgária csak
akkor támogatja Szerbia európai integrációját, ha a bolgár
nemzeti közösség megfelelő mértékben érvényesítheti jogait
Szerbiában – közölte a Beta hírügynökség 5.
A Dimitrovgrad és a Bosilegrad
környékén élő szerbiai bolgárok jogérvényesítésének és
szabadságának szintje feltétel Bulgária támogatásához,
magyarázta Rajkov, majd mindenkit biztosított, hogy országa
Szerbia európai uniós tagsága mellett kötelezte el magát. (Az
aktuális népszámlálási mutatók szerint Szerbia délkeleti
régiójában 18 543 bolgár él.)
***
Mivel – a vezető magyar
tisztségviselők szerint – „magyar érdek is, hogy Szerbia
dátumot kapjon” 6, nem számíthatunk arra, hogy az anyaország a
Szerbiában élő magyar kisebbség nyílt kérdéseinek megoldását
szorgalmazza, Szerbia csatlakozási feltételévé tegye.
Természetesen a vajdasági magyarok érdeke is Szerbia uniós
csatlakozása. Ez azonban semmiképpen nem jelenti azt, hogy
lemondanak azonosságuk megőrzése és fejlődése alapfeltételei
biztosításának követeléséről.
A csatlakozási tárgyalások során,
amelyek évekig is eltarthatnak, az itteni (hatalmi koalícióhoz
nem tartozó) magyar pártok és civil szervezetek, valamint az
Európai Parlament (nem Fideszes) képviselői számára –
amennyiben az anyaország viszonyulása nem változik – marad a
lehetőség, hogy Szerbiától számon kérjék a koppenhágai
kritériumok teljesítését, illetve a nemzeti kisebbségi jogok
tiszteletben tartását és védelmét. Talán (még) nincsen minden
veszve…
Bozóki Antal
Újvidék, 2013. május 23.
__________
1 Grubješić: Pregovori sa EU ubrzaće
reforme [Grubješić: Az EU-val folytatott tárgyalások
meggyorsítják a reformokat). Blic Online:
http://www.blic.rs/Vesti/Politika/382498/Grubjesic-Pregovori-sa-EU-ubrzace-reforme,
14. 05. 2013. [13:28]
2
http://www.euvonal.hu/index.php?op=tenyek_kisszotar&abc_id=15
3
http://europa.eu.int/comm/enlargement/enlargement.htm
4 Bulgária
feltételeket szab Szerbiának. Magyar Szó, 2013. május 16., 4. o.
5. Magyar érdek is, hogy Szerbia
dátumot kapjon. Magyar Szó, 2013. május 14., 1. és 3. o.
6 Uo.
