Keresztények a világban
A közel-keleti népétel, a felafel adagja 5-10 shekel, de a szállodai árak is jóval olcsóbbak – 25 dollár egy éjszakára – Betlehemben, mint a macskaugrásnyira lévő Jeruzsálemben.
Érkeznek is a turisták tömegével, aminek következtében a 32 ezer lakosú város soha nem látott gazdasági fejlődésnek indult.
A város, amely a második intifáda
idején számos jeruzsálemi merénylet kiinduló-pontja volt,
amelyben sokan meghaltak és százak megsebesültek, most
csendes.
Míg 2009-ben egymillió turista kereste fel Betlehemet, 2011-ben számuk már másfél millióra tehető, ami a Palesztin Hatóság turista forgalmának kétharmada.
Betlehem városban számos új szállodát építettek, a legelőkelőbb az Intercontinental, mely a biztonsági kerítés izraeli oldaláról néz le a városra. A város délkeleti részén a francia kormány pénzéből nagy ipari körzet épült, a másik oldalán hatalmas kongresszusi központ.
Az UNESCO nemrég nyilvánította a világörökség részévé a Születés Templomát.
Míg 2009-ben egymillió turista kereste fel Betlehemet, 2011-ben számuk már másfél millióra tehető, ami a Palesztin Hatóság turista forgalmának kétharmada.
Betlehem városban számos új szállodát építettek, a legelőkelőbb az Intercontinental, mely a biztonsági kerítés izraeli oldaláról néz le a városra. A város délkeleti részén a francia kormány pénzéből nagy ipari körzet épült, a másik oldalán hatalmas kongresszusi központ.
Az UNESCO nemrég nyilvánította a világörökség részévé a Születés Templomát.
Születés Temploma – Betlehem
(fotó:Berthold Verner, Wikipédia)
Templom-belső (Google)
Mindezek ellenére Betlehem, ahol
valamikor a keresztények abszolút többségben voltak, mára
muzulmán város lett. A polgármesteri hivatal szerint a
keresztények aránya ma 40%, ugyanakkor a Héber Egyetem kutatási
adatai szerint ez az arány már 1995-ben is csak 35% volt.
Megbízható forrás szerint a keresztények aránya ma Betlehemben
nem több, mint 20-25%.
A demográfiai változás már 1948-ban
elkezdődött, amikor sok ezer menekült érkezett a városba,
létrehozva a mai napig létező három menekülttábort. A másik
befolyásoló tényező, hogy a muzulmán lakosság az utóbbi
években egyre inkább a vallás felé fordul. Erre utaló jel, hogy
valamikor alig lehetett látni csadort viselő nőket, ma pedig alig
van, aki nem a hagyomány szerint öltözik.
A keresztények saját állításuk szerint egyre inkább vallási gettóban érzik magukat.
A vallási és kulturális ellentét
elsősorban a fiatalok körében okoz problémát. A
legfrekventáltabb találkozási pont a katolikus egyetem, ahol
számos muzulmán fiatal is tanul.
Az eddigi leghíresebb eset, amikor az egyetem egyik tanszékvezető professzorának a lánya azért tért muzulmán hitre, hogy házasságra léphessen egy ott tanuló diákkal. Az eset saját családjában az áttérés miatt, a fiú családjában pedig az ősi muzulmán hagyomány – miszerint a menyasszony családja a házassággal automatikusan a nemzetség részévé válik – miatt okozott válságot. Adott esetben, mivel a lány családja keresztény maradt, a fiú családja egy számára elfogadhatatlan helyzettel állt szemben.
Egy másik esetben a keresztény lány
kénytelen volt a jeruzsálemi pátriárka rezidenciáján védelmet
kérni, mivel a muzulmán fiú családja életveszélyesen
megfenyegette.
Ami azonban nemrég történt, még
betlehemi muzulmán körökben is teljes elutasításra talált.
Ugyanis az egyik müezzin azt találta mondani, hogy “szombat után
jön a vasárnap”, ami itt egy ismert mondás és az jelenti, hogy
ha a zsidókkal végeztek, akkor a keresztények jönnek sorra.
A képhez még az is hozzátartozik,
hogy a keresztény felekezetek vezetői – kivéve a görögkeletieket
– egyértelműen a palesztinokat támogatják. Időnként
szélsőségesebb kijelentéseket tesznek, mint maguk a muzulmánok.
Ez egyébként megfigyelhető a keresztény kisebbségeknél
Libanonban, Szíriában és Egyiptomban is. Azonban ez a
túlkompenzáció már Arafat idején (akinek felesége, Szuha
szintén keresztény származású) sem óvta meg őket az erőszakos
cselekedetektől.
A második intifáda idején Beit
Dzsalla, Betlehem keresztények lakta elővárosa szenvedte a
legtöbbet. Akik innen lőtték Jeruzsálem Giló nevű kerületét –
túlnyomórészt a Tamari, (az Izrael területén élő,
létszámában legnagyobb) beduin törzs tagjai, akik akkor is és ma
is a környék leghírhedtebb autó tolvajai és fegyvercsempészei –
a rakéták kilövőállását keresztény templomok és intézmények
mellé helyezték. A polgárok Arafathoz fordultak, hogy
közbenjárását kérjék a tűz beszüntetése érdekében. Ez
azonban úgy feldühítette a beduinokat, hogy betörtek a
keresztények házaiba és “intifáda adót” követeltek. Aki nem
volt hajlandó fizetni, azt bántalmazták.
Erőszakos cselekményekre máshol is
sor került templomok, kolostorok, keresztény üzletek és
magánszemélyek ellen. Ennek következtében a második intifáda
alatt ugrásszerűen megnőtt az elvándorlás.
Ha ma kérdezzük a keresztényeket, a
legtöbben attól tartanak, hogy ez a csend csak ideiglenes.
A keresztények eddig három alkalommal próbáltak meg közeledni Izraelhez. Kétszer kudarcot vallottak, egyszer részleges sikerrel jártak. Az első alkalom a hatnapos háború után volt, amikor is a város 550 hangadója fordult az Eshkol kormányhoz azzal a kéréssel, hogy Izrael annektálja Betlehemet. Kérésüket azzal indokolták, hogy a keresztény világ két fő szent helye, a jeruzsálemi Sírtemplom és a betlehemi Születés Temploma egy közigazgatási egységen belül maradjon. A kormány elutasította a kérést.
Második alkalommal az oslói egyezmény aláirása után fordult Elias Freij polgármester Rabin miniszterelnökhöz azzal, hogy Izrael ne ürítse ki a várost. Rabin azt mondta, hogy fontolóra veszi, amennyiben hivatalos levél formájában megkapja a kérelmet. Erre nem került sor, így Izrael kiürítette a várost.
A harmadik esetre 2003-ban a biztonsági kerítés építése kapcsán került sor. A legtöbb keresztény intézmény és tulajdon ugyan közvetlen a kerítés mellett, de palesztin oldalra került volna. A keresztények a nyomvonal megváltoztatását kérték, amit végül is Izrael – a Vatikánnal folytatott tárgyalások után – teljesített. Így a keresztény intézmények az izraeli oldalra kerültek.
Az egész Közel-Keletre jellemző az
utóbbi években tapasztalható folyamatos keresztény elvándorlás.
Egyiptomot 100 ezren, Irakot több tízezren hagyták el. A
fent említett Beit Dzsallából 25 ezren vándoroltak ki, többségük
Chilébe , illetve más dél-amerikai országba. Mára 6 ezer
keresztény maradt a városban.
Több tíz ezren a betlehemi éjféli
misén (Google)
Jeruzsálem keresztény lakossága is
csökken. Míg 1946-ban 31 ezren (a lakosság 19%-a) éltek a
városban, mára ez a szám 14.500-ra csökkent (2%).
Meg kell jegyezni, hogy a csökkenéshez hozzájárul az alacsony születési szám is.
Meg kell jegyezni, hogy a csökkenéshez hozzájárul az alacsony születési szám is.
Jelenleg a Palesztin Hatóság vezetői
Betlehemben erőfeszítéseket tesznek, hogy kijavítsák, amit
elődeik elrontottak. Ugyan a Hamasznak is van képviselője a városi
közgyűlésben, de a polgármesteri poszt hagyományosan a
keresztényeknek van fenntartva. Mind a leköszönő polgármester
Viktor Batarsa, mint az újonnan választott Vera Baboun (aki a
Fatah-hoz áll közel) a turizmusra helyezi a fő hangsúlyt, mint a
város jövőjének biztosítékát.
A várost mindenütt csinosítják, az utcákat naponta háromszor(!) takarítják.
A várost mindenütt csinosítják, az utcákat naponta háromszor(!) takarítják.
Hotel Intercontinental – Betlehem
(Google)
Egy, a keresztények körében végzett felmérés szerint – amely elsősorban a kivándorlás okát vizsgálta – első helyre került a gazdasági helyzet, másodikra a környező társadalom nyomása és csak harmadikra a vallás.
Karácsony reggeli mise Betlehemben
(Google)
Mára a kivándorlás gyakorlatilag
leállt és mindaddig így is marad, amíg a helyzet Betlehemben
stabil. Ha azonban újra kezdődnek a zavargások, a folyamat újbóli
felerősödésére lehet számítani. Ugyanis a keresztényeknek
nincsenek fegyvereik, nem áll mögöttük a nemzetségi vagy törzsi
támogatás, ami a muzulmánok esetében adott. Ezen kívül
mobilizáló erőként hatnak a külföldön már meglévő
családi-gazdasági kapcsolatok, az iskolázottság és az, hogy
szinte mindegyikük több nyelvet beszél.
Leharblog-wordpress
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Köszönöm a megjegyzését!