Az internet – és különösképp a
facebook – veszélyes és egyben csodálatos dolog. Észak-Afrikában
diktatúrák buktak meg ezeknek az eszközöknek köszönhetően,
zsarnokok menekültek el saját hazájukból, demokratikus fordulatok
következtek be. Ezek után teszi fel magának a kérdést az
egyszerű magyar ember, hogy akkor ugyanezekkel az eszközökkel a
demokratikus Európai Unióban egy kicsiny, 12 ezer négyzetméter
területű, (Montenegró és Puerto Rico területével megegyező)
magyar régió – Székelyföld – autonómiájának kérdésében
is ugyanilyen hatásosak lehetnek-e ezek az eszközök. A válasz:
igen, legalábbis ha a change.org nevű online petíciókészítő
honlapon a Román
Kormány: Ismerje el Székelyföld autonómiáját című
angol-magyar kétnyelvű petíció eddig több mint 2000 kitöltőjét
kérdezzük.
Kérdésként merül fel természetesen,
hogy hány aláírás szükséges ahhoz, hogy egy ilyen internetes
petíciót komolyan vegyenek. Nyilván ez nagyon összetett kérdés,
amire egyrészt az a válasz, hogy önmagában a petíció kevés, a
tüntetéseken is nagy számban részt kell venni, másrészt pedig,
hogy minél többen írnak alá egy petíciót, az annál nagyobb
nyomás alá helyezi az adott törvényhozó testületet, jelen
esetben a Román Parlamentet. Egy ilyen petíciónak a célja részben
a hazai, részben a nemzetközi közvélemény és sajtó
érdeklődésének a felkeltése. Elvégre, ha több tízezren
akarnak valamit annyira, hogy veszik is a fáradtságot és aláírnak
egy petíciót, az csak is olyan fontos dolog lehet, amit eddig az
állampolgárok passzivitását kihasználva a politikai vezetés
szőnyeg alá akart söpörni. Ezért fontos, hogy töltsük ki a
petíciót és vegyünk részt a március 10.-ei tüntetésen vagy
Marosvásárhelyen, vagy Budapesten
a román nagykövetség előtt.
A székelyeknek olyan szempontból
könnyebb dolguk van a katalánokhoz képest, hogy Európa az utóbbi
100 évben az országhatárok szempontjából általában a status
quo fenntartására törekszik (a néhány kivétel közé tartozik
Koszovó). Viszont az egyes országokon belüli területi autonómiát,
mint intézményt, az EU támogatja. Sőt, a Székely Nemzeti Tanács
hívta fel a figyelmet Székelyföld területi egységének
kérdésével kapcsolatban arra az európai értékre, miszerint „az
EU a régiókat nem kijelöli, hanem a létezőket elismeri”. Ezek
alapján világosan látszik, hogy a mi feladatunk egyrészt a
magyar, másrészt az európai közvélemény és média figyelmének
felkeltése, amit ha a március 10.-ei tüntetések és az online
petíció segítségével megfelelően hajtunk végre, akkor az
európai politikusok szúrós szemmel fognak tekinteni Romániára,
ami végül Székelyföld, a román állam általi elismeréséhez
vezet majd.
Fontos azonban megjegyezni azt, amit
sajnos nagyon sok magyar és román egyaránt félreért az autonómia
fogalmával kapcsolatban. Az autonómia nem azonos a függetlenséggel,
tehát ha egy régió autonómiát kap, az nem azt jelenti, hogy
független országgá válik, hanem azt, hogy nagyobb önállóságot
nyer, több kérdésben dönthet saját hatáskörben. Katalónia
jelenleg autonóm és függetlenedni szeretne, Székelyföld pedig
jelenleg hivatalosan nem létezik, három külön megyéhez tartozik,
innen szeretne eljutni az egyesítésig és az autonómiáig.
Székelyföld esetében az autonómia azt jelentené, hogy
hivatalossá válna a székely zászló és himnusz, a magyar nyelv
pedig hivatalos nyelv lenne Székelyföldön (adott esetben az
elsődleges nyelv, a román nyelv mellett), hivatalossá válhatna
a SIC
autójel, illetve a .sic legfelső internetes domain, továbbá
a legtöbb Székelyföldet érintő döntést Bukarest helyett
Marosvásárhelyen hoznák meg.
Az is fontos, hogy elcsitítsuk azon
kapzsi szirénhangokat, amelyek azt suttogják, hogy az autonómia
nem ér semmit, függetlenség kell. Másik oldalról
pedig megértessük a román kormánnyal és
közvéleménnyel, hogy a székelyek nem függetlenedni akarnak, nem
is Magyarországhoz csatlakozni, hanem egyszerűen autonómiát,
vagyis önrendelkezést Románián belül, amihez ugyanolyan joguk
van Európában, mint a dél-tiroliaknak és a szicíliaiaknak
Olaszországban, a vajdaságiaknak Szerbiában, az oroszországi
nemzetiségeknek
Oroszországban. Ezért fontos, hogy
Marosvásárhelyen március 10.-én csak székely zászló,
Budapesten pedig csak magyar és székely zászló jelenjen meg.
Minden mást a pártlogótól kezdve a Nagy-Magyarország térképes
zászlókig mellőzzünk, legalább a tüntetés idejére, mert azok
nem a székely ügyet segítik, sőt hátráltatják azt. Ha a
szélsőséges és kontra produktív eszméktől tisztán tudjuk
tartani ezeket a tüntetéseket, akkor a székely ügy mellé tudjuk
állítani nem csak a magyar közvélemény jelentős részét, hanem
az európait is. Ha nem, és ne adj’ Isten acélbetétes bakancsos
neonácik románzászló-égetésévé fajulna a dolog, az nemcsak az
európai közvéleményt ijesztené el a székely ügytől, hanem a
magyarországi mérsékelt politikai gondolkodásúakét is. Ezen
gondolatokat kérem, hogy fontolja meg mindenki és viselkedjünk
határozottan, de békésen a tüntetéseken és ne hagyjuk magunkat
provokálni szélsőségesek által, taszítsuk ki magunk közül a
balhézni vágyókat, ugyanis a székely ügy megvalósításához
szükség van a higgadt magyar-román, illetve székely-román
párbeszédre.
Peticíó linkje: http://www.change.org/petitions/government-of-romania-recognize-the-autonomy-of-sz%C3%A9kely-land
A peticíó szövege:
Székelyföld egy történelmi régió Erdély délkeleti részén, így nagyjából a mai Románia közepén helyezkedik el. Népességének 70-80 %-át a magyarul beszélő székelyek teszik ki (néhány városban 97 %), kultúrájuk teljes mértékben különbözik az ország többi részétől. A mindennapjaikban magyarul beszélnek, ami viszont nem hivatalos nyelv, ugyanis egész Románia területén csak a román a hivatalos nyelv. A székelyek Románián belüli autonómiát és önkormányzatot szeretnének, ahogyan Dél-Tirolban, Szicíliában, a Vajdaságban és minden spanyol tartományban ez megvan. (kérem tekintse meg a budapesti szimpátiatüntetés facebook csoportját)
Ma Székelyföld három különböző
román megyéhez tartozik: majdnem a teljes Hargita és Kovászna megye
és Maros megye
egy része. (Székelyföld egyéb, kisebb részei más megyékhez is
tartoznak) 1952 és 1968 között a régió Magyar
Autonóm Tartomány néven létezett, majd pedig 1968-ban
létrehozták Romániában a megyéket, így ez a régió az előbb
említett 2 és fél megyére szakadt.
2003 óta létezik a Székely
Nemzeti Tanács (SZNT), amelynek célja Székelyföld
autonómiájának elérése (e 3 megye székely részeinek
egyesítése), amelynek elsődleges hivatalos nyelve a magyar,
másodlagos hivatalos nyelve a román lenne. Nyolc székre tervezik
osztani az autonóm Székelyföldet (lásd: fenti ábra).
Székelyföldnek zászlaja is
van (lásd: ábra), ami ma természetesen nem hivatalos, de széles
körökben használatos, a Székely Nemzeti Tanács is ezt használja.
Himnuszuk is van (Székely
Himnusz), amely 1921-ben íródott. Van egy tervezett legfelső
szintű internetes tartománykód (.sic)
és van nemzetközi gépkocsijelük (SIC),
amit jelenleg nem hivatalosan matricaként használnak. A tervezett
főváros Marosvásárhely.
A régió nem tervezi a Romániáról való leszakadást (ahogyan azt
a román média néha félreértelmezi), csupán autonómiát és
önkormányzatot szeretnének Románián belül. Ma még annak a
tényét is tagadja a román kormány, hogy ez a régió létezik és
létezett a történelem folyamán. Annak ellenére, hogy a
Székelyföldön élők nagy többsége székelynek vallja magát, a
székely zászlót használja, a Székely himnuszt énekli és a
hivatalos román helyett a magyar nyelv székely tájszólását
beszéli mindennapjaiban.
Az autonómiatörekvéseknek különös
jelentősége van ma, ugyanis a román kormány olyan régiók
bevezetését tervezi, amelyek nem követik Székelyföld határait,
sőt mi több, 3 részre osztják azt és 3 különböző régióba
helyezik el, ahol a székelyek aránya kb. 30% lenne. Reméljük,
hogy Romániában is azok az európai elvek fognak érvényesülni,
miszerint az EU a régiókat nem kijelöli, hanem a létezőket
elismeri. A Székely Nemzeti Tanács (a katalánhoz
hasonló) menetet tervez március
10.-ére Marosvásárhelyen és Budapesten. (ld: facebook
csoport) Ez a petíció ezen törekvéseket hivatott segíteni.
néhány adat:
fennállás: XIII. század
népesség: 750-800 ezer
ebből székely: 70-80 %
terület: ~12 000 km^2 ( ~ Montenegró, Katar, Jamaica, Puerto Rico)része: Erdélynekneve különböző nyelveken: Tinutul Secuiesc (román), Terra Siculorum (latin) Szekler Land (angol), vallások: katolikus (53 %), református (21 %), ortodox (17 %), unitárius (6 %)teljes székely népesség: ~ 1 millió, ebből: 550 ezer Székelyföldön, 180 ezer máshol Erdélyben, 185 ezer Magyarországon, 100 ezer máshol a világona 8 tervezett szék székhelyei: Marosvásárhely, Gyergyószentmiklós, Székelyudvarhely, Csíkszereda, Barót, Kézdivásárhely, Sepsiszentgyörgy, Kovászna
Köszönjük a támogató
aláírását! Kérjük ossza meg barátaival!
Peticíó linkje: http://www.change.org/petitions/government-of-romania-recognize-the-autonomy-of-sz%C3%A9kely-land
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Köszönöm a megjegyzését!