A dél-bácskai civilek a magyar kormánynál tiltakoznak a VMSZ és az MNT képmutatása miatt

Nyílt levél Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkárnak

Tisztelt Helyettes Államtitkár Asszony!

Tudomásunkra jutott, hogy Szenttamáson a forradalom és szabadságharc megünneplése alkalmából rendezett esemény kapcsán kiosztották a szülőknek az oktatási-nevelési pályázat felhívását, a kapcsolódó űrlapot és egy kifogásolható tartalmú kérdőívet. E kérdőívben a következő mondat valótlanságot tartalmaz (helyesírási hibák javítva): „A VMSZ politikájának és a MNT-nek köszönhető a diáksegélyek, kettős állampolgárság, a restituciós törvény és még számos magyarokat érintő kérdés előbbre vitele.”

Jó lenne világossá tenni, hogy a kettős állampolgárságot, a Szülőföldön Magyarul támogatást, a diáksegélyezést a Magyar Kormánynak köszönhetjük és nem a VMSZ-nek, az MNT-nek, a Szekeres László Alapítványnak. Ugyanis ők közvetítők, és a pénz továbbadása nem olyan feladat, amelyet csak ők képesek elvégezni, mellesleg jó pénzért és politikai tőkéért. Figyelmébe ajánljuk a VMSZ egy korábbi álláspontját:

„Az MNT jelenlegi elnöke, a VMSZ nemzeti tanácsi választási listavezetője, Korhecz Tamás 2003-ban egyenesen a kettős állampolgárság ellen foglalt állást vajdasági tartományi tisztviselőként a HVG hasábjain, ’kegyes nemzethalálnak’ nevezve az alanyi jogon járó állampolgárság intézményét.”

A vajdasági magyar politika és a Magyar Szó - Pozitív hangolás

Kérem, tegyen lépéseket annak érdekében, hogy hasonló eset többé ne forduljon elő.

A diáksegélyező egyesületek több mint két évtizede támogatják a vajdasági magyar diákokat, az utóbbi években egyre inkább csupán az anyaország segítségével.  Aggodalomra ad okot, hogy az anyaország már ezt a támogatást is a VMSZ hatáskörébe helyezi át azáltal, hogy a diákok ma már nem diáksegélyező egyesületektől vehetik át, hanem a Józsa László vezette Szekeres László Alapítványtól, bankszámlára utalva, ami ugyan törvényes, de adminisztrációs költségeket, külön utána járást von maga után úgy a támogatottakra, mind a kiosztás folyamatára vonatkozóan.  Ezt akár első lépésként is értelmezhetjük a diáksegélyezők megszüntetésének útján.

A VMSZ még nem is létezett, amikor a diáksegélyezők már osztották a segélyeket. Amikor nem volt magyarországi támogatás, házról házra jártunk és gyűjtöttük a pénzt a rászoruló tanulóknak. Tagságunk önerőből most is támogat diákokat kedvezményes vagy ingyen lakhatási lehetőséggel, élelemmel, vagy alkalmi forrásból pénzzel is. Ismeri a területünkhöz tartozó családokat, a személy szerint is támogatottak többségét.  Most pedig Önök a támogatásuk átutalását elegánsan átnyújtják a VMSZ-nek, azaz az MNT-nek, azaz a Szekeres László Alapítványnak – mindegy, lényegében ugyanarról van szó. Anyaországi politikai döntés következtében szinte minden magyarországi pénzt a VMSZ és a keze alatt működő szervezetek osztják le. Nem elég talán az a tapasztalat, amely az RMDSZ működése alapján levonható?

Úgy érezzük, hogy Helyettes Államtitkár Asszony nem méltányolja a diáksegélyezők önkéntes, önzetlen, két évtizedes munkáját a megbízhatóságuk elismerésével. Másként nem tudjuk megmagyarázni ezt az intézkedését.

Kérjük, tegye lehetővé e független szervezetek működését, tevékenységét, hiszen a civil társadalom átpolitizálása lehetetlenné teszi munkájukat. Az egyetlen párttól való függés esetén kiszolgáltatott helyzetbe kerülnek és vagy megszűnnek, vagy többé aligha nevezhetők civil szervezeteknek, inkább pártirodáknak.

Tisztelettel:

Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesülete

Újvidéki Diáksegélyező Egyesület

Temerini Diáksegélyező Egyesület

Árgus – Vajdasági Magyar Kisebbségjogi Civil Egyesület

Újvidéki Magyar Olvasókör

U. I.: A szervezetek közül néhány azért nem írta alá, mert tartanak az MNT-től.

DélHir-Terhes Tamás

A legfőbb feladat: A közösségi problémák orvoslása

Felhívás a vajdasági magyar képviselőkhöz

ervezet

Abból a megállapításból kiindulva, hogy

–    a vajdasági magyar közösség gazdasági, demográfia és foglalkoztatási helyzete – a 2000. október 5-i, önmagát demokratikusnak nevező hatalomátvétel után is – tovább súlyosbodott (a 2011. októberi népszámlás adatait a lakosság nemzeti összetételéről még mindig nem tették közzé), visszaesett a gyermekvállalás, a fiatal és képzett lakosok elvándorlása pedig fokozódott;

–    Vajdaságban a munkanélküliek száma meghaladta az eddigi példa nélküli 27 százalékot, az itteni magyarok között a foglalkoztatás nélküliek száma pedig még ennél is jelentősen nagyobb, 

 

–    a vajdasági magyar pártok sikertelenül szerepeltek a 2012. választásokon és, hogy közöttük nincsen egyetértés a közösség alapvető kérdéseinek rendezésében, továbbá, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) választási programjában nem szerepelnek magyarság helyzetének nyílt, illetve megoldatlan kérdései,

–    tekintetbe véve azt is, hogy a fentiek miatt a közösségen egyre jobban eluralkodik a kiábrándulás, a depresszió és a letargia, 

 

mi, alulírott vajdasági magyar pártok és civil szervezetek vezetői, valamint magánszemélyek, az Újvidéken 2012. szeptember ….. tartott értekezlet részvevői, felelősséget érezve önmagunk és  gyermekeink jövője iránt, felhívjuk a 2012. évi választásokon megválasztott önkormányzati, tartományi és szerbiai parlamenti magyar képviselőket, hogy megbízatásuk alatt követeljék:

1. Olyan munkahelyteremtő intézkedések megtételét, amelyek csökkentik a munkanélküliséget, biztosítják a tisztességes keresetet és megélhetést, növelik a gyermekvállalás lehetőségét, valamint a fiatal és képzett lakosoknak a szülőföldön való maradását.   

2. Vajdaság Autonóm Tartomány önkormányzatának teljes visszaállítását, beleértve az törvényhozási, végrehajtási és igazságügyi jogkört is.

3. A szerb alkotmány által a nemzeti kisebbségeknek szavatolt parlamenti helyek beépítését a választási törvénybe, az arányos részvételt a döntéshozatali intézményekben, a közigazgatási és igazságügyi szervekben, a közvállatokban, valamint a belügyi hatóságokban – minden szinten. Új törvény meghozatalát a népképviselők választásáról, miszerint a választási listák nyitottak legyenek és tegyék lehetővé, hogy egyénekre és ne csak pártokra lehessen szavazni, amely alapján mindegyik jelölt, aki legalább 2000 szavazatot kap, rangsorolási eljárásba kerül.   

 

4. Szerbia biztosítsa a délvidéki magyarság teljes körű nemzeti autonómiáját. Ennek érdekében szükséges a nemzeti tanácsokról szóló törvénynek az eddigi tapasztalatok alapján való mielőbbi módosítása, amely biztosítja a nemzeti kisebbségek tényleges politikai önkormányzatát, érdekeinek megfogalmazását és hatékony képviseletét és új, demokratikus nemzeti-tanácsi választások megtartása, az állam által elkészített és kezelt teljes választó névjegyzék alapján, figyelembe véve a lakosság területi megoszlását is.

 

5. Adának, Csókának és Magyarkanizsának az észak-bánáti körzethez való csatolásáról szóló, az asszimilációt ösztönző rendeletnek a megváltoztatását és a három községnek a természetes etnikai, gazdasági, valamint földrajzi környezetbe, az észak-bácskai körzetbe való visszatérését.

6. A községi bíróságok visszaállítását Adán, Csókán, Magyarkanizsán, Óbecsén, Topolyán és Zentán. A bíróságok és ügyészségek dolgozóinak nemzeti összetételére vonatkozó adatok nyilvánosságra hozatalát és az arányos foglalkoztatás biztosítását a tartományi és községi közigazgatási és igazságügyi szervekben, közvállalatokban és -hivatalokban, valamint a magyar nyelv hivatalos használatának biztosítását ezekben a szervekben, valamint egy új hivatalos nyelvhasználati törvény meghozatalát.  

 

7. Magyar oktatási rendszer létrehozását az óvodától az egyetemig. A szerb iskolaközponthoz tartozó tordai és a magyarittabéi általános iskola önállósulását.

8. A sajtó szabadságát és a pártoktól független és tárgyilagos tájékoztatás biztosítását.   

 

9. A szabadkai Népszínház befejezése végső időpontjának meghatározását (amit 2012-re ígértek, de még csak nem is látszik, mikor kerül erre sor). 

 

10. A kollektív bűnösség elvének törlését a 2011. október 6-án elfogadott vagyon-visszaszármaztatási és kárpótlási törvényből.

11. A szerbiai parlament fogadjon el nyilatkozatot, amely elítéli az 1944/45-ös délvidéki vérengzést, biztosítsa az áldozatoknak kijáró végtisztesség és a méltó megemlékezés jogát. Tegyék lehetővé a második világháború áldozatai emlékművének felépítését az újvidéki Futaki úti temetőben, Csúrogon, Járekon és más helységekben.

12. Állami irányítással ne kerüljön sor a többnyire Nyugat-Európából kitoloncoltaknak a nemzeti kisebbségek által lakott területekre költöztetésére, mivel az még jobban megbontaná a lakosság etnikai arányait és a rontaná a közbiztonságot. 

 

13. A szerb kormány biztosítsa végre az etnikai alapú incidensek hatékony kivizsgálását és a vonatkozó jogszabályoknak az elkövetők elleni következetes alkalmazását, mindennemű hovatartozástól függetlenül, valamint a temerini elítéltek szabadon bocsátását.

14. A magyar őshonos nemzeti kisebbség említett kérdései legyenek jelen Szerbia európai integrációs csatalakozási tárgyalásai során. A térség valamint Európa népei történelmi megbékélése és a vajdasági magyar nemzeti közösség helyzetének megnyugtató rendezése érdekében, szükségesnek tartjuk a szerb-magyar, illetve magyar-szerb kapcsolatokat terhelő kérdéseknek a tagjelölti státus megszerzése előtti megnyugtató módon való rendezését.

15. A fenti követelések megvalósításáért való határozott kiállást – minden szinten – számon kérjük a magyar képviselőktől és további támogatásunkat ettől tesszük függővé. 

 

Ezeket a közösen megfogalmazott álláspontjainkat eljuttatjuk a belföldi és külföldi sajtónak, Ivica Dačić szerb kormányfőnek, Stefan Fülenek, az Európai Bizottság bővítési biztosának, Jelko Kacinnak, az Európai Parlament szerbiai jelentéstevőjének és Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek.

Újvidéken, 2012. szeptember

Vajdasági magyar politika pártok:

Vajdasági magyar civil szervezetek:

Magánszemélyek: 

A tervezet előterjesztője: Bozóki Antal,  

az Árgus – Vajdasági Magyar Kisebbségjogi Civil Egyesület elnöke

Leszámolás a civil társadalommal Vajdaságban?!

Egyértelmű az üzenet: 
Nincs szükség a civil társadalomra!

Vajdaság Autonóm Tartomány megszüntette a nonprofit szervezetek fejlesztési alapját

Vajdasági Autonóm Tartomány 2011. december 7-én határozatot hozott a Vajdaság Autonóm Tartomány Nonprofit Szervezetek Fejlesztési Alapjának megszüntetéséről. E határozattal a Vajdasági Autonóm Tartomány Kiegyensúlyozott Regionális Fejlődést biztosító ügynöksége vette át a megszüntetett Nonprofit Szervezetek Fejlesztési Alapjának tárgyait, berendezéseit, eszközeit, levéltárát és dolgozóit. A határozat hatályba lépett 2012. január 1-én . E pillanattól a nonprofit szervezetek fejlesztési alapja hivatalosan is megszűnt.

A nyolc év működés alatt, az Alap pénzügyi támogatásával a polgárok csoportjai 219 projektet valósítottak meg, 30 műhelymunkán részt vett több száz többnyire fiatal ember. Az Alap szervezett több tucat nyilvános meghallgatást és kerekasztal beszélgetéseket, létrehozta és folyamatosan frissítette a Vajdaságban tevékenykedő polgárok csoportjainak-civil szervezeteknek adatbázisát.

Említett határozat tartalmazta, hogy az ügynökség feladatköre közé tartozott a kiegyensúlyozott területi fejlődés tervezése (beleértve a részvételt az IPA CBC programokban), befogadóképesség fejlesztése annak érdekében, hogy sikeresen használják fel az alapok által hozzáférhető pénzeszközöket, a statisztikai adatok gyűjtését és feldolgozását elvégezi, követi és kiértékeli a tartomány politikai elképzeléseit a kiegyensúlyozott területi fejlődésben [1] .Az Ügynökség azonban nem kapott támogatást abban a megbízatásában, hogy a civil társadalmat fejlessze és együttműködjön az egyesületekkel.

Az európai integrációs folyamat megkívánja a civil társadalom fejlesztését, erősítését és zökkenőmentes együttműködés biztosítását a polgári társadalom és a hatóságok között. Mivel az alap a múltban jelentős mértékben hozzájárult az ágazatközi együttműködésében és annak fejlesztésében, hiszem, hogy a megszüntetésről szóló határozat ellentétben áll az európai integrációról szóló agendával. Továbbá, hiszem hogy az Alap megszüntetése alapvető félreértése a civil társadalom fontos szerepkörének a demokratikus társadalom építésében.

Az Alap kirekesztése két évvel ezelőtt indult meg a működési költségek drasztikus csökkentésével a tartomány költségvetésében. Azóta a tevékenységek középpontjában az egyesületek információval való ellátásában és az ifjúság kapacitásainak feltérképezésében és a hálózatának kiépítésében merült ki. Ugyanakkor az Alap javaslatai tartományi titkárságok számára kijelölt forrásokból származó befolyó pénzeszközök 481. jelzett tételén való elosztására, -elutasításra kerültek a Tartomány részéről, így fennmaradtak a lehetőségek a potenciális csalásra és a visszaélésre.

Az Alap megszüntetéséről ill. működési területének módosításáról szóló ötlet nem új-keletű. A korábbi időszakban említésre került az Alap megszüntetése és az Alap igazgatónőjével karöltve szerkezetátalakítási kezdeményezést eszközöltek ki, de soha nem volt lehetősége, hogy megvitassa eme ötlet megvalósítását a döntéshozókkal. Érzéseim szerint, kizárólag politikai okokból kifolyólag. Az a helyzet állt elő, hogy az Alap tevékenysége senki számára nem volt többé fontos, senkit nem érdekelt továbbá, hogy mit tesz és milyen szerepkört tölt be. A tevékenysége teljesen leszűkült az Alap Végrehajtó Tanácsának évi jelentésének és a terveinek elfogadásában.

Vajon a több száz felesleges hivatal közül Szerbiában éppen csak az Alap valójában a felesleges? Kinek és miért okozott gondot, hogy Vajdaság Autonóm Tartomány hozzájárul a civil társadalom fejlődésének?

Figyelembe véve a civil társadalom helyzetét és szerepkörét az európai integráció követelményeiben, remélem, hogy a VAT kormánya és Közgyűlése létrehoz egy szervezetet, amely továbbra is biztosítja az intézményes feltételeit és fejlődését a civil társadalomnak és biztosítja a polgárok részvételét a döntéshozatal folyamataiban.

Sever Džigurski,

az Alap Végrehajtó Tanácsának volt tagja

[1] "Hivatalos Közlöny VAT" sz. 17/2011 kelt, 2011/11/11.